Az idei évtől hatályos jogszabályváltozások közül kiemelendő az egészségpénztári szolgáltatások finanszírozási szabályainak módosulása. Az új szabályok a pénztártagok számára a korábbiaknál előnyösebbek. Ugyancsak ki kell emelni az egészségpénztári befizetésre vonatkozó adókedvezmények számottevő bővülését. Az önkéntes pénztári rendszerben hatályba lépő egyéb változások jelentős részben összhangban vannak a magán-nyugdíjpénztári rendszer változásaival.
Önkéntes egészségpénztárak
A pénztártagok teljes körű rendelkezési joga
2004-től megnőtt a pénztártagok döntési szabadsága az egészségpénztári szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan. Az új törvényi szabályozás garantálja, hogy a pénztártagok – a korábbi szabályozással ellentétben – maguk rendelkezzenek az egyéni egészségszámlájukon felhalmozott megtakarítás felhasználásáról.
A 2003 végéig hatályos szabályozás szerint az egészségpénztári tagok csak részben dönthettek arról, hogy egyéni számlájuk terhére milyen egészségügyi szolgáltatást kívánnak igénybe venni. A törvényi szabályozás alapján ugyanis az egészségpénztáraknak szolgáltatási kiadásaik legalább 40 százalékát "szolidaritási alapon" – tehát az összes pénztártag egyéni számlájának egyidejű és arányos megterhelésével – kellett biztosítaniuk. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az egészségpénztárnak alapszabályában (vagy szolgáltatási szabályzatában) meg kellett határoznia azokat a szolgáltatásokat, amelyek fedezetét minden pénztártag egyéni számlájáról levonták. (Attól függetlenül, hogy egy adott pénztártag valójában igénybe akarta-e venni, illetve ténylegesen igénybe vette-e a szolgáltatást, vagy sem.)
Szolidaritási elvű finanszírozás
Az idei évtől kezdődően az egészségpénztáraknak nemcsak a "szolidaritási" elvű finanszírozásra vonatkozó kötelezettsége szűnik meg, hanem – meghatározott kivételekkel – erre lehetőség sem lesz. A pénztártag helyett tehát már nem dönthet a pénztár közgyűlése a szolgáltatások bármilyen kis részének igénybevételéről sem, csak igen szűk körű kivételes esetekben.
A fő szabálytól való eltérésre, tehát a szolidaritási finanszírozás alkalmazására az egészségpénztárnak – a szolgálati szabályzatában foglaltak alapján – 2004. május 31-ig van lehetősége. Ugyancsak lehetséges az is, hogy a pénztár ilyen jellegű szolgáltatást a 2004. január 1-je előtti befizetések terhére finanszírozzon. A törvényi szabályozás mindezeken kívül bizonyos ellátások esetén is lehetővé teszi a későbbiekben a szolidaritási elv alkalmazását. Erre a pénztár közgyűlésének döntése alapján a pénzbeli ellátások (táppénz-kiegészítés, rokkantsági ellátás, elhunyt pénztártag hátramaradottainak támogatása), valamint – amennyiben a 2003. december 31-én hatályos alapszabály (szolgáltatási szabályzat) ezt tartalmazta – gyógyszer- és gyógyászatisegédeszközár-támogatás esetén van lehetőség.
Közös finanszírozás
Fontos szabály, miszerint továbbra is lehetőség van arra, hogy az egészségpénztári tagok egy adott szolgáltatást közösen finanszírozzanak. Így például a pénztártagok egy csoportja közösen fizetheti egy uszoda bérlését, meghatározva, hogy az egyes tagok milyen rendszerességű vagy időtartamú szolgáltatásra jogosultak. A közös finanszírozáshoz azonban az új szabályok szerint nem elég a pénztár közgyűlésének döntése. Valamennyi érintett tagnak – a pénztár szabályzataiban leírtaknak megfelelően – nyilatkoznia kell arról, hogy a szolgáltatást igénybe kívánja venni.
Az egészségpénztári szolgáltatási kör változása
2003. év végén fogadták el az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról szóló 263/2003. (XII. 24.) kormányrendeletet. A rendelet alapvetően az egészségpénztári szolgáltatási kört határozza meg, felváltva a korábbi PSZÁF-ajánlás szabályozását.
Szolgáltatások orvosi javaslatra
A főbb változások közül kiemelendő, hogy több szolgáltatás (például tápszervásárlás, rekreációs- és gyógyüdülés, sporttevékenység, sporteszközvásárlás) a korábbiakkal ellentétben ezentúl csak orvosi javaslatra vehető igénybe. Néhány szolgáltatás esetén (rekreációs- és gyógyüdülés, illetve sporteszközvásárlás) előírták az éves összeghatárt (150 ezer, illetve 70 ezer forint).
Prevenciós szolgáltatások
A rendelet mindezeken túlmenően meghatározza a prevenciósnak minősített szolgáltatások körét is. Ennek azért van jelentősége, mert e szolgáltatások igénybevétele a későbbiekben ismertetett feltételekkel adókedvezményre jogosít. A prevenciós szolgáltatások körébe tartoznak többek között a szűrési, állapotfelmérési szolgáltatások, valamint azok is, amelyeket a tag a pénztár által szervezett egyéni állapotfelmérés során készített személyes egészségterv alapján vesz igénybe.
Önkéntes önsegélyező pénztárak
Az önkéntes önsegélyező pénztárak szolgáltatási köre 2004-ben nem változik. E pénztártípus feladata továbbra is a munkanélküliek, keresőképtelenek segélyezése, kiegészítő szociális ellátások, gyermeknevelési támogatás valamint gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ár-támogatás finanszírozása. Az önsegélyező pénztárak finanszírozási szabályai azonban megváltoznak.
Módosult finanszírozás
E pénztártípus esetén eddig a szolgáltatási kiadások legalább 50 százalékát kellett kötelezően "szolidaritási alapon" – valamennyi egyéni számlát egyidejűleg megterhelve – finanszírozni. 2004-től ez a kötelezettség megszűnt. Az önsegélyező pénztár közgyűlése bármely szolgáltatás esetén dönthet annak szolidáris alapú, illetve egyéni számláról történő finanszírozásáról is. A pénztár tehát megteheti, hogy valamennyi szolgáltatását egyéni számláról finanszírozza, de azt is, hogy kizárólag több pénztártag számlájának megterhelésével nyújtson ellátást.
Adókedvezmények
Az idei évtől – alapvetően az egészség- és önsegélyező pénztári változásokkal összefüggésben – érzékelhetően bővültek a pénztári befizetésre vonatkozó adókedvezmények. A kedvező változások kiterjednek a pénztártag saját befizetésére éppen úgy, mint a munkáltatói hozzájárulásra. Az egészségpénztári tagsággal összefüggésben az szja-törvény az idei évtől külön adókedvezményeket is nevesít. Ugyancsak előnyös a pénztártagoknak a nyugdíjpénztári várakozási idő leteltét követő pénzfelvétel adózási szabályára vonatkozó új előírás.
Befizetésekhez kapcsolódó adókedvezmények
Pénztártag saját befizetése
2004. évtől nőtt a saját befizetés után igénybe vehető adókedvezmény maximális összege. Az év végén fizetendő adó összege (legfeljebb annak mértékéig) továbbra is a pénztári tagdíj 30 százalékával csökkenthető, a legmagasabb "visszaigényelhető" összeg azonban 100 ezer forintról 120 ezer forintra növekedett. A korábbi 333 333 forint helyett tehát az idei évtől kezdődően 400 ezer forint az a maximális összeg, amely után adókedvezmény vehető igénybe.
A maximális kedvezményt azonban a pénztártag csak abban az esetben érvényesítheti, ha nem csak "egy típusú" pénztárba fizet tagdíjat. Ebben a vonatkozásban az egészség- és önsegélyező pénztárak azonos típusúnak minősülnek. Aki tehát érvényesíteni akarja a maximális kedvezményt, annak valamely nyugdíjpénztárba, valamint emellett egészség- és/vagy önsegélyező pénztárba is kell teljesítenie tagdíjbefizetést. Amennyiben a pénztártag csak egy típusú (tehát csak nyugdíj-, illetve csak egészség és/vagy önsegélyező) pénztárba fizet tagdíjat, az igénybe vehető adókedvezmény legmagasabb összege továbbra is 100 ezer forint. Ebben az esetben tehát továbbra is legfeljebb 333 333 forint éves befizetés után vehető igénybe adókedvezmény.
Többféle pénztárba történő befizetés esetén is 100 ezer forint az ún. egytípusú pénztárból érvényesíthető adókedvezmény összegének maximuma. Hiába fizet tehát a pénztártag például nyugdíjpénztár mellett egészségpénztárba is tagdíjat, a nyugdíjpénztári befizetés után igénybe vehető adókedvezmény összege nem haladhatja meg az évi 100 ezer forintot. A további 20 ezer forintot tehát csak egészség- és/vagy önsegélyező pénztári befizetés után kaphatja meg a tag.
Mindkét esetben (egy- vagy többtípusú pénztárba történő befizetés) megmarad az idősebb korosztályok magasabb adókedvezménye. Ha egy pénztártag 2020. január 1. előtt betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, a 30 százalékos adókedvezmény maximális összege minden felsorolt esetben 30 ezer forinttal magasabb. Több pénztártípusba fizetés esetén tehát 150 ezer forint, egyfajta pénztárba történt befizetés után pedig (akkor is, ha más típusú pénztárba is fizet tagdíjat) 130 ezer forint kedvezményt vehetnek igénybe az említett pénztártagok. Esetükben tehát 500 ezer, illetve 433 333 ezer forint az a maximális tagdíjösszeg, amely után adókedvezmény érvényesíthető.
A módosítás pontosította, de a lényegét illetően nem változtatta meg a pénztártag saját befizetésének adóelőleg-levonására vonatkozó szabályait. Eszerint az igénybe vehető adókedvezmény már a fizetendő adóelőlegből levonható (tehát a pénztártag nettó jövedelmének folyósításakor figyelembe lehet venni) bizonyos feltételek megléte esetén. Ezek a következők: a kifizetőnek közreműködnie kell a tagdíj befizetésében, vagy a pénztártagnak dokumentumokkal kell igazolnia a befizetést.
Munkáltatói hozzájárulás
Csakúgy, mint a pénztártag saját befizetésének adószabályai, a rendszeres munkáltatói hozzájárulás szja-előírásai is kedvezően módosultak. Ennek megfelelően növekszik tehát a munkáltató által adómentesen a pénztártag részére adható összeg, de – hasonlóan a saját befizetés szabályához – csak akkor, ha "többtípusú" önkéntes pénztárba fizetnek hozzájárulást. (Tehát nyugdíjpénztárba, valamint egészség- és/vagy önsegélyező pénztárba.) Ebben az esetben az adómentes hozzájárulás legmagasabb összege a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 130 százaléka, tehát a 2004. évben havi 68 900 forint.
Az "egytípusú" pénztárba fizetett adómentes munkáltatói hozzájárulás maximális összege továbbra is a havi minimálbér 100 százaléka. (Akkor is, ha másik típusú pénztárba is fizetnek emellett hozzájárulást.) A minimálbér összegének 2004. évi növekedésével együtt azonban ez az összeg is növekszik az idei évben, 50 ezer forintról 53 ezer forintra.
Az adómentes értékhatár feletti munkáltatói befizetésnek az a része, amelyet a pénztártag egyéni számláján jóváírnak, továbbra is egyéb jövedelemnek minősül. Ugyancsak egyéb jövedelem – a hozam kivételével – valamennyi nem tagi, vagy munkáltatói hozzájárulásból származó befizetés. Ezeket szja és – a támogatói adomány kivételével – 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terheli. A 30 százalékos adókedvezmény – a saját befizetés kedvezményével együtt a meghatározott összeghatárig – azonban ezen jövedelmek után is igénybe vehető, ha azt az adóigazgatási szabályok szerint igazolják.
A munkavállalók részére befizetett hozzájárulás összege az szja-törvény, illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi XXXI. törvény rendelkezései szerint továbbra is költségként elszámolható az egyéni vállalkozók és a gazdasági társaságok esetében is.
Új adókedvezmények az egészségpénztári megtakarításoknál
A tagok számára az idei évtől kedvezőbb hozzáférést biztosító egészségpénztári szabályok új adókedvezményekkel is kiegészültek. Ennek célja az egészségügyi jellegű, hosszabb távú megtakarítás, valamint a prevenciós típusú szolgáltatások igénybevételének ösztönzése.
Lemondás a szolgáltatás igénybevételéről
Az idei évtől a pénztártag nyilatkozatban vállalhatja, hogy az egészségpénztári egyéni számláján (az ún. egyéni egészségszámlán) felhalmozott összeg vagy annak egy része terhére két évig nem vesz igénybe szolgáltatást. Az így lekötött összeg 10 százaléka év végén a fizetendő adóból – legfeljebb annak összegéig – levonható, ha azt a pénztár az adóigazgatási szabályok szerint igazolja. Az e jogcímen igénybe vehető kedvezmény maximális összege 100 ezer forint. Ebbe azonban beszámít a saját befizetések, más jóváírások, valamint a prevenciós szolgáltatások után – az alábbiakban leírtak szerint – igénybe vett adókedvezmény is.
Lekötés feltörése
Bünteti a szabályozás a lekötött összegnek a kétéves időszak lejárta előtti feltörését. Amennyiben tehát a pénztártag ezen összeg terhére szolgáltatást vesz igénybe, év végén az e jogcímen korábban igénybe vett adókedvezményt 20 százalékkal növelten kell visszafizetnie. Nem jelenti azonban a lekötés feltörését az, ha a pénztártag az átlépés mellett dönt, és megtakarítását másik egészségpénztárba viszi át.
Prevenciós szolgáltatás igénybevétele
Ugyancsak adókedvezmény jár az idei évtől az egészségpénztár korábbiakban ismertetett prevenciós szolgáltatásainak igénybevétele esetén is. Ilyenkor a fizetendő adóból – legfeljebb annak mértékéig – a szolgáltatás ellenértékének ugyancsak 10 százaléka vonható le. Ennek szintén további feltétele, hogy a szolgáltatás igénybevételét a pénztárnak az adóigazgatási szabályok szerint igazolnia kell. Ez esetben is – egybeszámítva a befizetések, jóváírások és a lekötés adókedvezményével – 100 ezer forint a kedvezmény maximális összege.
Kifizetések, szolgáltatások adózásaA szolgáltatásnak minősülő önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések adómentességét az szja-törvény továbbra is kimondja, változatlan feltételekkel. (Bár az erről szóló jogszabályi előírás megváltozott: a feltételeknek megfelelő szolgáltatások az idei évtől azért adómentesek, mert nyugdíjnak minősülnek.) Eszerint a jövőben is a szolgáltatásra jogosult (nyugdíjkorhatárt betöltött, vagy korhatár alatti nyugellátásban részesülő) személy részére kifizetett egyösszegű vagy járadékszolgáltatás marad adómentes. További feltétel az egyösszegű szolgáltatás esetén a legalább hároméves pénztártagság, járadékszolgáltatás esetén pedig az, hogy annak mértéke évente kevesebb mint 15 százalékkal csökkenjen. Rokkantság esetén e feltételek hiányában is adómentes a pénztári szolgáltatás. Ha a szolgáltatás az említett feltételeknek nem felel meg, annak összegét továbbra is személyi jövedelemadó terheli. Ezt a pénztárnak kell levonnia. Továbbra sem minden nyugdíjpénztári kifizetés minősül szolgáltatásnak. Lehetőség van ugyanis a megtakarítás kivételére 10 éves várakozási idő után akkor is, ha a pénztártag nyugellátásra még nem jogosult. (Tehát még az ún. felhalmozási időszakban van.) Az ilyen kifizetésekre vonatkozó adószabályok kedvezően változtak 2004-től. 2003-ban ez a kifizetés még adóköteles jövedelemnek minősült, az idei évtől azonban ezt egy új szabály, az idő előrehaladtával csökkenő adómérték váltja fel. Ez azt jelenti, hogy a 10 éves időszak lejártának évében és az azt követő évben a kifizetés – nem hozamjóváírásból származó része – teljes egészében adóköteles. Az ezt követő évben – tehát a várakozási idő lejártát követő második évben – a pénzfelvétel 90 százaléka adóköteles, majd a következő évben már csak 80 százaléka és így tovább. A várakozási idő lejártát követő 11. évtől a kifizetés már teljesen adómentes. Az egyösszegű kifizetés adóköteles részét százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli, amelyet a pénztártag fizet meg. Fontos szabály, hogy a korábbiakhoz hasonlóan 2004. évben is adómentesen juthat hozzá a nyugdíjpénztári tag a számláján hozam címén jóváírt összeghez a várakozási idő lejárta után. Nem változott az a szabály sem, amely szerint a 10 éves időszak lejárta után, de még a felhalmozási időszakban a pénztártag legfeljebb háromévenként veheti fel megtakarításának egy részét vagy teljes összegét. Továbbra is adó- és illetékmentes az önkéntes pénztártag halála esetén a kedvezményezett részére kifizetett összeg. A korábbi szabályoknak megfelelően 2004. évben adómentes marad az egészségpénztári és az önsegélyező pénztári szolgáltatások igénybevétele is. |
Önkéntes pénztári megtakarítás öröklése
Az önkéntes pénztárak esetében az idei évtől hatályos módosítás rögzítette a haláleseti kedvezményezett jelölés és – kedvezményezett(ek) hiányában – az öröklésre vonatkozó eljárás főbb szabályait. Eddig a felhalmozott összeg öröklésének lehetőségét a törvény csak a nyugdíjpénztárak esetén biztosította, 2004. évtől azonban ezek a rendelkezések az egészség- és önsegélyező pénztárakra is kiterjednek. Fontos szabály azonban, hogy nyugdíjpénztárak esetén a kedvezményezett hozzáférése a megtakarításhoz, illetve az öröklés csak a felhalmozási időszakban bekövetkezett halál esetén lehetséges. Ha a pénztár a járadékszolgáltatást megkezdte, a pénztártag halálakor a közeli hozzátartozója csak megfelelő járadéktípus esetén részesülhet szolgáltatásban.
Egyéb változások
A tagsági viszony kezdete
A 2004. évi, eddig nem említett változások közül a tagsági viszony létesítésére vonatkozó szabályok módosulását kell kiemelni. Az önkéntes pénztár alapszabályában ezentúl úgy is rendelkezhet, hogy a tagsági viszony nem jön létre automatikusan a belépési nyilatkozat elfogadásával, hanem az csak az első havi tagdíj befizetésekor kezdődik.
Egyéni nyugdíjszámla
A nyugdíjpénztárakat érintő szabályváltozás, hogy a nyugdíjpénztári egyéni számla 2004-től az "egyéni nyugdíjszámla" elnevezést is viseli. (Hasonlóan a cikkünkben korábban már említett "egyéni egészségszámlához".)
Befektetési tevékenység
A befektetési tevékenységet érintő módosítás az ingatlanbefektetésekre vonatkozó szabályok részletesebb előírása.
Könyvvizsgálók
Akárcsak a magánnyugdíjpénztárak esetén, a módosítás valamennyi önkéntes pénztári típusra is meghatározta az idei évtől a könyvvizsgáló társaságokra vonatkozó részletes szabályokat.
Felügyeleti szabályokAz önkéntes pénztárak tekintetében is módosultak 2004. évtől a felügyeleti ellenőrzésre vonatkozó szabályok. A változások összhangban vannak a magán-nyugdíjpénztári felügyeleti szabályok módosulásával: a módosítás meghatározta a felügyeleti eljárás típusait, az erre vonatkozó határidőket, valamint a bejelentések kivizsgálásának menetét. Továbbra is eltérést jelent a magánnyugdíjpénztárakhoz képest, hogy az ott rögzített két évvel szemben az önkéntes pénztárak esetében nem határozzák meg, hogy milyen időközönként kell átfogó felügyeleti ellenőrzést tartani. Ennek oka az önkéntes pénztári szféra sokszínűsége, az ellenőrzési időközöket ezért a pénztári sajátosságokhoz igazítja a Felügyelet. Az önkéntes pénztárak esetében az idei évtől kibővült a felügyelet szankcionálási jogköre. Amennyiben ezt indokoltnak tartja, a felügyeletnek lehetősége van arra is, hogy ne a pénztári szolgáltatási tevékenység egészét, hanem csak a jogsértő szolgáltatás(ok) nyújtását függessze fel. Az önkéntes pénztárak által fizetendő felügyeleti díj csökkent. Eddig a tagdíjak, hozzájárulások, adományok összegének 5 ezrelékét, az idei évtől viszont csak a 2 és fél ezrelékét kell ezen a jogcímen befizetni. |
