A személyügyi ügyintéző szakképesítés szakmai követelményeinek változása
A Magyar Közlöny 14. száma tartalmazza a szakmai követelmények kiadásáról szóló 6/1994. (VIII. 31.) MüM rendeletet módosító 4/2002. (II. 12.) FMM rendeletet. A rendelet a személyügyi ügyintéző OKJ-s szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit szabályozza újra. A személyügyi ügyintéző érettségi vizsgához kötött, gazdasági és igazgatási szakképesítés, amely jellemzően szellemi tevékenység ellátására jogosít. Az iskolai rendszerben és azon kívül is elsajátítható tanulmányok középfokú szakképesítést adnak.
Állami Foglalkoztatási Szolgálat
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) mint országos munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó állami szervezet a Foglalkoztatási Hivatalból, a megyei (fővárosi) munkaügyi központokból, valamint a munkaerő-fejlesztő és -képző központokból áll. A Magyar Közlöny 12. számában található az ÁFSZ-ről szóló 4/2002. (X. 17.) FMM rendelet módosításáról kiadott 3/2004. (II. 6.) FMM rendelet, amely módosítja a Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségeinek illetékességi területeit.
A 2004-ben hazánkban foglalkoztatható külföldiek keretszáma
A Magyar Közlöny 7. száma tartalmazza a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter közleményét a 2004-ben Magyarországon engedéllyel foglalkoztatható külföldiek legmagasabb számáról. A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet 2/A §-a szerint a Magyarországon egyidejűleg összesen, engedéllyel foglalkoztatható külföldiek legmagasabb száma nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év egy átlagos hónapjában bejelentett munkaerőigények számát. Az erről szóló közleményt a tárgyév február 1-jéig kell közzétenni. Az ilyen módon foglalkoztatható külföldiek maximális létszáma 2004-ben 84 ezer fő.
Jogegységi döntés
A környezetvédemi engedély iránti kérelmet elutasító határozat is az ügy érdemében hozott, így bíróság által felülvizsgálható határozat – fogalmazott a Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsa. A jogegységi határozat egyúttal kimondja azt is, hogy az állampolgárok környezetvédelmi érdekeik képviseletére létrehozott egyesületeit és más társadalmi szervezeteit keresetindítási jog illeti meg azokban az államigazgatási eljárásokban, amelyekben jogszabály a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalását kéri. A jogegységi döntés a Magyar Közlöny 2004/12. számában található.
Szakképzési hozzájárulást csökkentő költségek
A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek – amennyiben a hozzájárulást saját munkavállalóik részére szervezett szakképzéssel teljesítik – hozzájárulási kötelezettségüket annak legfeljebb 33 százaléka mértékéig a megszervezett szakképzés költségeivel csökkenthetik. A korábbi szabályok változásáról a 3/2004. (II. 17.) OM-FMM együttes rendelet szól, amely a Magyar Közlöny, 2004/17. számában jelent meg.
Igazgatási szolgáltatási díj változása
A Magyar Közlöny 2004/17. számában megjelent rendelet szerint egyes igazgatási szolgáltatási díjak, így például a kereskedőnek és üzletének, raktárának, tárolójának nyilvántartásba vételéért, az adatváltozás bejelentéséért, az idegenvezetői névjegyzékbe történő felvételért, valamint az idegenvezetői igazolvány kiadásáért fizetendő díj mértéke március 1-jétől megváltozik.
Felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja
A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályait tartalmazza a 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet. A Magyar Közlöny 2004/16. számában megjelent jogszabály egyebek mellett részletezi az akkreditációs eljárás menetét, a jogorvoslatot és az intézmények és programok ellenőrzését is.
Uniós támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatok felhasználása
Az 1/2004. (II. 16.) TNM-FMM-FVM- GKM-KvVM-PM együttes rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint az ISPA kohéziós alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatok felhasználásának szabályait tartalmazza. A jogszabály a Magyar Közlöny 2004/16. számában olvasható.
Az "Idea 2004" nemzetközi kiállítás és vásár kiállítási kedvezményéről
A Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a Magyar Közlöny 2004/16. számában megjelent közleménye szerint a 2004. szeptember 16-18. között Hódmezővásárhelyen megrendezendő, "IDEA 2004" című nemzetközi kiállításon és vásáron bemutatásra kerülő találmányokat, védjegyeket, formatervezési és használati mintákat kiállítási kedvezmény illeti.
Önkormányzatok támogatása
A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatokat 2004-ben megillető normatív állami hozzájárulásokat és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadót – helyi önkormányzatonként és jogcímenként részletezve – a 3/2004. (I. 31.) PM-BM együttes rendelet tartalmazza.
Közlekedési pontrendszer
Április 1-jétől lép életbe a módosított közúti közlekedési előéleti pontrendszer. A pontrendszer hatálya alá tartozó egyes szabálysértések és a hozzájuk rendelt büntetőpontok a következők:
– járművezetés az eltiltás tartama alatt 3 pont,
– ittas vezetés 3 pont,
– sebességkorlátozás jelentős túllépése 3 pont,
– az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése 3 pont,
– vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése 3 pont,
– a közúti közlekedés rendjének megzavarása 3 pont,
– engedély nélküli vezetés 3 pont,
– biztonságos közlekedésre alkalmatlan jármű vezetése üzemképtelen fék, kormányberendezés esetén 3 pont.
A közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése közül, amennyiben a jogsértés más helyen meghatározott körbe nem sorolható:
– a megengedett sebességhatár legalább negyedével történő túllépése 2 pont,
– megfordulás, hátramenet szabályainak megszegése autópályán, autóúton 2 pont,
– megállás kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, valamint a gyalogos-átkelőhely előtt 3 pont,
– a forgalomirányító fényjelző készülék tilos jelzésén való áthaladás 3 pont,
– a rendőr jelzésének figyelmen kívül hagyása 3 pont,
– megállás vasúti átjáróban, valamint a vasúti átjáró előtt 3 pont,
– gyalogosok elsőbbségére vonatkozó szabályok megsértése kijelölt gyalogos-átkelőhelyen 3 pont,
– a biztonsági öv, a bukósisak, valamint a biztonsági gyermekülés használatának elmulasztása 1 pont,
– kézben tartott mobil rádiótelefon használata menet közben 1 pont,
– nem megfelelő sebesség alkalmazása 1 pont,
– egyes tilalmi jelzőtáblák utasításainak megszegése 3 pont.
Vizsgáztatási díj
2004. szeptember 1-jétől változik a szakmai vizsgadíj és a szakmai vizsgán végzett munkáért járó díj mértéke. A 2/2004. (I. 30.) OM rendelet szerint a szakmai vizsgán végzett munkáért a vizsgabizottság elnökét, tagjait, a vizsgabizottság munkáját segítő tanárt, a vizsgabizottság jegyzőjét vizsgáztatási díj illeti meg. Míg az idevonatkozó korábbi jogszabály a díjat fix összegben határozta meg, addig a szeptembertől hatályos szabályozás a minimálbérhez képest állapítja meg a díjakat. Így például a vizsgabizottság elnökének vizsgáztatási díja nem lehet kevesebb a vizsga évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér 3 százalékánál, de a vizsgabizottság tagjainak díja sem lehet kevesebb a minimálbér 2 százalékánál.
A vizsgáztatási díj a vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakmai vizsga teljes időtartamára megilleti, függetlenül a vizsgarészek, a tantárgyak és a vizsganapok számától. Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakközépiskola és a szakiskola igazgatóját a szakképző iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók tekintetében megszervezett szakmai vizsga esetén illeti meg díjazás.
Uniós adóbehajtási jogsegély
Az Európai Közösség tagállamai közötti adóbehajtási jogsegélyről tartalmaz részletes szabályokat a 7/2004. (I. 22.) Korm. rendelet. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján életbe lépő jogszabály rendezi a külföldre irányuló, illetve a külföldről érkező adóadat-átadás, kézbesítés, valamint a behajtás és biztosítási intézkedés iránti külföldre irányuló megkeresés és a behajtás és biztosítási intézkedés megtétele iránti külföldről érkező megkeresés formáját és tartalmát.
A 7. számú Magyar Közlönyben olvasható rendelet szerint a külföldre irányuló adóadat-átadás iránti megkeresésre az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Kapcsolattartó Irodája (KKI) az adózóra, valamint az adó megfizetésére kötelezhető személyre vonatkozóan adhatja át az adóadatot. A megkeresésben fel kell tüntetni a követelés jogcímét és összegét, az adatkéréssel érintett személy nevét, címét, valamint minden egyéb azonosítást szolgáló olyan lényeges adatot, amelyet a KKI a rá vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján beszerezhet. Amennyiben a KKI-nak tudomása van arról, hogy az adózó, illetve az adó megfizetésére kötelezhető személy vagyontárgya harmadik személy birtokában van, vagy az adózónak, illetve az adó megfizetésére kötelezhető személynek harmadik személlyel szemben fennálló végrehajtás alá vonható követelése van, az adóadat-átadás a harmadik személyre is kiterjedhet.
A külföldről érkező adóadat-átadás iránti megkeresés esetén a KKI az adatok beszerzése érdekében tett intézkedések eredményéről haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés kézhezvételéről szóló értesítés napjától számított hat hónapon belül tájékoztatja a megkereső hatóságot.
Az adóadatok átadását az illetékes szervezet – néhány kivételtől eltekintve – elektronikus úton teljesíti. A KKI az adattovábbításra az Európai Közösség által kifejlesztett, az illetékes hatóságok közötti elektronikus adatátvitelt biztosító egységes távközlési hálózatot használja.
