Foglalkoztatási támogatás
Október 15-től hatályos az a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszteri rendelet, amely a korábbiakhoz képest szélesebb körű támogatást biztosít az olyan munkáltatók számára, amelyek vállalják 45. életévét betöltött munkavállaló képzését vagy munkanélküliek részmunkaidős foglalkoztatását. A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról szóló rendelet szerint a munkaadónak a képzés költségeihez hozzá kell járulnia, vagy akár képzőintézmény bevonásával biztosítania kell a képzés lebonyolításához szükséges szakmai, tárgyi, technikai és személyi feltételeket. A Magyar Közlöny 2003/116. számában megjelent 13/2003. (X. 10.) FMM rendelet alapján azonban a munkaadót terhelő képzési költségektől el kell tekinteni, ha a képzésben részt vevő munkavállaló a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte.
Ha a munkaadó olyan, a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását vállalja, aki a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte, a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás mértéke a legalább három hónapja munkanélküli személy munkabérének 70-100 százalékáig terjedhet. Ez a támogatás legfeljebb két évig nyújtható.
Az új szabályok alapján támogatás nyújtható annak a munkaadónak is, aki legalább a teljes munkaidő felében, de legfeljebb a háromnegyedében olyan személy foglalkoztatását vállalja, akit a munkaügyi központ legalább három hónapja munkanélküliként tart nyilván, vagy aki saját háztartásában legalább egy tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket nevel, avagy ápolási díjban részesül. Támogatásként a foglalkoztatott munkabére és járulékai együttes összegének legfeljebb 75 százaléka és/vagy a munkába járásával kapcsolatban felmerült helyközi utazási költségek munkaadót terhelő része egészben vagy részben téríthető meg.
A jövőben támogatást igényelhetnek az egyetemi (főiskolai) továbbtanulására felkészítő képzést tartók is, feltéve hogy a képzésben történő részvételt a cigány kisebbségi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzati társulás vagy bíróság által nyilvántartásba vett cigány érdek-képviseleti szervezet szervezi, vagy annak szervezésében közreműködik.
Támogatás beruházáshoz
Módosult a vállalkozási célelőirányzatból elnyerhető támogatások néhány feltétele. A 112-es Magyar Közlönyben megjelent rendelet új szabályokat tartalmaz például arra, mi minősül megkezdett beruházásnak, s hogy melyek a támogatási szerződés megkötésének feltételei. Főszabályként a pályázat benyújtása előtt megkezdett beruházásokhoz, fejlesztésekhez támogatás nem nyújtható. A Magyar Közlöny 2003/112. számában megjelent 59/2003. (IX. 30.) GKM rendelet felsorolja azokat a szervezeteket, amelyeket a szaktárca felhatalmaz a pályázatok és a támogatási szerződések előkészítésére, nyilvántartására, illetve azok végrehajtásának ellenőrzésére.
Nyugdíjemelés
2003. november 1-jétől 2,2 százalékkal emelkedik a 2003. január 1-jét megelőzően megállapított öregségi nyugdíj (ideértve a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat és az előnyugdíjat), a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az özvegyi és a szülői nyugdíj, az árvaellátás, valamint a baleseti hozzátartozói nyugellátás.
Az érintettek az emelést 2003. január 1-jére visszamenőleg megkapják. A Magyar Közlöny 2003/113. számában megjelent 157/2003. (X. 1.) Korm. rendelet szerint amennyiben egy személy részére több nyugellátást folyósítanak, akkor a nyugellátások külön-külön emelkednek. Az új szabályok szerint kell emelni a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékot, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékát is.
A nyugdíjemelést oly módon kell végrehajtani, hogy a 2003. január-október hónapokra járó nyugdíjemelés tízhavi összegét, illetve ha az érintett több nyugellátásban, illetőleg a nyugellátás mellett november hónapban emelendő egyéb ellátásban is részesül, az ilyen ellátások emelésének 2003. január-október hónapokra járó, tízhavi együttes összegét százas számra felkerekítve kell az érintett személynek novemberben kifizetni. A novemberre járó nyugellátást már emelt összegben fizetik ki.
Szociális ellátások
November elsejétől, 2003. január 1-jei visszamenőleges hatállyal emelkedik a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások havi összege. A 158/2003. (X. 1.) Korm. rendelet felsorolja, hogy mely átmeneti járadékok emelkednek november 1-jétől 2,2 százalékkal, illetve mely járadékfajtákat mekkora minimumösszegre kell felemelni.
2,2 százalékkal emelkedik
– az átmeneti járadék összege,
– a havi 65 400 forintot el nem érő egészségkárosodási járadék összege azzal, hogy az egészségkárosodási járadék havi összege az emeléssel együttesen sem haladhatja meg a havi 65 400 forintot;
– az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés összege, továbbá az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépett pótlék összege.
A vakok havi 10 800 forintot el nem érő összegű személyi járadéka havi 10 800 forintra emelkedik.
A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások közül
– a rokkantsági járadék összege havi 510 forinttal,
– a rendszeres szociális járadék összege – a 2003. december 31-ig a 61. életévüket betöltő nők, illetve a 62. életévüket betöltő férfiak esetében – havi 480 forinttal, egyéb esetekben havi 410 forinttal,
– a központi szociális segély összege havi 480 forinttal,
– a házastársi pótlék, illetve a házastársi pótlékhoz járó kiegészítés havi együttes összege 310 forinttal,
– a házastárs után járó jövedelempótlék összege havi 210 forinttal emelkedik.
Azt a személyt, aki több nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, a rendeletben meghatározott emelések ellátásonként külön-külön is megilletik.
Ezentúl a rokkantsági járadék összege havi 23 820 forint, míg a rendszeres szociális járadék összege havi 19 180 forint lesz.
Energiaárak
A hatósági energiaellátással kapcsolatos több jogszabályt is módosít a 62/2003. (X. 10.) GKM rendelet. Az egyik változás szerint abban az esetben, ha a szolgáltatás a fogyasztó kérésére szünetel, a fogyasztónak az alapdíjat nem kell megfizetnie. A Magyar Közlöny 2003/116. számában megjelent rendelet szerint ha a lakóépületben és a vegyes rendeltetésű (részben lakás, részben egyéb célra használt) épületben a lakossági fogyasztók és a lakossági fogyasztókon kívüli fogyasztók szükségletét közös kazánból elégítik ki, és a szükséges földgázt közös mérőberendezésen mérik, a földgázfogyasztást meg kell osztani a lakossági és nem lakossági felhasználás között. A lakossági felhasználás céljából igénybe vett földgázt lakossági árszabással, a nem lakossági felhasználás céljából igénybe vett földgázt a megfelelő árszabás díjtételeivel kell elszámolni.
Földgáz
A földgáz legmagasabb díjai (áfa nélkül):
Viszonteladók esetében az 1. árkategóriában az éves viszonteladói teljesítménydíj 19,42 Ft/MJ/nap, a viszonteladói gázdíj 0,712 Ft/MJ. A 2. árkategóriában az éves viszonteladói teljesítménydíj 19,42 Ft/MJ/nap, a viszonteladói gázdíj 1,054 Ft/MJ, míg a viszonteladói díjkedvezmény 0,11694 Ft/MJ.
Szállítóvezetéki árszabásnál az 1. árkategóriában az éves szállítóvezetéki teljesítménydíj az a) árcsoportban 620 Ft/MJ/h, a b) árcsoportban 620 Ft/MJ/h. Az a) árcsoportos szállítóvezetéki gázdíj 0,644 Ft/MJ, míg a b) árcsoportos szállítóvezetéki gázdíj 1,002 Ft/MJ. A 2. árkategóriában az éves szállítóvezetéki teljesítménydíj 620 Ft/MJ/h, a szállítóvezetéki gázdíj pedig 1,002 Ft/MJ.
Lakossági fogyasztásnál a 20 m3/h-nál kisebb névleges gázmérő-teljesítmény esetén az éves lakossági alapdíj 2520 Ft, a gázdíj 1,148 Ft/MJ. A 20, illetve a 20 m3/h-nál nagyobb névleges gázmérő-teljesítménynél az éves lakossági alapdíj 4728 Ft/m3/h, a gázdíj 1,046 Ft/MJ.
A mérővel nem rendelkező lakásoknál a fogyasztás egységára 1,197 Ft/MJ.
A nem lakossági árszabásnál a 20 m3/h-nál kisebb névleges gázmérő-teljesítmény esetén az a) árcsoportban 2520 Ft az éves alapdíj, míg a b) árcsoportban 3144 Ft. A gázdíj az a) árcsoportban 1,148, a b) árcsoportban 1,437 Ft/MJ. A 20 és 100 m3/h közötti névleges gázmérő-teljesítmény esetén az a) árcsoportban az éves alapdíj 4728 Ft/m3/h, a b) árcsoportban 9400 Ft/m3/h, a gázdíj pedig az a) árcsoportban 1,046 Ft/m3/h, a b) árcsoportban 1,362 Ft/m3/h.
Az üzemanyagdíj: 107,4 Ft/nm3, a felemelt gázdíj: 2,8 Ft/MJ.
Villamos energia, víz, gőz
A rendelet 2. számú melléklete felsorolja a villamosenergia-termelők által értékesített, közüzemi célra lekötött villamos energia, valamint a közüzemi villamosenergia-nagykereskedő által értékesített villamos energia hatósági árait a 3. számú melléklet pedig a villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz legmagasabb hatósági árait, áfa nélkül.
Igazgatási szolgáltatási díjak
A villamos energiát, földgázt, távhőt szolgáltatókat terhelő új igazgatási szolgáltatási díjakról és a felügyeleti díj fizetésének szabályairól jelent meg a közlemúltban a 65/2003. (X. 21.) GKM-PM együttes rendelet, amely már hatályos, az abban felsorolt díjakat a Magyar Energia Hivatal számára kell megfizetni. A Magyar Közlöny 2003/121. számában található jogszabály két melléklete sorolja fel a díjakat, ezek közül néhány:
– üzletszabályzat jóváhagyása iránti kérelem elbírálása 1000 E Ft,
– üzemi és kereskedelmi szabályzat jóváhagyása iránti kérelem elbírálása 10 000 E Ft,
– működési engedély kiadása, visszavonása iránti kérelem elbírálása földgázszállításra 6000 E Ft,
– működési engedély kiadása, visszavonása iránti kérelem elbírálása földgáztárolásra 6000 E Ft,
– működési engedély kiadása, visszavonása iránti kérelem elbírálása földgáz-elosztásra – 100 település alatt 1000 E Ft, 100 település felett és Budapest 5000 E Ft,
– működési engedély kiadása, visszavonása iránti kérelem elbírálása földgáz-rendszer-irányításra 10 000 E Ft,
– működési engedély kiadása, visszavonása iránti kérelem elbírálása földgáz-kereskedelemre 4000 E Ft,
– működési engedély kiadása, visszavonása iránti kérelem elbírálása földgázközüzemi nagykereskedelemre 10 000 E Ft,
– működési engedély kiadása, visszavonása iránti kérelem elbírálása földgázközüzemi szolgáltatásra – 100 település alatt 1000 E Ft, 100 település felett és Budapest 4000 E Ft,
– működési engedély kiadása, visszavonása iránti kérelem elbírálása szervezett földgázpiac működtetésére 15 000 E Ft,
– engedély kiadása, visszavonása iránti kérelem elbírálása határon keresztüli földgázszállító vezetékhez való hozzáférésre 3000 E Ft,
– működési engedély kiadása, visszavonása iránti kérelem elbírálása propán-bután gázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztására és szolgáltatására 1000 E Ft,
– üzletszabályzat, üzemi és kereskedelmi szabályzat, továbbá működési engedélyek módosítása iránti kérelmek elbírálása 100 E Ft/adat,
– szétválás, egyesülés, jelentős befolyás, illetve többségi vagy közvetlen irányítás megszerzése, alaptőke, illetve törzstőke legalább egynegyed részével történő leszállítása iránti kérelem elbírálása földgázszállító, -tároló, rendszerirányítási engedélyes esetében 5000 E Ft, földgázelosztói engedélyes esetében 100 település alattinál 1000 E Ft, 100 település felettinél és Budapestet ellátónál 5000 E Ft, – földgáz-kereskedelmi engedélyes esetében 1000 E Ft, földgázközüzemi nagykereskedelmi engedélyes esetében 5 000 E Ft, földgáz- közüzemi szolgáltatási engedélyes esetében 100 település alattinál 1000 E Ft, 100 település felettinél és Budapestet ellátónál 5000 E Ft, propán-bután gázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztási és szolgáltatási engedélyes esetében 1000 E Ft.
Hanyag kezelés
A hanyag kezelés bűncselekménye csak törvényben meghatározott, konkrétan körülírt vagyonkezelői vagy felügyeleti kötelezettség megszegésével követhető el – állapítja meg a Legfelsőbb Bíróság 4/2003. BJE számú jogegységi határozata. A testület értelmezése szerint hanyag kezelés vétsége tehát nem valósulhat meg akkor, ha valamely vagyon kezelését nem törvény, hanem a törvénynél alacsonyabb rendű jogszabály vagy más norma írja elő.
A közalkalmazotti tanácsi választások elhalasztása
Lapzártánkkor zárószavazásra vár két parlamenti képviselő által a közalkalmazotti törvényhez (1992. évi XXXIII. törvény) benyújtott törvénymódosítási javaslat, melynek célja a jelenleg 2003. november 30-ig tartó megbízatással rendelkező közalkalmazotti tanácsok megbízatásának meghosszabbítása 2005. május 31-ig. A szabály elfogadása esetén nem kell megtartani az idén őszre tervezett közalkalmazotti tanácsi választásokat.
Mi várható a felnőttképzés területén?
Szeptemberben került az Országgyűlés elé a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítására irányuló törvényjavaslat. Bár az elfogadandó törvény tartalma a parlamenti szakban a benyújtott képviselői indítványok folytán még változhat, érdemes már most tájékozódni, melyek azok a fő kérdések, amelyekben a tervezet a jelenlegi szabályok módosítását célozza.
A javaslat jelentős részét teszik ki különféle szervezeti kérdések, amelyek egyfelől az oktatási, illetőleg a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter hatáskörének elválasztásából, másfelől az ehhez kötődő szervi hatáskörök újramegfogalmazásából állnak. A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásával kapcsolatos teendőket 2004. január 1-jétől az Oktatási Minisztérium irányítása alatt álló Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponttól az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz, közelebbről a megyei (fővárosi) munkaügyi központhoz telepítené a javaslat. Ezzel párhuzamosan kibővítené a regionális munkaerő-fejlesztő és -képző központok hatáskörét is.
Az akkreditáció kérdéskörében a javaslat szerint nem csupán az intézmény-, de a programakkreditációt is törvényi szinten szabályozná, garanciális okokból. Ezzel összefüggésben a Felnőttképzési Akkreditáló Testület határozatai ellen – az eddig rendelkezésre álló lehetőség, a felügyeleti intézkedés helyett – az általános államigazgatási eljárási követelményeknek megfelelő jogorvoslat igénybevétele válik lehetségessé. A fellebbezést a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter bírálja el.
Jelentős változás lehet, hogy a javaslat értelmében a belső képzést folytató munkáltatók e képzésükre akkreditáció nélkül is támogatást kaphatnak, továbbá – tekintettel arra, hogy az ilyen képzés nem üzletszerűen történik – az általánosnál enyhébb szabályok lesznek irányadók az ilyen munkáltatók mint képzők nyilvántartásba vételére.
Új elem a nyilvántartáson kívül vagy nem szabályszerűen végzett felnőttképzés szankcionálásának bevezetése. Az 50 000-től 500 000 forintig terjedőre tervezett bírságot a munkaügyi központok szabhatnák ki az így tevékenykedő képzőkkel szemben.
A tervek szerint a törvény 2004. január 1-jén lépne hatályba.
Szőlészet, borászat
A szőlőültetvény-kataszterre, valamint a szőlő- és bortermelőket terhelő adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat olvashatunk a 122-es Magyar Közlönyben. Aki nem teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettségét, az nem kaphat a termékére származási bizonyítványt, ráadásul húsztól százezer forintig terjedő bírságra is számíthat. A kataszterrel kapcsolatos adatokat november 30-áig kell bejelenteni az illetékes hegyközségnek, de felhatalmazható a KSH is arra, hogy az összeírás során begyűjtött adatokat átadja a hegyközségnek.
Buszjegyek, -bérletek
A 123-as Magyar Közlönyben jelent meg az a rendelet, amely szabályozza a november 1-jétől érvényes autóbuszjegyek és -bérletek árát. A legrövidebb szakaszon az egy útra szóló teljes árú menetjegy 91 forintba, a leghosszabb szakaszon 4510 forintba kerül. A munkába járásra szolgáló havibérlet munkáltatót terhelő része ugyanezek szerint 2952, illetve 56 712 forint. A félhavi bérlet árából a legrövidebb szakaszon 1476, míg a leghosszabbon 28 356 forint esik a munkáltatókra. A rendelet melléklete tartalmazza a tanulóbérletekre, illetve a felmutatóra érvényes viszonylati érvényességű bérletek árát, valamint az útipoggyász díjait, illetve a nevelési-oktatási intézmények által rendelt különjáratokért fizetendő díjakat is.
