Az outdoor tréning meghatározását illetően elég sok a félreértés – mondja dr. Szabolcs Katalin szakpszichológus. Gyakran a megbízó sincs pontosan tisztában azzal, mire is kéri fel a szolgáltató céget, amikor outdoor tréninget rendel. Rendre kiderül, hogy miközben a résztvevők egy játékos közös hétvégére számítanak, meglepődve szembesülnek a szerintük érthetetlen és felesleges feladatokkal, értékelő- és feldolgozóblokkokkal. A jutalomhétvégén részt vevők általában úgy érzik, hogy nem igazán trénerekre, hanem úgymond "játékmesterekre" van szükségük, olyasféle programirányítókra, akik összefogják a csapatot, és csupa izgalmas játékot prezentálnak két-három napon át, amelyek koronájaként esténként fergeteges vacsora jár.
Elméleti háttér
Tény, hogy az úgynevezett outdoor tréningek kezdetben valóban nem szóltak másról, mint az aktív együttlétről, a közös időtöltésről új, szokatlan körülmények között. Később jöttek rá a szakemberek, hogy az ilyen programok nagyszerű alkalmat teremtenek a valódi csapatépítésre, a személyiség formálására. A jó tréning komoly elméleti háttérre épül, a tapasztalatok összegzése pedig lehetőséget nyújt a tanultak beépítésére a mindennapokba. Az események feldolgozása nélkül a tréningek csupán kellemes emléket jelentenének, a tapasztalatok összegzése azonban tudatossá teszi az egyéni és csoportos fejlődést.
Menyhárt Kata, az International Business School (IBS) humánerőforrás-tanszékének munkatársa elmondta, hogy az outdoor tréningek nagyban hasonlítanak az egykori osztálykirándulásokra, de ennél jóval szerteágazóbb feladatokra vállalkoznak. A szabadtéri programok között azonban tapasztalhatók szélsőségek is – léteznek ugyanis olyan "túlélő" tréningek, amelyek sokszor valóban extrém körülmények között zajlanak. Zord hegyek között, vagy éppen vadvízi evezés során, netán egy ismeretlen erdőben, ahol sátrakban, étel nélkül és két szál gyufával kell "túlélni" a programot a résztvevőknek.
Extrém körülmények között hatványozottan előtérbe kerülnek azok az emberi tulajdonságok, amelyek a mindennapokat rombolják, ezért elengedhetetlenül szükséges az olyan szakember jelenléte, aki képes ezeket a konfliktusokat úgy kezelni, hogy pozitív élménnyé szelídüljenek. Tehát ezeknek is megvan a maguk haszna. Ennek ellenére Magyarországon még mindig a tanulásalapú tréningek vannak túlsúlyban, amelyek nem minden hátsó szándék nélkül a természetben, vagy a természethez közel zajlanak.
A természet közelsége azért fontos, mert segíti az embereket abban, hogy rövid időre elfelejtve a megszokott, beidegződött viselkedési szokásokat, felszabadultan önmaguk lehessenek, megértsék saját viselkedésük mozgatórugóit, s az egymásrautaltságon keresztül megéljék a csapat erejét, közösen éljék át a tanulás élményét.
Az IBS HR-tanszékén kifejezetten ajánlják az outdoor tréningek megtartását. Ma már folyamatosan új és újabb lehetőségeket kell keresni a munkaadóknak, hogy fejlesszék az alkalmazottak képességeit. A szervezeti feladatok rendre azt követelik a kollégáktól, hogy csapatmunkában tevékenykedjenek, s valódi együttműködés alakuljon ki köztük. E cél elérését nagyban segítik az outdoor tréningek, noha nem helyettesítik azokat a tudatos megoldásokat, amelyek – a napi munkavégzés során – a konfliktuskezelést szolgálják.
Extrém kínálat az internetenAz interneten tallózva különleges szolgáltatásokra bukkanhatunk az outdoor tréningek palettáján. Számos külföldi programra invitálnak például Jordániától Erdélyen át Ausztriáig. De Magyarországon is van lehetőség a kalandra. Az "Arthur király utolsó tévedése" elnevezésű program helyszíne például Visegrád, s a bátorság, a vitézség s más "lovagi erények" fejleszthetők a foglalkozás során. A "Varázslépcső" elnevezésű program hegymászó gyakorlatot takar: a résztvevők bekötött szemel araszolhatnak a húsz méter magas sziklákon. A Mission Impossible pedig éjszakai túrát rejt, a résztvevők számára teljesen ismeretlen terepen. A "Legutolsó mohikán" indián kalandokat ígér, "Az elátkozott Nazim" program pedig Jordániában zajlik. De megtanulható a kunyhó vagy a függőhíd építése is, lehet egyensúlyozni drótkötélpályán, vagy célba lőni számszeríjjal. Mint ahogyan olvastunk patakátkelésről Malajzia dzsungeleiben, kutyaszán-expedícióról a finn hómezőkön, s rönkhajóépítésről a Zambézi folyón. |
Sok múlik a tréneren
Menyhárt Kata hangsúlyozta: a jó tréning záloga a jó tréner. Negatív élményt vált ki a részvevőkben, ha nem a megfelelő szakember vezényli a programot. Visszatetsző lehet, amikor egy középkorú csapat élére huszonéves embert állítanak, mint a feladatok koordinálóját. Személye hiteltelenné válhat, hiszen egyértelmű: legyen bármennyire is felkészített szakmailag, híján van azoknak az emberi tapasztalatoknak, amelyek igazán alkalmassá tehetik a feladatra. Tehát minden egyes tréningnek személyreszabottan kell lezajlania, ami hosszas előkészítő munkát igényel.
Ennek elmulasztása a legsúlyosabb hibák közé tartozik. A megbízás során pontosan meg kell határozni, milyen célcsoport számára, és milyen céllal kívánják megszervezni a programot. Ennek megfelelően készül el a tréningterv, amit a megbízó HR-munkatársával s más vezetőkkel egyeztetnek, s ha kell, többször is változtatnak. Kiemelkedően fontos a tréner személye, illetve a résztvevőkkel történő konzultáció. Ha a munkáltató ötletszerűen, a konkrét célok megjelölése nélkül rendeli meg a tréninget, vélhetően csak elpazarolja a munkatársak fejlesztésére szánt összeget.
Egyébként az outdoor tréningek – bármennyire is hihetetlen – jóval a rendszerváltás előtt ismertek voltak Magyarországon, ilyen programokat már 1984-ben szerveztek, főként külföldi tapasztalatokat hasznosítva.
Etikai vétségek
A tréningezésben immár rendkívül sok tapasztalat felhalmozódott, egyebek közt etikai normákat is felállítottak a tréner cégek. Elítélendő például, ha a munkáltató arra használja fel a foglalkozást, hogy az érintett munkatársat negatív minősítése esetén eltávolítsa a cégtől. A tréner és a programban részt vevő csapat folyamatosan együtt értékeli az eseményeket, igény szerint személyes megbeszélés is zajlik. A megbízóval való értékelés során azonban nem lehet kitérni az egyes személyekre, hacsak ezt előzőleg szerződésben nem rögzítették, és erről az érintetteket nem tájékoztatták. Ha ilyesmi mégis előfordul, akkor a munkáltató etikai vétséget követ el, és a következményekért akár a munkaügyi bíróság előtt is felelnie kell.
Sokan számoltak be arról, hogy a tréning során képességeiket meghaladó feladatokat kellett teljesíteniük, s ha nem vállalkoztak rá, a társak rosszallását vonták magukra. Pedig vannak olyan gyakorlatok, amelyek nem mindenki számára teljesíthetőek. Ilyen például az úgynevezett "ördögoszlop", ami egy tizenöt méter magas rúd, a tetején egy lapos "tányérral". A feladat az, hogy – a megfelelő biztonsági előírások betartásával – a jelölt felmásszon a rúdon, majd felálljon a tányérra a magasban.
Az úgynevezett ügyességi feladatok során is rendre kiderül, hogy vannak, akik nem tudják venni az akadályokat, és súlyos kudarcként élik meg az eseményt. Amennyiben nem elég felkészült a tréner, és nem képes azonnal oldani a konfliktust, negatív érzelmeket erősít az illetőben, ami a későbbiekben mentális problémákat okozhat.
A pszichológus szerint nem elég az, ha a tréningen részt vevő elutasíthatja a számára ellenszenves feladatok teljesítését. Ezzel a lépésével ugyanis kirekeszti magát a csapatból, és a többiekben ellenérzéseket kelt. Hiba tehát, ha a tervezés során nem veszik figyelembe a résztvevők mentalitását, rátermettségét és érdeklődését.
Sokkoló gyakorlatok
Császári Attila, az Adidas Budapest Kft. marketingigazgatója maga is részt vett outdoor tréningen. Mint jeles öttusázó, többnyire élvezte a kihívó feladatokat, de azért voltak fenntartásai. Elmondta: a cégnél történt igazgatóváltás után az élvonalba tartozó vezetőket több körben is tesztelték. Elsőként egy fejvadászcégnél kellett megjelenniük, ahol azt vizsgálták, milyen módon bírnák a fokozottabb terhelést, majd következett az outdoor tréning. Ennek célja a csapatépítés volt olyan munkatársak között, akik már több éve együtt dolgoztak.
A programról a marketingigazgatónak összességében nem volt rossz véleménye. Különleges feladatokat kellett megoldani, amelyeket kiegészítettek a verbális felmérések. De, mint mondta, voltak olyan gyakorlatok – például az ördögoszlop –, amiket nem mindenki tudott teljesíteni. Császári Attila szerint hiba volt olyan feladatot kiadni, amelyről előre tudni lehetett, hogy bizonyos résztvevők számára kudarcot jelent.
A cég amúgy a közeljövőben jelentős szervezeti változáson esik át. A rájuk váró feladatok kidolgozására, összehangolására készítik fel a munkatársakat, ám erre – a marketingigazgató szerint – aligha lenne alkalmas az outdoor tréning. Sokkal inkább a tanulásra összpontosító indoor programokkal érhetnek el megfelelő eredményt.
Mi mennyibe kerül?Amilyen gazdag a tréningcégek szolgáltatásainak kínálata, az árak is olyan változóak. A díjszabás attól is függ, hogy ki a megrendelő, mekkora a gazdasági ereje és hírneve, illetve az általa kért program milyen logisztikai hátteret igényel. Az árakat befolyásolja továbbá, hogy az adott programon hányan vesznek részt, illetve a foglalkozást belföldön vagy külföldön szervezik-e meg. A kiegészítő szolgáltatások, illetve a trénerek, valamint a más, kapcsolódó szakterületeket képviselő szakemberek jelenléte ugyancsak drágítja a tarifát. Mindezek alapján kétszázezer forinttól akár négymillióig (vagy ennél nagyobb összegig) is terjedhet a szolgáltatás ára. |
Tanulság a munkáltatónak
Egy évvel ezelőtt indult a Budapesti Nap elnevezésű újság. A. Németh Péter stratégiai lapigazgató elmondta, hogy a megszokottól eltérő módszert, jelesül az outdoor tréning eszközét is alkalmazták a munkatársak "összeszoktatására". Ez azonban nem volt túl sikeres; a tréningnek nem sikerült igazi csapattá kovácsolni a résztvevőket.
Arra viszont jó egy ilyen fejlesztő foglalkozás, hogy – a tapasztalatok összegzése után – a munkaadó esetleg változtasson a projektjén. A tréningeknek tétje nem lehet, tanulsága azonban annál több. A tapasztalatok tükröt tartanak a résztvevők és a megbízó elé is. Még egy játékos kötélhúzás során is kiderülhet, mennyire képesek az emberek a csapatmunkára, az együttműködésre, mennyire motiválja őket a feladat.
Az egyik, üdítőital gyártására és forgalmazására szakosodott cég képviselőinek véleménye szerint az outdoor tréningek nem csak a csapatépítést szolgálják. E foglalkozások a szervezeti és kultúraváltási programokat is segítik, s különösen sikeresek lehetnek akkor, ha kiegészítőként – ismeretszerzési céllal – beiktatnak indoor tanfolyamokat is. Az outdoor programoknak számos előnyük lehet, hiba azonban, ha ezeket a szakmai felkészültség megítélésére használja fel bárki. A módszer ugyanis erre nem alkalmas. Arra viszont igen, hogy a munkatársak megismerjék egymás "idegen arcát" is, új tulajdonságokat fedezve fel a másikban. Ez alapja lehet olyan együttműködésnek is, amely addig elképzelhetetlen volt.
Tudatos motiválás
A Hewlett-Packard az elsők között használta ki az outdoor tréningek lehetőségeit. Szilágyi Géza HR-vezető tájékoztatása szerint az értékesítési, felső vezetői és önszerveződő csoportok számára szervezett outdoor tréningeket Magyarországon, illetve Horvátországban tartották.
A fő cél a csapat összekovácsolása volt. A további "hozadék" annak tudati megerősítése, hogy minden (vagy majdnem minden) megtehető, elérhető, még az is, amit nem hisznek, vagy nem mernek elhinni a munkatársak. A tréningek az önbizalmat és a "drive"-ot, a küzdeni akarást, a cél elérésének készségét erősítették. A tréningek tapasztalatait a későbbiekben, a szervezeti átcsoportosítások során is felhasználták.
Napjainkban általában a tőkeerős, biztos jövőképpel rendelkező munkaadók tartanak igényt az outdoor tréningekre. Felmerülhet a kérdés, vajon mit veszítenek azok a vállalkozások, amelyek egyrészt anyagilag, másrészt szervezetileg sem képesek kihasználni e programok lehetőségeit?
Dr. Szabolcs Katalin szakpszichológus szerint a kis cégeknek elsősorban az úgynevezett indoor tréningek iránt érdemes érdeklődniük. A felkért szakemberekkel olyan rövid ideig tartó tanfolyamokat szervezhetnek, amelyek erősítik a munkavállalók szakmai készségét, szélesítik ismereteiket. Arról nem is beszélve, hogy egy kisebb létszámú vállalkozásnál szinte önmagától kialakul a cég iránti hűség, s a napi feladatok – észrevétlenül – csapattá kovácsolják a dolgozókat.
A tapasztalatok szerint a kisvállalkozásoknál spontán "outdoor programok" jönnek létre, hiszen olyan mikrovilágban élnek, ahol erősebb az egymásrautaltság és az egymás iránti felelősségvállalás, mint egy nagyobb szervezetben. Az emberi kötődések tehát szinte automatikusan kialakulnak – szakavatott vezető és jelentősebb költségek nélkül.
A tréningezés során kerülendő hibák– Hiányos előkészítés. – A külföldi módszerek automatikus alkalmazása hazai viszonyok között. – A vezetők és a munkatársak "túltréningeztetése". – A tréning rossz megszervezése, – Tapasztalatlan tréner. – A tréningek során a biztonsági szabályok betartásának és betartatásának elmulasztása, a baleseti kockázatok figyelmen kívül hagyása. – A foglalkozások résztvevőinek megszégyenítse. – A pszichés kockázatok mérlegelésének s az esetleg előforduló pszichés konfliktusok feloldásának elmulasztása. – Tisztázatlan, a munkavállaló számára előnytelen feltételekkel megkötött tréningszerződés. – A tréningeken szerzett ismeretek hasznosításának korlátozása a munkahelyen |
