A rokkantsági nyugdíj

Rokkantsági nyugdíjjogosultság

Rokkantsági nyugdíjra az szerezhet jogosultságot, aki:

– egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható,

– az életkorára előírt szolgálati időt megszerezte, és

– rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.

A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultságnak nem akadálya, ha az igénylő külföldön rendszeresen dolgozik, illetőleg keresete van.

Rokkantsági nyugdíj nem állapítható meg:

– az öregségi és a baleseti rokkantsági nyugdíjasnak,

– annak, aki saját rokkantságát szándékosan okozta, továbbá annak sem,

– aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, kivéve ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjat a jogosultság feléledése címén igényel.

Alacsonyabb kereset

A keresetet a rokkantsági nyugdíjra jogosultság szempontjából abban az esetben lehet a megrokkanás előttinél lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha annak a személyi jövedelemadóval csökkentett összege legalább húsz százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képező átlagkeresetnél.

Nem rendszeres munkavégzés

Nem tekinthető rendszeres munkavégzésnek, ha

– valaki a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik,

– már a megrokkanást megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor, ha munkaideje a megrokkanását követően tovább csökken,

– az igény bejelentését megelőző 180 nap alatt keresőképtelensége miatt megszakításokkal legalább hetvenkét napon át nem dolgozott.

A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő

A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt életkoronként határozzák meg. Nyilvánvaló, hogy fiatal korban bekövetkezett rokkantság esetén nem lehet olyan hosszú szolgálati időt megkövetelni, mint annál, aki idősebb életkorban válik rokkanttá.

A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megállapításánál a megrokkanás időpontjában betöltött életkort veszik figyelembe.

A szükséges szolgálati idő:

22 éves életkor betöltése előtt 2 év,

22-24 éves életkorban 4 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év,

25-29 éves életkorban 6 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év,

30-34 éves életkorban 8 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 6 év,

35-44 éves életkorban 10 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év,

45-54 éves életkorban 15 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 12 év,

55 éves életkor betöltésétől 20 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 16 év.

Aki a megrokkanáskor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati idővel nem rendelkezik, akkor jogosult rokkantsági nyugdíjra, ha az alacsonyabb korcsoportban az előírt szolgálati időt megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a megrokkanásig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.

Abban az esetben, ha az igénylő korkedvezményre jogosító és egyéb szolgálati időt is szerzett, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időnek nem kizárólag korkedvezményre jogosító idő alapján történő számításánál a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött minden évet egy és negyedévként kell számításba venni.

Aki szolgálati idejének a kezdetét megelőző időtől rokkant, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha

– az igénybejelentés időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és

– rendszeresen nem dolgozik,

– vagy keresete lényegesen kevesebb a nyugdíj igénylését megelőző kereseténél.

Az, aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett, és huszonkét éves kora előtt megrokkan, szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra.

Rokkantsági résznyugdíj

Rokkantsági résznyugdíjra jogosult, aki:

– a negyvenötödik életévét, illetőleg 1993. július 1-je előtt az ötvenötödik életévét már betöltötte, és legalább tízévi,

– 1993. június 30-át követően és 2009. január 1-je előtt az ötvenötödik életévét betölti és legalább tizenöt évi szolgálati idővel rendelkezik.

A rokkantsági résznyugdíjra jogosultságot nem érinti, ha a tízévi szolgálati idő megszerzésére az ott meghatározott életév betöltését követően került sor.

A rokkantsági nyugdíj mértéke

A rokkantsági nyugdíj mértéke a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, a megszerzett szolgálati idő hosszától és a rokkantság fokától függ. A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapítására az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell – bizonyos eltérésekkel – alkalmazni.

A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege

A 2002. december 31-ét követő, de 2004. január 1-jét megelőző időpontban megállapított rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi 21 800 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 22 850 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 23 670 forint.

Átsorolás állapotváltozás miatt

Ha a rokkantsági nyugdíjas állapotváltozás miatt más rokkantsági csoportba kerül, rokkantsági nyugdíja mértékét ennek megfelelően módosítani kell. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után azonban a rokkantsági nyugdíj mértékét állapotváltozás miatt módosítani nem lehet.

Rokkantsági csoportok

A rokkantság fokának megfelelően:

– a III. rokkantsági csoportba tartozik, aki rokkant, de nem teljesen munkaképtelen,

– a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul,

– az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul.

A rokkantsági nyugdíj kezdete

Rokkantsági nyugdíjra attól a naptól kezdve válik jogosulttá az azt igénylő, amely naptól az orvosi bizottság véleménye szerint a rokkantság fennáll. Ha az orvosi bizottság a megrokkanás időpontjáról nem nyilatkozott, a megrokkanás időpontja az igénybejelentés napja. Ha az igénylőnek a megjelölt napig nincs meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati ideje, a rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szükséges szolgálati idő megszerzését követő nappal nyílik meg. Ha az igénylő megrokkanásának napján munkaviszonyban áll, rokkantsági nyugdíjra való jogosultsága azon a napon nyílik meg, amelytől:

– munkaviszonyban már nem áll, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy

– munkát rendszeresen nem végez, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy

– lényegesen kisebb keresetet biztosító munkakörben dolgozik.

Magánnyugdíjpénztár-tag rokkantsága

A magánnyugdíjpénztár tagja megrokkanása esetén az egyéni folyószámláján lévő összeget átutaltathatja a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz. Ebben az esetben úgy tekintik, mintha végig nyugdíjjárulékot fizetett volna a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, és a rokkantsági nyugdíját az általános szabályok szerint, teljes összegben állapítják meg. Amennyiben a rokkant személy továbbra is a magánnyugdíjpénztár tagja marad, ebben az esetben a szolgálati idejétől, a figyelembe vehető átlagkeresete összegétől és a rokkantság fokától függően kiszámított összeg 75 százalékát kell rokkantsági nyugdíj címén megállapítani.

A rokkantsági nyugdíj mértéke, illetőleg összege
A III. rokkantsági csoportban a harmincötödik életév betöltése előtt bekövetkezett megrokkanás esetén
Szolgálati idő, év	A havi átlagkereset %-ában
2 évnél kevesebb	51,0
2	51,5
3	52,0
4	52,5
5	53,0
6	53,5
7	54,0
8	54,5
9	55,0
10	55,5
11	56,0
12	56,5
13	57,0
14	57,5
15	58,0
16	58,5
17	59,0
18	59,5
19	60,0
20	60,5
21	61,0
22	61,5
23	62,0
24	62,5
25	63,0

A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnése

A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.

Ha a rokkantsági nyugdíjas az orvosi szakvélemény szerint már nem rokkant, a rokkantsági nyugdíjat az arról szóló határozat keltét követő második hónap első napjától kell megszüntetni. Ha pedig a rokkantsági nyugdíjra jogosultság a nyugdíjasként elért kereset összegére tekintettel szűnik meg, a megszüntetésről e tény megállapítását követő hónap első napjától kell gondoskodni.

A rokkantsági nyugdíj feléledése

A rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül újra bekövetkeznek. A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik.

Feléledés helyett új igény

Az, aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort – ide nem értve a korkedvezményre jogosultat – még nem töltötte be, feléledés helyett kérheti rokkantsági nyugdíjra jogosultságának új igénykénti elbírálását. Ebben az esetben a szolgálati idő kiszámításánál a korábbi nyugdíjazásnál figyelembe vett és a nyugdíjasként szerzett szolgálati időt számítják egybe.

Baleseti rokkantsági nyugdíj

Baleseti rokkantsági nyugdíj üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, sérülése alapján baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult.

67 százalékos rokkantság

Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki munkaképességét hatvanhét százalékban túlnyomóan üzemi baleset következtében elvesztette, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.

50 százalékos rokkantság

Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, aki munkaképességét 50 százalékban szilikózis következtében vesztette el, és nem dolgozik, vagy szilikózisveszély-mentes munkakörben, munkahelyen nem rendszeresen dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.

A nyugdíj mértéke

A baleseti rokkantsági nyugdíj mértéke a rokkantság fokától és a szolgálati idő hosszától függ. A baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság nincs életkorra előírt szolgálati idő megszerzéséhez kötve, mint a rokkantsági nyugdíj.

A nyugdíj összege

A baleseti rokkantsági nyugdíj összegét a rokkantsági nyugdíj megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint, vagy ha az kedvezőbb, az igénylő kérelmére a balesetet megelőző egyévi, nyugdíjjárulék alapját képező kereset alapján kell meghatározni.

A rokkantság fokának megfelelően:

– a III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki munkaképességének a 67 százalékát – szilikózis miatt 50 százalékát – elvesztette, de nem teljesen munkaképtelen,

– a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul,

– az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul.

A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset hatvan, hatvanöt, illetőleg hetven százaléka.

Az így kiszámított baleseti rokkantsági nyugdíj összege a szolgálati idő minden egyes éve után a havi átlagkereset egy százalékával emelkedik, az átlagkereset száz százalékánál azonban több nem lehet.

A havi átlagkereset és a szolgálati idő megállapítására a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A nyugdíj legkisebb összege

A 2002. december 31-ét követően, de 2004. január 1-jét megelőzően megállapított baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi 21 910 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 23 010 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 23 810 forint.

Nyugdíjjogosultság megszűnése

A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugellátásban részesülő személy túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés következtében kialakult munkaképesség-csökkenése a hatvanhét – szilikózis miatt az ötven – százalékot már nem éri el.

Állapotjavulás nélkül is megszűnik a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság akkor, ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. A baleseti sérült részére ebben az esetben – a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett – baleseti járadékot kell megállapítani.

Jogosultság újabb üzemi baleset esetén

Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményét együttesen kell figyelembe venni. Ilyenkor a baleseti rokkantsági nyugdíjat a korábbi és az újabb üzemi balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvezőbb alapján kell megállapítani. A korábbi és az újabb üzemi balesetre irányadó átlagkeresetek meghatározásánál a figyelembe vehető keresetet, jövedelmet az újbóli megállapítás időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell meghatározni. Az így meghatározott kedvezőbb átlagkeresetből megállapított baleseti rokkantsági nyugdíjhoz az emelés az újabb megállapítás időpontjától jár.

A rokkantsági nyugdíj mértéke
A rokkantsági nyugdíj mértéke a III. rokkantsági csoportban a harmincötödik életév betöltése után bekövetkezett megrokkanás esetén
Szolgálati idő, év	A havi átlagkereset százaléka
	35-39	40-44	45-49	50-54	55-61
	éves életkorban bekövetkezett megrokkanás esetén
10	54,0	51,0	46,5	42,0	37,5
11	56,0	53,0	48,5	44,0	39,5
12	56,5	55,0	50,5	46,0	41,5
13	57,0	57,0	52,5	48,0	43,5
14	57,5	57,5	54,5	50,0	45,5
15	58,0	58,0	56,5	52,0	47,5
16	58,5	58,5	58,5	54,0	49,5
17	59,0	59,0	59,0	56,0	51,5
18	59,5	59,5	59,5	58,0	53,5
19	60,0	60,0	60,0	60,0	55,5
20	60,5	60,5	60,5	60,5	57,5
21	61,0	61,0	61,0	61,0	59,5
22	61,5	61,5	61,5	61,5	61,5
23	62,0	62,0	62,0	62,0	62,0
24	62,5	62,5	62,5	62,5	62,5
25	63,0	63,0	63,0	63,0	63,0
A III. rokkantsági csoportban a harmincötödik életév betöltése után bekövetkezett megrokkanás esetén, korkedvezményre jogosító munkakörben szerzett nyolcévi vagy ennél hosszabb szolgálati idő alapján
Szolgálati idő, év	A havi átlagkereset százaléka
	35-39	40-44	45-49	50-54	55-61
	éves életkorban bekövetkezett megrokkanás esetén
8	54,5	51,5	47,0	42,5	38,0
9	55,0	53,5	49,0	44,5	40,0
10	55,5	55,5	51,0	46,5	42,0
11	56,0	56,0	53,0	48,5	44,0
12	56,5	56,5	55,0	50,5	46,0
13	57,0	57,0	57,0	52,5	48,0
14	57,5	57,5	57,5	54,5	50,0
15	58,0	58,0	58,0	56,5	52,0
16	58,5	58,5	58,5	58,5	54,0
17	59,0	59,0	59,0	59,0	56,0
18	59,5	59,5	59,5	59,5	58,0
19	60,0	60,0	60,0	60,0	60,0
20	60,5	60,5	60,5	60,5	60,5
21	61,0	61,0	61,0	61,0	61,0
22	61,5	61,5	61,5	61,5	61,5
23	62,0	62,0	62,0	62,0	62,0
24	62,5	62,5	62,5	62,5	62,5
25	63,0	63,0	63,0	63,0	63,0