Az átlagostól eltérő, speciális élethelyzeteket társadalombiztosítási szempontból két oldalról lehet kezelni: egyrészt a jogszabályok alanyi jogon biztosítanak bizonyos ellátásokat olyanoknak, akik az általános rend szerint ellátatlanok maradnának, másrészt mérlegelési jogkört engednek a tb-szerveknek, hogy egyedileg nyújtsanak támogatást a rászorulóknak. Utóbbival kapcsolatban fontos, hogy a mérlegelési jogkörön alapuló határozat ellen bírósági felülvizsgálatnak nincs helye, a döntés a hatóság belátásán alapul.
Járadék megváltozott munkaképesség esetén
A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának és szociális ellátásának szabályait a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM rendelet tartalmazza. E szabályok alapján megváltozott munkaképességűnek tekinthető az, aki
– munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban áll, valamint a bedolgozó, a munkaviszonyban foglalkoztatott szövetkezeti tag, amennyiben egészségi állapota romlásából eredő munkaképesség-változás miatt eredeti munkakörében, rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált, de öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban nem részesül;
– üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében baleseti járadékban részesül, és eredeti munkakörében munkáltatójánál teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált;
– gümőkóros betegség miatt munkáltatójánál jogszabályi tilalom folytán nem foglalkoztatható;
– a fegyveres erőktől, a fegyveres testületektől és a rendészeti szervektől megváltozott munkaképessége, illetőleg egészségi okból szolgálatra való alkalmatlansága miatt leszerelték.
Rendszeres pénzbeli ellátás
A megváltozott munkaképességű dolgozóról rendszeres pénzbeli ellátás útján kell gondoskodni, amennyiben
– munkaviszonyát, szövetkezeti tagsági viszonyát, bedolgozói munkaviszonyát, bedolgozói tagsági viszonyát megszüntetik, illetve a mezőgazdasági szövetkezet tagjaként a közös munkában a megváltozott munkaképessége miatt nem tud részt venni,
– öregségi, rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra – ideértve a külföldön szerzett jogosultságot is – nem jogosult, és
– az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem oldható meg.
Az ellátás fajtái
Az ellátás fajtái:
– átmeneti járadék,
– rendszeres szociális járadék,
– bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka.
Átmeneti járadék
Átmeneti járadékra jogosult, aki
– az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, és nem jogosult rokkantsági nyugdíjra,
– 5 éven belül eléri a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt,
– munkaképesség-változásának mértéke az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságának véleménye szerint legalább 50 százalék,
– munkanélküli-ellátásban, keresetkiegészítésben, táppénzben, baleseti táppénzben és gyermekgondozási díjban nem részesül.
Az átmeneti járadék összege
Az átmeneti járadék összegét a várható öregségi nyugdíj 75 százalékában kell megállapítani, ami nem lehet kevesebb a rendszeres szociális járadék összegénél.
A járadék folyósításának határideje
Az átmeneti járadék a munkaviszony megszüntetését követő naptól a jogosultra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig jár. Az átmeneti járadékra való jogosultság megszűnik, ha a megváltozott munkaképességű dolgozó
– öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá,
– az OOSZI véleménye szerint munkaképesség-változása már nem éri el az 50 százalékot,
– egészségi állapotának megfelelő munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el,
– az ország területét állandó letelepedés szándékával elhagyja.
Rendszeres szociális járadék
Rendszeres szociális járadékra jogosult, aki
– nem rehabilitálható,
– a reá irányadó nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, és
– az átmeneti járadék megállapításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik.
Rendszeres szociális járadékot kell megállapítani annak, aki
– a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati idő felével rendelkezik,
– munkaképesség-változása az 50 százalékot eléri,
– nem részesül munkanélküli-ellátásban, keresetkiegészítésben, táppénzben, baleseti táppénzben, gyermekgondozási díjban.
A járadék összege
A rendszeres szociális járadék összege jelenleg az 59. életévüket betöltött nők és a 62. életévüket betöltött férfiak esetén 21 900 forint, egyéb esetben 18 770 forint.
A jogosultság megszűnése
A rendszeres szociális járadékra való jogosultság megszűnik, ha a járadékban részesülő
– az egészségi állapotának megfelelő munkát indokolatlanul nem fogadja el,
– az országot állandó letelepedési szándékkal elhagyja,
– öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá,
– munkaképesség-változásának mértéke már nem éri el az 50 százalékot.
Az átmeneti járadékban, illetőleg rendszeres szociális járadékban részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó keresőtevékenységet a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint folytathat. A járadékban részesülő személy, amennyiben biztosítással járó jogviszonyt létesít, egyéni nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett.
Bányászok járadéka
Bányász egészségkárosodási járadékra az alább felsorolt feltételek együttes fennállása esetén jogosult. Amennyiben
– munkaképesség-változásának mértéke a 36 százalékot eléri,
– életkorától függően, meghatározott ideig föld alatti bányamunkát végzett,
– munkaviszonya megszűnését megelőzően rehabilitációs munkakörben dolgozott,
– munkanélküli-ellátásban, keresetkiegészítésben, táppénzben, baleseti táppénzben, gyermekgondozási díjban nem részesül.
A járadék összege
A járadék összege a rehabilitációs foglalkoztatás megszűnésének időpontjában a rehabilitációs munkakörben megállapított keresetkiegészítés összegével azonos, de nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosa (2003-ban havi 65 400 forint).
Az igény érvényesítése
Az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék és a bányászok egészségkárosodási járadéka iránti igényt a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) kell benyújtani. Az ellátásokat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.
Rokkantsági járadék
Rokkantsági járadékra a 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet szerint jogosult a 18. életévét betöltött személy, ha 25. életévének betöltése előtt 100 százalékban munkaképtelenné vált, és nyugellátást, baleseti nyugellátást nem állapítottak meg részére. A rokkantsági járadékot legkorábban annak a hónapnak az első napjától kell megállapítani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte.
Nem állapítható meg rokkantsági járadék annak, akit térítés nélkül intézményben ápolnak.
A járadék összege
A rokkantsági járadék összege 2003-ban havi 23 310 forint.
Járadék kérelemre
A rokkantsági járadékot az igénylő vagy törvényes képviselője által írásban előterjesztett kérelem alapján a lakóhely szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóság (kirendeltség) állapítja meg, és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.
Méltányossági nyugdíj
Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő vagy rokkant személy, továbbá az árva részére az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója kivételesen nyugellátás megállapítását engedélyezheti.
A kivételes nyugellátás megállapítására az érintett személy kérelme alapján kerülhet sor. A kérelmet az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez), vasutas biztosított esetében a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósághoz, valamint, ha az igénylő nyugellátásban részesült személy jogán igényel kivételes árvaellátást, a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani.
A méltányosságból kizártak
Nem állapítható meg kivételes nyugellátás annak, aki előzetes letartóztatásban, szociális intézményben, illetve javítóintézetben van, vagy aki szabadságvesztés büntetését tölti. A kivételes nyugellátást úgy kell tekinteni, mintha az – a jogosultsági feltételek megléte esetén – jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt.
A méltányosság feltételei
Kivételes öregségi, rokkantsági, illetve özvegyi nyugdíj akkor állapítható meg, ha a kérelmező (özvegyi nyugdíj esetén a jogszerző) rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő felével, és az igénylő az 1993. évi III. törvényben megjelölt rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Kivételes árvaellátás akkor állapítható meg, ha az elhunyt jogszerző az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő felével rendelkezik, és a gyermek megfelel az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.
Rendkívül indokolt esetben kivételes rokkantsági nyugdíj állapítható meg akkor is, ha a kérelmező nem szerezte meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati idő felét sem.
Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás megállapítható akkor is, ha az elhunyt 25 év alatti volt, és az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, vagy az árva felsőfokú oktatási intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat. A 25. életévét betöltött, felsőfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytató árva árvaellátásának meghosszabbítása kizárólag az első alapképzésben az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok idejére engedélyezhető, legfeljebb a 27. életév betöltéséig.
A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét, de nem lehet kevesebb annak ötven százalékánál.
Méltányosság az egészségbiztosításbanAz Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója méltányosságból – átvállalhatja a biztosított által részleges térítési díj megfizetése mellett az egészségbiztosítás terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak egy részét, – a támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer és gyógyászati ellátás árához azt meghaladó támogatást nyújthat, – támogatást adhat továbbá a támogatással nem rendelhető allopathias gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer árához, – a vonatkozó jogszabályban foglaltaktól eltérő gyakorisággal támogatást nyújthat a gyógyászati segédeszközök árához. A méltányossági jogkör gyakorlása nem terjed ki az úgynevezett várólista alapján igénybe vehető ellátásokra. Az OEP főigazgatója méltányossági jogkörében akkor engedélyezheti a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz folyósítását a biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. Az OEP főigazgatója a biztosítási jogviszony megszűnését követő 180 napon át járó táppénz folyósítását legfeljebb 6 hónappal méltányosságból meghosszabbíthatja. A méltányossági jogkör gyakorlása során az OEP főigazgatója a biztosítottat indokolt esetben segélyben is részesítheti. (A méltányosság gyakorlásának részletes szabályaival múlt havi számunk Jogszabályfigyelő rovatában részletesen foglalkoztunk.) |
Rendszeres pénzbeli szociális ellátások
A szociális törvény (1993. évi III. törvény) az önkormányzatok által nyújtható támogatások keretszabályait tartalmazza. Az ellátásokra vonatkozó részletes szabályokat az önkormányzatok rendeleteikben állapítják meg.
A pénzbeli ellátások iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, vagy az önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati szervnél kell benyújtani. A jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja.
Szociális jellegű pénzbeli ellátások
A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén az alábbi pénzbeli ellátásokat állapíthatja meg:
– időskorúak járadéka,
– rendszeres szociális segély,
– ápolási díj.
Időskorúak járadéka
A járadék megállapítását az kérheti, aki a 62. életévét, illetve a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, feltéve hogy a havi jövedelme, valamint a saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 százalékát, egyedülálló esetén 95 százalékát (2003-ban ez az összeg 17 440 forint, illetve 20 710 forint volt).
A járadék összege, ha az igénylő saját jövedelemmel nem rendelkezik, az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 százaléka (17 440 forint), egyedülálló esetén 95 százaléka (20 710 forint).
Amennyiben az igénylő saját jövedelemmel rendelkezik, a járadékot úgy állapítják meg, hogy annak összege a saját jövedelemmel együtt érje el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80, illetve 95 százalékát, de minimum 1000 forintot kell megállapítani.
Nem állapítható meg a járadék, illetve a folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti, vagy 3 hónapot meghaladóan külföldön tartózkodik.
Rendszeres szociális segély
Rendszeres szociális segélyre az jogosult, aki
– a 18. életévét betöltötte és aktív korú,
– munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, vagy
– vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban részesül,
– aktív korú nem foglalkoztatottnak minősül,
feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított.
A rászorultság vizsgálata
A kérelem benyújtásakor az igénylő és családja jövedelmi, vagyoni helyzetét megvizsgálják, tekintettel arra, hogy a rendszeres szociális segély szociális rászorultságtól függő ellátás.
A 18. életévét betöltött, aktív korú és 67 százalékos munkaképesség-csökkenésű, vagy a vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személy esetén a segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező havi jövedelme, valamint a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 százalékát.
Az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetén akkor állapítható meg rendszeres szociális segély, ha az aktív korú havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 70 százalékát, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 százalékát.
A segély összege
A rendszeres szociális segély összege a jövedelemmel nem rendelkező személy esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 százaléka (17 440 forint), aktív korú nem foglalkoztatott személynél pedig a 70 százaléka (15 260 forint).
A jövedelemmel rendelkező személy a saját jövedelem és az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 70, illetve 80 százaléka közötti különbözetre jogosult.
Kizáró okok
Nem állapítható meg, illetve meg kell szüntetni a rendszeres szociális segély folyósítását annak a személynek, aki
– egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve, ha annak összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80, illetve 70 százalékát,
– előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.
Az aktív korú nem foglalkoztatott személynek akkor nem jár segély, illetve a segély folyósítását akkor kell megszüntetni, ha
– a segélyezés alatt nem működött együtt az önkormányzattal, illetőleg a munkaügyi központtal,
– rendelkezik a munkanélküli-járadék megállapításához szükséges munkaviszonnyal,
– katonai szolgálatot teljesít,
– keresőtevékenységet folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést,
– közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint folytat tanulmányokat, vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül.
A települési önkormányzatok a rendszeres szociális segélyre jogosultságot évente felülvizsgálják.
Ápolási díj
Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolásához biztosít anyagi hozzájárulást a nagykorú hozzátartozó részére. Ápolási díjra akkor jogosult a hozzátartozó, ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermeket ápol. Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személyt ápol.
Az ápolási díj összege
Az ápolási díj összege 18. éven aluli gyermek ápolása esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegével azonos, ami 2003-ban 21 800 forint. 18 éven felüli személy ápolásakor a díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 százaléka, 2003-ban 17 440 forint.
Az ápolási díjból nyugdíjjárulékot vonnak, így az ellátás folyósításának időtartamát a nyugellátás megállapításánál szolgálati időként veszik figyelembe.
Kizáró okok
Ápolási díjra nem jogosult a hozzátartozó, ha
– a táppénzt kivéve rendszeres pénzellátásban részesül,
– szakiskola, középiskola, felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója,
– napi 4 órát meghaladó időtartamban keresőtevékenységet folytat,
– a közös háztartásban élő gyermek után bármelyik szülő terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül.
Az ápolási díj akkor sem állapítható meg, ha az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, közoktatási intézmény tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, kivéve, ha
– a közoktatási intézményben töltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
– az óvoda, a szociális intézmény, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
– ezeknek az intézményeknek az igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.
A díjfolyósítás megszüntetése
A települési önkormányzat megszünteti az ápolási díj folyósítását, ha
– az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
– az ápolást végző személy nem teljesíti a kötelezettségét,
– az ápolt személy meghal,
– a jogosultságot kizáró körülmény következett be.
Méltányossági gyesAz 1998. évi LXXXIV. törvény szerint az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter méltányosságból megállapíthatja a gyermeket nevelő személy gyermekgondozási segélyre jogosultságát, ha – a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak, – az egyedülálló szülő keresőtevékenységének hiányában a család megélhetése nem biztosítható. A gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig a miniszter méltányosságból megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a gyest, ha a gyermek – betegsége miatt – gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem gondozható. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 14. életévének betöltéséig van lehetőség a gyes méltányossági megállapításásra, meghosszabbítására. A méltányossági gyes iránti kérelmet a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához kell benyújtani az "Igénybejelentés gyermekgondozási segélyre" című formanyomtatványon. Az igényléshez csatolni kell szükség szerint – a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról; – a szülő egyedülállóságáról és jövedelmi helyzetéről szóló nyilatkozatot; – a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető; – a tartós betegségről, illetőleg a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolást. Az igazgatóság a méltányossági jogkörben megállapítható gyermekgondozási segélyre irányuló igényt megvizsgálja, és amennyiben szükséges, hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt. Az igazgatóság az egy évnél hosszabb időtartamra megállapított gyermekgondozási segély jogosultsági feltételeit évente felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a gyermekgondozási segély méltányossági megállapításának feltételei már nem állnak fenn, úgy erről soron kívül tájékoztatja a minisztert |
