×

Családi adókedvezmény

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 68. számában (2003. október 15.)
Az adózási szabályok a jövedelmek újraelosztásával óhatatlanul hordoznak magukban szociálpolitikai jelleget. Különösen így van ez a gyermekek után járó családi adókedvezménynél.

A személyi jövedelemadóban megjelenő, a családok támogatását célzó adókedvezmény – annak bevezetése óta – minden adóévben változott, pontosodott annak érdekében, hogy a kedvezménnyel mind szélesebb kör élhessen. Abban azonban nincs változás, hogy a kedvezmény csak azokat a családokat illeti meg, akik progresszíven adózó jövedelemmel rendelkeznek, hiszen a családi adókedvezmény csak e jövedelem utáni adóból vonható le.

A jelenlegi szabályozás szerint az összevont adóalap adójából nem kell megfizetni a családi kedvezményt, amelyet az eltartottak számának figyelembevételével a kedvezményezett eltartottak után a jogosult érvényesíthet a jogosultsági hónapokban. Az "elengedett" adó összege így havonta:

– egy eltartott esetén 3 ezer forint,

– két eltartott esetén 4-4 ezer forint,

– három és több eltartott esetén pedig 10-10 ezer forint.

A kedvezmény érvényesítésének feltétele az eltartottak természetes azonosító adatainak vagy adóazonosító jelének feltüntetése az adóbevallásban, illetőleg a munkáltatói elszámolásban. A szabály alkalmazhatósága érdekében nézzük meg, mit is jelentenek az egyes fogalmak!

Jogosultság

A családi kedvezmény érvényesítésére az jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátásra jogosult. A nevelési ellátást fő szabályként a szülő és a vele együtt élő házastársa, a nevelőszülő és a gyám veheti igénybe. Ez a szabály azt jelenti, hogy a kedvezményre mindkét szülő, illetve a szülő és a vele együtt élő házastársa jogosult, nem csak az, akinek a nevelési ellátást folyósítják. Tehát a szülőknek kell eldönteniük, hogy a kedvezmény szempontjából ki az "adózásilag" jogosult, függetlenül attól, hogy melyikük kapja a nevelési ellátást.

Az adókedvezmény szempontjából jogosultnak számít a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa is, valamint – ha a kedvezményre maga a kedvezményezett eltartott saját jogán lenne jogosult (például az árva gyermek), akkor – döntésük alapján – a vele közös háztartásban élők egyike. A rokkantsági járadékban részesülő eltartott esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül – megint csak döntésük alapján – egy minősül jogosultnak.

Természetesen nem jogosult a kedvezményre, aki a nevelési ellátást munkájával összefüggésben kapja, így a vagyonkezelő gyám, a gyermekotthon, a javítóintézet, a büntetés-végrehajtó intézet vagyonkezelő eseti gondnoka, illetve a gyermekvédelmi intézmény vezetője.

Jogosultsági hónap

A kedvezmény havonta a jogosultsági hónapokra érvényesíthető. Jogosultsági hónap az, amelyre tekintettel nevelési ellátást, illetőleg rokkantsági járadékot folyósítanak. Mivel a törvény a folyósítás tényét írja elő feltételként, ha a magánszemély – még ha minden egyéb törvényi feltétel fennáll – nem kérte a nevelési ellátás folyósítását, jogosultsági hónap híján nem élhet a kedvezmény érvényesítésével. Magzat esetében jogosultsági hónap a várandósság időszakában az a hónap, amelyben a várandósság az orvos igazolása alapján legalább egy napig fennáll. Nem számít jogosultsági hónapnak, amikor a megszületett gyermek után megnyílik a nevelési ellátásra való jogosultság, de ha a gyermek meghal, akkor a szülés hónapjára is jár a kedvezmény. A várandósság tényét orvosi igazolás bizonyítja, amelyet a bevalláshoz ugyan nem kell csatolni, de az elévülési időn belül meg kell őrizni.

 

Eltartott – kedvezményezett eltartott

A családi kedvezmény érvényesítésénél különbséget kell tenni az eltartott és a kedvezményezett eltartott fogalma között.

Kedvezményezett eltartott az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátást folyósítanak, ideértve a nevelési ellátásra saját jogán jogosultat és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemélyt is. Kedvezményezett eltartottnak számít a magzat (ikermagzat) a fogantatásának 91. napjától a várandósság időszakában. A családi adókedvezményt a kedvezményezett eltartottak után lehet érvényesíteni.

Az említettnél szélesebb az eltartottak köre. Eltartottnak minősül, akit a kedvezmény mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni. Idetartozik nemcsak az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátást folyósítanak, illetve aki saját jogán jogosult az ellátásra, hanem az is, aki közoktatási intézmény tanulója, vagy felsőfokú oktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója, és nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel.

Az eltartottak számában a számítás során figyelembe kell venni a kedvezményezett eltartottat és rajta kívül azt az eltartottat is, aki a családok támogatásáról szóló törvény szempontjából idetartozik, azonban a kedvezményt csak a kedvezményezett eltartottra lehet igénybe venni. Így egy három gyermeket nevelő családban, ahol két gyermek általános iskolás, a harmadik már egyetemista, de rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, a családi kedvezmény mértéke a három eltartott utáni 10 ezer forint, de érvényesíteni 10-10 ezer forintot a két általános iskolás gyermek után lehet.

Az előzőekben említettek szerint kedvezményezett eltartottnak számít a magzat is a fogantatásának 91. napjától, a kedvezmény pedig attól a hónaptól jár, amikor ezt felismerték. Ha a terhességet az adóbevallás benyújtását, a munkáltatói elszámolás elkészültét követően ismerik fel, akkor a várandósság alapján a kedvezmény önellenőrzéssel érvényesíthető.

Családi kedvezmény az adóelőlegnél

A munkáltatónak a bér kifizetésekor, valamint a társas vállalkozásnak és a polgári jogi társaságnak a tag nem önálló tevékenységére tekintettel kifizetett jövedelme adóelőlegének megállapításakor figyelembe kell vennie a családi adókedvezményt. Ehhez a kedvezményre jogosultaknak dönteniük kell arról, hogy az adóelőleg levonásakor melyikük érvényesíti az adókedvezményt, és erről nyilatkozatot kell adniuk.

Nyilatkozat

A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kedvezményt nem érvényesítő házastárs adóazonosító jelét, valamint az eltartottak – és nem csak a kedvezményezett eltartottak – természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét. Magzat, ikermagzat esetén az azonosító adatokat a várandósság tényéről adott nyilatkozat helyettesíti.

A nyilatkozóknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy bejelentik a nyilatkozat tartalmával összefüggő változásokat (például, ha az eltartottak száma megváltozik). Ezt a nyilatkozatot a kedvezményt nem érvényesítő házastárs munkáltatójának – a nyilatkozat aláírásával – tudomásul kell vennie. Ha a házastárs nem áll munkaviszonyban, akkor a magánszemélynek kell nyilatkoznia arról, hogy nincs munkáltatója, és a kedvezményt ő nem érvényesíti.

Mentesülés a nyilatkozattételi kötelezettség alól

Nyilatkozni abban az esetben nem kell, ha a kedvezményt az a jogosult érvényesíti, akinek a nevelési ellátást a munkáltatója folyósítja (tb-kifizetőhelyek).

Kiegészítő nyilatkozatok

Ha valaki a nevelési támogatásra saját jogán jogosultat vagy rokkantsági járadékban részesülőt tart el, akkor az eltartottakkal közös háztartásban élők közül – döntésük alapján – az egyikük érvényesítheti az előlegnél a kedvezményt. Ilyenkor a már említett nyilatkozatot ki kell egészíteni a közös háztartásban élő, adóköteles jövedelemmel rendelkező magánszemélyek nyilatkozatával is, amely szerint ők nem érvényesítik a kedvezményt.

Kedvezmény érvényesítése egyéni vállalkozó által

Ha a jogosultak döntése szerint a kedvezményt az egyéni vállalkozó családtag kívánja érvényesíteni, akkor a vállalkozói kivét után fizetendő adóelőlegének megállapításakor figyelembe veheti az őt megillető családi kedvezményt.

Év végi kedvezmény

A családtagok – az eddig leírt feltételek mellett – dönthetnek arról, hogy a családi kedvezményt az adóelőleg levonásakor melyikük érvényesíti. Ezt a döntést – azért, hogy a kedvezményt már év közben minél nagyobb mértékben élvezzék – jellemzően a várható jövedelmi viszonyok figyelembevételével hozzák meg. Ha a tényleges jövedelmi viszonyok mégsem a vártnak megfelelően alakulnak, akkor az is előfordulhat, hogy a kedvezmény évközi érvényesítésével a családok nem tudják teljesen kiaknázni a kedvezményt.

Ismételt döntés

A fentiek alapján a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy – függetlenül az év közben az adóelőlegnél tett nyilatkozattól – év végén a jogosultak újra döntsenek. Kivétel ez alól, ha a jogosult magánszemélyt a közös háztartásban együtt élők döntése alapján illeti meg a családi kedvezmény (rokkantsági járadékban részesülők után, saját jogán kedvezményezett után), és azt közös nyilatkozat alapján az adóelőlegnél már érvényesítették. Ekkor az adóév végén is csak ezt a magánszemélyt lehet jogosultnak tekinteni.

Eltartottak megosztása a jogosultak között

Sem az adóelőleg megállapításánál, sem az adóelszámolásnál, -bevallásnál nem lehet döntetni a kedvezményezett eltartottak "megosztásáról" a jogosultak között. Nincs tehát arra lehetőség, hogy a két iskolás gyermeket nevelő családban az egyik gyermek utáni kedvezményt az egyik, a másik után járó kedvezményt pedig a másik szülő vegye figyelembe.

A kedvezmény megosztása

Természetesen a családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen érvényesíthető, de a jogosult magánszemély a vele közös háztartásban élő házastársával, illetve élettársával megoszthatja azt a részt, amelyet az adóból nem tud érvényesíteni, tehát a maradékot. Élettársak esetén erre csak akkor van lehetőség, ha a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe.

A megosztás feltétele

A megosztás feltétele, hogy az érintettek erről a szándékról nyilatkozatot adjanak, és egymás adóazonosító jelét feltüntessék. Aki rokkantsági járadékban részesülő vagy saját jogán kedvezményezett után az együttélők döntése alapján veszi igénybe a családi kedvezményt, szintén élhet a megosztással, de erre csak a vele együtt élő házastársával, élettársával van lehetősége.

A különböző kedvezmények érvényesítési sorrendje

A progresszíven adózó jövedelem adójából levonható adókedvezmények között nincs kötelező sortartás, tehát a magánszemély maga döntheti el, hogy az adókedvezmények közül melyiket érvényesíti előbb. Abban az esetben, ha a magánszemélyt megillető más adókedvezmények – például adójóváírás, szellemi kedvezmény, biztosítási adókedvezmény – levonása után fennmaradó adó már nem nyújt fedezetet a családi kedvezmény teljes összegére, akkor a maradék kedvezmény az együtt élő házastárs, élettárs adójából is levonható

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. október 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem