A személyi jövedelemadóban megjelenő, a családok támogatását célzó adókedvezmény – annak bevezetése óta – minden adóévben változott, pontosodott annak érdekében, hogy a kedvezménnyel mind szélesebb kör élhessen. Abban azonban nincs változás, hogy a kedvezmény csak azokat a családokat illeti meg, akik progresszíven adózó jövedelemmel rendelkeznek, hiszen a családi adókedvezmény csak e jövedelem utáni adóból vonható le.
A jelenlegi szabályozás szerint az összevont adóalap adójából nem kell megfizetni a családi kedvezményt, amelyet az eltartottak számának figyelembevételével a kedvezményezett eltartottak után a jogosult érvényesíthet a jogosultsági hónapokban. Az "elengedett" adó összege így havonta:
- egy eltartott esetén 3 ezer forint,
- két eltartott esetén 4-4 ezer forint,
- három és több eltartott esetén pedig 10-10 ezer forint.
A kedvezmény érvényesítésének feltétele az eltartottak természetes azonosító adatainak vagy adóazonosító jelének feltüntetése az adóbevallásban, illetőleg a munkáltatói elszámolásban. A szabály alkalmazhatósága érdekében nézzük meg, mit is jelentenek az egyes fogalmak!
Jogosultság
A családi kedvezmény érvényesítésére az jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátásra jogosult. A nevelési ellátást fő szabályként a szülő és a vele együtt élő házastársa, a nevelőszülő és a gyám veheti igénybe. Ez a szabály azt jelenti, hogy a kedvezményre mindkét szülő, illetve a szülő és a vele együtt élő házastársa jogosult, nem csak az, akinek a nevelési ellátást folyósítják. Tehát a szülőknek kell eldönteniük, hogy a kedvezmény szempontjából ki az "adózásilag" jogosult, függetlenül attól, hogy melyikük kapja a nevelési ellátást.
Az adókedvezmény szempontjából jogosultnak számít a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa is, valamint – ha a kedvezményre maga a kedvezményezett eltartott saját jogán lenne jogosult (például az árva gyermek), akkor – döntésük alapján – a vele közös háztartásban élők egyike. A rokkantsági járadékban részesülő eltartott esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül – megint csak döntésük alapján – egy minősül jogosultnak.
Természetesen nem jogosult a kedvezményre, aki a nevelési ellátást munkájával összefüggésben kapja, így a vagyonkezelő gyám, a gyermekotthon, a javítóintézet, a büntetés-végrehajtó intézet vagyonkezelő eseti gondnoka, illetve a gyermekvédelmi intézmény vezetője.
Jogosultsági hónap
A kedvezmény havonta a jogosultsági hónapokra érvényesíthető. Jogosultsági hónap az, amelyre tekintettel nevelési ellátást, illetőleg rokkantsági járadékot folyósítanak. Mivel a törvény a folyósítás tényét írja elő feltételként, ha a magánszemély – még ha minden egyéb törvényi feltétel fennáll – nem kérte a nevelési ellátás folyósítását, jogosultsági hónap híján nem élhet a kedvezmény érvényesítésével. Magzat esetében jogosultsági hónap a várandósság időszakában az a hónap, amelyben a várandósság az orvos igazolása alapján legalább egy napig fennáll. Nem számít jogosultsági hónapnak, amikor a megszületett gyermek után megnyílik a nevelési ellátásra való jogosultság, de ha a gyermek meghal, akkor a szülés hónapjára is jár a kedvezmény. A várandósság tényét orvosi igazolás bizonyítja, amelyet a bevalláshoz ugyan nem kell csatolni, de az elévülési időn belül meg kell őrizni.
Eltartott – kedvezményezett eltartottA családi kedvezmény érvényesítésénél különbséget kell tenni az eltartott és a kedvezményezett eltartott fogalma között. Kedvezményezett eltartott az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátást folyósítanak, ideértve a nevelési ellátásra saját jogán jogosultat és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemélyt is. Kedvezményezett eltartottnak számít a magzat (ikermagzat) a fogantatásának 91. napjától a várandósság időszakában. A családi adókedvezményt a kedvezményezett eltartottak után lehet érvényesíteni. Az említettnél szélesebb az eltartottak köre. Eltartottnak minősül, akit a kedvezmény mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni. Idetartozik nemcsak az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátást folyósítanak, illetve aki saját jogán jogosult az ellátásra, hanem az is, aki közoktatási intézmény tanulója, vagy felsőfokú oktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója, és nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Az eltartottak számában a számítás során figyelembe kell venni a kedvezményezett eltartottat és rajta kívül azt az eltartottat is, aki a családok támogatásáról szóló törvény szempontjából idetartozik, azonban a kedvezményt csak a kedvezményezett eltartottra lehet igénybe venni. Így egy három gyermeket nevelő családban, ahol két gyermek általános iskolás, a harmadik már egyetemista, de rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, a családi kedvezmény mértéke a három eltartott utáni 10 ezer forint, de érvényesíteni 10-10 ezer forintot a két általános iskolás gyermek után lehet. Az előzőekben említettek szerint kedvezményezett eltartottnak számít a magzat is a fogantatásának 91. napjától, a kedvezmény pedig attól a hónaptól jár, amikor ezt felismerték. Ha a terhességet az adóbevallás benyújtását, a munkáltatói elszámolás elkészültét követően ismerik fel, akkor a várandósság alapján a kedvezmény önellenőrzéssel érvényesíthető. |
Családi kedvezmény az adóelőlegnél
A munkáltatónak a bér kifizetésekor, valamint a társas vállalkozásnak és a polgári jogi társaságnak a tag nem önálló tevékenységére tekintettel kifizetett jövedelme adóelőlegének megállapításakor figyelembe kell vennie a családi adókedvezményt. Ehhez a kedvezményre jogosultaknak dönteniük kell arról, hogy az adóelőleg levonásakor melyikük érvényesíti az adókedvezményt, és erről nyilatkozatot kell adniuk.
Nyilatkozat
A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kedvezményt nem érvényesítő házastárs adóazonosító jelét, valamint az eltartottak – és nem csak a kedvezményezett eltartottak – természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét. Magzat, ikermagzat esetén az azonosító adatokat a várandósság tényéről adott nyilatkozat helyettesíti.
A nyilatkozóknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy bejelentik a nyilatkozat tartalmával összefüggő változásokat (például, ha az eltartottak száma megváltozik). Ezt a nyilatkozatot a kedvezményt nem érvényesítő házastárs munkáltatójának – a nyilatkozat aláírásával – tudomásul kell vennie. Ha a házastárs nem áll munkaviszonyban, akkor a magánszemélynek kell nyilatkoznia arról, hogy nincs munkáltatója, és a kedvezményt ő nem érvényesíti.
Mentesülés a nyilatkozattételi kötelezettség alól
Nyilatkozni abban az esetben nem kell, ha a kedvezményt az a jogosult érvényesíti, akinek a nevelési ellátást a munkáltatója folyósítja (tb-kifizetőhelyek).
Kiegészítő nyilatkozatok
Ha valaki a nevelési támogatásra saját jogán jogosultat vagy rokkantsági járadékban részesülőt tart el, akkor az eltartottakkal közös háztartásban élők közül – döntésük alapján – az egyikük érvényesítheti az előlegnél a kedvezményt. Ilyenkor a már említett nyilatkozatot ki kell egészíteni a közös háztartásban élő, adóköteles jövedelemmel rendelkező magánszemélyek nyilatkozatával is, amely szerint ők nem érvényesítik a kedvezményt.
Kedvezmény érvényesítése egyéni vállalkozó által
Ha a jogosultak döntése szerint a kedvezményt az egyéni vállalkozó családtag kívánja érvényesíteni, akkor a vállalkozói kivét után fizetendő adóelőlegének megállapításakor figyelembe veheti az őt megillető családi kedvezményt.
Év végi kedvezmény
A családtagok – az eddig leírt feltételek mellett – dönthetnek arról, hogy a családi kedvezményt az adóelőleg levonásakor melyikük érvényesíti. Ezt a döntést – azért, hogy a kedvezményt már év közben minél nagyobb mértékben élvezzék – jellemzően a várható jövedelmi viszonyok figyelembevételével hozzák meg. Ha a tényleges jövedelmi viszonyok mégsem a vártnak megfelelően alakulnak, akkor az is előfordulhat, hogy a kedvezmény évközi érvényesítésével a családok nem tudják teljesen kiaknázni a kedvezményt.
Ismételt döntés
A fentiek alapján a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy – függetlenül az év közben az adóelőlegnél tett nyilatkozattól – év végén a jogosultak újra döntsenek. Kivétel ez alól, ha a jogosult magánszemélyt a közös háztartásban együtt élők döntése alapján illeti meg a családi kedvezmény (rokkantsági járadékban részesülők után, saját jogán kedvezményezett után), és azt közös nyilatkozat alapján az adóelőlegnél már érvényesítették. Ekkor az adóév végén is csak ezt a magánszemélyt lehet jogosultnak tekinteni.
Eltartottak megosztása a jogosultak között
Sem az adóelőleg megállapításánál, sem az adóelszámolásnál, -bevallásnál nem lehet döntetni a kedvezményezett eltartottak "megosztásáról" a jogosultak között. Nincs tehát arra lehetőség, hogy a két iskolás gyermeket nevelő családban az egyik gyermek utáni kedvezményt az egyik, a másik után járó kedvezményt pedig a másik szülő vegye figyelembe.
A kedvezmény megosztása
Természetesen a családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen érvényesíthető, de a jogosult magánszemély a vele közös háztartásban élő házastársával, illetve élettársával megoszthatja azt a részt, amelyet az adóból nem tud érvényesíteni, tehát a maradékot. Élettársak esetén erre csak akkor van lehetőség, ha a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe.
A megosztás feltétele
A megosztás feltétele, hogy az érintettek erről a szándékról nyilatkozatot adjanak, és egymás adóazonosító jelét feltüntessék. Aki rokkantsági járadékban részesülő vagy saját jogán kedvezményezett után az együttélők döntése alapján veszi igénybe a családi kedvezményt, szintén élhet a megosztással, de erre csak a vele együtt élő házastársával, élettársával van lehetősége.
A különböző kedvezmények érvényesítési sorrendjeA progresszíven adózó jövedelem adójából levonható adókedvezmények között nincs kötelező sortartás, tehát a magánszemély maga döntheti el, hogy az adókedvezmények közül melyiket érvényesíti előbb. Abban az esetben, ha a magánszemélyt megillető más adókedvezmények – például adójóváírás, szellemi kedvezmény, biztosítási adókedvezmény – levonása után fennmaradó adó már nem nyújt fedezetet a családi kedvezmény teljes összegére, akkor a maradék kedvezmény az együtt élő házastárs, élettárs adójából is levonható |
