Munkahelyteremtés az elmaradott gazdasági térségekben
A 48-as számú Magyar Közlönyben megjelent 4/2003. (V. 8.) MeHVM rendelet szerint elmaradott térségek gazdasági felzárkóztatására vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni. A vállalkozási övezetek támogatására irányuló célelőirányzatból munkahelyteremtő és munkahelymegőrző beruházásokhoz csak új telephely létesítése, meglévő telephely bővítése, illetve termékben vagy termelési folyamatban alapvető változást hozó beruházás esetén nyújtható támogatás. Szinten tartó beruházás nem szerepel a támogatható projektek között.
A támogatás céljai között szerepel a vállalkozási övezetek termelői infrastruktúrájának, a vállalkozási övezet szolgáltatási feltételeinek fejlesztése, javítása.
Támogatásban a belföldi székhelyű jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, egyéni vállalkozók, illetve belföldi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyek részesülhetnek. A fejlesztés megvalósításához szükséges sajátforrás-igény az önkormányzatoknál, önkormányzati társulásoknál és a nonprofit szervezeteknél 10 százalék, a természetes személyeknél, egyéni vállalkozóknál, őstermelőknél, mikro-, kis- és középvállalkozásoknál, egyéb szervezeteknél 25 százalék.
Az önkormányzatok, természetes személyek, egyéni vállalkozók, őstermelők, mikro-, kis- és középvállalkozások, egyéb szervezetek által benyújtott pályázathoz csatolni kell a vállalkozási övezetet működtető, a rendelet mellékletében felsorolt jogi személyiségű társaság pályázatot támogató nyilatkozatát.
Kistérségi támogatási alap
Május 23. óta hatályos a kistérségi támogatási alap célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 5/2003. (V. 20.) MeHVM rendelet. A kistérségi támogatási alap célelőirányzatának rendeltetése a hátrányos helyzetű kistérségek és települések termelő és humán infrastruktúrájának kiemelt fejlesztése; a nemzetközi pénzügyi források, illetve a vállalkozói és befektetői tőke kistérségekbe áramlásának elősegítése; illetve az Európai Unió strukturális alapjai fogadására való felkészülés.
Az előirányzat felhasználása keretében támogatható
– a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása összehangolásának rendjéről szóló 24/2003. (III. 4.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott 42 leghátrányosabb kistérség, valamint
– az 54. számú Magyar Közlönyben megjelent rendelet mellékletében megjelölt, 252 halmozottan hátrányos település, amelyek a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendelet mellékletében mind a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, mind az országos átlagot 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű feltételnek megfelelnek.
Támogatás belföldi székhelyű jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, egyéni vállalkozók, illetve belföldi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyek részére nyújtható.
A támogatásra
– felzárkóztatási fejlesztési programok kidolgozásához, beleértve a programban szereplő beruházások megvalósíthatósági tanulmányainak, üzleti terveinek, engedélyeztetési dokumentumainak, támogatási pályázatainak elkészítéséhez és mindezek forrásigényét megalapozó pénzügyi terveihez, illetve az önálló (nem a programban szereplő) megvalósíthatósági tanulmányok, engedélyezési dokumentumok elkészítéséhez;
– termelő infrastrukturális, humán infrastrukturális beruházások megvalósításához;
– már működő, vagy beruházást megvalósítani tervező vállalkozások részére munkahelyteremtő és munkahelymegőrző beruházások megvalósításához;
– az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítéseként a társfinanszírozásra tervezett kistérségi projektek kidolgozásának finanszírozására
lehet pályázni.
Szakképzés
Zömében június 7-én, kisebb részben 2004., illetve 2005. január 1-jétől hatályos a szakképzésről szóló törvény módosítása. Az 56-os számú Magyar Közlönyben megjelent 2003. évi XXIX. törvény hatálya – a felsőoktatási törvényben szabályozott képzés, valamint az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések kivételével – kiterjed minden olyan iskolai rendszerű és a felnőttképzési törvény alapján felnőttképzési tevékenységnek minősülő iskolarendszeren kívüli szakmai képzésre, amely
– a szakképzést megalapozó szakmai alapképzésre, a tanulmányokba és a szakmai vizsgába történő beszámítás tekintetében a közoktatási törvény által szabályozott szakiskolai pályaorientációra, szakmai előkészítő ismeretek oktatására és szakmai alapozó oktatásra, valamint szakközépiskolai szakmai orientációra, elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatásra,
– az állam által elismert szakképesítés megszerzésére,
– munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére,
– a felsőoktatási intézményben szervezett felsőfokú szakképesítés megszerzésére,
– a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására,
– a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok számára szervezett képzésre,
– a megváltozott munkaképességűeket érintő rehabilitációs képzésre, továbbá
– az elhelyezkedést, a vállalkozást segítő képzésre
irányul.
(A témával következő számunkban részletesen foglalkozunk.)
A 2003/2004. tanév rendje
Az 56-os számú Magyar Közlönyben jelent meg a következő tanév rendjét szabályozó 12/2003. (V. 23.) OM rendelet. Ennek értelmében a szorgalmi idő első tanítási napja 2003. szeptember 1. (hétfő), utolsó tanítási napja 2004. június 15. (kedd). A tényleges tanítási napok száma száznyolcvankét nap.
Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap
– középiskolákban és a szakiskolákban 2004. május 7., a Belügyminisztérium fenntartásában lévő szakközépiskolákban 2004. május 21., a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő szakképző iskolákban 2004. június 9.,
– kisebbségi nyelven oktató és a két tanítási nyelvű középiskolákban 2004. május 6.,
– szakiskolákban másfél éves képzésben tanulók részére 2004. január 16.
Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját – a szorgalmi idő első és utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg.
A szakközépiskola és a szakiskola a szakképzési évfolyamon a szorgalmi időt február első hetében is megkezdheti, amennyiben az Országos Képzési Jegyzék a képzési időt nem teljes évfolyamban határozza meg, vagy egyéb ok miatt az iskola a szakképző évfolyamot keresztféléves oktatás keretében kívánja megszervezni. A szorgalmi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg.
A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra öt munkanapot – tanítás nélküli munkanapként – használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.
Az őszi szünet időpontja: 2003. október 20-22. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 18. (szombat), a szünet utáni első tanítási nap október 27. (hétfő). A téli szünet 2003. december 22-től 2004. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2003. december 19. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2004. január 5. (hétfő). A tavaszi szünet 2004. április 8-tól április 13-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 7. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 14. (szerda).
A vizsganapokat a rendelet melléklete tartalmazza.
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnökének jogköre
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága jogegységi határozata (1/2003. KPJE szám) – többek között – tisztázza az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnökének jogorvoslati hatáskörét (Magyar Közlöny, 43. szám). Kimondja, hogy az OMMF elnöke felettes szervnek minősül a megyei, fővárosi felügyelőség vezetője, illetve az OMMF által a munkavédelmi hatósági felügyelet tárgyában hozott határozatok vonatkozásában. Ebből következően nem az OMMF-fel, hanem az elnökkel szemben kell és lehet közigazgatási pert indítani.
Gázárak
A 49-es számú Magyar Közlönyben jelent meg a földgáz árának emeléséről szóló 30/2003. (V. 9.) GKM rendelet. Ennek alapján május 15-étől az üzemanyagdíj 93,3 forint. A lakossági fogyasztás árszabása a következő: a 20 köbméter/óránál kisebb névleges gázmérő-teljesítmény esetén a gázdíj 1,148 Ft/MJ, 20 és 20 köbméter/óránál nagyobb névleges teljesítmény esetében a gázdíj 1,046 Ft/MJ.
A nem lakossági árszabásnál a 20 köbméter/óránál kisebb névleges összteljesítmény esetén a gázdíj 1,179 Ft/MJ, a 20-100 köbméter/óra névleges összteljesítmény esetén 1,074 Ft/MJ.
Légszennyezés
A légszennyező anyagok összkibocsátási határértékeit szabályozza a Magyar Közlöny 52-es számában megjelent 7/2003. (V. 16.) KvVM-GKM együttes rendelet. A jogszabály a kén-dioxidot, nitrogén-oxidokat, illékony szerves szénhidrogéneket és ammóniát kibocsátó vállalkozásokra terjed ki. A légszennyező anyagok 2010-ig teljesítendő országos összkibocsátási határértéke a következő:
– kén-dioxid esetén 500 kt/év,
– nitrogén-oxidok esetén 198 kt/év,
– VOC esetén 137 kt/év,
– ammónia esetén 90 kt/év.
Igazgatási szolgáltatások díjai
Népjólét
Május 29-étől hatályos a 32/2003. (V. 21.) ESzCsM rendelet, amely módosította a népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő díjakat. Az 55-ös számú Magyar Közlönyben megjelent jogszabály melléklete szerint például a különleges táplálkozási igényeket kielégítő vendéglátótermek-előállítás közegészségügyi feltételei meglétének igazolásáért 7700 forintot, a különleges táplálkozási igényeket kielégítő étkeztetés előzetes engedélyezéséért 6000 forintot kell fizetni. Az étkeztetési berendezés élelmezés-egészségügyi minősítése 53 100, míg az élelmiszer-szállító jármű előzetes engedélyezése 5600 forintba kerül. A HACCP-tanfolyam szervezésének engedélyezési díja 87 400 forint.
(A közétkeztetéssel kapcsolatban lásd az 52. oldalt!)
Veszélyes anyagok
Az 55-ös számú Magyar Közlönyben jelentek meg a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes igazgatási jellegű szolgáltatásokért május 29-étől fizetendő igazgatásszolgáltatási díjak. A 30/2003. (V. 21.) ESzCsM rendelet szerint a veszélyes anyaggal vagy veszélyes készítménnyel folytatott tevékenység bejelentése 4700 forintba kerül.
