A jogharmonizációs munkát, azaz a közösségi jognak a magyar jogrendbe való illesztését az igazságügyi tárca irányítja, fogja össze, végrehajtásáért pedig az igazságügy-miniszter a külügyminiszterrel közösen felelős. Az egyes minisztériumok a maguk területéért felelősek. Akadnak tárcák, amelyek elmaradtak a jogharmonizációs tervtől, de a lemaradás még ebben a félévben pótolható – fogalmaz dr. Fazekas Judit, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Az európai integrációért felelős vezető elmondása szerint különösen a mezőgazdasági jogi és a pénzügyi jellegű közösségi normák átvételében tapasztalható lemaradás.
Csak a mezőgazdaságot érintően mintegy 40 jogszabály módosítására kell számítani. A helyettes államtitkár úgy véli, ez a lemaradás részben indokolható, hiszen a gazdaság, a mezőgazdaság, valamint a pénzügyek területével kapcsolatos a legtöbb közösségi joganyag, ezeket érinti tehát leginkább a változás.
90 ezer oldalnyi új joganyag
Az a közösségi joganyag, amelyet az új tagállamoknak is alkalmazniuk kell csatlakozásuk pillanatától, mintegy 90 ezer közlönyoldalon fér el. Egy részük – elsősorban az irányelvi szabályozás – jogharmonizációs kötelezettséget feltételez, ezt kell átültetni a nemzeti jogba. Más részük viszont közvetlenül alkalmazandó jogi norma, mint például egy közösségi rendelet, amelyről nem kell belső jogszabályt alkotni, de úgy kell alkalmazni, mintha az a nemzeti jog része lenne. Magyarország vállalta, hogy a közösségi joganyagot lefordítja, és a csatlakozás időpontjában a hivatalos lapban közzéteszi. Többségük ettől kezdődően lesz hatályos. Jó néhány jogforrás – többnyire az uniós irányelvekkel összeegyeztethető hazai rendelkezések – azonban már ma is ismert, hiszen új jogszabály már évek óta csak a jogharmonizációs követelmények figyelembevételével születhet.
Az európai közösség jogszabályait az Igazságügyi Minisztériumban fordítják és lektorálják. Január elseje óta a tárca internetes honlapján (www.im.gov.hu) az elkészült fordítások bárki számára hozzáférhetők.
Behozható a lemaradás
Legutóbb idén február végén értékelték jogharmonizációs feladatok teljesítését. Az igazságügyi tárca helyettes államtitkára szerint egyetlen területen sincs olyan mértékű elmaradás, amely ne lenne behozható. A hátralévő nem egészen egy évben elsősorban azokat a jogszabályokat kell módosítani, amelyeken korábban nem lett volna célszerű változtatni, mivel csak a csatlakozáskor léphetnek hatályba. Például ilyenek a tőke szabad mozgásával kapcsolatos, vagy a vámra vonatkozó rendelkezések. Az unióban tilos a belső vámok használata, kereskedelmi korlátozások alkalmazása. A legtöbb kereskedelemmel összefüggő jogi norma, eljárás majd közösségi hatáskörbe kerül, és ezért az eddigi szabályainkat, a vámtörvényt, az eljárási törvényeket még ebben az évben módosítani kell.
A jogharmonizáció a csatlakozás után is folytatódik, hiszen az Unióban a jogalkotás nagyon aktív és folyamatos mechanizmus.
Jogforrások, irányelvekAz Unió jogforrásait alapvetően két csoportba sorolhatjuk. Az egyik az elsődleges jogforrások köre, amelyeket az alapító szerződések és azok módosításai tartalmaznak. A másik csoportba, a másodlagos jogforrások közé tartoznak a rendeletek, amelyeket főszabályként az Európai Tanács alkot. Másodlagos jogforrások még az irányelvek és a határozatok. A rendelet olyan jogforrás, amely közvetlenül hatályos és közvetlenül alkalmazandó, tehát hatálybalépését követően minden tagállamban alkalmazni kell. Az irányelv a tagállamok számára kötelezettséget ír elő, mely szerint az irányelvekbe foglalt szabályokról törvényt vagy más, alacsonyabb szintű jogforrást kell alkotni. Vannak egyéb jogforrások is, így például az Európai Unió intézményei által hozott ajánlások, állásfoglalások, vélemények, amelyeket szintén követniük kell a tagállamoknak; követendők továbbá az Európai Bíróság ítéletei is. |
Szigorú gazdálkodási környezet
A teljes közösségi joganyag átvétele után lesznek olyan gazdasági területek, amelyeken nehezebbé válik a vállalkozások élete, mindennapi működése. Például az élelmiszergyártás, vendéglátás területén működő vállalkozások, cégek számíthatnak a jelenleginél jóval szigorúbb szabályokra. Hasonló helyzetbe kerülnek a hazai állattenyésztők is. A környezetvédelmi és a fogyasztóvédelmi szabályok is szigorodnak. Ugyanakkor kedvezőbb gazdasági környezetben találják majd magukat azok a vállalkozások, amelyek termékeiket vagy szolgáltatásaikat az Unió piacán szeretnék értékesíteni.
Szükséges uniós ismeretek
A vállalkozók érdeke, hogy például a közösségi versenyszabályokat minél előbb megismerjék, mert csak így tudnak majd azokhoz alkalmazkodni. Miután a közösségi jogforrások nagy része irányelvi szintű, így azokat az érintettek kellő időben, a hazai joganyag részeként megismerhetik. Különösen a közvetlenül alkalmazandó jogi normákat kell majd nagyobb figyelemmel kísérni, amelyek Az Európai Unió hivatalos lapjában is megjelennek. Például a versenyhatározatok fontosak ahhoz, hogy az érintettek lássák: a közösségi szintű versenyben a versenyhatóság hogyan foglal állást egy-egy fúzió vagy más kérdésben.
Ezek a közvetlenül alkalmazandó jogi normák a csatlakozást követően Magyarországon is megjelenő hivatalos lapból, az Európai Unió hivatalos lapjából ismerhetők meg. Ezt a lapot 2004. május elsejétől magyar nyelven is árulják, igaz, kissé borsos áron. Az igazságügyi helyettes államtitkár információi szerint egy évre körülbelül 250-300 ezer forintba kerül majd az előfizetése, ám nyilvános könyvtárakban is hozzáférhető lesz.
Új közbeszerzési törvény
A vállalkozásokat közvetlenül érinti majd az új közbeszerzési törvény, amelyet ősszel fogadhat el az Országgyűlés. Az új törvény – a közösségi közbeszerzési joggal teljes mértékben összeegyeztethető szabályozás mellett – korszerűsített formában megőrzi a hatályos törvénynek a gyakorlatban bevált, jól működő intézményeit. A módosítás nyomán megszülető új törvény egyebek mellett tovább növeli az átláthatóságot. Bevezet néhány új jogintézményt, így például a békéltetést és a tanúsítást. Míg a jelenlegi közbeszerzési szabályaink tartalmaznak nemzeti preferenciát, tehát a hazai vállalkozókra vonatkozóan kedvezőbb elbírálást tesznek lehetővé, addig a csatlakozást követően ez a nemzeti preferencia nem érvényesülhet. Minden vállalkozót, aki egy közbeszerzésre pályázik – legyen az hazai vagy külföldi –, azonos módon kell majd elbírálni, a kiválasztásnál semmiféle diszkrimináció nem alkalmazható. Természetesen a csatlakozást követően a hazai vállalkozások külföldi közbeszerzési pályázatokon ugyancsak egyenlő eséllyel indulhatnak. A törvény külön szabályozza majd a közösségi értékhatárokat elérő közbeszerzéseket. Abban az esetben, ha a beruházás értéke egy meghatározott összeget elér vagy meghalad, a közbeszerzési eljárásokat közösségi szinten kell meghirdetni, és az új, a közösségi értékhatár feletti közbeszerzésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A jogorvoslati eljárások bővülnek, a közbeszerzések körére is kiterjesztik a mediációs eljárást, ezzel lehetővé téve, hogy az adott jogvita már a bírósági út előtt megoldódhasson.
A személyek szabad mozgása
Az átmeneti időszakot követően a csatlakozó országoknak is biztosítaniuk kell a személyek szabad mozgását. Ez csak kivételes esetekben korlátozható, például közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi hivatkozással. Az Unió nem terjesztette ki a munkavállalás teljes szabadságát rögtön a csatlakozás időpontjától, hanem speciális, 7 éves átmeneti időszakot írt elő. Ezalatt az illetékes uniós intézmény folyamatosan vizsgálja majd, hogy szükséges-e az átmeneti időszak fenntartása. Több tagállam jelezte már, hogy nem kívánja korlátozni a munkavállalók szabad mozgását, vagyis a jövőre taggá váló országokból érkezőkkel kapcsolatosan nem tartja be a többéves átmeneti rendelkezést. Így például Írországba, vagy Hollandiába már a csatlakozás időpontjától kezdődően egyenlő esélyekkel várják a magyar munkaerőt is. Ausztria és Németország azonban él a számukra biztosított fenntartásokkal.
A személyek szabad mozgásának elve alapján itthon már módosítottak néhány foglalkozás hazai gyakorlására vonatkozó szabályt. Ilyenek például az ügyvédi vagy a szabadalmi ügyvivői tevékenységet szabályozó rendelkezések, amelyek a csatlakozási szerződés hatálybalépésével egyidejűleg módosulnak, s lényegük, hogy az Európai Unió valamely tagállamából érkező szakembereket állampolgársági alapon semmiféle megkülönböztetés nem érheti tevékenységük folytatása során.
Módosítani kell a tőkepiaci törvényt, valamint a tőke szabad mozgásának biztosítása és a még fennálló korlátozások eltörlése érdekében a hitelintézeti tevékenységről szóló törvényt, illetve a biztosítási tevékenységről szóló jogszabályt is.
Új vállalkozási forma
Változtatásra várnak a gazdasági társaságokról, a cégnyilvántartásról, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről rendelkező törvények, továbbá a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény is.
Amikor 1997-ben elfogadták az új társasági törvényt, abban már nagyrészt teljesültek a jogharmonizációs követelmények. Egy-két, azóta született szabályozás miatt kell ismét bizonyos technikai jellegű kiigazítást végezni. Korábban nem vettük át az Európai Érdekvédelmi Egyesülésről szóló közösségi jogi normát, amit most pótol majd a jogalkotó. A módosuló társasági törvény egy új vállalkozási formát vezet be Magyarországon, az európai gazdasági egyesülést. Az egyesülés célja a tagállami határokon átnyúló kooperáció elősegítése, elsődlegesen a kis- és közepes méretű vállalkozások hatékony és rugalmas együttműködésével. Létrejötte legalább két tag együttműködését feltételezi, amelyhez alapító szerződés és az egyesülés székhelye szerinti nyilvántartásba vétel szükséges.
Változik a versenytörvény
A tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény is változik. A versenytörvény az uniós csatlakozást követő időszakra vonatkozóan rendezi a versenyjog eljárási kérdéseit. A tervezet már elkészült, ebben a félévben a parlament elé kerül. Lényeges vonása, hogy megteremti a jogszabályi kereteit annak, hogy a Gazdasági Versenyhivatal és a magyar bíróságok – a hazai versenyjogi szabályok mellett – a közösségi joganyagot is alkalmazzák.
Pályázatok a mezőgazdaságnak
Változásra számíthatnak a mezőgazdasági vállalkozók is. Módosul az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény, ki kell építeni azokat az agrárintézményeket, amelyek a strukturális alapok felhasználását segítik, a pályázatokat, a pénzek elosztását koordinálják majd.
Módosításra vár az élelmiszerekről szóló törvény, amelynek az Unióban érvényesülő rendkívül szigorú élelmiszer-biztonsági szabályoknak kell majd megfelelnie.
Adózás és jogalkotás
Módosítani kell az adózási szabályokat is, mind az általános forgalmi adóról, mind pedig a jövedéki adóról szóló rendelkezéseket. Új törvény születik a jogalkotásról is. Az Európai Unióhoz való csatlakozás új helyzetet teremt a Magyar Köztársaság jogalkotó szervei számára. Mindenekelőtt az európai uniós csatlakozással összefüggő, korábban elfogadott alkotmánymódosítással kell összhangba hozni a törvényi szabályozást.
InformációvédelemÉvek óta tart már a jogharmonizációs munka, a Magyarország által 1991-ben aláírt társulási megállapodás több cikkelye is szól a jogharmonizációs kötelezettségről. A jogi munka a társulási megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény megszületése után gyorsult csak fel, s az 1998-ban megkezdődött csatlakozási tárgyalások adtak újabb lendületet. A jogharmonizáció szinte a hazai jogrendszer egészét érinti. Minden egyes jogharmonizációs célú, új jogszabálynál meg kell jelölni, hogy milyen uniós normával harmonizál. Az Unióban 1995-ben adták ki az úgynevezett Cannes-i Fehér Könyvet. Ez felsorolja mindazokat az irányelveket, amelyekhez az összes csatlakozni kívánó országnak saját jogrendszerét közelítenie kell. A kormány 1995-től kezdve évenként döntött a jogharmonizációs programról, 2001 óta erre már félévenként kerül sor. |
Diszkriminációs tilalom
Változnak a polgári eljárásról és a büntetőeljárásról szóló törvények. Indok: a csatlakozáskor a magyar igazságszolgáltatás az európai igazságszolgáltatás részévé válik. A közösségi normák értelmezése kizárólag az Európai Bíróság hatáskörébe tartozik, így a nemzeti bíróságoknak alkamazniuk kell ezeket a közösségi normákat, de nem értelmezhetik azt. Ez azt jelenti, hogy a magyar igazságszolgáltatási szerveknek alkalmazniuk kell azokat a jogelveket is, amelyek az Európai Bíróság joggyakorlatában kialakultak.
A külföldiek magyarországi beutazására és tartózkodására vonatkozó törvényt, valamint a menekültügyi törvényt is módosítják majd a képviselők.
Várható az egyenlő elbánásról és esélyegyenlőségről szóló új törvény elfogadása is, annak ellenére, hogy vannak olyan ágazati jogszabályok, amelyekben bizonyos szakaszok kimondják a diszkrimináció tilalmát, például a Munka Törvénykönyvében vagy akár az Alkotmányban. A jogalkotók az új törvényben fel kívánnak számolni minden olyan megkülönböztetést, amely hátrányosan érint bizonyos csoportokat. Erre vonatkozóan irányelvek és alapszerződési rendelkezések is vannak az Unióban.
Félszáz törvény változik
A jogharmonizációt koordináló Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint sem az elfogadott tervekhez, sem pedig más csatlakozó országokhoz viszonyítva nem állunk rosszul a jogharmonizáció terén. Az elkövetkező közel egy évben körülbelül 50-60 törvényt – újként vagy módosításként – kell elfogadnia az Országgyűlésnek, de ennek a számnak a többszörösét teszik majd ki az alacsonyabb rendű jogforrások.
Uniós szankciók
Ha valamely csatlakozásra váró ország nem teljesíti a jogharmonizációs követelményeket, akkor az EU szankciókat is alkalmazhat vele szembe. Korábban minden évben az országjelentésben minősítette az egyes államokat az Unió. Most már nem így hívják, de tulajdonképpen annak a megfelelője a monitoring vizsgálat. A csatlakozási szerződés egy úgynevezett védzáradékot tartalmaz, amely szerint a csatlakozásig még hátralévő időben, majd azt követően még három évig az Unió vizsgálja, hogy a tagállamok hogyan teljesítik jogharmonizációs kötelezettségüket. Alkalmazhat szankciókat is, az igazságszolgáltatási területen például a kölcsönös elismerés lehetőségét megvonják az adott országtól.
Jogharmonizációs célú törvényalkotási feladatok:– új törvény a közbeszerzésekről, – a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosítása, – a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény módosítása, – a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeinek és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása, – a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozások tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása, – az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása, – a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosítása, – egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosítása, – a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények módosítása, – új törvény az európai üzemi tanács létrehozásáról, – az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény módosítása, – a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása, – az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása, – új törvények a személyes adatok védelméről, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságáról, – új törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről, – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása, – a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása, – új törvény a biztosítási tevékenységről, – új vámtörvény, – a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása, – a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosítása, – az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény módosítása, – új törvény az élelmiszerekről, – a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása, – az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása, – törvény az európai parlamenti képviselők választásának részletes szabályairól |
