A társadalombiztosítási határozatok bírósági felülvizsgálatára a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) általános eljárásjogi szabályait a XX. fejezet eltéréseivel, továbbá a XX. fejezet 341. §-ának a)-e) pontjaiban meghatározott további eltérésekkel kell alkalmazni.
Speciális eljárási szabályok
Egyedi perindítási határidő
A határozat ellen a keresetet minden esetben a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott határidő alatt kell megindítani – ez annyit jelent, hogy ezekben az esetekben a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára meghatározott, 30 napos, egységes perindítási határidő nem tekinthető irányadónak. Megjegyezzük, hogy a külön jogszabályok is általában 30 napos perindítási határidőt írnak elő.
Alperes a társadalombiztosítási perben
A keresetet minden esetben az első fokú társadalombiztosítási szerv ellen kell megindítani, még akkor is, ha a felülvizsgálni kért határozatot a másodfokú szerv hozta. Ennek az az indoka, hogy a nyugellátással, baleseti nyugellátással kapcsolatban a nyugdíjbiztosító igazgatóság által hozott első fokú határozatot ugyanannak a szervnek a vezetője, illetve vezetőhelyettese bírálja el. Hasonló a helyzet a vasutak igazgatási szerveinek nyugellátással kapcsolatos határozathozatala során, és akkor is, ha első fokon az egészségbiztosítási pénztár, illetőleg kirendeltség szakágazati egysége, vagy a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság jár el. Itt tehát nem a szerv vezetőjét kell perbe vonni, hanem az első fokú határozatot hozó társadalombiztosítási szervet.
Betegségi, anyasági ellátással kapcsolatos perek
A betegségi és az anyasági ellátással kapcsolatos keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) ellen kell megindítani akkor is, ha az első fokú határozatot nem ez a szerv hozta. A betegségi és anyasági ellátással kapcsolatos perindítás esetén a Pp. idézett rendelkezése azért írja elő az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) alpereskénti perbe vonását, mert mentesíteni kívánja a társadalombiztosítási feladatokat ellátó kifizetőhelyet, illetőleg a TÁH-ot (területi államháztartási hivatal) a perben állás nehézségei alól.
Illetékesség
A jelenleg hatályos szabályok szerint az eljárásra (felülvizsgálatra) az a munkaügyi bíróság az illetékes, amelynek területén a társadalombiztosítás helyi szervének székhelye van.
Az illetékességi szabályok változása
Az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 52. §-a 2000. március 1-jétől hatályos rendelkezése alapvetően megváltoztatta a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálatának bírósági fórumrendszerére vonatkozó korábbi szabályokat. A törvény új rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni, aminek értelmében e perek a társadalombiztosítás helyi szervének székhelye szerint illetékes munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak.
A teljesség kedvéért említjük meg – hiszen napjainkra a probléma már elveszthette a jelentőségét –, hogy a korábbi szabály ezekben a perekben a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapest területén pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét mondta ki. Miután ezeket a rendelkezéseket a 2000. március 1. napján folyamatban lévő ügyekben továbbra is alkalmazni kellett, annak helyes és egységes értelmezésére született meg a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 28. számú állásfoglalása. Ebben a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy
– a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perben a társadalombiztosítás helyi szervének székhelye szerinti megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság illetékes az eljárásra, illetőleg
– a fővárosi és Pest megyei társadalombiztosítási szerv által hozott határozatok felülvizsgálatára a Budakörnyéki Bíróság illetékes, ha a társadalombiztosítási szerv Pest megyei illetékessége körében jár el.
Általános megváltoztatási jogkör
A bíróság általánosságban jogosult a társadalombiztosítási határozat megváltoztatására. Emlékeztetünk arra, hogy a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát szabályozó részben a Pp. tételesen felsorolja azokat a közigazgatási döntéseket, amelyek vonatkozásában a bíróságnak jogosultsága van azok megváltoztatására.
Bírósági felülvizsgálat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapjánAz egészségbiztosítási ellátások tekintetében hozott, jogszabálysértő érdemi másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti – a határozat kézbesítését követő harminc napon belül – az, akinek jogosultságát vagy kötelezettségét a határozat érinti. Ha az első fokú határozatot a kifizetőhely vagy a TÁH hozta, a keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár, MEP ellen, a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság esetében a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság ellen kell benyújtani. Ha egyéb kizáró ok nincs, a megállapított egészségbiztosítási ellátást annak ellenére folyósítani kell, hogy a keresetlevelet benyújtották. A megtérítésre kötelezett személy az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határidőben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van. A biztosított keresőképessé nyilvánítása miatt panasszal fordulhat a külön jogszabályba foglalt orvosi bizottsághoz. E bizottság döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs. A kizárólagos méltányossági jogkörben hozott intézkedéssel, illetőleg határozattal szemben jogorvoslattal élni nem lehet. A baleseti járadékkal kapcsolatos jogorvoslatokra a Tny.-nek a nyugellátások esetében érvényesíthető jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. |
A társadalombiztosítási perben is alkalmazható általános eljárási rendelkezések
A Pp. fentiekben megjelölt rendelkezésében tételesen nevesített eltéréseket meghaladóan a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálatára is a közigazgatási perekben érvényesülő szabályokat kell alkalmazni, amelyeket – mint azt korábban már említettük – a Pp. XX. fejezete tartalmaz. Emellett természetesen alkalmazni kell a Pp. általános részének rendelkezéseit is abban a körben, ahol azok nem ütköznek a különös, illetve ezen belül is a speciális előírásokkal.
Keresetindítás, intézkedések
Iratbeszerzés, értesítés
A közigazgatási iratokat a tanács elnöke szerzi be, egyben – ha a keresetet közvetlenül a bíróságnál nyújtották be – értesíti a keresetlevél benyújtásáról a határozat végrehajtásának elrendelésére jogosult közigazgatási szervet.
Nyilatkozat
A bíróság a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg nyilatkozattételre hívja fel a határozatot hozó közigazgatási szervet. A nyilatkozatot a felperes részére a bíróság kézbesíti.
A végrehajtás felfüggesztése
A bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának a felfüggesztését az eljárás folyamán bármikor – már a tárgyalás kitűzése előtt is – akár hivatalból, akár kérelemre elrendelheti. Meg kell említenünk, hogy a végrehajtás felfüggesztésére jelenleg már csak igen szűk körben van lehetőség. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma 14. számú állásfoglalása szerint a bíróságnak a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztése tárgyában hozott végzése ellen külön fellebbezésnek van helye. Ennek megfelelően a bíróságnak a végzést indokolnia kell.
A bíróság a határozat végrehajtásának felfüggesztését különösen akkor rendelheti el, ha
– a határozat azonnal végrehajthatóvá nyilvánítása jogszabályt sért, illetőleg
– ha a felfüggesztést különös méltánylást érdemlő vagy egyéb jelentős körülmények indokolják, vagy
– ha a végrehajtás a fél számára súlyos hátrányt előidéző következményekkel járhat.
Amennyiben a keresetlevelet közvetlenül a bíróságnál nyújtják be, úgy a bíróság nyolc napon belül akkor határozhat a végrehajtás felfüggesztéséről, ha a fél a keresetlevélhez a felülvizsgálni kért közigazgatási határozatokat is csatolja.
Bizonyítás
A Pp. XX. fejezete lényeges eltérést nem tartalmaz az általános bizonyítási rendelkezésekhez képest. Csupán a Pp. 338. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a bizonyítási eljárással járó költségek előlegezésére a közigazgatási szervet nem lehet kötelezni, hanem reá a költségmentesség engedélyezése esetében irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Az anyagi jogszabálysértést a bíróság azonban a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálatára irányuló eljárásokban is csak akkor tudja megállapítani, ha a perben lefolytatja a felek által indítványozott és szükséges bizonyítást. Nem kellően felderített, részben hiányos tényállás alapján hatályon kívül helyezésnek nincs helye, a bíróság a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást köteles lefolytatni.
A felperes bizonyítási kötelezettsége
A Pp. 164. §-ának (1) bekezdése alapján a közigazgatási perben a felperesnek kell bizonyítania, hogy a keresettel támadott közigazgatási határozat jogszabálysértő, és neki kell megjelölnie azokat a tényeket is, amelyekre jogát alapozza. A felperesnek kell előterjesztenie a tények bizonyítására szolgáló bizonyítékokat. Amennyiben ezt a kötelezettségét nem teljesíti, akkor a bizonyítatlanság az ő terhére veendő figyelembe.
Az alperes bizonyítási kötelezettsége
A tényállás nem kellő felderítése és hiányossága esetén az alperest is terhelheti bizonyítási kötelezettség, amelynek elmulasztása értelemszerűen az ő terhére esik.
A hivatalbóli bizonyítás tilalma
A törvény külön megengedő rendelkezése hiányában közigazgatási perben nincs helye a bizonyítás úgynevezett hivatalbóli elrendelésének [Pp. 164. § (2) bekezdés]. Kérdéses azonban, hogy mi a helyes eljárás akkor, ha a közigazgatási ügy nem kellően felderített, tényállása hiányos, de bizonyítási indítványt egyik fél sem tesz. A közigazgatási bírák értekezletén elhangzott álláspont szerint ilyenkor a bíróságnak a közigazgatási határozatot hatályon kívül kell helyeznie, és a közigazgatási szervet új eljárásra kell köteleznie.
Meghagyás, viszontkereset
A közigazgatási (társadalombiztosítási) perben nincs helye bírósági meghagyás kibocsátásának, valamint viszontkereset előterjesztésének sem.
Fellebbezés
A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek kizárólag akkor van helye, ha
– a közigazgatási pert olyan határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amelyet olyan szerv hozott egyfokú eljárásban, amelynek illetékessége az egész országra kiterjed, és
– ezt a határozatot a bíróság a törvény alapján megváltoztathatja.
Illeték- és költségmentesség
Az 1998. január 1-jétől hatályos, a társadalombiztosítási ellátásokkal és igényekkel kapcsolatos törvények közül a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 81. §-a a törvényben szabályozott nyugellátás, hozzátartozói nyugellátás iránti igények érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentességét, míg a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 61. §-ának (9) bekezdése az egészségbiztosítási ellátások iránti igények érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentességét mondta ki (illetőleg tartotta fenn).
Ugyanakkor a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 59. §-ának (2) bekezdése az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. §-a (3) bekezdésének módosításával kimondta a társadalombiztosítási járulékkötelezettséggel kapcsolatos perek illetékkötelezettségét.
A fenti jogszabályok az egységes jogalkalmazás érdekében szükségessé tették, hogy a kérdést a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma jogegységi döntésben rendezze. Ennek eredményeként született meg a 3/1999. számú jogegységi határozat, amelyben a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a nyugellátás, hozzátartozói nyugellátás iránti igények, valamint az egészségbiztosítási igények érvényesítésével kapcsolatos perek illeték- és költségmentesek. A társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettséggel kapcsolatos perekre azonban – a jogegységi döntés szerint – a tárgyi költségmentesség nem vonatkozik.
Illetékek az első fokú eljárásban
A polgári eljárásban az illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke. Ha az eljárás tárgyának az értéke nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja: a helyi bíróság előtt a peres eljárásban 250 000 forint, a nemperes eljárásban 125 000 forint; a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróság előtt első fokon indult peres eljárásban 350 000 forint, nemperes eljárásban pedig 175 000 forint.
Az előzőekben meghatározott illetékalap után az illeték mértéke – az illetéktörvény általános rendelkezése szerint – a peres eljárásban 6 százalék, de legalább 7000 forint, legfeljebb 900 000 forint.
Felülvizsgálat a társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapjánA másodfokú érdemi határozat ellen az, akinek jogosultságát vagy kötelezettségét a határozat érinti – a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül –, keresettel fordulhat az első fokú határozatot hozó nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz. Amennyiben egyéb kizáró ok nincs, a megállapított nyugellátást annak ellenére folyósítani kell, hogy a keresetlevelet benyújtották. A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a követelését fizetésre kötelező határozattal, illetőleg fizetési meghagyással érvényesíti. A jogerőre emelkedett határozat, illetőleg fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat. A megtérítésre kötelezett az ellene kibocsátott fizetési meghagyás ellen a kézbesítést követő harminc napon belül bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határidőben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van |
