A társaságból való kizárás a tagsági jogviszony megszűnésének olyan sajátos módja, amely szankciós jellegű, hiszen arra akkor van lehetőség, amikor a tagsági viszony fenntartása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti. Tagkizárás a korlátolt felelősségű társaságnál, a közkereseti társaságnál, a betéti társaságnál, a közös vállalatnál és az egyesülésnél lehetséges, a részvényes nem zárható ki a részvénytársaságból.
Az 1998-tól hatályos, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) a kizárás jogintézményét lényegesen megváltoztatta a korábbi szabályozáshoz képest, jórészt a gyakorlatban jelentkező problémák és tapasztalatok figyelembevételével.
A kizárás általános szabályai
A Gt. kizárásra vonatkozó szabályai a korábbi társasági törvény rendelkezéseitől jelentős mértékben eltérnek. Ennek megfelelően
– a korábbi szabályozás szerint a társaság legfőbb szervének – például a taggyűlésnek – volt hatásköre a tag kizárására. A jelenleg hatályos szabályozás szerint ebben a kérdésben bíróság jogosult dönteni a társaság erre irányuló kérelme alapján;
– a "régi" Gt. rendelkezései szerint a tagot írásban fel kellett szólítani a kizárásra okot adó körülmény megszüntetésére, és ha a tag ennek sem tett eleget, akkor nyílt meg a lehetőség a kizárásra. A jelenlegi szabályok ezt az írásbeli előzetes felszólítást nem követelik meg a bírósági kereset benyújtása előtt;
– amennyiben a tag a vagyoni hozzájárulást nem teljesíti, az a tagsági jogviszonya megszűnését eredményezi a jelenlegi szabályok szerint. Korábban ez a mulasztás a tag kizárását vonta maga után;
– az új szabályozás a kizárási ok – "...a tagnak a társaságban maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti" – általános megfogalmazásával viszonylag nagy szabadságot biztosít a társaságnak arra, hogy a tag kizárása iránt keresetet terjesszen elő (a bírói kontroll megléte azonban arra ösztönöz, hogy a cégek csak megalapozott esetekben forduljanak a bírósághoz);
– a hatályos szabályok szerint kéttagú társaságnál kizárásra nincs lehetőség, továbbá az a tag sem zárható ki, aki a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik.
A tagkizárásra irányuló per
A perindítás feltételei
A gazdasági társaság, ha úgy ítéli meg, hogy valamely tagjának a társaságban maradása veszélyezteti a céljai elérését, illetve káros a számára, peres eljárás keretében kezdeményezheti a nem kívánatos tag kizárását. A perindításról a gazdasági társaság legfőbb szervének háromnegyedes szótöbbséggel kell határoznia. A kizárás kérdésében az érintett tag nem szavazhat, és személyét a határozatképesség számításánál is figyelmen kívül kell hagyni. A határozatot írásba kell foglalni, és haladéktalanul a kizárt tag tudomására kell hozni. A "tudomására hozás" írásbeli értesítést, vagy olyan egyéb módot jelent, ami hitelt érdemlően bizonyítható. E szerint, ha az érintett tag jelen van, a taggyűlésen ki kell hirdetni a határozatot, amit a kizárt tag is tudomásul vesz, és ez a jegyzőkönyvvel bizonyítható. Ha nincs jelen, írásban kell értesíteni, vagy bármi más bizonyítható módon tájékoztatni. Lényeges, hogy amennyiben a taggyűlésen a kizárás több taggal szemben felmerül, úgy minden érintett tagról külön-külön kell a szavazni. Csak ennek a határozatnak a birtokában jogosult a társaság – mint felperes – az adott taggal szemben a kizárás iránti per megindítására.
A kereset benyújtásának határideje
A keresetet a határozat meghozatalától számított tizenöt napos határidőn belül elő kell terjeszteni a társaság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságnál. Ez a határidő jogvesztő jellegű, ami azt jelenti, hogy a határidő túllépése miatt nincs lehetőség igazolási kérelem előterjesztésére. A perindítási határidő mindig csak az adott határozat meghozatalától számít, ami azt jelenti, hogy a határidő elmulasztása esetén egy újabb, azonos tartalmú határozat alapján ismét megnyílik a tizenöt napos határidő a keresetindításra.
A perindításról hozott társasági határozat ellen külön per nem indítható, ami azt is jelenti, hogy a bíróság nem vizsgálja hivatalból, hogy vajon a kizárást kezdeményező határozatot minden formaság betartásával jogszerűen hozták-e meg, de a kizárási perben az alperes – azaz a kizárni kívánt tag – hivatkozhat arra is, hogy a perindításról szóló határozat valamilyen formai hiba miatt jogellenes.
Eljárási szabályok
Az úgynevezett kizárási kereset gyors elbírálásához a társaságnak alapvető érdeke fűződik. Ezért a Gt. speciális eljárásjogi rendelkezésekkel igyekszik előmozdítani ezekben a perekben az érdemi határozat gyors meghozatalát. A tag kizárása iránti perben a bíróság első és másodfokon is soron kívül jár el. A tárgyalást – ha egyéb intézkedésre nincs szükség – legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől, választottbírósági eljárás esetében a tanács megalakulásától számított tizenötödik napra ki kell tűzni.
A tag kizárása iránti kereset más keresettel nem kapcsolható össze, keresetváltoztatásnak, viszontkereset előterjesztésének nincs helye. A felperes az eredetileg előterjesztett kereseti tényálláshoz képest más ténybeli indokra a kizárási per folyamán nem térhet át, vagyis kötve van a kereseti kérelemben foglaltakhoz. A per bármely szakában jogosult azonban elállni a keresettől, alperesi hozzájárulás nélkül is.
Az ismertetett eljárási szabályokból látható, hogy a kizárást kezdeményező társaságnak nagyon körültekintően kell eljárnia a kereset összeállítása során, annak megszövegezésekor. Az a tény, hogy a felperes a keresetében előterjesztetteken nem terjeszkedhet túl, megköveteli a kizárásra okot adó tényállás és azok bizonyítékai pontos és teljes körű előterjesztését. A bizonyítás a társaságot terheli, tehát csak olyan indokokat lehet eredményesen felhozni a taggal szemben, amelyek alapot szolgáltatnak a kizárásra, és amelyeket a társaság bizonyítani is tud. A kereseti kérelemben valamennyi kizárási okot elő kell terjeszteni, mert a beadást követően azon már változtatni, ahhoz hozzátenni nem lehet.
Más polgári perekkel ellentétben a kizárási perben szünetelésnek, felfüggesztésnek, bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye. A kizárási perben hozott határozat elleni fellebbezés előterjesztésének határideje is rövidebb az általános jogorvoslati határidőnél, ennek megfelelően a kizárás elleni fellebbezés benyújtására nyolc nap áll a felek rendelkezésére.
A jogerős ítélet ellen nincs helye perújításnak.
A tag és a társaság viszonya a kizárás jogerős elbírálásáig
A tagsági jogok gyakorlása
Főszabály szerint a tag mindaddig változatlanul gyakorolja a tagsági jogait, amíg a kizárás kérdésében nem születik jogerős határozat.
A tagsági jogok gyakorlásának felfüggesztése
A bíróság azonban kérelemre felfüggesztheti a tagsági jogok gyakorlását, az eljárás jogerős befejezéséig. A felfüggesztés mindkét félnek érdekében állhat, hiszen az nemcsak a tagot, hanem a társaságot is érinti. A tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt a gazdasági társaság a társasági szerződését nem módosíthatja, újabb tag kizárását nem kezdeményezheti, nem dönthet a társaság átalakulásáról, továbbá jogutód nélküli megszűnéséről sem. A felfüggesztett tag a vagyoni jogain kívüli, egyéb tagsági jogosítványait nem gyakorolhatja, a felosztott eredmény reá eső része azonban megilleti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a bíróság azonban az ilyen végzést kérelemre maga is megváltoztathatja.
A tagsági jogviszony megszűnése
A tagsági viszony a kizárást kimondó ítélet jogerőre emelkedésével szűnik meg, eddig az időig jár a tagnak a rá eső nyereséghányad, a nyereséget ugyanis a tag vagyoni hozzájárulása keletkezteti, és ameddig a társaság tagja, addig a befektetett tőkéje neki dolgozik.
Kizárás a korlátolt felelősségű társaságból
Ha a bíróság jogerős döntést hozott a kft. tagjának kizárásáról, rendezni kell a kizárt tag üzletrészét.
Az üzletrész értékesítése
Kizárásnál is érvényesül az az alapvető szabály, hogy a korlátolt felelősségű társaság fennállása alatt a törzsbetétet a tagnak nem lehet visszaszolgáltatni, így a társaságnak a tag tulajdonát képező üzletrészt értékesítenie kell.
A rendelkezési jog megszerzése
Első lépésben a társaság magához vonja az üzletrészt, vagyis időlegesen megszerzi az üzletrész feletti rendelkezési jogot, az árverés lebonyolítása érdekében. Ilyenkor az üzletrész a törvény erejénél fogva a társaság rendelkezése alatt áll, amelyet az meghatározott módon és feltételekkel köteles értékesíteni (átruházni). Ha ez nem jár sikerrel, akkor más módon kell olyan intézkedést hozni, amelynek eredménye ugyancsak az, hogy a társaságnak az üzletrész feletti rendelkezési joga megszűnik.
A nyilvános árverés szabályaiA bíróság által kizárt tag üzletrészének értékesítése a társaság kötelezettsége. Ennek során a társaság, a tagok és a hitelezők érdeke egyaránt arra irányul, hogy a társaság törzstőkéje ne csökkenjen a tag kizárása folytán. Annak a célnak az elérése, hogy az értékesítés reális forgalmi értéken valósuljon meg, a nyilvános árverés a legmegfelelőbb formája. Határidő Az árverést a kizárást elrendelő ítélet jogerőre emelkedését követő negyvenöt napon belül kell megtartani. A nyilvános árveréstől csak akkor lehet eltérni, ha ahhoz a kizárt tag kifejezetten hozzájárul. Ilyen eset lehet, ha például a tagok veszik meg az üzletrészt, azonban – mert ilyenkor rendszerint hátrányosabb értékesítési feltételekkel lehet számolni – az ilyen értékesítésre csak a kizárt tag beleegyezésével van lehetőség. Hirdetmény Az üzletrész nyilvános árverésre bocsátása előtt a Cégközlönyben árverési hirdetményt kell közzétenni, az árverés időpontját legalább nyolc nappal megelőzően. A hirdetményben meg kell jelölni – társaság nevét és székhelyét; – az árverés helyét és idejét; – a fizetés módját és határidejét; – a kikiáltási árat és az árverésre kerülő üzletrészre vonatkozó legfontosabb adatokat. Személyes jelenlét, meghatalmazás Az árverésen vevőként személyesen vagy meghatalmazott útján bárki részt vehet – a kizárt tag kivételével, hiszen ennek hiányában a tag azonnal ismét a társaság tagjává válhatna. Az árverésen a vevőt meghatalmazott is képviselheti. Ilyenkor a meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. Az árverés rendje Az árverést közjegyző jelenlétében kell megtartani, ami az árverés törvényességét hivatott biztosítani. Az árverésen az üzletrészt a legjobb ajánlatot tevő vevő veheti meg, aki köteles a teljes vételárat kifizetni, kivéve ha a hirdetményben a társaság ettől eltérő fizetési módot határozott meg. Elővásárlási jog Tekintettel a korlátolt felelősségű társaság személyes jellegének megőrzéséhez fűződő érdekre, a társaság tagjait és a társaságot – ebben a sorrendben – az árverésen kialakult vételáron és az ott meghatározott fizetési mód betartásával elővásárlási jog illeti meg, amelyet az érintettek az árveréstől számított harminc napon belül az ügyvezető felhívására gyakorolhatnak. Ez alatt az idő alatt úgynevezett függő jogi helyzet keletkezik. A legjobb ajánlatot tevő árverési vevővel ugyanis csak akkor jön létre az ügylet, ha az elővásárlásra jogosultak nem élnek e jogukkal. Az árverési vevő ez alatt az idő alatt kötve van ajánlatához, amelytől csak akkor szabadul, ha valamelyik elővásárlásra jogosult él törvényes jogával. Eredménytelen árverés Az árverés eredményét az ügyvezető közli a jogosultakkal. Ha az első árverésen a legmagasabb ajánlat nem éri el az üzletrész társasági szerződésben meghatározott értékének kétharmadát, az üzletrész eladására nincs lehetőség. Az így meghiúsult első árverés többször is megismételhető. A megismételt árverés során az üzletrész alacsonyabb áron is eladható, de a társaság követelésénél alacsonyabb áron azonban ilyenkor sem értékesíthető. Ha az árverés eredménytelen volt – például árverési vevők, vagy a minimális kikiáltási árat el nem érő vételi ajánlat hiánya miatt –, és azt nem kívánják többször megismételni, a volt tag csak a törzsbetétjének általa szolgáltatott hányadára, illetve a törzsbetét összegére tarthat igényt. Ez az eset gyakran még kedvezőbb is lehet a volt tagra nézve, mert legalább a törzsbetétként szolgáltatott értéket megkapja, szemben egy esetleges alacsonyabb árverési vételárral. |
Az üzletrésztulajdon megszerzése
Az árverési vevő úgynevezett eredeti szerzésmóddal szerez tulajdont, ami azt jelenti, hogy a vevő – ha jóhiszeműen szerzi meg a dolgot – tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos, vagyis a tulajdonszerzőnek nem kell vizsgálnia az eladó tulajdonjogát. A kizárt tagot a költségek levonása után az árverésen elért teljes vételár megilleti.
Döntési lehetőségek az eredménytelen árverés után
Az árverés eredménytelensége esetén a társaság az utolsó árverést követő harminc napon belül határoz arról, hogy az üzletrészt
– a törzstőkén felüli vagyonából megvásárolja, vagy
– bevonja, illetve
– a társaság tagjai vásárolják meg, törzsbetéteik arányában.
Az üzletrész bevonására csak akkor nyílik lehetőség, ha a társasági szerződés ezt kifejezetten megengedi. Az érintett tag beleegyezése nem szükséges az üzletrész bevonásához, ha a bevonás feltételeit a társasági szerződés már akkor is tartalmazta, amikor a tag az üzletrészét megszerezte.
A bevonás elrendelésével az üzletrész megszűnik, és értékével a törzstőkét – a tőkeleszállítás szabályainak alkalmazásával – csökkenteni kell.
A Gt. csak a szavazati jog gyakorlását zárja ki az ilyen üzletrésznél. Ezért minden egyéb, az üzletrészhez kapcsolódó tagsági jogosítvány (például az osztalékhoz való jog) megilleti a saját üzletrésze alapján a társaságot.
Közkereseti társaság és a betéti társaság
A tagkizárásra a korábbiakban ismertetett általános szabályok az irányadók.
Azonnali hatályú felmondás
Érdemes azonban megemlíteni azt a lehetőséget, amely a közkereseti és betéti társaságoknál járható út a nem kívánatos tagoktól való megszabadulásra. Ez a lehetőség a tagsági viszony azonnali hatályú felmondása.
A felmondási jogosultság alapján bármely tag írásban, az ok megjelölésével azonnali hatállyal felmondhatja a társaságban fennálló tagsági jogviszonyát, ha a társaság valamely más tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést, vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti. Ez a kizárásra okot adó magatartás egyik lehetséges következménye, amellyel a sérelmet szenvedő, jogszerűen eljáró tag vagy tagok élhetnek. A társaságok általában olyankor alkalmazzák, amikor a kizárási per indításához szükséges szavazati arány nem biztosítható, vagy a tagok közötti egyetértés nincs meg, illetve a törvény eleve kizárja az ilyen per indításának lehetőségét. Alkalmazható akkor is, amikor a kizárási per indításával kapcsolatos vitákat vagy a hosszadalmasabb pereskedést a tagok nem kívánják vállalni, és rövid úton kívánja egy vagy több tag akár a társaságból való kiválása révén is megszüntetni a további együttműködést a nem kívánatos másik, avagy többi taggal.
A felmondás hatálya, módja
Az azonnali hatályú felmondás olyan egyoldalú címzett jognyilatkozat, amelynek a hatályosulásához a közlésen túl nem szükséges annak külön elfogadása is. A felmondás közléséhez azonban fontos jogkövetkezmények fűződnek, ezért az csak írásban és indokolással érvényes. Az azonnali hatályú felmondást csak a cég törvényes képviselőjével lehet hatályosan közölni.
Perindítási lehetőség
Amennyiben az azonnali hatályú felmondás jogszerűsége vitatott, a vita rendezésére peres úton van lehetőség, amikor is a társaság a felmondás érvénytelenségének megállapítása iránti keresettel élhet a tag ellen. A keresetet a tag is benyújthatja a társaság ellen, ha az valamely követelésének kiadását megtagadta.
Közös vállalat
Közös vállalat esetében az igazgatótanács hatáskörébe tartozik a tag kizárásának kezdeményezése, a határozat meghozatalához háromnegyedes szótöbbség szükséges. A tag kizárására egyebekben az általános szabályokat kell alkalmazni.
Egyesülés
Az egyesülés legfőbb szerve a tagokból álló igazgatótanács. Az igazgatótanács hatáskörébe tartozik a tag kizárásának kezdeményezése. A kizárásra az általános szabályok alkalmazandók.
Tőkeleszállítás korlátolt felelősségű társaságnálA taggyűlés a törzstőkét leszállíthatja, a Gt.-ben meghatározott esetekben pedig köteles azt leszállítani. A törzstőke nem szállítható le hárommillió forintnál alacsonyabb összegre. Ha a leszállítás a törzsbetétek hányadának visszafizetésével történik, a megmaradó törzsbetétek legkisebb összege nem lehet kevesebb százezer forintnál. Amennyiben a törzstőke Gt. által előírt leszállítására azért nincs lehetőség, mert ezzel a társaság törzstőkéje a Gt.-ben meghatározott legkisebb összeg alá csökkenne, a taggyűlés köteles határozni a társaság más társasági formába átalakulásáról vagy a társaság jogutód nélküli megszűnéséről |
