A bevallásokról általában
Mielőtt részletesen áttekintenénk az áfabevallás egyes határidőit, érdemes röviden tisztázni magának a bevallásnak a jelentőségét. Az adóinformációs rendszernek három fő eleme van:
– a bejelentés,
– az adatszolgáltatás és
– a bevallás.
Mindhárom elemre jellemző, hogy azok adózóktól kapott adatokat tartalmaznak, olyan információkat, amelyek eredményeként adókötelezettség keletkezik. A bevallás azonban bizonyos értelemben más, úgy is mondhatnánk több, mint az előző kettő. Addig ugyanis, míg azok jellemzően adókötelezettség regisztrálására szolgálnak, a bevallás (különösen az önadózási körbe tartozó adónemeknél, így az áfa esetében is) szinte egyedüli eszköze annak, hogy az adóhatóság az adóellenőrzés megindítása nélkül meg tudja állapítani, hogy az egyes adózók megfelelően teljesítették-e adófizetési kötelezettségüket.
Lényeges ugyanakkor az is, hogy az adóbevallás végrehajtható okirat. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a benyújtására előírt határidő utáni napon megjelenhetnek az adózónál az adóhivatal végrehajtói, és amennyiben az adózó nem tudja igazolni a bevallásban jelzett összeg megfizetését, úgy megkezdhető az adótartozás végrehajtása, ami rendszerint a bankszámla ellen benyújtott azonnali beszedési megbízás (inkasszó) kibocsátásával indul.
A bevallás alakisága
A bevallás az adóalany nyilatkozata az adóhatósághoz. A bevallásokat szinte kivétel nélkül formanyomtatványon kell megküldeni az adóhatóságnak, egyedül csak az önkormányzati adóhatóságokhoz benyújtandó bevallások (például helyi iparűzési adóról szóló bevallás) nem egységesek. Ennélfogva az áfa bevallására szolgáló nyomtatványok mind alakiságukban, mind pedig tartalmukban meghatározott dokumentumok, azaz valamennyi adózó vonatkozásában egységes formanyomtatványok.
Internetes bevallás
Az alakiság tekintetében meg kell jegyeznünk, hogy az utóbbi időben az internet egyre szélesebb körű használata megnyitotta a lehetőséget a bevallások (félig) elektronikus formájú elkészítésére is. Azért jogos a "félig" szócska használata, mert az egyes bevallási nyomtatványok letölthetők ugyan az APEH honlapjáról, a kitöltés is megoldható elektronikusan, de "internetes" úton jelenleg még nem továbbíthatók az adóhivatalhoz, csak kinyomtatott formában.
Áfabevallási határidők
Az egyes áfabevallások benyújtási határidejéről az áfatörvény 47. §-a rendelkezik, amely megkülönböztet
– havi rendszerességgel benyújtott áfabevallást,
– negyedéves rendszerességgel benyújtott áfabevallást és
– éves áfabevallást.
Külföldi teljesítésAz adóhivatal álláspontja szerint a 8 millió forintos értékhatárba nem számítható bele a külföldön teljesített termékértékesítésből, illetve szolgáltatásnyújtásból származó bevétel, mivel az áfatörvény 1. §-a szerint a szóban forgó jogszabály rendelkezéseit kizárólag a belföldi ügyletekre kell alkalmazni. Így például az a szoftverfejlesztő cég, amely kizárólag külföldi megrendelőknek ad szaktanácsot, enged át felhasználói jogot stb., akár évi több tízmillió forint értékben is, soha nem kerül abba a helyzetbe, hogy automatikusan a gyakoribb bevallásra térhessen át. (Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy kérelmére az adóhivatal gyakoribb adóelszámolást engedélyezzen, hiszen a szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalkozás minden valószínűség szerint visszaigénylői pozícióban van.) |
Havi bevallási kötelezettség
A törvény a fenti bevallási gyakoriság besorolási alapjául magát az elszámolandó adót jelöli meg. A törvény a tárgyévben havi bevallási gyakoriságot ír elő annak az adózónak, amelynél a tárgyévet megelőző évben az elszámolandó adó éves szinten összesített fizetési kötelezettséget jelez úgy, hogy annak összege legalább 1 millió forint.
Az elszámolások összesítése
Az előző év összesítésénél az egyes időszakok elszámolásainak összesítését úgynevezett előjelhelyesen kell elvégezni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az előző év időszakait tekintve a fizetési kötelezettségek összegét pozitív, a visszaigénylési jogosultság (vagy következő időszakra átvihető követelés) összegét negatív értékként figyelembe véve kell elvégezni az összevonást. Amennyiben ennek eredménye pozitív (azaz a fizetési kötelezettségek értéke meghaladja a visszaigénylési lehetőségek, illetve a követelések értékét) és eléri az 1 millió forintot, akkor az adott adóalany a tárgyévben áfa szempontjából havi bevallás benyújtására kötelezett.
Bevallás, pénzügyi rendezés
A tárgyhavi áfabevallást a következő hónap 20. napjáig kell az adóhatósághoz benyújtani. Ezzel azonban csak az egyik fázis teljesült. A pénzügyi rendezés is ehhez a határnaphoz kötődik, mégpedig úgy, hogy eddig a napig kell befizetni a bevallásban jelzett adóösszeget az APEH 10032000-01076868-00000000 számú, áfabevételi számlájára, és ettől a naptól ketyeg az APEH órája a kiutalásra rendelkezésére álló 30, illetőleg 45 nap tekintetében. Ez persze csak akkor van így, ha a bevallás visszaigénylési jogosultságot jelez, és az adózó az összeg kiutalását is kérte. Az adóhatóság 30 nap alatt utalja vissza az adót, ha annak összege nem éri el az 500 000 forintot, minden más esetben a visszautalási határidő 45 nap.
Negyedéves bevallási kötelezettség
Abban az esetben, ha az előzőekben ismertetett számítás eredménye pozitív ugyan, de nem éri el az 1 millió forintot, az adózó a tárgyévben negyedévente köteles bevallást készíteni, és benyújtani az adóhivatalhoz.
Bevallási, fizetési határidők
A negyedéves bevallás benyújtásának határideje a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja. Természetesen a pénzügyi rendezés is ehhez a naphoz kötődik azzal, hogy a negyedéves bevallókra is érvényesek a havi bevallóknál leírt fizetési szabályok.
Áttérési szabályok
A bevallási és befizetési határidők pontos kezelése érdekében fontos megjegyezni, hogy a negyedéves bevallás benyújtására kötelezett adóalany év közben is köteles a havi bevallásra áttérni, ha az év elejétől összesített elszámolandó adója pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. Az első havi bevallást ilyenkor arról a hónapról kell benyújtania, amelyet megelőző bevallással lezárt negyedévben az adózó az értékhatárt elérte.
Évközi tevékenységkezdés
A tevékenységét év közben megkezdő adóalanynak – lévén, hogy nincs előző évi adata – negyedéves bevallási rend szerint kell a bevallását benyújtania. Egyebekben az induló vállalkozásnak áfabevallási, -fizetési és -visszaigénylési kötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.
Éves bevallási kötelezettség
Az az adóalany, akinek (amelynek) a tárgyévet megelőző évben a gazdasági tevékenységéből származó termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak áfa nélküli ellenértéke a 8 millió forintot nem haladta meg, és az elszámolandó áfa sem éri el az 1 millió forintot, a tárgyévről éves adóbevallás benyújtására kötelezett. Az áfatörvény rendelkezése szerint azonban nem számít bele a 8 millió forintos értékhatárba a törvény XIII. fejezetében szabályozott különleges jogállású mezőgazdasági termelő mezőgazdasági tevékenységéből elért ellenérték. Ez azért van így, mert az úgynevezett kompenzációs felárban részesülő termelőknek sem adófizetési kötelezettségük, sem adólevonási joguk nincs; ők a terményeik és termékeik felvásárlóitól részesülnek az input áfaterhek ellentételezésében.
Bevallási határidő
Az éves adóbevallás benyújtásának és a pénzügyi rendezésnek a határideje a tárgyévet követő év február 15. napja.
Időarányosság
Az előzőekben említett 8 millió forintos értékhatár időarányosan értendő, azaz ha egy adóalany például 2001. március 4-én kezdte meg a tevékenységét, és a 2001. évben a gazdasági tevékenységéből származó termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának áfa nélküli ellenértéke 7 684 560 forint, akkor – bár alatta van a 8 millió forintnak – mégsem lehet 2002-ben éves bevalló, mert az előzőek szerint meghatározott bevétele időarányosan meghaladta az ellenérték szerinti értékhatárt.
Áttérési szabályok
Lényeges, hogy amennyiben valamely adóalany éves bevallás benyújtására kötelezett, akkor is folyamatosan figyelnie kell az ellenérték szerinti értékhatárt. Az áfatörvény rendelkezése szerint ugyanis az éves bevallás benyújtására kötelezett adóalany negyedéves bevallásra köteles áttérni, ha a tárgyévben a gazdasági tevékenységéből származó termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának áfa nélküli ellenértéke időarányosan elérte a 8 millió forintot. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától annak a negyedévnek az utolsó napjáig terjedő időszakról kell – a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig – benyújtani, amelyben az adóalany az értékhatárt elérte.
Gyakorított bevallási rend
A gyakoribb adóelszámolásra az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény ad lehetőséget. Az úgynevezett gyakorított bevallási rendben
– az adómegállapítás időszaka két hét, ennek megfelelően a hónap első napjától 15-éig terjedő időszakról a következő hónap 5. napjáig, az adott hónap második feléről pedig a következő hónap 20. napjáig kell benyújtani a bevallást;
– a bevallási rend alkalmazása nem automatikus, kizárólag kérelemre adható. A kérelem elbírálásáról az adóhatóság határozatot hoz, amely az adóévre érvényes.
A kérelem elbírálásának szempontjai
A kérelem elbírálásának szempontjait az adózás rendjéről szóló törvény 2. számú mellékletének I/Határidők/2. b) pontja tartalmazza. E szerint az adóhatóság a gyakoribb elszámolást – az adóév végéig – különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, vagy ha az adózó beruházást valósít meg.
Évközi engedélyezés
A gyakorított elszámolás évközi engedélyezése esetén az engedély szerinti bevallási kötelezettségre áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonatkozó adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani és meg kell fizetni.
Munkaszüneti napok és határidők
Mint minden bevallási és befizetési határidőre, a fentiekben jelzettekre is igaz, hogy amennyiben azok vasárnapra vagy egyéb állami ünnepre esnek, akkor az azt követő első munkanap tekintendő érvényes határidőnek.
A bevallási rend folyamatos vizsgálata, szankciókMind az éves, mind pedig a negyedéves bevallóknak fontos, hogy ne vigyék tovább automatikusan az előző év bevallási és befizetési rendjét a tárgyévre. Ezért célszerű megvizsgálni, hogy belefér-e az adózó az eddig alkalmazott adózási rendbe, vagy át kell-e térnie egy másik adóbevallási rendszerességre. Ha ugyanis egy korábbi évben negyedéves bevallási kötelezettség alá eső adózó továbbra is a korábbi rendszerben gondolkodik és nem készíti el a havi bevallásait, pedig az értékhatárok alapján már havi bevallásokat kellene benyújtania, sorozatosan mulasztásokat követ el. Az adóhivatal gyakorlatában nem ritka – sőt, hogy mennyire jellemző, azt jelzi, hogy külön formalevél létezik erre a célra –, hogy az adózónak olyan tartalmú levelet postáznak, amely szerint az adóhivatal nyilvántartása szerint az adózó havi bevalló, és ezért a negyedéves bevallása feldolgozhatatlan. Egyes esetekben az említett tájékoztatást csak az elmaradt bevallások benyújtására felszólító sorok követik. Előfordulhat azonban, hogy az adóhatóság a formalevelet mellőzve mulasztási bírságot szab ki, amelynek összege társaságok esetében 200 000 forintig is terjedhet |
