Külföldi állampolgárok főszabály szerint csak munkavállalási engedély birtokában vállalhatnak munkát Magyarországon. Az engedélyt a foglalkoztatás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ állítja ki. Nincs szükség engedélyre a menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi személy magyarországi munkavégzéséhez, ezek a külföldiek ugyanis a magyar állampolgárokkal azonos munkajogi státust élveznek.
Csoportos keretengedély
Csoportos keretengedély iránti kérelem akkor nyújtható be, ha a foglalkoztató által külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés (például megbízási vagy vállalkozási szerződés) teljesítése érdekében több külföldi foglalkoztatása szükséges. A keretengedély iránti kérelem a magánjogi szerződés megkötése előtt is benyújtható, s a szerződés teljesítésének időtartamára adható. A keretengedélyben meg kell határozni a foglalkoztatható külföldiek állampolgárságát, továbbá tevékenység, képzettség szerint a foglalkoztatható személyek számát.
A keretengedélyre irányuló kérelemre és annak elbírálására az egyéni engedélyre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. A csoportos keretengedély feltétele, hogy azonos legyen az említett magánjogi szerződést kötő külföldi vállalkozás és a foglalkoztatni kívánt külföldi személyes joga. A keretengedély kiadását megelőzően a munkaügyi központ beszerzi a Foglalkoztatási Hivatal véleményét is.
MentességekNem kell engedély az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező menekült, valamint az ideiglenes tartózkodásra jogosító okmánnyal rendelkező menedékes és bevándorolt magyarországi munkavégzéséhez. Nincs szükség engedélyre továbbá – nemzetközi szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén, – a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság – nemzetközi szerződés által meghatározott – fiók- és képviselet-vezetőjeként történő munkavégzéshez, – a külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a küldő állam által delegált tagjainak a képviseletnél vagy egyéb szervnél történő munkavégzéséhez, – a nemzetközi szervezetnél vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott közös szervnél a részt vevő felek által delegált külföldinek e szerveknél történő munkavégzéséhez, – a külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő – alkalmanként az egybefüggő tizenöt munkanapot meg nem haladó – üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez, – a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelőbizottsági tagjaként történő munkavégzéshez, – a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján – a pályázat, illetőleg az ösztöndíj keretében történő – munkavégzéshez, – a külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló külföldinek nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatásához, – a Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldinek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez, – a Magyarországon nyilvántartásba vett egyházban vagy annak intézményében munkát végző, az egyházi szolgálatot élethivatásszerűen folytató külföldi tevékenységéhez, – a Magyarország területén menekültkénti, illetőleg menedékeskénti elismerését kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadóállomáson történő munkavégzéséhez, – külföldinek alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben idegen nyelvű oktatásához, ha azt az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi program keretében szervezik, – évente 5 munkanapnál tovább nem tartó oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységhez, – külföldi kutató magyarországi munkavégzéséhez, ha olyan tevékenységet lát el, amely – az MTA által kiadott igazolás szerint – a Magyar Köztársaság és más állam között létrejött megállapodás hatálya alá tartozik. A mentesség nem vonatkozik a külföldinek a mentesség alá eső tevékenységét meghaladó munkavégzésére. A mentesség alapjául szolgáló feltételek fennállását a foglalkoztatónak kell bizonyítania. (A beutazáshoz szükséges vízumot, valamint a tartózkodási engedélyt természetesen ezekben az esetekben is be kell szerezni.) |
Egyéni engedély
Az engedély feltételei
Az egyéni munkavállalási engedély legfeljebb egy évre adható, és meghosszabbítható.
Az egyéni engedélyt akkor kell kiadni, ha
– a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően, a külföldi által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett,
– a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan kiközvetíthető magyar munkaerőt, aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, s
– a külföldi megfelel az alkalmazási feltételeknek.
Érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően legalább harminc nappal korábban, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább hatvannaponként megújította, és a legutolsó megújítás a kérelem benyújtását megelőzően hatvan napnál nem régebben történt.
A Magyarországon egyidejűleg összesen, engedéllyel foglalkoztatható külföldiek száma nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év egy átlagos hónapjában bejelentett munkaerőigények számát. Ezen az adaton a hó elején meglévő, be nem töltött munkaerőigény és a hónap során bejelentett munkaerőigény számának ezerre kerekített összegét kell érteni. Ebbe a számba be kell számítani a foglalkoztatás kölcsönös cseréjéről szóló nemzetközi szerződések alapján kiadott engedéllyel foglalkoztatott külföldieket is. Az adott évre vonatkozó létszámadatot a gazdasági miniszter minden év február 1-jéig közzéteszi a Magyar Közlönyben. 2002-ben a legmagasabb létszám 81 000 fő.
Több megyére kiterjedő foglalkoztatás
Ha a foglalkoztató több – különböző megye területén lévő – telephelyén kívánja foglalkoztatni a külföldit, az engedélyezés feltételeinek a foglalkoztató székhelye szerinti megyében kell fennállnia. Ezen túlmenően az engedély kiadásának ilyenkor az is feltétele, hogy a munkavégzéssel érintett többi megye területén se álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető magyar munkaerő, aki a tevékenység ellátására rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel.
Ha a munkavégzés a munka természetéből adódóan több megye területére terjedhet ki, a feltételeknek a munkavégzés megkezdésének helye szerinti megyében kell fennállnia.
Az egyéni engedélyben meg kell határozni, hogy a külföldi mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység, illetve munkakör keretében és milyen időtartamban foglalkoztatható.
Mikor nem adható ki engedély?
Az engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha
– nem állnak fenn az engedélyezéshez szükséges jogszabályi feltételek,
– a foglalkoztatás a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint a megyékben és a fővárosban, továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható külföldiek legmagasabb számának túllépését eredményezné, illetve olyan foglalkoztatásnak minősül, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel külföldi nem foglalkoztatható,
– a foglalkoztató a kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni a külföldi foglalkoztatását,
– a külföldi által ellátandó tevékenység elvégzésére a jogszabály vagy a foglalkoztató által előírt képzettséggel és alkalmazási feltételekkel rendelkező kiközvetíthető magyar munkaerő áll rendelkezésre, és annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében fennálló okból hiúsul meg,
– a külföldi foglalkoztatására utasítás vagy megállapodás alapján nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerülne sor,
– a foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem a kérelmet benyújtó foglalkoztató és a külföldi között jön létre,
– a szolgáltatás kizárólagos tárgya a külföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződésben a külföldi munkaerejének tartós átengedése,
– a külföldi állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraira irányadó általános feltételekhez képest indokolatlanul nehezebb feltételhez köti (viszonosság). A viszonosság fennállásáról a Szociális és Családügyi Minisztérium tájékoztatja a munkaügyi központokat.
A foglalkoztató érdekkörében keletkezett oknak minősül például, ha a foglalkoztató a munkakör betöltésére vagy a tevékenység ellátására nyilvánvalóan nem szükséges alkalmazási feltételt jelölt meg a munkaerőigényében, vagy elzárkózik a feltételeknek megfelelő magyar munkaerő foglalkoztatásától.
Az engedély elutasítása foglalkoztatási szempontok alapján
Az egyéni engedély iránti kérelem akkor is elutasítható, ha a külföldi foglalkoztatása egyéb foglalkoztatási szempont mérlegelése alapján nem indokolt.
Ilyen szempont például, ha
– a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogerősen munkaügyi vagy munkabiztonsági bírságot szabtak ki,
– a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző három éven belül külföldi engedély nélküli foglalkoztatása miatt bírság befizetésére kötelezték, és fizetési kötelezettségének nem tett eleget. (Az a munkaadó, aki külföldit munkavállalási engedély nélkül foglalkoztat, köteles a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészébe befizetni az engedély nélkül alkalmazott külföldi részére a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér [munkadíj] kétszeresének megfelelő összeget. Az engedély nélküli foglalkoztatásnak – a korábbi megállapítástól számított – három éven belüli újabb esetében a munkaadó befizetési kötelezettségének mértéke a külföldi részére a folyamatos foglalkoztatása megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás újbóli megállapításáig kifizetett munkabér [munkadíj] ötszöröse. A munkaadó által befizetendő összeg első esetben az ellenőrzés időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér ötszörösénél, az engedély nélküli foglalkoztatás második és további esetében tízszeresénél nem lehet kevesebb. Ez irányadó akkor is, ha a külföldi részére kifizetett munkabér [munkadíj] összege nem állapítható meg. A kötelezettség a munkaadót az engedély nélkül foglalkoztatott személyenként és annyiszor terheli, ahányszor az engedély nélküli foglalkoztatást megállapítják.),
– a kérelem benyújtásának időpontjában a külföldi által ellátandó tevékenységre vonatkozóan a munkaügyi központ által támogatott olyan képzés van folyamatban, amely a külföldi foglalkoztatásának tervezett megkezdését megelőzően befejeződik,
– a foglalkoztatónál nyilvánvalóan hiányoznak a foglalkoztatási feltételek,
– a foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a külföldi által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van folyamatban,
– a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző egy évben csoportos létszámcsökkentést hajtott végre,
– a gazdasági kamara (szakmai érdekképviselet) állásfoglalása szerint az adott szakma foglalkoztatási viszonyainak, munkaerőigényének figyelembevételével a külföldiek foglalkoztatásának engedélyezése a kamara (szakmai érdekképviselet) által megjelölt területen nem indokolt,
– a foglalkoztató a külföldi munkavállaló által végzett munkáért lényegesen alacsonyabb személyi alapbért (illetményt, díjazást) jelölt meg, mint az adott tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbér. A díjazás tekintetében a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács állásfoglalása az irányadó.
Mikor kötelező kiadni az engedélyt?
Az engedélyt – a jogosultság feltételeinek igazolása esetén – az egyébként figyelembe veendő szempontok vizsgálata nélkül kell kiadni
– a nemzetközi szerződésben meghatározott kereteken belül,
– a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség esetén külföldinek kulcsszemélyzetként történő munkavégzéséhez,
– évenként a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság által a megelőző év december 31-ei munkajogi állományi létszám két százalékát meg nem haladó létszámú külföldi munkavégzéséhez,
– a hivatásos sportolónak munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez,
– a külföldinek alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben végzett idegen nyelvű oktatási tevékenységéhez, amelyre – az Oktatási Minisztérium igazolása szerint – az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretén belül kerül sor,
– a felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert külföldinek oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez,
– a legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott külföldivel legalább öt éve Magyarországon együtt élő közeli hozzátartozó munkavégzéséhez,
– a magyar állampolgárral, a menekülttel, menedékessel, valamint bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező és Magyarországon legalább egy éve együtt élő házastárs, illetve a felsorolt személyek özvegyének munkavégzéséhez, amennyiben az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig együtt élt Magyarországon,
– a külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő – tizenöt napot meghaladó – üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez,
– a kedvezménytörvény alapján magyarigazolvánnyal rendelkező személy, ha a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a három hónapot.
A kötelező engedélyezésre is természetesen csak akkor van mód, ha a külföldi rendelkezik a jogszabályban előírt alkalmazási feltételekkel, s egészségileg alkalmas a tevékenység ellátására.
Keretengedélyen alapuló egyéni engedély
Kizárólag a keretengedély alapján nem foglalkoztatható külföldi személy. A keretengedély alapján történő foglalkoztatáshoz egyéni engedély szükséges. A keretengedély alapján benyújtott kérelemnél a magánjogi szerződés megkötését (meglétét), továbbá annak tartalmát, illetve a külföldi alkalmazásának feltételeit vizsgálják. A keretengedély érvényességének ideje alatt az abban megjelölt tevékenység, képzettség és létszám szerinti engedélyeket a keretengedély érvényességének időpontjáig ki kell adni.
FogalmakFoglalkoztatásra irányuló jogviszony A külföldiek foglalkoztatása szempontjából foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a külföldi természetes személy által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka, ideértve azt is, ha a külföldi foglalkoztatására meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során, továbbá a belföldi foglalkoztatóval kötött magánjogi szerződés teljesítése érdekében a külföldi munkáltatóval fennálló jogviszonya (kirendelés) alapján kerül sor. Foglalkoztató Foglalkoztató az, akinek részére a külföldi foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján munkát végez. Foglalkoztatónak tekintendő az is, aki külföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződést, és e magánjogi szerződés teljesítése érdekében, a külföldi munkáltató kirendelése alapján foglalkoztatja a külföldit, továbbá aki a foglalkoztatási jogviszonynak minősülő betanító képzést végzi. Kiközvetíthető munkaerő Kiközvetíthető munkaerőnek kell tekinteni azt a természetes személyt, akinek megfelel az a munkahely, ahol a foglalkoztató foglalkoztatni kívánja a külföldit. (A munkahely akkor megfelelő, ha a munkanélküli egészségi állapota szerint alkalmas a munka elvégzésére, a várható kereset a munkanélküli-járadék összegét eléri, a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje nem haladja meg a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi munkanélküli esetében a két órát.) Kulcsszemélyzet A Magyarország területén alapított külföldi érdekeltségű vállalkozás által foglalkoztatott olyan természetes személy, aki ugyan nem tekintendő vezető tisztségviselőnek, de irányítja vagy felügyeli a vállalkozás egészét, illetőleg egy vagy több olyan szervezeti egységét (ideértve a munkáltatói jogkörök gyakorlását is), amely a vállalkozás tulajdonosa, legfőbb szerve vagy vezető tisztségviselője közvetlen irányítása, felügyelete alatt áll, vagy olyan munkára vagy szakmára rendelkezik képesítéssel, amely magas szintű vagy kivételes műszaki ismereteket igényel. Kulcsszemélyzethez tartozik az is, aki egyébként olyan kivételes tudással rendelkezik, amely a szervezet szolgáltatótevékenységéhez, kutatási felszereléséhez, technológiájához vagy igazgatásához szükséges. További feltétel, hogy a dolgozó az első munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtásakor legalább egy éve a vállalkozás külföldi alapítójával munkaviszonyban, vagy egyéb olyan jogviszonyban álljon, amelyre tekintettel az adott ország jogszabályai szerint alkalmazásban állónak minősül. Külföldi vállalkozás Az olyan külföldi munkáltató, aki vállalkozási tevékenységet folytat, és külföldön céggel rendelkezik, illetve szerepel a gazdasági nyilvántartásban. Közeli hozzátartozó A külföldi házastársa, gyermeke, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermeke. Országos átlagos személyi alapbér A külföldi által ellátandó tevékenységnek a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében megfelelő foglalkozás gyakorlása során elért személyi alapbérnek a Foglalkoztatási Hivatal által meghatározott országos átlaga. |
Eljárási szabályok
A munkaerőigényt a munkaügyi központnak annál a kirendeltségénél kell bejelenteni, illetőleg az engedély iránti kérelmet annál a megyei (fővárosi) munkaügyi központnál kell benyújtani, amelynek területén a külföldit foglalkoztatják. Ha azonban a munka természetéből adódóan a munkavégzés több megye, illetőleg kirendeltség területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdésének helye szerinti munkaügyi központ, illetve kirendeltség jár el. Amennyiben a külföldit a foglalkoztató több – különböző megye, illetőleg kirendeltség területén lévő – telephelyén kívánja foglalkoztatni, a foglalkoztató székhelye szerinti munkaügyi központ, illetőleg kirendeltség folytatja le az eljárást.
A kérelem benyújtása
Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be az erre a célra szolgáló formanyomtatványon. Ha a foglalkoztató az engedély meghosszabbítását kéri, ezt abban az esetben lehet meghosszabbítás iránti kérelemként elbírálni, ha a kérelmét az engedély lejártát megelőzően legalább harminc nappal korábban, de hatvan napnál nem régebben nyújtja be.
A kérelemhez – a keretengedély, valamint az engedély meghosszabbítása iránti kérelem kivételével – csatolni kell:
– a külföldinek a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolatát, valamint – ha azt idegen nyelven állították ki – annak hiteles magyar fordítását,
– a külföldi munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi igazolást – ha azt idegen nyelven állították ki –, annak hiteles másolatát, valamint hiteles magyar fordítását, továbbá
– az engedély kötelező kiadásához való jogosultság feltételeinek fennállását igazoló adatokat, illetve okiratokat.
Ha a szakképzettség, illetve végzettség megfelelősége tekintetében kétség merül fel, a munkaügyi központ megkeresi a diploma (bizonyítvány) honosítására (elismerésére) hatáskörrel rendelkező szervet annak igazolása érdekében, hogy a diploma (bizonyítvány) honosításához (elismeréséhez) szükséges feltételek fennállnak-e. A munkaügyi központ tájékoztatást kérhet a foglalkoztatótól a tevékenységére és a működésére vonatkozóan (ennek során kérheti a foglalkoztató alapító okiratának, a bejegyzésre vonatkozó okiratnak a becsatolását, a foglalkoztató társadalombiztosítási nyilvántartási törzsszámának bejelentését), továbbá ezek beszerzése érdekében más hatóságot is megkereshet.
Az engedély kiadása
A munkaügyi központ a foglalkoztatónak küldi meg az engedélyt, aki azt köteles a foglalkoztatás időtartama alatt, valamint annak megszűnését követően három évig megőrizni, és a hatósági ellenőrzést végző szervnek felmutatni. A munkaügyi központ a csoportos keretengedély megadásáról – a határozat másolati példányának megküldésével – értesíti a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalát.
Az engedély visszavonása
A foglalkoztatás megszűnése, valamint az engedélyben foglaltaktól eltérő munkahelyen vagy munkakörben történő foglalkoztatás esetén a munkaügyi központ visszavonja az engedélyt. Engedély nélkül történő foglalkoztatásnak kell tekinteni azt is, ha a külföldi tevékenységét nem az engedélyben megjelölt foglalkoztatónál végzi, továbbá a foglalkoztató a külföldit nem az engedélyben megjelölt munkahelyen, illetve munkakörben foglalkoztatja.
Ellenőrzés, szankciók
A munkáltató csak olyan külföldi munkavállalóval létesíthet munkaviszonyt, aki munkavállalási engedéllyel, valamint érvényes útlevéllel, munkavállalás céljából kiadott vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Az útlevél, vízum, illetve tartózkodási engedély meglétét az idegenrendészeti hatóságok ellenőrzik. Idegenrendészeti ügyekben a rendőrség, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség tagja jogosult hatósági intézkedésre, ellenőrzésre, és azokat a külföldieket, akik nem teljesítik a beutazási feltételeket, felszólíthatják az ország elhagyására. Akik a felszólításnak önként nem tesznek eleget, kiutasíthatják az országból, s ezzel egyidejűleg beutazási és tartózkodási tilalmat rendelhetnek el velük szemben. A kiutasítás tényét és a beutazási tilalom időtartamát az útlevélbe is bejegyzik.
A külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezésére vonatkozó szabályok megtartását a munkaügyi központ keretében működő megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek ellenőrzik. A munkáltató a foglalkoztatás időtartama alatt, valamint annak megszűnését követően három évig köteles megőrizni a munkavállalási engedélyt, és felmutatni azt a hatósági ellenőrzést végző szervnek. Amennyiben az ellenőrzés eredményeképpen azt állapítják meg, hogy az engedélyben foglaltaktól eltérő munkakörben vagy munkahelyen foglalkoztatják a külföldit, az illetékes munkaügyi központ visszavonja az engedélyt.
A munkáltató a munkavállalási engedélyhez kötött munkavállalás meghiúsulását, valamint a foglalkoztatás megszűnését köteles öt napon belül bejelenteni az illetékes munkaügyi központhoz. A bejelentésnek tartalmaznia kell a külföldi személy adatait, a foglalkoztatás kezdő és befejező időpontját, a külföldi által ellátott munkakör, illetve végzett munka megjelölését, valamint a munkavállalási engedély számát.
Az a munkaadó, aki munkavállalási engedély nélkül foglalkoztat külföldi munkavállalót, köteles befizetni az engedély nélkül alkalmazott külföldinek – a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig – kifizetett munkabér (munkadíj) kétszeresét a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészébe. Amennyiben három éven belül ez még egyszer előfordul, a befizetési kötelezettség mértéke a munkabér (munkadíj) ötszörösére nő. A munkaadó által befizetendő összeg első esetben az ellenőrzés időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér ötszörösénél, az engedély nélküli foglalkoztatás második és további esetében tízszeresénél nem lehet kevesebb. Ez irányadó akkor is, ha a külföldi részére kifizetett munkabér (munkadíj) összege nem állapítható meg. A kötelezettség az engedély nélkül foglalkoztatott személyenként és annyiszor terheli a munkaadót, ahányszor megállapítják az engedély nélküli foglalkoztatást.
Munkavállalás a kedvezménytörvény alapjánA kedvezménytörvény rendelkezéseit a szomszédos államokban – a Horvát Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, Romániában, a Szlovén Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban, Ukrajnában – élő magyar nemzetiségű, külföldi állampolgárokra kell alkalmazni. Az Ausztriában élő magyarokra – az ország EU-tagságára tekintettel – nem vonatkoznak azonban a kedvezményes szabályok. Az uniós államok állampolgárai ugyanis minden államban azonos jogokat kell hogy élvezzenek. Feltételként rögzíti a törvény, hogy az érintett személy: – az esetleges korábbi magyar állampolgárságát nem önkéntes lemondással veszítette el, továbbá – nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel, ugyanakkor – beszerezte a törvényben meghatározott úgynevezett "magyarigazolvány"-t. A magyar nemzetiségű személy együtt élő házastársára és a közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermekeikre a státustörvény szabályai akkor is alkalmazhatók, ha egyébként nem magyar nemzetiségűek. A magyar nemzetiségű személyek magyarigazolványát, illetve a velük együtt élő nem magyar nemzetiségű hozzátartozók magyar hozzátartozói igazolványát a kormány által kijelölt magyar központi közigazgatási szerv állítja majd ki, kizárólag erre irányuló kérelem alapján. Az igazolvány csak akkor állítható ki, ha a kérelmező megfelel a fenti feltételeknek, és – megszerezte a külföldön működő nemzetiségi szerv ajánlását, – az illetékes magyar hatóság nem rendelt el vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat, illetve kiutasítást, valamint – Magyarországon nincs ellene folyamatban büntetőeljárás. A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó személyek Magyarországon továbbra is csak engedély alapján vállalhatnak munkát. Az engedélyezési eljárás során azonban kedvezményes elbánásban részesülnek, így naptári évenként összesen három hónap időtartamra számukra az engedély a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül – szabad magyar állampolgárságú munkaerő megléte esetén is – megadható. Külön jogszabály a hosszabb időtartamra szóló engedély kiadását is lehetővé teheti ilyen módon. A munkavállalási engedélyhez szükséges okiratok beszerzése (különösen az iskolai végzettség, szakképesítés, a munka-egészségügyi alkalmasság előzetes igazolása) során felmerülő költségek megtérítését az érintettek pályázat útján kérelmezhetik. |
