Általános szabályok
A 2002. január 1-jétől hatályos 2001. évi XXXIX. törvény a schengeni közösségi normákkal és számos más uniós jogszabály rendelkezéseivel összhangban határozza meg a külföldiek beutazásának és magyarországi tartózkodásának szabályait.
Külföldi személy akkor utazhat be és tartózkodhat hazánkban, ha:
– rendelkezik érvényes úti okmánnyal vagy tartózkodásra jogosító engedéllyel (tartózkodási engedély, letelepedési engedély),
– van a beutazáshoz szükséges érvényes vízuma (kivétel nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése, illetve iskolai kiránduló tanulócsoport),
– a tovább- vagy visszautazáshoz szükséges érvényes vízuma van,
– a beutazáshoz, tartózkodáshoz – beleértve az egészségügyi ellátást is – és a kiutazáshoz szükséges anyagi fedezettel rendelkezik,
– nem áll kiutasítás, beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, valamint
– beutazása nem veszélyezteti a közbiztonságot vagy a nemzetbiztonságot, illetőleg az EGT valamely tagállamának nemzetközi kapcsolatait. (Hazánk uniós csatlakozását követően kell majd csak alkalmazni a közbiztonság, a nemzetbiztonság vagy valamely EGT-tagállam nemzetközi kapcsolatainak veszélyeztetésére vonatkozó beutazási feltételt.)
Vízum nélkül kizárólag nemzetközi szerződés (vízummentességi megállapodás) vagy jogszabály alapján lehet beutazni az országba. A munkavállalási és jövedelemszerzési célú beutazáshoz azonban minden esetben szükség van az erre a célra kiállított vízumra.
Anyagi fedezet
Az államhatárra érkező külföldi a magyar hatóság felhívására köteles igazolni, hogy rendelkezik a magyarországi beutazásához, tartózkodásához és kiutazásához szükséges anyagi fedezettel. A beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezet igazolható:
– magyar vagy magyarországi pénzintézetnél átváltható külföldi fizetőeszközzel;
– érvényes meghívólevéllel;
– külföldit magyarországi pénzintézetnél készpénz felvételére jogosító okirattal (bankszámlaszerződés, betétkönyv stb.);
– magyarországi kereskedelmi forgalomban elfogadott készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel (csekk, hitelkártya stb.);
– utazási iroda útján lefoglalt és kifizetett szálláshely és ellátás meglétével;
– más hitelt érdemlő módon.
A kiutazás anyagi fedezete a fent meghatározottakon kívül a tovább-, illetőleg a visszautazáshoz szükséges érvényes menetjeggyel vagy a külföldi jogszerű használatában lévő és megfelelő módon biztosított közlekedési eszközzel is igazolható.
Vízum
Jogszabály vagy nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a beutazáshoz, illetve a tartózkodáshoz engedélyre van szükség. A beutazásra és tartózkodásra jogosító engedélyeket a 2001. évi XXXIX. törvény a korábbiakkal ellentétben három csoportba sorolja:
– vízum,
– tartózkodási engedély,
– letelepedési engedély.
Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a külföldiek engedélyhez kötött munkavégzés vagy más jövedelemszerző tevékenység folytatása céljából csak tartózkodási vízummal ("D" típusú vízummal) utazhatnak be hazánkba.
A vízumkérelmet az előírt formanyomtatványon a külföldi állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleten személyesen kell benyújtani. Mellékletben csatolni kell a beutazás és tartózkodás célját igazoló okmányokat is. A tartózkodási vízum iránti kérelmet a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala bírálja el.
Munkavállalás és szezonális munkavállalás céljából akkor adható tartózkodási vízum, ha az illetékes magyar munkaügyi hatóság engedélyezte a külföldi személy munkavégzését. A szezonális munkavállalás céljából kiadott "D" típusú tartózkodási vízum 12 hónapon belül legfeljebb 6 hónapos folyamatos tartózkodásra jogosít. (Jövedelemszerzés céljából annak a külföldinek adható tartózkodási vízum, aki vagyon-, illetve jövedelemszerzésre irányuló gazdasági – pl. önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedés –, szellemi, művészi tevékenység folytatása, engedélyhez nem kötött munkavégzés céljából kíván beutazni. Gazdasági célú letelepedés nélkül is megadható a "D" típusú vízum, ha a jövedelemszerző tevékenység gazdasági hasznot hoz az országnak, vagy tudományos, kulturális értéket képvisel.)
A vízum kiadásának megtagadásáról szóló határozat ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs.
Tartózkodási engedély
A 2001. évi XXXIX. törvény megszüntette az ideiglenes (1 évnél rövidebb), valamint a huzamos (1 évnél hosszabb) tartózkodásra jogosító engedélyek kategóriáját. A tartózkodási engedély főszabályként legfeljebb 2 évre adható ki, amelyet alkalmanként legfeljebb 2 évvel lehet meghosszabbítani. Ha a tartózkodás célja munkavégzés vagy más jövedelemszerző tevékenység, a tartózkodási engedély első alkalommal legfeljebb 4 évre adható ki.
A tartózkodási engedélyt az érvényes tartózkodási vízummal Magyarországon tartózkodó külföldi kérelmére a területi idegenrendészeti hatóság adja ki. Az engedély kiadására, illetőleg meghosszabbítására irányuló kérelmet legkésőbb a jogszerű tartózkodás megszűnése előtt tizenöt nappal – az előírt formanyomtatványon – személyesen kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni a külföldi természetes személy azonosító adatait, állampolgárságát (hontalanságát), útlevelének egyéb adatait, iskolai végzettségét, foglalkozását, családi állapotát, a tartózkodás célját, helyét, anyagi fedezetét, indokait, illetőleg – ha magyarországi tartózkodása alatt külföldön nyilvántartott gépjárművet használ – a gépjármű forgalmi engedélyének adatait, valamint csatolni kell hatósági orvosi igazolást arról, hogy a külföldi nem szenved közegészséget veszélyeztető betegségben.
A külföldinek a tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor, valamint a további tartózkodása idejére rendelkeznie kell:
– érvényes útlevéllel,
– a beutazási és tartózkodási célt igazoló okirattal,
– magyarországi megélhetést biztosító anyagi eszközökkel,
– bejelentett magyarországi szálláshellyel,
– a tovább- vagy visszautazáshoz szükséges feltételekkel (engedélyek, menetjegy, vagy anyagi eszköz, illetve közlekedési eszköz).
Ha a tartózkodási engedély kiadásának vagy meghosszabbításának célja munkavállalás vagy jövedelemszerző tevékenység, az idegenrendészeti hatóság a tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezet mértékének megállapításakor a kérelmező munkából, illetőleg jövedelemszerző tevékenységéből származó jövedelmét veszi figyelembe. A tartózkodási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a tartózkodási célt, a magyarországi megélhetést és lakhatást, valamint a kiutazás feltételeit igazoló okiratokat, két darab arcfényképet. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni az érvényes úti okmányt.
A külföldit az útlevélbe bejegyzett tartózkodási engedély az érvényességi idején belül többszöri ki- és visszautazásra jogosítja.
Letelepedési engedély
A bevándorlási engedély helyébe a letelepedési engedély lépett. Letelepedési engedélyt az a külföldi kaphat,
– aki beutazásától számítva legalább 5 éven át megszakítás nélkül jogszerűen és életvitelszerűen Magyarországon tartózkodott, kivéve ha a jogszerű tartózkodás célja tanulmányok folytatása volt (nem minősül megszakításnak az ország évente legfeljebb kilencven napra történő elhagyása),
– akinek magyarországi lakhatása és megélhetése biztosított,
– akivel szemben nem áll fenn kizáró ok, valamint
– akinek a letelepedését a belügyminiszter kivételes méltányosságból engedélyezte.
Az 5 éves magyarországi tartózkodás követelménye alól bizonyos feltételek fennállása esetén felmentés adható. A letelepedési engedély határozatlan idejű magyarországi tartózkodásra jogosít. A letelepedés tényét az úti okmányba is bejegyzik. A letelepedett külföldi jogosult Magyarország területét elhagyni és oda visszatérni.
A letelepedési engedély iránti kérelmet a kérelmező jövőbeni magyarországi lakóhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál az előírt formanyomtatványon, személyesen kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell:
– a természetes személyazonosító adatokat és az állampolgárságot (hontalanságot) igazoló okiratot;
– a születési, házasságban élő kérelmező esetén a házassági anyakönyvi kivonatot is, a házasság megszűnése esetén az azt megállapító jogerős hatósági határozatot, továbbá a kiskorú kérelmező személyes joga szerinti hiteles okiratot arról, hogy a kiskorú külföldi letelepedésének nincs törvényes akadálya;
– a büntetlen előéletet igazoló, hat hónapnál nem régebbi okiratot;
– a három hónapnál nem régebbi orvosi hatósági igazolást arról, hogy a külföldi nem szenved a közegészséget veszélyeztető betegségben;
– az iskolai végzettséget, a szakképzettséget igazoló okiratot;
– a magyarországi lakhatást és megélhetést igazoló okiratot (a megélhetés rendszeres, de legalább egyéves jövedelemszerző tevékenységről kiállított adóhatósági igazolással igazolható).
A felsorolt okiratok helyett az illetékes külföldi hatóság által hitelesített másolat is csatolható. A külföldi hatóság által kiadott okiratot, igazolást vagy azok másolatát hiteles magyar nyelvű fordítással együtt kell csatolni.
A letelepedési engedély határozatlan idejű magyarországi tartózkodásra jogosító engedély. A letelepedési engedéllyel rendelkező külföldit megilletik a tartózkodási engedéllyel rendelkezők külön jogszabályok szerinti jogosultságai is. Az engedélyező hatóság a külföldi úti okmányába a letelepedés tényét bejegyzi. A letelepedett külföldi jogosult Magyarország területét elhagyni és oda visszatérni.
Idegenrendészeti ügyekben eljáró hatóságok
Az idegenrendészeti ügyekben – jogszabály által meghatározott hatáskörben – a következő idegenrendészeti hatóságok járnak el:
– központi idegenrendészeti hatóságként a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala (Budapest);
– a hivatal területi szerve (területi idegenrendészeti hatóság);
– a Határőrség idegenrendészeti szerve;
– a vízum kiadására feljogosított külképviselet és a Külügyminisztérium.
Hatáskör, illetékesség
A területi idegenrendészeti hatóságokat és illetékességi körüket az alábbi táblázat tartalmazza. A régiók területén belül több helyen létesítenek ügyfélszolgálati kirendeltségeket, így gyorsabb és hatékonyabb lesz az ügyintézés.
Jogorvoslat
Az idegenrendészeti ügyekben speciális rendelkezés hiányában az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek értelmében az ügyfél az ügy érdemében hozott elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a fellebbezést a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni, annál a közigazgatási szervnél, amely a megtámadott határozatot hozta.
Az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva – ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik –, az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól. Idegenrendészeti ügyben a bíróság soron kívül jár el.
degenrendészeti hatóságok
|
Idegenrendészeti hatóságok |
||
|
Területi szervek megnevezése és székhelye |
Illetékességi terület |
|
|
1. |
Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság Székhely: Budapest |
Budapest főváros, Pest megye |
|
2. |
Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Székhely: Debrecen |
Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, |
|
3. |
Dél-alföldi Regionális Igazgatóság Székhely: Szeged |
Csongrád, Bács-Kiskun, Békés megye |
|
4. |
Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság Székhely: Miskolc |
Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye |
|
5. |
Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság Székhely: Pécs |
Baranya, Somogy, Tolna megye |
|
6. |
Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Székhely: Székesfehérvár |
Fejér, Veszprém, Komárom-Esztergom megye |
|
7. |
Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Székhely: Győr |
Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye |
|
Forrás: KSH |
||
