Tavaly fogadta el az Országgyűlés a 2001. évi CIV. törvényt, amely szerint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (Btk.) meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetése esetén a jogi személlyel szemben meghatározott intézkedések alkalmazhatók, ha a bűncselekmény a jogi személy javára vagyonielőny-szerzést célzott vagy ezt eredményezett. Az intézkedések alkalmazásának további feltétele, hogy a bűncselekményt a jogi személy ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, illetőleg ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében kövesse el. A jogi személlyel szembeni büntetőjogi intézkedést eredményez az is, ha a vagyoni előnyt célzó vagy eredményező bűncselekményt a jogi személy tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és azt a vezető tisztségviselő felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése megakadályozhatta volna. A büntetőjogi intézkedések akkor is alkalmazhatók a céggel szemben, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára vagyoni előnyt eredményezett, és a jogi személy ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője tudott a bűncselekmény elkövetéséről.
Mindebből látható, hogy továbbra sincs szó arról, hogy egy cég bűncselekményt tudna elkövetni. A törvény \"csupán\" arról rendelkezik, hogy bizonyos esetekben, amikor a bűncselekmény, illetve annak elkövetője kapcsolatban áll a jogi személlyel, a jogi személyt is retorziók érik, ha az elkövetőt felelősségre vonják.
Az intézkedések természetesen abban az esetben is alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára vagyoni előnyt eredményezett, de az elkövető a halála vagy a kóros elmeállapota miatt nem büntethető. Ha a büntetőeljárás azért nem indult, mert az elkövető meghalt, vagy a kóros elmeállapota miatt nem büntethető, a jogi személlyel szemben az eljárást akkor is le kell folytatni.
Ha a jogi személlyel szemben a büntetőeljárás során intézkedés alkalmazásának lehet helye, az intézkedés alkalmazásáról a terhelt ellen indított büntetőeljárásban kell határozni. Amennyiben az ügyész a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, az a bíróság jár el, amelyik a terhelt bűncselekményének elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik, vagy felelősségre vonhatósága esetén rendelkezne.
Jogi személy
A törvény alkalmazása szempontjából jogi személy minden szervezet és annak önálló képviseleti joggal rendelkező szervezeti egysége, amelyet jogszabály jogi személyként ismer el, valamint az a szervezet, amely a polgári jogi viszonyok önálló jogalanya lehet, és a tagoktól elkülönülő vagyonnal rendelkezik, ideértve a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti előtársaságokat is.
Vagyoni előny
Vagyoni előnynek minősül bármely dolog, vagyoni értékű jog, követelés, kedvezmény, függetlenül attól, hogy a számvitelről szóló törvény szerint nyilvántartásba vették-e, úgyszintén az is, ha a jogi személy mentesül valamely jogszabályból vagy szerződésből eredő kötelezettség vagy az ésszerű gazdálkodás szabályai szerint szükséges ráfordítás alól.
Az alkalmazható intézkedések
Ha a bíróság a fentiekben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben büntetést szab ki, a jogi személlyel szemben a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
– a jogi személy megszüntetése,
– a jogi személy tevékenységének korlátozása,
– pénzbírság.
A jogi személy megszüntetése kizárólag önállóan alkalmazható intézkedés, míg a jogi személy tevékenysége korlátozásának és a pénzbírságnak egymás mellett is helye van.
A bíróság ítéletében mellőzheti az intézkedést, ha az a jogi személyre nézve méltánytalan hátrányt jelentene.
A jogi személy megszüntetése
A bíróság akkor szünteti meg a jogi személyt, ha az nem folytat jogszerű gazdasági tevékenységet, és a céget csak azért hozták létre, hogy bűncselekményt leplezzenek vele, vagy a jogi személy tényleges tevékenysége szolgál bűncselekmény leplezésére.
Amennyiben a bűncselekményt a jogi személy ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, illetőleg ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, illetve ha a vagyoni előnyt célzó vagy eredményező bűncselekményt a jogi személy tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és azt a vezető tisztségviselő felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése megakadályozhatta volna, a bíróság a jogi személyt abban az esetben is megszüntetheti, ha jogszerű gazdasági tevékenységet folytat. Kivételt képez ez alól az az eset, amikor a megszüntetés következtében valamely állami vagy önkormányzati feladat ellátása veszélybe kerülne, vagy ha a jogi személy országos közüzemi szolgáltatónak vagy nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek minősül, avagy honvédelmi vagy más különleges feladatot valósít meg, illetve célt szolgál.
A jogi személy tevékenységének korlátozása
A bíróság a jogi személy tevékenységét egy évtől három évig terjedő időre korlátozhatja. (A tartamot években kell megállapítani.) A korlátozás kiterjedhet valamennyi, az alábbiakban felsorolt tevékenység gyakorlására, de szorítkozhat csak egyes tevékenységekre.
Az eltiltás ideje alatt a jogi személy
– nem végezhet nyilvános felhívás alapján betétgyűjtést,
– nem vehet részt közbeszerzési eljárásban,
– nem köthet koncessziós szerződést,
– nem folytathat egyéb olyan tevékenységet, amelynek gyakorlásától a bíróság eltiltotta,
– nem minősíthető közhasznú szervezetté,
– nem részesülhet a központi vagy helyi önkormányzati költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, külföldi állam, az Európai Közösségek vagy más nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott támogatásban.
A tevékenység korlátozásakor az ítélet jogerőre emelkedése napján a bíróság rendelkezésétől függően érvénybe lépnek a jogi személlyel a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés, illetve a koncessziós szerződés azonnali hatályú felmondásának jogkövetkezményei, vagyis a szerződések megszűnnek. A közhasznú szervezetté minősítési eljárást megszüntetettnek, a jogi személyt pedig a közhasznúsági nyilvántartásból töröltnek kell tekinteni. Megszüntetettnek kell tekinteni a központi vagy helyi önkormányzati költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a külföldi állam, az Európai Közösségek vagy más nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott támogatás odaítélésére irányuló eljárást is. A bűncselekménnyel összefüggésben odaítélt támogatást pedig vissza kell fizetni.
Pénzbírság
A jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság legfeljebb a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének a háromszorosáig, de legalább ötszázezer forintig terjedhet. A vagyoni előny értékét a bíróság becsléssel állapíthatja meg, ha az elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értéke nem, vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással állapítható meg. (A pénzbírságot – meg nem fizetése esetén – a bírósági végrehajtás szabályai szerint hajtják be.)
Értesítés
Abban az ügyben, amelyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyész azt a bíróságot, amely a jogi személyt nyilvántartásba vette, értesíti a nyomozás elrendeléséről, a gyanúsított személyéről, illetőleg arról, hogy nyomozást folytatnak. A nyomozás felfüggesztéséről, a nyomozás megszüntetéséről, a vádemelésről, az eljárás felfüggesztéséről, az eljárás megszüntetéséről, valamint az ügydöntő határozat meghozataláról és az eljárás jogerős befejezéséről a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság értesíti a jogi személy felett törvényességi, illetőleg szakmai felügyeletet gyakorló szervet, valamint azt a bíróságot, amely a jogi személyt nyilvántartásba vette. A nyilvántartást vezető bíróság az értesítést felveszi a jogi személyről általa vezetett nyilvántartásba. Csődeljárás, felszámolási eljárás és végelszámolási eljárás nem indítható meg, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy az ügyész a cégbíróságot arról értesítette, hogy folyamatban lévő büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye. A megindult csődeljárást, felszámolási eljárást és végelszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetőleg a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig fel kell függeszteni. (Ha mindez jelentősen késleltetné vagy veszélyeztetné a hitelezők követelésének teljesülését, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság engedélyezheti a csődeljárás és a felszámolási eljárás megindítását, illetőleg folytatását.)
A nyomozó hatóság haladéktalanul tájékoztatja az ügyészt, ha a nyomozás során adat merül fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szembeni intézkedésnek lehet helye. Az ügyész dönt arról, hogy a nyomozás kiterjedjen-e az eljárás tárgyát képező bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának felderítésére. Az ügyész erről értesíti a jogi személyt, egyben felhívja, hogy gondoskodjék a képviseletéről. (A gyanúsított és a védője nem lehet jelen azon a nyomozási cselekményen, amely a jogi személynek az ügyben betöltött szerepével kapcsolatos adatok felderítésére irányul.)
Első fokú bírósági eljárás
A jogi személlyel szembeni intézkedést az ügyész a vádiratban indítványozza. Ha az ügyész az indítványát visszavonta, vagy ha a cég megszűnt, a bíróság az eljárásnak a jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti. Ugyanígy jár el a bíróság akkor is, ha azzal a vádlottal szemben, akire tekintettel az ügyész a jogi személlyel szembeni intézkedést indítványozta, az eljárást megszünteti. Ez a rendelkezés természetesen nem alkalmazható, ha az elkövető büntethetőségétől függetlenül helye van a jogi személlyel szembeni intézkedésnek.
A bizonyítási eljárás során a jogi személy eljárási, valamint a törvényes képviselője a védőt követően terjeszthet elő indítványokat és észrevételeket, és a kihallgatottakhoz a védőt követően jogosult kérdéseket feltenni.
Ha az ügyész a tárgyaláson indítványozza a jogi személlyel szembeni intézkedést, a bíróság elnapolja a tárgyalást, és a tárgyalási jegyzőkönyv másolatával értesíti a jogi személyt az ügyész indítványáról.
Az ügyész a vádbeszédben indokolt indítványt terjeszt elő arra, hogy a bíróság a jogi személlyel szemben milyen intézkedést alkalmazzon, de az intézkedés meghatározott mértékére nem tehet indítványt. A védőbeszéd után a jogi személy képviselője felszólalhat, és a jogi személyt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet.
A bíróság a jogi személyt – ha vele szemben intézkedést alkalmazott – a felmerült bűnügyi költség azon részének viselésére kötelezi, amely annak folytán merült fel, hogy az eljárás során a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés szükségességét vizsgálni kellett.
A jogi személy eljárási, valamint törvényes képviselője a védő nyilatkozata után teheti meg a fellebbezési nyilatkozatot.
Jogorvoslatok
Fellebbezés
Az ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen az ügyész és a jogi személy eljárási képviselője jogosult fellebbezésre. A jogi személy törvényes képviselője csak a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedéssel kapcsolatos ítéleti rendelkezés vagy az ítélet indokolása ellen fellebbezhet. A jogi személy terhére csak az ügyész fellebbezhet. (Ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezése ellen irányul, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak ezt a részét bírálja felül.)
A másodfokú bírósági eljárásban a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, illetőleg az alkalmazott intézkedést súlyosítani, vagy az első fokú eljárás során alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést alkalmazni csak akkor lehet, ha az ügyész a jogi személy terhére fellebbezést jelentett be. A jogi személy terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a jogi személlyel szemben intézkedés vagy súlyosabb intézkedés alkalmazására irányul.
Ha a jogi személy terhére nem jelentettek be fellebbezést, a másodfokú bíróság által elrendelt megismételt eljárásban főszabályként nem lehet a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, ha erre a hatályon kívül helyezett ítéletben sem került sor, illetőleg nem lehet a hatályon kívül helyezett ítéletben alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést, vagy az alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést kiszabni.
Perújítás
Perújításnak az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen akkor van helye, ha
– az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel;
– az alapügyben a hatóság valamely tagja kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon megszegte;
– az alapügyben az ítéletet a terhelt távollétében hozták;
– az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést mellőzni kell, vagy enyhébb intézkedést kell alkalmazni, illetve hogy a jogi személlyel szemben intézkedést, vagy súlyosabb intézkedést kell alkalmazni;
– a jogi személlyel szemben ugyanazon terhelt cselekményével összefüggésben több ítélet alkalmazott intézkedést.
Ha a perújítást azzal a vádlottal kapcsolatban rendelték el, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a perújítás elrendelése az ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is kihat.
Az ítéletnek kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen perújítási indítványt az ügyész és a jogi személy képviselője terjeszthet elő.
Felülvizsgálat
Felülvizsgálatnak a jogi személyre vonatkozó ítéleti rendelkezés ellen akkor is helye van, ha a jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazására vagy annak mellőzésére a büntető anyagi jog, vagy a 2001. évi CIV. törvény szabályainak megsértése miatt került sor. Ha a felülvizsgálatnak azon vádlott vonatkozásában van helye, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a felülvizsgálat kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is.
Az ítéletnek kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen az ügyész – a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazása érdekében hat hónapon belül – és a jogi személy képviselője nyújthat be felülvizsgálati indítványt.
Jogorvoslat a törvényesség érdekében
Ha a legfőbb ügyész azon vádlott vonatkozásában jelent be a törvényesség érdekében jogorvoslatot, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a jogorvoslati eljárás kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is.
Végrehajtás
A jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedés végrehajtása iránt a bíróság a megszűntnek nyilvánítás és a tevékenység korlátozása esetén a jogi személyről nyilvántartást vezető bíróságot keresi meg. A jogi személy megszüntetésekor – ha a bíróság a büntetőeljárás során a jogi személy vagyonát elkobozta, annak bírósági végrehajtása megelőzi a jogi személy vagyonának felosztását és így a végelszámolási, illetőleg felszámolási eljárás megindítását, illetőleg folytatását. (A jogi személlyel szemben végrehajtott vagyonelkobzás esetén is irányadó a Polgári Törvénykönyvnek az állam határozattal, kártalanítás nélküli tulajdonszerzésére vonatkozó felelősségi szabálya.)
A nyilvántartást vezető bíróság a megszűntnek nyilvánítás esetén a jogi személyt törli a nyilvántartásból, és abban feltünteti, hogy a törlésre hivatalból került sor. A tevékenység korlátozása esetén a nyilvántartást vezető bíróság a határozat szerinti tevékenység korlátozását tünteti fel a nyilvántartásban.
Ha a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírságot bírósági végrehajtás során kellene behajtani, de a végrehajtási eljárás az ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül eredménytelen volt, erről a bírósági végrehajtó írásban értesíti az intézkedést hozó bíróságot. A bíróság erről haladéktalanul értesíti a jogi személy nyilvántartását vezető bíróságot.
Zár alá vétel, biztosítási intézkedés
Ha a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazása merül fel, a jogi személlyel szemben előreláthatóan kiszabandó pénzbírság és a jogi személyt várhatóan terhelő bűnügyi költség végrehajtásához szükséges vagyonra zár alá vételt, illetőleg biztosítási intézkedést lehet elrendelni.
A jogi személy képviselőjeHa a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a jogi személy érdekében – annak képviselőjeként – meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd jár el. A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság ügyvédet rendel ki, ha a jogi személynek nincs meghatalmazott képviselője. A terhelt védője nem lehet a jogi személy képviselője. A jogi személy képviseletére a jogi személy törvényes képviselője adhat meghatalmazást. A terhelt, a terhelt hozzátartozója, illetőleg védője a jogi személynek nem adhat meghatalmazást még akkor sem, ha a jogi személy törvényes képviselője. A képviselő a nyomozási cselekményeknél akkor lehet jelen, ha a tanú kihallgatása, a szakértő meghallgatása, a szemle, a bizonyítási kísérlet vagy a felismerésre bemutatás a jogi személy üggyel összefüggő kapcsolatának a tisztázására irányul, vagy a jogi személy használatában lévő területen tartják a házkutatást. A képviselő a jogi személyt érintő iratokat csak a nyomozás elvégzése után tekintheti meg. A tárgyaláson jelen lehet, a jogi személyt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet, a kihallgatottakhoz kérdést intézhet és felszólalhat. A jogi személynek a fentiek szerinti eljárási képviselőjére egyebekben a védőre vonatkozó szabályok az irányadók. (Megjegyezzük, hogy a jogi személy törvényes képviselőjének is jogában áll, hogy a nyomozás befejeztével megtekintse az iratokat, illetve hogy ő is jelen legyen a tárgyaláson, a jogi személyt érintő körben indítványokat és észrevételeket tegyen, a kihallgatottakhoz kérdést intézzen és felszólaljon. |
