Köztisztviselői életpálya

Az 1992-ben hatályba lépett köztisztviselői törvény alapján a köztisztviselők munkaviszonya a többi munkavállalótól több tekintetben eltért. A törvény tehát kezdettől a karrierelvű közszolgálati rendszer létrehozását célozta meg. A köztisztviselőnek a munkáltatója iránti "nagyobb" lojalitását 1992-ben komoly vívmánynak számító szabályok segítették elő: többek között a garantált előmenetel a szolgálatban töltött évek alapján, a munkáltató általi felmondás megnehezítése, a nagyobb mértékű szabadság, a garantált plusz 1 havi illetmény és még további egyéb juttatások. Mindehhez kezdetben a versenyszférával vetekedő jövedelmek társultak. A köztisztviselők "kiváltságai" azonban fokozatosan elkoptak. A munkaerő-piaci helyzet javulásával egyidejűleg a közszférában megszerezhető jövedelmek az infláció áldozatává váltak. Az 1990-es évek végére a versenyszféra a jobb ajánlatokkal észrevehetően elszívta a képzett munkaerőt a közigazgatásból. Nyilvánvalóvá vált, hogy változásokra van szükség, többet kell nyújtani a köztisztviselők számára.

A köztisztviselői életpályára vonatkozó módosításokat az érintettek körében óriási várakozás előzte meg. Az életpályává válás elemei: a juttatások új rendszere, a főtisztviselői kar létrehozása, a pályakezdők új előmeneteli rendszere, támogatása, a nyugdíjasok támogatása, a szociális támogatási rendszer, az eskü, és természetesen lényeges változás az új követelményrendszer is.

A törvénytervezet és az elfogadott törvény

A 2000-ben terítékre került törvénytervezet a közszféra nagyívű reformját tűzte ki célul. A szabályozást új törvényben, a Munka Törvénykönyvéről leválasztva képzelték el. A jogalkotók gondoltak a pályakezdőtől a nyugdíjasig mindenkire, beépítették a törvénybe a köztisztviselők egyéb juttatásait is, amelyek többsége azonban nem volt új, csak azt addig nem törvényi szinten szabályozták. Mindez azonban önmagában mégis kevés lett volna a közmegelégedéshez, mivel a tervezet nem változtatott az előmeneteli rendszeren.

A 2001. évi XXXVI. törvényről – melyben a köztisztviselői életpálya a végleges formáját elnyerte – elmondható, hogy megteremtette az egyensúlyt a köztisztviselőkkel szembeni elvárások és az erkölcsi, anyagi megbecsülésük között. Helyeselhető, hogy végül nem új törvény született, hanem a köztisztviselőkről szóló 1992. évi XXIII. törvényt módosították. A változások ugyanis beépíthetők voltak ebbe a törvénybe, nem alakult át jelentősen a törvény szerkezete sem. Szerencsés az is, hogy nem valósult meg a párhuzamos szabályozás a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel (Mt.), tehát a két törvényt ugyanúgy együtt kell alkalmazni, mint korábban, elkerülve ezzel a terjedelmes és felesleges ismétléseket.

Ügykezelők, fizikai alkalmazottak

A Munka Törvénykönyve változott ugyan annyiban, amennyiben azt az ügykezelők és fizikai alkalmazottak átsorolása indokolta. Az említett kör közszolgálati jogviszonya ugyanis munkaviszonnyá alakult, aminek az az indoka, hogy köztisztviselő csak közhatalmi jogosítvánnyal bíró személy lehet. Az ügykezelők, fizikai alkalmazottak speciális helyzetéből adódóan azonban sajátos szabályokat kellett az Mt.-be beépíteni. Az ügykezelőkre és a fizikai alkalmazottakra vonatkoznak az összeférhetetlenségi szabályok, vagyonnyilatkozatot is kell tenniük, de eskü helyett csak titoktartási kötelezettség terheli őket. Az ügykezelőknek továbbá az alapvizsgát is le kell tenniük.

A változások egy fejezetben

A törvény harmadik fejezete, amely eddig a közszolgálati jogviszony tartalma címet viselte, a "közszolgálati életpálya" új címet kapta. E cím alatt találjuk a legfontosabb változásokat, köztük olyanokat is, melyek a tervezethez képest is újak. A formai kérdéseken túl nézzük, érdemben mennyiben segíti elő a módosított törvény a köztisztviselői pálya életpályává válását!

Az illetményrendszer változása
Besorolási fokozat		Fizetési fokozat	Közszolgálati jogviszonyban töltött idő		Szorzószámok
2001. VI. 30-ig	2001. VII. 1-jétől		2001. VI. 30-ig	2001. VII. 1-jétől	2001. VI. 30-ig	2001. VII. 1-jétől	végl.
gyakornok	gyakornok	1	0-1 év	0-1 év	1,25	1,84	2,1
fogalmazó II.	fogalmazó	2	1-3	1-2	1,55	2,56	3,0
		3	3-5	2-3	1,65	2,70	3,2
fogalmazó I.	tanácsos	4	5-7	3-4	2,00	2,94	3,5
		5	7-9	4-6	2,1	3,19	3,7
titkár II.		6	9-11	6-8	2,35	3,36	3,9
	vezető tanácsos	7	11-13	8-10	2,5	3,64	4,2
titkár I.		8	13-15	10-12	2,6	3,83	4,4
		9	15-17	12-14	2,65	4,00	4,6
tanácsos		10	17-19	14-16	2,8	4,15	4,8
	főtanácsos	11	19-21	16-19	2,85	4,41	5,1
		12	21-23	19-22	2,9	4,51	5,2
		13	22-25	23-25	2,95	4,59	5,3
	vezető főtanácsos	14	25-29	ua.	3,1	4,85	5,6
		15	29-33	ua.	3,2	4,95	5,7
		16	33-37	ua.	3,3	5,05	5,8
		17	37 év felett	ua.	3,4	5,22	6,0

Juttatások rendszere

Illetménytábla

Az illetményrendszert érintő jelentős változás az illetménytábla átalakítása és az illetményalap felemelése. Első lépcsőben a köztisztviselők illetményét – 2001. július 1-jével – átlagosan mintegy 70 százalékkal felemelték, pedig ez eredetileg nem is szerepelt a tervezetben. Emelkedtek a besorolási és fizetési fokozatokhoz kapcsolódó szorzószámok, bár a teljes tervezett mértéket az emelés július elsejével nem érte el. Az emelés egyébként jelentősebb a felsőfokú iskolai végzettségűek körében. Ezzel nőtt a különbség az I. és a II. besorolási osztály között, ami a felsőfokú végzettség és a birtokában végezhető munka nagyobb értékét és – jogosan – a nagyobb megbecsülését mutatja. A felsőfokú végzettségű köztisztviselők illetménytáblájában (I. besorolási osztály) csökkent az egyes besorolási és fizetési fokozatok közötti várakozási idő, ráadásul a pálya kezdetén erőteljesebben. Ezáltal a fiatalok körében is vonzóbbá válhat a közszolgálat. Az első besorolási osztályban változott a besorolási fokozatok elnevezése is. Formainak tűnhet ez a változás, azonban nem lebecsülendő, hogy – felsőfokú végzettségűek körében egy tisztes, 5-10 éves szolgálati idő után, akár szakvizsgával rendelkezve – a köztisztviselőt nem a fogalmazó II., fogalmazó I., titkár II., titkár I. megnevezés, hanem a tiszteletet parancsolóbb és méltóbb tanácsos, vezető tanácsos cím illesse meg.

Az új illetménytáblát két lépésben vezetik be. 2001. július 1-jével a köztisztviselőket be kellett sorolni az új fizetési fokozatba, de ekkor még az illetményeket egy alacsonyabb szorzószám figyelembevételével állapították meg. A törvény a későbbiekben hatályba lépő "végleges" szorzószámokat is tartalmazza.

Illetményalap

Az illetményalap az elmúlt években az alábbiak szerint alakult: 1998-ban és 1999-ben 23 400 forint volt, 2001-ben 30 600 forintra emelkedett, 2002-ben pedig eléri a 33 000 forintot.

Az új szabályok szerint az illetményalap megállapításánál az önkormányzatok a költségvetési törvényben meghatározottól csak lefelé térhetnek el, 10 százalékkal. Ezzel elejét kívánják venni annak, hogy a jó anyagi helyzetben lévő önkormányzatoknál – teljesítménykülönbséggel nem indokolhatóan – elszaladjanak a köztisztviselői illetmények.

Illetménypótlékok

A PhD-fokozat megszerzése esetén – képzettségi pótlékként – az illetményalap 75 százaléka jár. A nyelvvizsgapótlékok köre is kibővült. Eszerint az angol, a francia és a német nyelv – állami nyelvvizsgával igazolt – ismerete esetén a pótlék nem adható, hanem automatikusan jár, és mértéke is magasabb az egyéb nyelvekénél: középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 50 százaléka, felsőfokú C típusú nyelvvizsgánál pedig az illetményalap 100 százaléka. Amennyiben a közigazgatási szerv a nyelvtanuláshoz pénzügyi támogatást nyújtott, a köztisztviselő mindaddig nem jogosult az idegennyelv-tudási pótlékra, amíg a pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.

Emelkedtek az egyes közigazgatási szerveknél járó illetménykiegészítések, jelentősen nőtt a vezetők alapilletménye. Többek között az osztályvezető alapilletménye az eddiginek a duplája, az illetményalap hétszerese lett. A főosztályvezető alapilletménye az illetményalap nyolcszorosa, az eddigi 4,5-szeres mérték helyett.

Jutalom

Az illetményrendszert érintő változások fényében az alábbi juttatások valóban a köztisztviselők nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülését szolgálják. A köztisztviselő az adott közszolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve feladatainak hosszabb időn keresztül tartó eredményes végzéséért elismerésben, jutalomban részesíthető. A jutalom lehet

•  

• pénz- vagy tárgyjutalom,

•  

• hazai vagy külföldi jutalomüdülés,

•  

• a miniszter által adományozott, névre szóló emléktárgy,

•  

• a miniszter által alapított kitüntető cím, díj, plakett, oklevél, emléklap, kitüntetés.

Rekreációs szabadság

Új elem a tervezethez képest, hogy a köztisztviselőt minden 10 év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után egybefüggően 6 havi fizetett szabadság, úgynevezett rekreációs szabadság illeti meg. Ha a hivatali munkamegosztás indokolja, a munkáltató döntése alapján a szabadság előrehozottan (8 év után) vagy utólag (12 éven belül) is kiadható.

Köztisztviselők napja

A törvény a köztisztviselők napját munkaszüneti nappá nyilvánította. Gesztusértékű, hogy az ezt a rendelkezést kimondó jogszabályt éppen ezen a napon léptették hatályba.

További juttatások

Az egyéb juttatások egy része korábban is létezett, de vannak új támogatási formák is. Alanyi jogon jár a természetben nyújtott étkezés vagy étkezési utalvány és a ruházati költségtérítés.

Adható, vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatások:

•  

• munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet,

•  

• lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatás,

•  

• albérletidíj-hozzájárulás,

•  

• családalapítási támogatás,

•  

• üdülési hozzájárulás,

•  

• szociális támogatás,

•  

• illetményelőleg,

•  

• tanulmányi ösztöndíj,

•  

• képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás,

•  

• élet-, nyugdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás.

Az üdülési hozzájárulás mértéke naptári évenként az illetményalap 75-100 százalékáig terjedhet, a többi juttatás mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.

A szociális keret terhére nyújtható pénzbeli és természetbeni támogatások:

•  

• eseti szociális segély,

•  

• jövedelemkiegészítés,

•  

• temetési segély,

•  

• kedvezményes étkeztetés,

•  

• kedvezményes üdültetés,

•  

• egyes szolgáltatások kedvezményes

igénybevétele.

Készfizető kezesség

A köztisztviselők az új szabályok szerint hitelhez is könnyebben jutnak. Ha ugyanis a köztisztviselő méltányolható igényét kielégítő lakásépítéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján teljesíti.

 

Főtisztviselői kar A törvénymódosítás sarkalatos, de ugyanakkor legkényesebb pontja a 300 fős kiemelt főtisztviselői kar létrehozása. A létrehozás törvényben deklarált célja, hogy az ágazatok közötti munka összehangolását hatékonyabbá tegyék. A főtisztviselői karra a pályázatot a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter jogosult kiírni, annak feltételeit ő jogosult meghatározni. A pozícióra olyan felsőfokú végzettségű köztisztviselő pályázhat, aki a Miniszterelnöki Hivatalban, valamely minisztériumban vagy a kormány irányítása, illetve felügyelete alatt álló valamely központi közigazgatási szervnél áll jogviszonyban, avagy kinevezése esetén e szervek valamelyikével létesít közszolgálati jogviszonyt. Kiemelten fontos kormányzati érdekből a központi közigazgatási szerv területi és helyi szervénél közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő is kaphat főtisztviselői kinevezést. A főtisztviselőt a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre. A főtisztviselő kiemelt jövedelemben részesül. A főtisztviselő ugyanis az illetményalap tizenháromszorosával megegyező összegű alapilletményre és – amennyiben vezető beosztású – az alapilletmény 25-100 százalékának megfelelő összegű illetménypótlékra jogosult. Az alapilletmény még akkor is jár a főtisztviselőnek, ha a törvény szerint rendelkezési állományba kerül. A főtisztviselő eredeti beosztásának ellátása mellett köteles elvégezni a miniszterelnök, illetve a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által rábízott eseti feladatokat. Mindkét szerepében az a főtisztviselő feladata, hogy az összkormányzati, stratégiai, európai integrációs feladatok jobb ellátását segítse.

Pályakezdők

A törvény több helyen érvényre juttatja azt a jogalkotói (és kormányzati) célt, ami a közigazgatás fiatalítására irányul. A legfontosabb az a – már említett – módosítás, mely az illetménytáblát érintette (magasabb és gyorsabban emelkedő szorzók). Azt a köztisztviselőt, aki állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles közgazda képesítést, illetve a Rendőrtiszti Főiskolán oklevelet szerzett, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni akkor is, ha közszolgálati jogviszonyban töltött ideje az e besorolási fokozathoz előírt időtartamot nem éri el. Ez némileg pótolja azt a továbbiakban is meglévő hiányosságot, hogy az illetménytábla továbbra sem tesz különbséget egyetemi és főiskolai végzettség között. Bár ezt a szabályt inkább az indokolta, hogy erre a pályára igyekezzenek vonzani az ilyen végzettséggel rendelkezőket.

A közép- és felsőfokú végzettségűeket egyaránt érinti, hogy azt a pályakezdő köztisztviselőt, aki a bizonyítványát, oklevelét kiváló, vagy annak megfelelő minősítéssel szerezte meg, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába, illetve az előadó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni.

Nyugdíjasok

A jövőben – amennyiben az alábbi új formák beválnak a gyakorlatban – a köztisztviselői életpálya nem ér véget a nyugdíjba vonulással. Újítás, hogy a közigazgatási szervek a társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel együttműködve kötelesek figyelemmel kísérni a nyugdíjas köztisztviselőik szociális helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tartani a gondozottakkal. Új anyagi támogatási formát is bevezettek, a nyugdíjasok szociális és kegyeleti támogatását: a nyugállományú köztisztviselő a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető. A nyugállományú köztisztviselők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kíséréséről, az igényjogosultság megállapításáról és a támogatások folyósításáról – a szociális bizottságok bevonásával – a munkáltató köteles gondoskodni.

A nyugállományú köztisztviselők szociális gondozásának, illetve szakmai tapasztalatuk hasznosításának az elősegítésére, a velük való kapcsolattartás biztosítására a munkáltató nyugdíjasbizottságot hozhat létre, támogathatja az e célokat szolgáló egyesületek létrehozását, vagy a feladattal akár referens is megbízható. A rendkívüli feladatok végrehajtásakor – így különösen a választás, a népszámlálás, az egyéb statisztikai felméréseknél – az életpályájukat a közszolgálatban letöltő, tapasztalt nyugdíjas köztisztviselőket kell elsősorban előnyben részesíteni.

A nyugdíjasbizottság javaslatot tehet nyugdíjas köztisztviselő elismerésére a köztisztviselők napja alkalmából. Az elhunyt köztisztviselőt a hivatali szerv vezetője a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. A közigazgatási szerv a közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit részben vagy egészben átvállalja.

Nyugdíjasokat érintő változás az is, hogy a saját jogú nyugellátásban részesülővel – kivéve a jegyzőt – közszolgálati jogviszony csak határozott időre létesíthető. Ennek időtartama nem haladhatja meg az egy évet. A határozott időre létesített közszolgálati jogviszony ismételten meghosszabbítható, legfeljebb az érintett 70. életéve betöltéséig. 2002. július 1-jétől a köztisztviselő 70. életéve betöltésével jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

Követelményrendszer

A jogalkotó szándéka szerint a nagyobb megbecsüléshez magasabb követelmények is társulnak.

Minősítés, teljesítményértékelés

Változott a köztisztviselők minősítési rendszere, eddig ugyanis a teljesítmény komplex értékelése a következő besorolási fokozatba való előrelépés előtt megtörtént. Az új szabályok szerint a köztisztviselőt – előresorolástól függetlenül is – legalább minden negyedik évben minősíteni kell, és leghamarabb két évvel az utolsó minősítés után a minősítést a köztisztviselő maga is kérheti.

A köztisztviselők minősítési rendszere kibővült egy új teljesítményértékeléssel. E szerint a köztisztviselő munkateljesítményét a munkakörének és a közszolgálati szerv kiemelt céljainak a figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelmény alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója évente – mérlegelési jogkörében eljárva – írásban értékeli, az évente általa előre meghatározott teljesítményrendszer figyelembevételével. Ez az értékelés az alapja a köztisztviselő alapilletménye 20 százalékos megemelésének, illetve csökkentésének, amelyre azonban a hatályos szabályok szerint is van lehetőség. 2002. december 31-ig a teljesítmény értékelése nélkül is el lehet térni az alapilletménytől.

Etikai szabályok

Az etikai vétség szankciói: szóbeli figyelmeztetés, írásos figyelmeztetés, javaslat vezetői megbízás visszavonására (ilyen esetben a döntést a munkáltatói jogkör gyakorlója hozza meg), az elmarasztalás kihirdetése a közszolgálati szerv szervezeti egységének köztisztviselői előtt. E szankciók egymás mellett is alkalmazhatók. Az eljárást az etikai bizottság rendeli el és folytatja le (harminc napon belül), valamint javaslatot tesz – etikai vétség elkövetése esetén – az alkalmazandó jogkövetkezményre. A munkáltató az etikai bizottság javaslata alapján dönt a közszolgálati jogviszony megszüntetéséről, természetesen csak akkor, ha osztja a bizottság véleményét.

Méltatlanság

A törvénytervezetben szerepelt még az úgynevezett méltatlanság is. Ezt az etikai vétséget – a kettőzött szankcionálás miatt – a végleges szövegből kihagyták. Definíciója is mutatja, milyen megfoghatatlan jogintézmény lett volna: a hivatalára az a köztisztviselő vált volna méltatlanná, aki a polgárok körében annak megalapozott feltételezésére ad okot, hogy a munkaköri kötelezettségeit a köztisztviselői etikai szabályok megsértésével nem pártatlanul, befolyástól mentesen látja el, vagy az általa betöltött beosztás tekintélyét, a társadalom általános értékítélete szerint, súlyosan rombolja. A méltatlanná válást is etikai eljárásban vizsgálták volna ki. Az etikai bizottság tett volna javaslatot a hivatalához méltatlan magatartás miatti feddhetetlenség hiányának megállapítására is.

Vagyonnyilatkozat

A köztisztviselők meghatározott köre – elsősorban vezető beosztású személyek – számára kötelező meghatározott időközönként vagyonnyilatkozatot tenni saját maguk, illetve közös háztartásban élő hozzátartozóik vagyongyarapodására vonatkozóan. A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása köztisztviselői jogviszony létesítésének az akadálya, illetve a jogviszony megszűnésének az oka. Cél, hogy a köztisztviselők vagyongyarapodásának a forrását figyelemmel lehessen kísérni, illetve elejét venni a törvénytelen vagyongyarapodásoknak, annak bekövetkeztét pedig le lehessen leplezni, illetve szankcionálni. A köztisztviselők tiszta vagyoni helyzete a nagyobb társadalmi megbecsülés forrása lehet.

Kötelező szakvizsga

A szakmai színvonal emelésének a szándéka áll a mögött, hogy a jövőben a felsőfokú végzettségű beosztott köztisztviselőnek is közigazgatási szakvizsgát kell tennie – a tanácsos besoroláshoz az előmenetel feltételeként (ez eddig csak a vezető állású köztisztviselők számára volt kötelező) – tehát már 3 év közszolgálati idő után. A jogi szakvizsga ez alól továbbra is mentesít. A kötelezett a szakvizsgát leghamarabb 2 év gyakorlati idő megszerzése és felkészítő tanfolyam elvégzése után teheti le. A felkészítő tanfolyam és a vizsga díját egyébként a munkáltató fizeti.

Három éven belül le kell tenniük a szakvizsgát azoknak is, akik a tanácsos vagy magasabb besorolást már elérték, a vizsga letételéig ugyanis nem léphetnek magasabb besorolási fokozatba. Mentesülnek a kötelezettség alól azok a nem vezető beosztású személyek, akik az 55. életévüket már betöltötték.

Jegyzőre, vezető beosztású személyre továbbra is kötelező a szakvizsga, esetükben az említett minimum 2 év gyakorlat nem szükséges. Szakvizsga nélkül akkor adható jegyzői kinevezés, ha a kinevezett a szakvizsgát egy éven belül leteszi.

Nyelvvizsga

Ha központi közigazgatási szerv alaptevékenysége körében felsőfokú iskolai végzettségű pályakezdő köztisztviselőt kíván alkalmazni, a közszolgálati jogviszony létesítéséhez az általánosan meghatározott feltételeken túlmenően – 2008-tól – a köztisztviselőnek angol, francia vagy német nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával kell rendelkeznie. De ha a központi közigazgatási szervnél betöltendő munkakör ellátásához az előbbiekben felsorolt nyelveken kívül más nyelv használata szükséges, akkor az e nyelvből meglévő, államilag elismert nyelvvizsga (az angol, francia vagy német nyelvből meglévő nyelvvizsga helyett) alkalmazási feltételként elfogadható. Ez a pályakezdőkkel szembeni magasabb elvárásokat mutatja, amely reménybeli európai uniós tagságunk küszöbén jogos elvárás.

Pályázat

Garanciális jelentősége van annak, hogy ha a köztisztviselői állás betöltésére a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázatot ír ki, vagy a pályázat kiírását jogszabály kötelezővé teszi, a pályázati felhívásnak minden esetben tartalmaznia kell:

•  

• a közigazgatási szerv megnevezését,

•  

• a betöltendő munkakör, vezetői megbízás vagy kinevezés esetén a vezetett szervezeti egység megnevezését,

•  

• az ellátandó feladatok ismertetését,

•  

• a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt,

•  

• az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást,

•  

• a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, valamint elbírálásának határidejét,

•  

• a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó tájékoztatást,

•  

• a képesség-, illetve alkalmassági vizsgálat lefolytatására vonatkozó szabályokat (képességvizsgálatra a pályázati eljárásban akkor kerülhet sor, ha a közszolgálati jogviszony létesítése és a vezetői megbízás szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat, és ha ezt a pályázati felhívás tartalmazta),

•  

• az állás betöltésének az időpontját,

•  

• a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását.

Pályázat esetén kinevezni és vezetői megbízást adni csak annak a köztisztviselőnek lehet, aki a pályázati eljárásban részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt.

A pályázatokról az előkészítő bizottság által felállított rangsor figyelembevételével az első három legjobb eredményt elért közül, egyéb esetben a nélkül – a benyújtásra előírt határidőt követő 30 napon belül, testület esetében a következő ülésen – a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. A munkáltatói jogkör gyakorlója – kérelemre – köteles a pályázóval a reá vonatkozóan meghatározott vizsgálatok eredményeit megismertetni.

Egészségügyi és pszichikai alkalmasság

Jogszabály – vagy jogszabály által meghatározott esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója – a közszolgálati jogviszony létesítését az általános feltételeken túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati idő letöltéséhez, valamint egészségi és pszichikai alkalmassághoz kötheti.

Eskü

Valamelyest bővült a köztisztviselői eskü szövege, mely új elemek az új etikai szabályok betartására vonatkozóan tartalmaznak utalást. Az új szöveg szerint 2001. augusztus 30-ig mindenkinek le kellett tennie az esküt. Eskütétel hiányában a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

Jegyzők A törvény módosítása a jegyzők számára is a vártnál többet hozott. A tervezethez képest jelentősebben emelték a jegyzők alapilletményét. A legalacsonyabb alapilletmény – a 3000-nél kevesebb lakosú településen – az illetményalap 6,25-szörösére emelkedett (az eddigi 3,75-ről), a legmagasabb alapilletmény – a fővárosi főjegyző esetében – az illetményalap 8,75-szöröse lett (az eddigi 4,5 helyett). Változott a jegyzők illetménypótlék-rendszere is. A korábbiakban a jegyzőket nem, csak a körjegyzőket illette meg pótlék, holott egy akár 10 000 lakosú településnek lehet önálló hivatala, míg egy három-négy települést is összefogó körjegyzőséghez legfeljebb 1000-1500 lakos tartozhat. Az új szabályok szerint minden jegyző, körjegyző vezetői illetménypótlékra jogosult, amelynek a mértéke: – a 3000-nél kevesebb lakosú településen az alapilletmény 10 százaléka, – a 3000-10 000 lakosú településen az alapilletmény 20 százaléka, – a 10 000-nél nagyobb lakosságszámú településen az alapilletmény 30 százaléka, – a megyei jogú város, fővárosi kerület jegyzője, megyei főjegyző esetében az alapilletmény 40 százaléka, – a fővárosi főjegyzőnél az alapilletmény 50 százaléka. A körjegyzők a vezetői illetménypótlékon felül körjegyzői illetménypótlékra is jogosultak, melynek mértéke – két községből álló körjegyzőség esetén az alapilletmény 10 százaléka, – három községből álló körjegyzőség esetén az alapilletmény 15 százaléka, – négy vagy több községből álló körjegyzőség esetén az alapilletmény 25 százaléka. A törvény meghatározta az önkormányzati rendeletben megállapítható vezetői pótlékok körét és mértékének maximumát is. Bevezette a körjegyzői feladat-illetménypótlékot a körjegyzői feladatot ellátó nagyközségi, városi jegyzők számára, melynek mértéke az alapilletmény 5-20 százaléka lehet, a vállalt települések számától függően. A miniszterelnök – a belügyminiszter javaslatára – határozatlan időre címzetes főjegyzői címet adományozhat a tartósan kiemelkedő munkát végző jegyzőnek, ha a megelőző tíz évben folyamatosan töltötte be ezt a tisztséget, illetve körzetközponti jegyzőnek, ha öt éve betölti ezt a tisztséget, feltéve mindkét esetben, hogy kiválóan alkalmas minősítést kapott, és rendelkezik a fővárosi, illetve a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének támogató véleményével. Azonos feltételek mellett a körzetközponti jegyzőnek ez a cím alanyi jogon jár. 2002. december 31-ig címzetes főjegyzői cím annak a körzetközponti jegyzőnek is adható, aki folyamatosan legalább három éve betölti ezt a tisztséget. (Körzetközponti jegyzőnek minősül a jövőben az a jegyző, akinek törvény vagy kormányrendelet más településekre is kiterjedő illetékességgel állapít meg államigazgatási hatáskört.) A címmel évente a köztisztviselői illetményalap huszonnégyszeresének megfelelő összegű címadományozási juttatás jár együtt. A főjegyzőnek azonos feltételek mellett megállapítható ez a juttatás, de a cím viselésére nem jogosult. A törvény szabályozza a címadományozás, a cím megvonásának az eljárási szabályait, a jogosultság elvesztésének az eseteit is. A részletes szabályokat azonban a belügyminiszternek kell megalkotnia. Amennyiben a körjegyzőség megszűnik, illetve a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatok megváltoznak, és e változás következtében a körjegyzői tisztségre új pályázatot írnak ki, vagy a polgármesteri hivatal megszűnik, és az érintett önkormányzat részvételével körjegyzőség alakul, illetve területszervezési intézkedés következtében önkormányzat szűnik meg vagy jön létre, ez olyan átszervezésnek minősül, amely alapján a jegyző közszolgálati jogviszonya felmentéssel megszüntethető