Kisvállalkozások mérlege

A munkáltatói szervezetek többsége üdvözli a Munka Törvénykönyve munkaadók számára kedvező módosítását, de akad szervezet, amely bonyolultságáért bírálja e törvényt. Nem örülnek viszont a "kicsik" a minimálbér emelésének, hiszen további bevételnöveléssel többnyire nem tudják előteremteni ennek költségeit. A múlt évi kompenzáció nagyon kevésnek és főként elérhetetlennek bizonyult, az ez évre tervezett összeg már ígéretesebb.

Növekvő terhek

"Egyre több az adminisztrációs kötelezettség, s növekednek a foglalkoztatással kapcsolatos terhek is. A kisvállalkozóknak a romló piaci körülmények között kell a versenyt állniuk" – jellemezte röviden kérdésünkre a mögöttünk hagyott esztendőt Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (KISOSZ) elnöke.

Érdeklődésünkre – az év közepén módosított Munka Törvénykönyve hozott-e könnyebbséget a munkaadók számára – Antalffy úgy vélte: "Jó hír, hogy a törvénymódosítás valóban nagyobb rugalmasságot biztosít a foglalkoztatásban, elsősorban azért, mert a munkaidőkeret alkalmazásával a munkáltatók a korábbinál jobban és gyorsabban tudnak alkalmazkodni a piac változó igényeihez. Erre szükség is volt, hiszen csak így lehet állni a versenyt a multinacionális cégekkel." Hozzátette: a Munka Törvénykönyvének módosítása viszont azt kívánja a munkaadóktól, hogy az eddiginél lényegesen több információt közöljenek a dolgozókkal a munkaszerződés melletti kötelező tájékoztatóban, ami viszont komoly adminisztrációs többletterhet ró rájuk. E feladatok elvégzésére a kisvállalkozók általában nem foglalkoztatnak külön szakembert; ha viszont a sokasodó adminisztráció miatt most mégis ezt teszik, úgy az többletköltséget jelent. Ha az említett tájékoztatást a könyvelővel végeztetik el, úgy e tevékenységért – joggal – több pénzt kér a könyvelő.

A 2001. év egyik kiemelt témája a jelentősen (csaknem 57 százalékkal) megemelkedett minimálbér volt. A KISOSZ elnöke úgy látja, bevezetése előtt a kormánynak mindenképpen hatásvizsgálatokat kellett volna végeztetnie a leginkább érintett kisvállalkozói körben, azonban – mint ismert – ez elmaradt. Antalffy szerint az is gondot okoz, hogy a kormány nem hitte el, miszerint a minimálbéren foglalkoztatottak négyötöde valóban csak ehhez a pénzhez jut hozzá, s munkaadójától nem kap "zsebbe" – ráadásként – többletjövedelmet.

A KISOSZ szerint a kompenzáció egyrészt kevés volt, másrészt nem ahhoz a munkaadói réteghez jutott el, amelynek erre a legnagyobb szüksége lenne. "A társadalombiztosítási járulék kétszázalékos csökkentése természetesen több megtakarítást jelent annál a munkaadónál, aki nagyobb béreket képes fizetni, ezért ott jobban kompenzál, mint ahol valóban nagyobb szükség lenne rá. Különösen azért, mert az egészségügyi hozzájárulás tételes összege emelkedett, és ez a minimálbérnél rögtön »eltünteti« a járulékcsökkentés közel felét" – jelentette ki az elnök. Hozzáfűzte: a munkaügyi szervezet a legkisebb bér megemelése után átfogó ellenőrzést hajtott végre, majd a kormányzat úgy nyilatkozott, hogy a minimálbér növekedése nem okozott nagyobb bajt. Antalffy szerint ez a megállapítás nem teljesen helytálló, hiszen az ellenőrzés nem foglalkozott a "kicsikkel", vagyis az öt főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató cégekkel.

Korlátozott árbevétel

"Az sem véletlen, hogy jelentősen – 25-27 százalékkal – nőtt a részmunkaidős alkalmazottak száma: a kereskedelemben például minden tizenhetedik munkavállalót ekképpen foglalkoztatnak" – mondta lapunknak a KISOSZ elnöke.

A szervezet ugyanakkor jelentős előrelépésnek tekinti, hogy az idén már nem lesz diszkriminatív a Munkaerő-piaci Alapból igényelhető kompenzáció, ez Antalffy szerint nem kis mértékben épp a KISOSZ fellépésének köszönhető. Tavaly ugyanis az egyéni vállalkozók és az öt főnél kevesebbet foglalkoztató cégek nem pályázhattak az alap egymilliárd forintjára, idén azonban mindenki, függetlenül a vállalkozás méretétől, pályázhat az összességében 15 milliárd forintos elkülönített összeg egy részére. "Az igazi megoldás azonban nem ez lenne. A megemelt minimálbér után fizetendő járulékokkal ugyanis a költségvetés jár jól, ebből kellene segítenie a munkaadókat. Uniós példát is tudok mondani: Spanyolországban járulékot engednek el a kisvállalkozónak, ha alkalmazottja van, vagyis a foglalkoztatás prioritást élvez. Nekünk is ezt a gyakorlatot kellene követnünk, nem pedig ellenőrizni és büntetni. Előfordul, hogy egyetlen munkahely megteremtésére a kormányzat akár egymillió forintot is fordít, míg adó- és járulékengedmény formájában olykor elég lenne 30 ezer forint is arra, hogy egy munkahelyet megtartsunk" – véli Antalffy. 2001-ben egyébként a KISOSZ is felmérte tagsága körében, mit jelent a munkaadóknak a minimálbér 50 ezer forintra történő emelése. Kétezer kitöltött és elemzett kérdőív tanulsága szerint a munkaadók úgy látják: az ötvenezer forintos minimálbérhez, vagyis az újabb 25 százalékos emeléshez 35-40 százalékos árbevétel-növekedés kellene. Ez pedig a KISOSZ szerint irreális elvárás, hiszen 4-5 százalékos GDP-növekedés mellett nem lehet éppen a "kicsiktől" ennek a tízszeresét elvárni. A kisvállalkozók egy része – főként vidéken – olyan mikrokörnyezetben dolgozik, ahol egyszerűen nem képes magasabb árbevételt elérni, mert például egy kis faluban nem változik a fizetőképes kereslet.

E súlyos gondok mellett jócskán akad kisebb, de ugyancsak komoly feladatnövekedést jelentő ügy is. A KISOSZ nem tartja jónak, hogy a kis cégekre adminisztrációs terhek hárulnak – és illetéket kell fizetniük – a piacra dobott új, veszélyes anyagok nyilvántartása kapcsán. "A kisvállalkozások csak a postás szerepét töltik be a nagykereskedő és a vevő közt, mégis be kell jelenteniük az ÁNTSZ-nél, ha új, veszélyes anyagot árulnak, ráadásul illetéket is kell fizetniük utána, ami újabb terhet jelent" – fogalmazott Antalffy. Hasonlóan tehertétel, s ezért nem öröm a Gazdasági Minisztérium október elsején bevezetett rendelete, miszerint ezentúl minden terméken fel kell tüntetni az egységárat is. A KISOSZ ezt azért nehezményezi, mert sok kiskereskedőnek nincs meg az ehhez szükséges számítógépes háttere, így arra kényszerül, hogy hagyományos módszerrel lássa el ezt a feladatot is.

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban a KISOSZ azt szeretné, ha a kormányzat korlátozná a nemzetközi vállalatok ésszerűtlen terjeszkedését. Ismét spanyol példára hivatkozva az elnök megjegyezte: az említett országban egy adott terület lélekszámához mérik, hány négyzetméter alapterületű üzletet célszerű működtetni. "Nálunk a gyakran szegény önkormányzat viszont boldog, ha ismét feltűnik a színen egy újabb külföldi befektető. A kisvállalkozóknak pedig a romló piaci körülmények közepette kell a versenyt állniuk. E helyzetben mi azt várnánk a kormányzattól, hogy inkább a kisvállalkozók megmentésén fáradozzon – akár pozitív diszkriminációval is –, s ne azt mondja, verseny van, hadd hulljon a férgese" – jelentette ki a KISOSZ elnöke.

Kölcsönös engedmények

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke a 2001-es esztendő legnagyobb eredményének a Munka Törvénykönyve módosítását tartja. Mint elmondta, örvendetes, hogy a kisvállalkozók a módosított törvény nyomán gyorsabban és rugalmasabban alkalmazkodhatnak a megváltozott gazdasági körülményekhez és igényekhez. "A rugalmas gazdasághoz rugalmas foglalkoztatáspolitika is kell" – állítja Szűcs György, és ezt a módosítás, elsősorban a munkaidőkeret miatt, lehetővé teszi. Az IPOSZ elnöke szerint a törvény a munkavállalók érdekeit is figyelembe veszi.

A 2001. év "mérlegéhez" hozzátartozik az is, hogy a minimálbér-tárgyalások nem úgy zajlottak, ahogyan 2000-ben. "Szakértői tanulmányokkal és hatáselemzésekkel tudtunk készülni ezekre a megbeszélésekre, s a kormány is másképpen állt a tárgyaláshoz, mint az előző évben: elfogadta, hogy a legkisebb bér 50 ezer forintra való emeléséhez még nincsenek meg mindenütt a feltételek" – hangsúlyozta az elnök.

Mint ismert, 2001-ben meg tudtak egyezni a szociális partnerek, az IPOSZ elnöke szerint úgy, hogy mindenkinek engednie kellett. Így azonban "sikerült megtalálni a közös nevezőt". Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a kompenzációra 15 milliárd forint jut: részben a Munkaerő-piaci Alapból, részben a regionális alapból. "Egyértelmű cél, hogy a bér emelkedjen, ugyanakkor a foglalkoztatási szint se mérséklődjék. A kompenzációhoz most – eltérően a korábbitól – a kisvállalkozók is hozzájuthatnak, másokkal egyenlő feltételek mellett. Az IPOSZ ezt egyértelműen sikernek könyveli el" – jelentette ki Szűcs.

A fentiekhez hasonlóan az IPOSZ azt is eredményként értékeli, hogy a forint árfolyam-szélesítéséből keletkező gondok megoldását segítő export-import hitelt, illetve biztosítást és kedvezményes előfinanszírozó hitelt most már az egyéni vállalkozók is megkaphatják, s így a magyar gazdaság egyenrangú szereplőivé válhatnak. Ugyanakkor az is jól jön a kisvállalkozóknak, hogy az eddigi hárommillió forintos mikrohitel összege hatmillióra nőtt, s ennek a summának a felét forgótőkére lehet költeni.

Lassuló növekedés

Érdeklődésünkre – mit gondol az IPOSZ a kisvállalkozások adminisztrációs terheiről – Szűcs azt felelte, ezek sajnos nem mérséklődtek. Ám az elnök abban bízik, hogy az uniós csatlakozás miatt szükségessé váló, az áfarendszert érintő, illetve a könyveléstechnikai változással e területen is előrelépés várható.

Az IPOSZ véleménye szerint 2000-hez képest fejlődött a társadalmi párbeszéd is, az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) szakbizottságai többször és hatékonyabban működtek. Az IPOSZ elégedett az ILO-tanács munkájával és a regionális-ágazati bizottságok tevékenységével is. Ugyanakkor megkezdődött az ágazati paritásos bizottságok működése, mely kapcsán az IPOSZ azt reméli, hogy egyre több kollektív szerződés születik majd, akár a vállalatok között is.

Összességében az IPOSZ pozitívnak értékeli a múlt évet, bár Szűcs hozzátette: a vállalkozókat óvatosságra készteti a GDP növekedésének lassulása és a forintfelértékelés. Mindenképpen kívánatos lenne az elvonásokat – az áfát, a személyi jövedelemadót és a járulékterheket – csökkenteni.

Bonyolult szabályozás

"Véleményem szerint a Munka Törvénykönyvének – mely az országban minden munkaképes lakosra és valamennyi munkáltatóra egyaránt vonatkozik – olyannak kellene lennie, hogy rendelkezéseit egy átlagos munkavállaló és munkaadó különösebb gond nélkül megértse, illetve alkalmazza a mindennapok során" – fogalmazta meg véleményét Hörömpöly László, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöke. Hozzátette: a törvény a sok módosítás nyomán egyre bonyolultabb, átláthatatlanabb lett, ezért nem éri el alapvető célját: egyedül az uniós csatlakozás követelményeit teljesíti. Az OKISZ álláspontja szerint az Mt. megérdemelne egy alapos, átgondolt felülvizsgálatot, mely során cél lehetne a közérthető megfogalmazás is. (Lapunk korábbi számában már írtunk arról, hogy jogászok is hasonlóan vélekednek e törvény bonyolultságáról, ami a sok módosításnak "köszönhető".)

Érdeklődésünkre, hogy milyen hatással volt a minimálbér emelése a kisvállalkozókra, Hörömpöly László kijelentette: ez jelentősen csökkentette a mikro-, kis- és középvállalkozások eredményeit, jövedelmezőségét, és így beruházási lehetőségeit is. "A kisvállalkozókat azért érintette sokkolóan a minimálbér emelése, mivel e körben a bérszínvonal a mindenkori, törvényesen fizethető legkisebb bér szintjén ingadozik. A minimálbér átgondolatlan, a kormány által kierőszakolt növelésének másik súlyos következménye a részmunkaidős, valamint a feketefoglalkoztatás esetleges növekedése. Ha egy vállalkozás nem tudja kitermelni növekvő költségeit, akkor vagy tönkremegy, vagy a fennmaradás érdekében esetleg törvénytelen útra lép" – fogalmazott az elnök. A 2001. évi kompenzáció az OKISZ szerint elenyésző, s bár idén már biztatóbb ígéretet kaptak, de várhatóan e támogatás mértéke elmarad majd a vállalkozások tényleges tehernövekedésétől.

Elmaradt a reform

Másik aggálya az OKISZ-nak, hogy bár a kormányzat az egyik fő célkitűzésként fogalmazta meg az adminisztrációs terhek csökkentését, ehelyett ez folyamatosan nő. Egyre több adatot várnak el a munkáltatóktól; az iskolakezdési támogatás nyilvántartásától az árfolyamveszteség elszámolásán át különböző bonyolult adatszolgáltatásokig. Az átalányadózóknak ugyan csökkent az adminisztrációja, de ők a munkáltatókhoz képest kevesebben vannak. Az OKISZ korábban átadott a gazdasági, illetve a pénzügyi tárcának egy tizenegy oldalas anyagot, amely a "Javaslatok a költségvetési kiadással nem járó gazdasági szabályozórendszer módosítására" címet viselte, s melyben több adminisztrációs teher csökkentését felvetették. Az úgynevezett "salátatörvényben" azonban mégsem találkoztak egyetlen javaslattal sem, pedig azok többsége még az APEH munkáját is egyszerűsítette volna.

Az OKISZ elnöke úgy véli, a kormány csak a kinyilatkoztatás szintjén foglalkozott a kis- és középvállalkozói szektorral, hiszen e réteg fejlődésének támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény időarányosan csekély eredményt mutat fel a verseny- és foglalkozási képesség növekedésében. Hörömpöly számára elfogadhatatlan, hogy míg a kormány a 2001-2002. évi módosítások során kiemelt adópolitikai célként kezelte a kis- és középvállalkozói szektor működési feltételeinek javítását, addig a 1161/1998-as kormányhatározat adóreformra vonatkozó részletes kidolgozása elmaradt.