Telefónia 2002-ben

A hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény (Hkt.) szabályait áttekintve általánosságban elmondhatjuk, hogy azok – a törvény céljával összhangban – a távközlésben biztosítják a szolgáltatások szabad forgalmát, a távközlési szolgáltatók közötti egészséges versenyt, a piaci résztvevők szabadságát, jogaik érvényesíthetőségét, kötelezettségeik teljesíthetőségét, a résztvevők esélyegyenlőségét, érdekérvényesítési lehetőségét és új szereplők piacra lépését biztosító mechanizmusok kialakítását, továbbá a jelentős piaci erővel rendelkezők befolyásának differenciált ellensúlyozását, a fogyasztók érdekeinek védelmét, valamint a szolgáltatás adatvédelmét. Emellett a törvény számos területen kötelezi a szolgáltatókat együttműködésre.

Előfizetői szerződések

A nyilvánosság számára hozzáférhető, valamint a Hkt. 39. §-ának hatálya alá nem tartozó bérelt vonali távközlési szolgáltatás (úgynevezett előfizetői szolgáltatás) nyújtásának, illetőleg igénybevételének részletes feltételeit általános szerződési feltételek, illetve a szolgáltató és a fogyasztó (előfizető) közötti egyedi előfizetői szerződések tartalmazzák, amelyek tartama alatt az előfizető az adott szolgáltatást bármikor igénybe veheti, valamint a hálózaton biztosított interfészhez távközlő végberendezést csatlakoztathat.

Szolgáltatói kötelezettségek

A távbeszélő-, illetve a mobilrádiótelefon-szolgáltató köteles biztosítani, hogy

– az előfizető elérhesse a segélyhívó szolgálatokat, illetve

– igénybe vehesse a Hkt.-ben meghatározott (és írásunk későbbi részében ismertetett), bármely országos tudakozószolgáltatást, továbbá köteles megadni az ilyen tudakozószolgáltatóknak az előfizető hozzájárulásától függően az előfizető nevét, lakcímének a szolgáltatóval nyilvánosságra hozatal céljából közölt részét és kapcsolási számát. A tudakozószolgáltató részére az említett információk átadása térítésmentes.

Továbbértékesítési jog

A távközlési szolgáltató jogosult az előfizetővel a jogszabály, valamint az általános szerződési feltételek előírásainak megfelelően megkötött előfizetői szerződés alapján, az abban rögzített módon az általa nyújtott távközlési szolgáltatással együtt saját nevében vásárolt árukat és szolgáltatásokat (változatlan formában) továbbértékesíteni és továbbszámlázni, valamint az ellenértéket az előfizetővel szemben – az előfizető távközlési számlájában vagy az előre fizetett követelése terhére – érvényesíteni.

A távközlési szolgáltató továbbszámlázáskor az előfizetői szerződésben feltünteti az áru és szolgáltatás továbbértékesítésének lehetőségét, és emellett – az általa kiállított számlán – a továbbértékesítés tényét is.

Szerződéskötési kötelezettség

Az egyetemes távközlési szolgáltatás végzésére köteles szolgáltató az egyetemes szolgáltatások vonatkozásában igénybejelentés esetén köteles előfizetői szerződést kötni.

Mentesülés

A szolgáltató mentesül azonban a szerződéskötési kötelezettség alól abban az esetben, ha az igénybejelentőnek

– egyetemes távközlési szolgáltatás igénybevételéből eredő, bármely egyetemes szolgáltatóval szemben fennálló, három hónapot meghaladó díjtartozása van, vagy – a korábban fennálló előfizetői szerződését jogszabályban meghatározott felmondási ok miatt az ajánlattételt megelőzően hat hónapon belül mondták fel.

A szolgáltató felelőssége

A távközlési előfizetői szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében a szolgáltató a felhasználó vagyonában okozott értékcsökkenésért felel.

Elévülés

A távközlési előfizetői szerződésekből eredő igények egy év alatt évülnek el. Az elévülési idő kezdete a késedelem, illetve a hibás teljesítés bekövetkezésének napja.

Kötbér

Amennyiben a szolgáltató az előfizetővel fennálló megállapodását megszegi, úgy kötbérfizetésre köteles.

 

a hírközlési felügyelet A Hírközlési Felügyelet (Felügyelet) a kormány irányítása és a miniszter felügyelete alatt működő, törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt feladatokat végző, a piaci szereplőktől független, országos illetékességű, jogi személyiséggel rendelkező központi közigazgatási szerv. Tevékenységének célja a hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének, a hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának elősegítése a hírközlési ágazatban, a hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete útján. Szervei: a Hírközlési Főfelügyelet, a Hírközlési Területi Hivatal (a kettő együtt: hatóság), valamint a Hírközlési Döntőbizottság. A hatóság ellátja a hírközlési szolgáltatások bejelentésével kapcsolatos, a polgári célú frekvenciagazdálkodási, az azonosító gazdálkodási, az egyedi engedélyezési, a zavarelhárítási, a piacfelügyeleti és egyéb hírközlési hatósági ügyeket. A Hírközlési Döntőbizottság (Döntőbizottság) kérelemre, illetve a Hkt.-ben meghatározott esetekben hivatalból ellátja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók kijelölésével, a referencia hálózati szerződési ajánlatok jóváhagyásával, az együttműködési kötelezettségek teljesítésének elősegítésével, az egyetemes szolgáltatás alóli mentesítéssel, a hálózati szolgáltatások árával és az egyetemes szolgáltatás finanszírozásával kapcsolatos jogviták rendezésével összefüggésben e törvényben meghatározott feladatait, valamint teljes ülésben dönthet a hírközléssel kapcsolatos elvi jelentőségű ügyekben. A Hírközlési Főfelügyelet a szervezetrendszer vonatkozásában másodfokon jár el a Hírközlési Területi Hivatal első fokon hozott döntései tekintetében, közzéteszi az előírt nyilvántartásokat, kiadja hivatalos lapját, a Hírközlési Értesítőt, valamint elősegíti a szervezetrendszer hatékony működését. A Felügyelet szervezeti és működési szabályzatát – a miniszter egyetértésével – a Felügyelet elnöke hagyja jóvá.

Előfizetői szolgáltatások

Tudakozószolgáltatás

Tudakozószolgáltatás nyújtására lehetőség van országosan, vagy meghatározott területen, illetve az összes távbeszélő-, valamint mobilrádiótelefon-szolgáltató kapcsolási számai tekintetében, vagy az utóbbiakban említett szolgáltatók közül egyesek kapcsolási számaival kapcsolatban.

Szolgáltatási kötelezettség

A távbeszélő-szolgáltatási, illetve a mobilrádiótelefon-szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók, valamint az egyetemes távközlési szolgáltatók kötelesek együttesen biztosítani egy országos, minden távbeszélő- és mobilrádiótelefon-kapcsolási számra kiterjedő tudakozószolgáltatás működését. Előfordulhat, hogy egy szolgáltató egyidejűleg úgynevezett egyetemes szolgáltató, illetve jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató is. Ilyenkor csak az említett jogcímek egyikére tekintettel köteles a tudakozószolgáltatás biztosításával járó teherviselésre.

Számhordozhatóság és szolgáltatóválasztás

A számhordozhatóság és a szolgáltatóválasztás a távközlésben eddig ismeretlen fogalmak voltak.

Számhordozhatóság

A számhordozhatóság azt jelenti, hogy az előfizető – amennyiben arra igényt tart – megtarthatja a távbeszélő-hálózatban számára kijelölt, meghatározott helyre vonatkozó kapcsolási számát, mégpedig függetlenül a szolgáltatótól. Kiemeljük azonban, hogy a Hkt. szerint ezt a szolgáltatást csak 2003. január 1-jétől lehet igénybe venni.

Szolgáltatóválasztás

Belföldi távolsági hívások esetén a távbeszélő-szolgáltató, nemzetközi hívások esetén pedig a távbeszélő, valamint a mobilrádiótelefon-szolgáltató köteles előfizetője számára – külön jogszabályban meghatározott módon – lehetővé tenni az úgynevezett szolgáltatóválasztást előválasztás, illetőleg hívásonkénti előtétválasztás alkalmazásával.

A szolgáltató ennek a kötelezettségének az előfizetői szerződésben rögzített módon, valamint összekapcsolási szerződései megkötése, illetőleg teljesítése során köteles eleget tenni.

A koncessziók lejárta
Primer körzet	A törvény kihirdetésekor helyi közcélú távbeszélő-szolgáltatásra fennálló koncessziós kizárólagos jogosítvány lejártát követő nap
Baja	2002. november 2.
Békéscsaba	2002. november 2.
Debrecen	2002. május 25.
Dunaújváros	2002. november 2.
Esztergom	2002. november 2.
Gödöllő	2002. november 2.
Jászberény	2002. május 12.
Kiskőrös	2002. november 2.
Kiskunhalas	2002. november 2.
Monor	2002. november 2.
Nyíregyháza	2002. május 25.
Orosháza	2002. november 2.
Pápa	2002. november 2.
Salgótarján	2002. november 2.
Sárvár	2002. november 2.
Szeged	2002. november 2.
Szentendre	2002. május 25.
Szentes	2002. november 2.
Székesfehérvár	2002. május 25.
Szigetszentmiklós	2002. november 2.
Szolnok	2002. május 25.
Vác	2002. november 2.
Veszprém	2002. november 2.

Adatszolgáltatás, adatvédelem

A hírközlési szolgáltatásra és tevékenységre vonatkozó olyan adatokat, amelyek szolgáltatások igénybevételéhez, az összekapcsolás, hozzáférés, előfizetői hurok átengedése megvalósításához, továbbá a Hírközlési Felügyelet feladatai végzéséhez szükségesek, a tevékenységet végző, valamint a szolgáltató köteles – jogszabályban meghatározott módon és esetekben – a felügyelet részére szolgáltatni, akkor is, ha azok üzleti titoknak minősülnek.

A szolgáltató emellett a jogszabályban meghatározott adatokat köteles nyilvánosan hozzáférhetővé tenni, ilyenkor azonban felel az adat tartalmának megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért és ellenőrizhetőségéért.

Személyes adatok védelme

Korlátok és tilalmak

A szolgáltató az általa vagy hálózatának igénybevételével továbbított küldemény vagy közlés tartalmát kizárólag a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértékben ismerheti meg. Ha a szolgáltatónak a szolgáltatás teljesítése során közlés vagy más személyes adat jutott tudomására, azok tartalmának megismerését más részére nem teheti lehetővé.

Tilos azoknak a közleményeknek a vétele, tartalmának közzététele és felhasználása, amelyeket nem a nyilvánosság számára továbbítottak.

Tájékoztatási kötelezettség

A szolgáltató az előfizetői szerződésben köteles az előfizetőt tájékoztatni adatai kezelésének feltételeiről (ideértve a kezelt adatok fajtáit, tárolásuk, esetleges továbbításuk célját és időtartamát, az adatok továbbításának biztosítását), valamint megjelölni a felhasználó ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.

A szolgáltatónak tájékoztatnia kell az érintett nemzetbiztonsági szolgálatot az államtitoknak minősített, védett telefonszámokra vonatkozó megkeresésekről.

Titoktartási kötelezettség

A titoktartási kötelezettség a szolgáltató alkalmazottját, tagját, megbízottját a szolgáltatóval azonos módon terheli – az alkalmazottat a munkaviszony, a tagot a tagsági viszony, a megbízottat a megbízási jogviszony megszűnése után is –, és annak megszegéséért a jogszabályok szerinti felelősséggel tartozik.

Biztosítási intézkedések

A szolgáltató megfelelő műszaki és szervezési intézkedésekkel biztosítja a hírközlési szolgáltatás igénybevételével továbbított küldemények, közlések titkosságát, az illegális lehallgatás lehető legteljesebb megakadályozását.

Megfigyelés, lehallgatás

A nemzetbiztonsági szolgálatok és nyomozó hatóságok tekintetében külön törvénybe foglaltak, valamint a hírközlési hatóság részére a Hkt.-ben előírt jogkör gyakorlása kivételével – az érintett felhasználók beleegyezése nélkül – tilos a közlések megfigyelése, lehallgatása, tárolása vagy a közlésbe más módon történő beavatkozás vagy megfigyelés.

Az életet, a testi épséget, a vagyont veszélyeztető fenyegetés, zsarolás esetén a nyomozó hatóság a használó írásbeli kérelmére a használatában lévő készüléken folytatott telefonbeszélgetés vagy e-mail levelezés útján továbbított közlés tartalmát és a beszélgetést, illetőleg levelezést lebonyolítók személyét a kérelemben foglalt időhatáron belül megismerheti és azt technikai eszközzel rögzítheti.

 

szolgáltatók közötti szerződések Hálózati hozzáférési szerződés A jelentős piaci erővel rendelkező távközlési szolgáltatót – ha korlátos erőforrás ezt nem teszi lehetetlenné – szerződéskötési kötelezettség terheli a hálózati hozzáférés tekintetében tett, gazdaságilag és műszakilag indokolt ajánlat esetén azzal, hogy a hozzáférést bármely igénylő vállalkozás részére – beleértve a saját érdekkörébe tartozó vállalkozásokat is – igénylők szerinti hátrányos megkülönböztetéstől mentes műszaki, jogi és gazdasági feltételekkel köteles biztosítani. Összekapcsolási szerződés Azokat a távközlési szolgáltatást végző szolgáltatókat, akik e szolgáltatások nyújtásához szükséges távközlőhálózat tulajdon- vagy használati jogával rendelkeznek, egymás között összekapcsolásra irányuló, gazdaságilag és műszakilag indokolt ajánlat esetében szerződéskötési kötelezettség terheli. Szerződés előfizetői hurok átengedésére A távbeszélő-szolgáltatási piacon jelentős piaci erőt képviselő – előfizetői hurokkal rendelkező – szolgáltatót jogszabályban meghatározott feltételekkel az előfizetői hurok – teljes, illetőleg részleges – átengedésére irányuló ajánlat esetében szerződéskötési kötelezettség terheli azzal, hogy az átengedést bármely igénylő részére – beleértve az általa a tisztességtelen piaci versenyt szabályozó törvény szerint irányított, illetve őt irányító vállalkozásokat is – azonos műszaki feltételek mellett, valamint azonos jogi és gazdasági feltételekkel köteles biztosítani.

Forgalmazási és számlázási adatok

Törlési kötelezettség és adatkezelési jog

A távközlési szolgáltatóknak a beszélgetés befejezése után törölniük vagy anonimizálniuk kell az előfizetőkre és a felhasználókra vonatkozó azokat a személyes adatokat, amelyeket a hívások létrehozása céljából feldolgoznak. Ezek közül az adatok közül azonban a szolgáltató egyes adatokat kezelhet, így nyilvántarthatja

•  

• az előfizetői szerződés jogszabályban meghatározott kötelező elemeit,

•  

• az előfizetői állomás számát vagy egyéb azonosítóját,

•  

• az előfizető címét és az állomás típusát,

•  

• az elszámolási időszakban elszámolható összes egység számát,

•  

• a hívó és a hívott előfizetői számokat,

•  

• a hívás vagy egyéb szolgáltatás típusát, irányát, kezdési időpontját és a lefolytatott beszélgetés időtartamát, illetőleg a továbbított adat terjedelmét, mobilrendszereknél a szolgáltatást nyújtó hálózat és cella, valamint a szolgáltatás igénybevételekor használt készülék egyedi azonosítóját (IMEI),

•  

• a hívás vagy egyéb szolgáltatás dátumát,

•  

• a díjfizetéssel és a díjtartozással összefüggő adatokat,

•  

• tartozás hátrahagyása esetén az előfizetői szerződés felmondásának eseményeit,

•  

• távbeszélő-, mobilszolgáltatás esetén az előfizetők és a felhasználók részéről igénybe vehető egyéb, nem távközlési szolgáltatásra, különösen annak számlázására vonatkozó adatokat.

Adatátadás

A fentiekben meghatározott adatok átadhatók

•  

• azoknak, akik a távközlési cég megbízása alapján a számlázást, a követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, illetőleg az ügyféltájékoztatást végzik,

•  

• a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervek részére,

•  

• a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bűncselekmények, valamint a távközlési rendszer jogosulatlan felhasználásának üldözése céljából – az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságoknak, valamint a bíróságnak, azzal, hogy az átadott adatokkal kapcsolatban az adatokat átvevőket a szolgáltatóval azonos titoktartási kötelezettség terheli.

A közös adatállomány

A távközlési szolgáltatók a díjfizetési, illetőleg a szerződésből eredő egyéb kötelezettségek kijátszásának megelőzése érdekében, illetve akkor, ha az egyetemes szolgáltatót nem terheli szerződéskötési kötelezettség – a szerződéskötés megtagadásának céljából –, jogosultak az előfizető nevét, az azonosításához szükséges – a Hkt. 59. §-a (2) bekezdésének a), illetve c) pontja szerinti – adatokat (az előfizetői szerződés jogszabály szerinti kötelező elemei, az előfizető címe, az állomás típusa) másik távközlési szolgáltatónak átadni, vagy attól átvenni, illetőleg közös adatállományt létrehozni.

A közös adatállomány átadása

Az előfizető adatai a Hkt. 15. §-ának (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén – azaz, ha a szolgáltatás igénybevevőjének egyetemes távközlési szolgáltatás igénybevételéből eredő, bármely egyetemes szolgáltatóval szemben fennálló, három hónapot meghaladó díjtartozása van, vagy korábban fennálló előfizetői szerződését jogszabályban meghatározott felmondási ok miatt az ajánlattételt megelőzően hat hónapon belül mondták fel –, illetőleg abban az esetben adhatók át, illetve kerülhetnek be azok a közös adatállományba, ha

•  

• számlatartozás miatt a szolgáltató a szerződést felmondta, vagy a szolgáltatás igénybevételi lehetőségét az előfizető számára részben vagy egészben felfüggesztette, vagy

•  

• számlatartozása miatt a szolgáltató bírósági vagy hatósági eljárást kezdeményezett az előfizető ellen, illetőleg az előfizető tartózkodási helye ismeretlen, vagy

•  

• az ajánlattevő, illetve az előfizető kár-okozása érdekében a szolgáltatót megtévesztette vagy a megtévesztésére törekszik (így különösen, ha az azonosítására szolgáló dokumentum nyilvánvalóan hamis, hamisított vagy érvénytelen).

A szolgáltatónak azonban az adatátadás tényéről haladéktalanul tájékoztatnia kell az előfizetőt.

A telefonkönyvek, előfizetői listák, címtárak

A nyilvános vagy az információs szolgáltatókon keresztül hozzáférhető, nyomtatott vagy elektronikus telefonkönyvek, előfizetői listák vagy címtárak az előfizetőről – annak önkéntes és egyértelmű hozzájárulása nélkül – csak annyi adatot tartalmazhatnak, amennyi feltétlenül szükséges az azonosításához.

Korlátozások előfizetői igény esetén

Az előfizetőnek joga van arra, hogy kérésére:

•  

• külön költség nélkül kimaradjon a nyomtatott vagy elektronikus telefonkönyvből, előfizetői listából vagy címtárból,

•  

• a telefonkönyvben feltüntessék, hogy személyes adatai nem használhatók fel közvetlen üzletszerzési célra, illetve hogy

•  

• lakcímét csak részben tüntessék fel a telefonkönyvben.

Felhasználási korlát

A távközlési szolgáltatók a címtárban levő adatokat arra használhatják, hogy szolgáltatásként tájékoztatást nyújtsanak a címtár adataiból. A szolgáltatás keretében nem lehet több adatot közölni, mint amennyi a címtárban megjelenik, kivéve ha az érintett további adatok szolgáltatásához hozzájárult.

Összekapcsolási tilalom

Tilos az elektronikus címtárakban levő adatok összekapcsolása más adattal vagy nyilvántartással, kivéve ha az a távközlési szolgáltató részére működtetési okokból szükséges.

Adatfelhasználás közvetlen üzletszerzési célra

Az emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszer az előfizető vonatkozásában kizárólag az előfizető előzetes hozzájárulása esetén alkalmazható közvetlen üzletszerzési célra, azzal, hogy közvetlen üzletszerzés célját szolgáló közleményt telefonon, illetve egyéb távközlési úton nem lehet továbbítani annak az előfizetőnek, aki úgy nyilatkozott, hogy nem kíván semmilyen reklámanyagot.

távközlési fogalomtár Bérelt vonal: Azokat a távközlő eszközöket jelenti, melyek a hálózati végpontok között transzparensátviteli kapacitást biztosítanak, de nem tartalmazzák a felhasználó által vezérelhető kapcsolófunkciókat. Egyetemes szolgáltatás: A távközlési vagy postai szolgáltatások olyan készlete, amely meghatározott minőségben, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül minden felhasználó számára megfizethető ár ellenében igénybe vehető. Előfizető: Olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki vagy amely a nyilvánosság számára hozzáférhető távközlési szolgáltatásokat végző szolgáltatóval – ilyen szolgáltatások igénybevételére – szerződéses viszonyban áll. Előfizetői hozzáférés: Egy távközlő végberendezés fizikai és logikai csatlakoztatása valamely távközlőhálózathoz vagy annak részéhez azért, hogy a hálózati funkciók és a hálózaton nyújtott szolgáltatások igénybe vehetővé váljanak az előfizető számára. Előfizetői hurok: A helyi hozzáférési hálózatban alkalmazott sodrott réz érpár, amely egy előfizetői hálózati végpontot összekapcsol a helyi központtal, annak kihelyezett fokozatával vagy ezeknek megfelelő eszközével. Előfizetői hurok teljes átengedése: Az előfizetői hurok átengedése kizárólagos használatra ellenszolgáltatásért más szolgáltató számára. Az átengedésre kötelezett szolgáltató a továbbiakban az előfizetői hurkon előfizetői szolgáltatás nyújtására nem jogosult. Előfizetői hurok részleges átengedése: Az előfizetői hurok részleges átengedése ellenszolgáltatásért más szolgáltató számára. Az átengedésre kötelezett szolgáltató jogosult a már megkötött előfizetői szerződések szerinti szolgáltatás nyújtásának folytatására, míg a másik szolgáltató ugyanazon az előfizetői hurkon a még rendelkezésre álló átviteli kapacitás kihasználásával további előfizetői szolgáltatást nyújthat. Interfész: Az interfésznek két fajtája van: – a hálózati interfész: a távközlőhálózat azon csatlakoztatási felülete – annak fizikai és logikai jellemzőivel együtt –, amely más távközlőhálózathoz való hozzáférésre vagy hálózattal való összekapcsolásra szolgál, valamint – az előfizetői interfész: olyan fizikai szolgáltatás-hozzáférési csatlakoztatási felület – annak fizikai és logikai jellemzőivel együtt –, amely a felhasználónak hozzáférést biztosít a távközlőhálózathoz. Internetszolgáltatás elérése távbeszélő-hálózaton keresztül: Szolgáltatás, amellyel a felhasználó a távbeszélő-hálózat végpontján csatlakoztatott végberendezésével a távbeszélő-hálózaton át csatlakozhat az Internethez abból a célból, hogy az internetszolgáltatótól adatátviteli szolgáltatást vegyen igénybe. Mobilrádió-távközlési szolgáltatás: Olyan szolgáltatást jelent, amelynek során e szolgáltatás nagy térben mozgó bármely előfizetője – rádió-távközlő hálózat hálózati végpontján csatlakoztatott – nem helyhez kötött berendezésről indított hívással kommunikálhat egy másik hálózati végponttal, amelynek elérése az ANFT-ben meghatározott választási eljárás útján lehetséges. Mobilrádiótelefon-hálózat: Olyan földfelszíni rádió-távközlő hálózat, amely a nagy területen mozgó igénybevevők között lehetővé teszi a kétirányú távbeszélőbeszéd összeköttetésének felépítését és az időkorlátozás nélküli fenntartását, nem kizárva adatátviteli vagy egyéb összeköttetések létesítését. A felhasználók elérése a hálózatban alkalmazott, az ANFT-ben meghatározott választási eljárás útján lehetséges. Mobilrádiótelefon-szolgáltatás: Olyan mobilrádió-távközlési szolgáltatás, amely alapvetően beszédátvitelre szolgál. Számhordozhatóság: Az előfizető – igénye esetén – megtarthatja a távbeszélő-hálózatban számára kijelölt, meghatározott helyre vonatkozó földrajzi számát a szolgáltatótól függetlenül. Szolgáltatóválasztás: A távközlési szolgáltató előfizetőjének az a lehetősége, hogy a hívott előfizető vagy szolgáltatás eléréséhez megválassza a közreműködő szolgáltatót, amely az adott elérésben részt vesz. A szolgáltatóválasztás formái: – szolgáltató-előválasztás: az előfizető szerződésben köti ki a közreműködő szolgáltatót, és a hívás szolgáltatóválasztó előtét alkalmazása nélkül lehetséges, valamint – hívásonkénti szolgáltatóválasztás: az előfizető egy-egy híváshoz a közreműködő szolgáltatót szolgáltatóválasztó előtét alkalmazásával az előválasztásától eltérően határozza meg. Távbeszélő-szolgáltatás: Olyan szolgáltatást jelent, amelynek során beszéd valós idejű, közvetlen átvitele és kapcsolása történik úgy, hogy e szolgáltatás bármely előfizetője helyhez kötött hálózati végponthoz kapcsolt távközlő végberendezésről indított hívással kommunikálhat egy másik hálózati végponttal, amelynek elérése az ANFT-ben meghatározott választási eljárás útján lehetséges. Távirat: A felhasználó – a távközlőhálózat vagy postai szolgáltató útján – feladott szöveges közleménye, melyet a szolgáltató kézbesítés vagy távközlő végberendezés közvetítésével juttat el a címzetthez. Távközlési szolgáltatás: Az ellenszolgáltatásért végzett hálózati, illetőleg előfizetői szolgáltatás, amely részben vagy egészben jeleknek távközlőhálózaton történő átviteléből és irányításából áll