Jegybanki alapkamat
A jegybanki alapkamat mértéke 2001. október 25-étől 10,75 százalék, 2001. november 13. napjától pedig 10,25 százalék.
[A Magyar Nemzeti Bank 3/2001. (MK 119.) MNB-közleménye a jegybanki alapkamat mértékéről, a Magyar Nemzeti Bank 4/2001. (MK 125.) MNB-közleménye a jegybanki alapkamat mértékéről]
Vállalkozási célelőirányzat
Módosították a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatának a szabályozásáról szóló rendeletét.
A jövőben az energiatakarékosság elősegítése, valamint az energiahatékonyság növelése érdekében társasházak részére is nyújtható támogatás. A pályázathoz 2001. november 13-ától a rendeletben foglalt adatok és dokumentumok mellett – a pályázó személyétől függően – mellékelni kell a pályázat tárgyát képező program vagy projekt
– bemutatását,
– célját,
– megnevezését,
– megvalósításának helyét,
– megvalósítási tervét,
– általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségét,
– a visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét,
– saját forrás szükségessége esetén a saját forrás rendelkezésre állásának formáját és összegét, valamint
– a megvalósítás pénzügyi fedezetének megalapozását célzó egyéb pénzügyi források rendelkezésre bocsátására vonatkozó ígérvényeket is.
Egy fejlesztési célú program vagy projekt akkor valósult meg, ha a támogatási szerződésben meghatározott beruházás szerződésszerűen, a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően létrejött, a támogatási döntés kedvezményezettjének a beruházás megvalósulását tanúsító, hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott elszámolását tartalmazó pénzügyi beszámolóját pedig jóváhagyták. Egy program vagy projekt pedig akkor tekinthető befejezettnek, ha a támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesült, és a támogatási döntés kedvezményezettjének a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló beszámolóját követően jóváhagyták a záró jegyzőkönyvet.
[29/2001. (XI. 13.) GM rendelet a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet módosításáról]
Környezetvédelmi termékdíj
2002. január 1-jén lép életbe a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítása. Ezentúl termékdíjköteles
– az üzemanyag és az egyéb kőolajtermék, – a gumiabroncs, – a hűtőberendezés, a hűtőközeg, – a csomagolóeszköz, – az akkumulátor, – a festékek, a lakkok hígítója és oldószere.
A termékdíj-fizetési kötelezettség a belföldi előállítású termék első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás a költségkénti elszámolásának napján keletkezik. Ha a termékdíjköteles terméket másodlagos kötelezettnek értékesítik, a termékdíj-fizetési kötelezettség a termék másodlagos kötelezett általi első belföldi értékesítésekor, a másodlagos kötelezett által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségkénti napján keletkezik.
A jövedéki adó fizetésére kötelezett személy az üzemanyag-termékdíjat a jövedéki adó részeként, a jövedéki adóban köteles megfizetni. Az üzemanyag-termékdíj mértéke az üzemanyagok után befizetett jövedéki adó három százaléka.
A belföldön forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles termék mennyisége – a termékdíj alapja – után megállapított termékdíjat a kötelezettnek az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által vezetett, a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában megjelölt számla javára kell befizetnie, és a termékdíj-fizetési kötelezettségről az adóhatóságnál bevallást kell tennie, a fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény és az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvénynek (Art.) a fogyasztási adóra vonatkozó rendelkezései szerint. Az adóhatóság – az Art.-nek megfelelően – fizetési halasztást és részletfizetést engedélyezhet.
A behozott termékdíjköteles termék esetén a termékdíj-fizetési kötelezettség
– a belföldi forgalom számára történő vámkezelés céljából benyújtott árunyilatkozat elfogadásának napján,
– minden egyéb behozatali jellegű vámeljárás esetén – ideértve a termékdíjköteles terméknek vámszabad területre külföldről történő betárolását is, kivéve az árutovábbítási vámeljárást – a termékdíjköteles termék felhasználásának napján keletkezik.
A termékdíj-fizetési kötelezettséget a vámhatóság határozattal állapítja meg (veti ki).
(2001. évi LXXIII. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról)
Pénzügyi törvények
2002. január 1-jétől a következő, pénzügyeket szabályozó törvények változnak meg:
– a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény,
– a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény,
– a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény,
– a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény,
– a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény,
– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,
– az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
– az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény,
– a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,
– a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény,
– a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény,
– a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény.
Adóváltozások
A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása érintette azokat a szabályokat, amelyek azt határozták meg, hogy milyen bevételeket nem kell figyelembe venni a jövedelem kiszámításánál. Változtak továbbá az adóterhet nem viselő járandóságok adójának levonására vonatkozó szabályok és az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem adózásával kapcsolatos előírások is.
Újdonság a személyi jövedelemadóról szóló törvényben a tőzsdei összetett vagy származtatott ügyletből származó jövedelem adózásának szabályozása. Tőzsdei összetett vagy származtatott ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által tőzsdei összetett ügyletnél vagy tőzsdei származtatott ügyletnél az adóévben elszámolt nyereségek együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a magánszemély által a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén kötött tőzsdei összetett vagy származtatott ügyletnél az adóévben elszámolt veszteségek együttes összegét. Az adó mértéke 20 százalék. Ezt a jövedelmet a kifizetőnek negyedévenként, a közreműködésével kötött tőzsdei összetett ügyletnél és tőzsdei származtatott ügyletnél a negyedév első napjától az utolsó napjáig terjedő időszakban – megállapítási időszakban – elszámolt nyereség és a közreműködéssel a tőzsdén kötött tőzsdei összetett ügyletnél vagy tőzsdei származtatott ügyletnél a megállapítási időszakban elszámolt veszteség figyelembevételével kell megállapítania.
(A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény)
Adatbázisok
Január 1-jétől lép életbe a szerzői jogról szóló törvény módosítása. A változások az adatbázisokat és azok előállítóit érintik. 2002-től szerzői jogi védelem alá tartozik a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis. A gyűjtemény akkor részesül szerzői jogi védelemben, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.
A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti meg, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és úgynevezett szomszédos jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait.
Az adatbázis nem más, mint az önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer, illetve módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez – számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon – egyedileg hozzá lehet férni.
(2001. évi LXXVII. törvény a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról)
Keresetkiegészítés a közszférának
Megjelent a közszférában dolgozóknak nyújtandó egyösszegű keresetkiegészítésről szóló kormányrendelet. A rendelet hatálya alá tartozó intézmények egyszeri keresetkiegészítésként a rendeletben meghatározott létszámra számított havi illetményösszeg 12-szeresének 3,75 százalékát kötelesek kifizetni. A keresetkiegészítést legkésőbb 2001. december 22-ig meg kell kapniuk az érintett dolgozóknak.
[A közszféra 2001. évi egyösszegű keresetkiegészítéséről szóló 223/2001. (XI. 21.) Korm. rendelet]
Minimálbér
2002-től a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén 50 000 forint, hetibér alkalmazásakor 11 520 forint, napibér alkalmazásakor 2304 forint, órabér alkalmazásánál pedig 288 forint. Teljesítménybérezésnél a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgó bér együttes) kötelező legkisebb összege a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén 50 000 forint.
A rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben a 2002. januárra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.
[224/2001. (XI. 21.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról]
Foglalkoztatás
Több foglalkoztatást érintő törvény is megváltozik 2002. január 1-jétől.
Bérgarancia Alap
A Munkaerő-piaci Alap bérgarancia alaprészéből megelőlegezhető a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozása. A pénzügyi támogatás a felszámolás kezdő időpontja előtt megszűnt munkaviszonyból származó bértartozások fedezetéül is szolgál.
Csőd- és felszámolási eljárás
A felszámolási költségek a következők:
– az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások – ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést is – és az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettségek, ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat, az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki,
– a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megóvásával, megőrzésével kapcsolatos költségek (ideértve a környezeti károsodások és terhek rendezésének költségeit, valamint az adósnak azokat a hiteltartozásait, adó- és járulékfizetési, kártérítési kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységből keletkeztek, kivéve a nyereségből fizetendő adókat),
– a vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek,
– az adóst terhelő, a Munkaerő-piaci Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatás,
– a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek,
– az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségek,
– a felszámoló díja, mely tartalmazza a felszámoló által igénybe vett teljesítési segéd közreműködésével összefüggésben felmerült kiadásokat.
Munkavédelem
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása – a munkavállalók ez irányú felelősségével összhangban – a munkáltató kötelessége. Az e kötelesség teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem lehet a munkavállalóra hárítani.
Az új rendelkezések alapján ott, ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad, és ilyen helyre csak a veszélyre is kiterjedő oktatásban részesült munkavállalók léphetnek be.
A munkáltató a meghatározott kockázatértékelést és a megelőző intézkedéseket első alkalommal legkésőbb a tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül, azt követően csak indokolt esetben köteles elvégezni, majd évenként felülvizsgálni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását. Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe. A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét és időpontját.
A munkavédelmi bírság felső határa jelentősen emelkedett, az eddigi 3 millió forint helyett a bírság összege 50 000 forinttól 10 000 000 forintig is terjedhet.
(2001. évi LXXVIII. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról)
Munkahelyi pótlék
Kormányrendelet született a szociális ágazatban foglalkoztatottak megemelt munkahelyi pótlékának igényléséről és 2001. évre történő kifizetéséről. Ennek értelmében annak a foglalkoztatottnak, aki 2001. október 1-jén a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 15. §-ának (2) bekezdésében felsorolt munkakörben dolgozik, a részére 2001. október 1-je előtt megállapított munkahelyi pótlék és a megemelt munkahelyi pótlék közötti különbözetnek megfelelő összeget október-november hónapra egy összegben 2001. decemberben kell folyósítani.
A rendelkezés érinti
– a pszichiátriai betegeket, szenvedélybetegeket, valamint fogyatékos személyeket ellátó intézményekben foglalkoztatott orvost, ápolót, gondozót, ideértve az osztályvezetőt, vezető ápolót is,
– a hajléktalan személyek otthonában, rehabilitációs intézményében elhelyezett személyeket ellátó orvost, ápolót, gondozót, ideértve az osztályvezetőt és a vezető ápolót is, továbbá az átmeneti szálláson, éjjeli menedékhelyen és nappali melegedőben foglalkoztatott szociális munkást,
– a szociális intézmények mosodáiban a szennyes ruhák átvételével foglalkozó közalkalmazottat,
– a bentlakásos szociális intézményekben az ellátottak gondozását közvetlenül végző közalkalmazottat.
A fentiek szerint kell folyósítani a pótlékkiegészítést annak a személynek is, akinek a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya 2001. október 1. és az igénylőlap-kitöltési határidő között jött létre. Ebben az esetben a 2001. október 1. előtt megállapított munkahelyi pótlékként azt az összeget kell figyelembe venni, amely a dolgozót 2001. október 1-jéig megillette volna.
A pótlékkiegészítést azon személy után, akinek a munkavégzésre irányuló jogviszonya az igénylőlap-kitöltési határidőt követően, de 2001. december 31-ét megelőzően jött létre, pótigény keretében lehet igényelni.
A pótlékkiegészítést a munkáltató fizeti ki a foglalkoztatottaknak. A pótlékkiegészítés fedezetéül szolgáló összeg felhasználásáról
– állami fenntartású intézmény esetén az intézményvezető a fenntartónak,
– az önkormányzati intézmény vezetője a fenntartó önkormányzatnak,
– nem állami, egyházi fenntartású intézmény a TÁH-nak
a kiutalást követő harminc napon belül elszámol.
Az elszámolás során pótigényt lehet benyújtani, ha a folyósított összeg nem fedezi a jogosultaknak járó pótlékkiegészítés teljes összegét. A pótigényt legkésőbb 2002. január 15-ig lehet benyújtani.
[226/2001. (XI. 22.) Korm. rendelet a szociális ágazatban foglalkoztatottak megemelt munkahelyi pótlékának igényléséről és 2001. évre történő kifizetéséről]
