Alkalmi munkaviszony
Az alkalmi munkavállalókra az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (Amtv.) vonatkozik. E foglalkoztatási forma előnye a munkáltató oldaláról nézve az, hogy az adminisztrációs terhek jóval kisebbek, mint a "rendes" foglalkoztatásnál, a munkavállaló pedig biztosítási időt szerez, ami a munka világából tartósan kiesetteknek nem elhanyagolható szempont. Az alkalmi munkavállaló ugyanis egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és szolgálati időre is jogosult. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai – kivéve a baleseti táppénzt – azonban nem illetik meg. Mentesül ugyanakkor az ilyen munkavállaló a 3 százalékos egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség alól.
Munkáltató
A magánmunkáltató foglalkoztató mellett alkalmi munkavállalót ma már a köztisztviselők jogállásáról szóló és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatók is alkalmazhatnak. A köztisztviselőkre és a közalkalmazottakra vonatkozó törvény hatálya alá tartozó munkáltató közvetlenül az alaptevékenysége körébe tartozó feladatokra alkalmi munkavállalói könyvvel munkavállalót nem foglalkoztathat.
Munkavállaló
Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatható az a természetes személy, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Munkaviszonyt – akár alkalmi munkavállalóként – az is létesíthet, aki a 15. életévét betöltötte, és az általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. Az ilyen munkavállaló-tanuló azonban csak az iskolai szünet alatt állhat munkaviszonyban. (A tanköteles fiatal munkavállaló – a gyámhatóság engedélye alapján – művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében a fentiektől eltérően, 15 éves kora előtt is foglalkoztatható.)
Alkalmi munkavállaló lehet a Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldi is.
A jelenlegi szabályok szerint az előnyugdíjban részesülő személy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt nem létesíthet.
Az alkalmi foglalkoztatás feltételei
Alkalmi foglalkoztatásnak az minősül, amikor a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval naponta
– legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és
– egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig, és
– egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig létesít munkaviszonyt,
és a munkavállalónak kifizetett – a munkavállalót érintő levonásokat nem tartalmazó – munkabér (kifizetett munkadíj) egy munkában töltött naptári napra eső összege a kifizetett munkadíj első jövedelemsáv alsó határánál nem kevesebb (1200 forint), de nem több az utolsó jövedelemsáv felső határánál (4000 forint).
A törvény alapján az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony – kivételes esetben – 5 egymást követő munkanapig egyidejűleg is létesíthető. A munkavállaló több munkáltatónál egy naptári évben összesen csak 120 napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban.
Alkalmi foglalkoztatásra irányuló munkaviszony a tárgyévre kiadott alkalmi munkavállalói könyvvel (AM-könyv) rendelkező munkavállalóval létesíthető.
A munkaviszony naponként jön létre, a feleknek munkaszerződést nem kell kötniük. Azzal ugyanis, hogy a munkáltató a közteherjegyet beragasztja az AM-könyvbe, a felek között létrejött a munkaszerződés.
A munkaviszony természetesen némiképp eltér az Mt.-beli munkaviszonytól, hiszen az alkalmi munkaviszony rövid időre, egy munkáltatónál évente legfeljebb 90 napra létesíthető, így nincs értelme szabadság kiadásáról vagy fizetés nélküli szabadságról beszélni.
Az alkalmi munkaviszonynak egyszerűbb az adminisztrációja is, gyakorlatilag elég megfelelően kitölteni az AM-könyvet, beragasztani a közteherjegyet, és eleget tenni az adatszolgáltatási kötelezettségeknek.
Az Amtv. alapján az alkalmi munkaviszonyra nem kötelező alkalmazni a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek (Mt.)
- a pihenőidőre,
- a rendes szabadságra,
- a szabadság kiadására,
- a munkaidő-kedvezményekre,
- a fizetés nélküli szabadságra,
- a munkabér megfizetésének, kiszámításának egyes szabályaira,
- a bérpótlékra,
- a készenlétre
vonatkozó szabályait.
Közteherjegy
Az Amtv. melléklete meghatározza, hogy az alkalmi munka alapján egy napra kifizetett munkabérhez mekkora közteherjegy társul. A munkáltató a törvény mellékletének második oszlopában ("a közteherjegy értéke") meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti a társadalombiztosításijárulék-, a nyugdíjjárulék-, az egészségügyihozzájárulás-, továbbá a munkavállalóijárulék-befizetési, illetve -levonási, és a kifizetőre (munkáltatóra) vonatkozó személyi jövedelemadózási kötelezettségét.
A közteherjegy forgalmazása
A közteherjegy nem más, mint pénzügyi célra készült bélyeg, amely kizárólag az alkalmi foglalkoztatáshoz szükséges közterhek megfizetéséhez használható fel. A közteherjegyeket 100, 200, 500 és 1000 forintos címletekben a posta forgalmazza.
Az alkalmi munkavállalói könyvbe beragasztott közteherjegyet a munkáltató úgy értéktelenítheti, hogy arra ráírja a nevét.
A közteherjegyek előállítását, tárolását, kezelését és forgalmazását biztonságosan kell végezni, úgy, hogy illetéktelenek ne férjenek hozzá. Az erre vonatkozó szabályokat az előállító és a forgalmazó köteles kialakítani, és betartásukat folyamatosan ellenőrizni.
A forgalmazás során megrongálódott, megsérült vagy jogszabályváltozás miatt feleslegessé vált közteherjegyeket meg kell semmisíteni. A selejtezés kizárólag selejtezési eljárásban, a Pénzügyminisztérium engedélyével történhet. A selejtezést az erre a célra szervezett, a forgalmazó és a Pénzügyminisztérium munkatársaiból álló bizottság végzi.
A közteherjegy forgalmazójának a következő hónap 15. napjáig elszámolást kell készítenie a havi értékesítésről a Pénzügyminisztérium részére. Az értékesített közteherjegyek ellenértékének a forgalmazási költséggel csökkentett részét a forgalmazó a tárgyhót követő 23-áig átutalja a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-01850073 "Közteherjegy ellenértéke" lebonyolítási számla javára. A Magyar Államkincstár a fenti összegből minden hónap utolsó napján teljesíti az utalásokat, a fennmaradó hányadot pedig az APEH "Személyi jövedelemadó" számlájára utalja.
A közteherjegyet és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokat szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.
AM-könyv
Az AM-könyv a munkavállaló alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyának nyilvántartására szolgáló közokirat. Az AM-könyvbe csak a kiállító, illetőleg a munkáltató tehet bejegyzést, a munkavállalónak csak az aláírása szerepelhet a könyvben. Az AM-könyvet a munkavállalónak kell kérelmeznie a lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltségétől.
Az AM-könyv kiállítása
A munkavállaló kérelmére a tárgyévet megelőző december 15-étől állítják ki az AM-könyvet. A munkanélküli-járadékban részesülő személy az AM-könyv kiállítását csak annál a munkaügyi központi kirendeltségnél kérheti, ahol munkanélküliként nyilvántartásba vették.
A kiállító a kiadott AM-könyvekről sorszámozott nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a munkavállaló személyi adatait, a társadalombiztosítási azonosító jelét és az adóazonosító jelét. Az adatvédelem miatt köteles tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy az AM-könyv kiállításáról nyilvántartást vezet, továbbá hogy a taj-számát és az adóazonosító jelét kezeli.
A megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége és a települési önkormányzat jegyzője megállapodást köthet az AM-könyv kiállítására.
Az AM-könyv leadása
A munkavállalónak a tárgyévet követő január 15-éig le kell adnia az AM-könyvet a kiállítónál. Ezzel egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy tagja-e magánnyugdíjpénztárnak (igenlő esetben be kell mutatnia a magánnyugdíjpénztár által záradékolt belépési nyilatkozatot).
Igazolás
A kiállító január 31-ig igazolást ad ki a munkavállalónak, amely tartalmazza a munkavállaló nevét, lakcímét, taj-számát és adóazonosító jelét, az AM-könyvbe ragasztott közteherjegy(ek) alapján számított ellátási alapját, naptári negyedévenkénti bontásban a megfizetett adóelőlegét, a munkaviszony időtartamát, valamint a munkavállaló tájékoztatását arról, hogy igazolás alapján milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik. Az igazolásban a munkavállalót arról is tájékoztatni kell, hogy nyilvántartásba vétel céljából továbbították az adatait a munkaügyi központnak, a nyugdíjbiztosítónak és az egészségbiztosítási pénztárnak.
A magán-nyugdíjpénztári tag esetében az adatszolgáltatásnak külön kell tartalmaznia a pénztári tagság fennállása alatti munkaviszony időtartamát és az ellátási alap összegét is.
A települési önkormányzat jegyzője az adatokról közvetlenül értesíti az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltségét, az adattovábbítás (adatszolgáltatás) ennek a szervnek a feladata. A nyugdíj-biztosítási igazgatóság (kirendeltség) az adatszolgáltatás alapján a saját nyilvántartásában rögzíti ezeket az adatokat, és ennek megtörténtéről, valamint a magánnyugdíjpénztár javára történő átutalás mértékéről a munkavállalót évente március 31-ig értesíti.
Az AM-könyv őrzése
A munkavállalónak a munkavégzés helyén kell tartania az AM-könyvét. A munkavállaló megállapodhat a munkáltatóval abban, hogy a munkavégzés helyén a munkáltató őrzi az AM-könyvet.
Munkáltatói nyilvántartás
A munkáltatót az alkalmi foglalkoztatás esetén nem terheli a társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilvántartási és bejelentési kötelezettség. A munkáltató olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a munkavállaló adatait, az AM-könyv sorszámát, a lerótt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét, valamint a munkavállaló aláírását.
Az AM-könyv kitöltése
Az AM-könyv első oldala a munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, idő, nap), taj-számát tartalmazza, amelyet a kiállító szerv személyi igazolvány (nem magyar állampolgárságú személy esetén az útlevél), illetve taj-számot tartalmazó hatósági igazolvány alapján állít ki.
A munkáltatónak a munkavállaló munkába lépésekor – naponként – az AM-könyvben a munkáltató neve és lakóhelye, a munkavégzés helye és napja, a munkakör, a kifizetendő munkadíj rovatokat kell kitöltenie. A közteherjegy helyén a munkáltató az aláírásával igazolja a munka megkezdésének a tényét. A munkáltatónak naponta a munkavégzés befejezésekor a közteherjegyet be kell ragasztania a megfelelő rovatba, és ezt követően azt aláírásával kell érvényesítenie (például ha a kifizetett munkadíj 1200 és 1599 forint között van, a közteherjegy értéke 1200 forint, az ellátási alap pedig 1700 forint). A munkavállalónak naponként az AM-könyv megfelelő sorában kell aláírásával igazolnia a munkavállalás tényét.
Adózási szabályok
A közteherjegy forgalmazójának a közteherjegy ellenértékéből le kell vonnia a forgalmazási költséget, s a maradékot át kell utalnia a Magyar Államkincstárnak. A kincstár ebből az összegből 40 százalékot a Nyugdíj-biztosítási Alapnak, 26 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 6 százalékot a Munkaerő-piaci Alapnak utal át.
A munkavállaló bérjövedelmeként a kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alapot, befizetett adóelőlegként az ellátási alap 20 százalékát kell figyelembe venni.
A számviteli elszámolás szempontjából a kifizetett munkadíj és a közteherjegy értékének együttes összegét személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni.
Az alkalmi munkából származó bérjövedelmet nem kötelező bevallania annak a magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint évi 350 ezer forint, és nyugdíjon vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében azzal azonosan adózó jövedelmén kívül más, Szja. szerinti adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt.
Munkanélküliek alkalmi foglalkoztatása
Ha a munkanélküli-ellátásban részesülő személy alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezik, akkor alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyát nem kell előre bejelentenie, de alkalmi munkavállalói könyvét a munkanélküli-ellátás számfejtése előtt a munkaügyi központ kirendeltsége által megjelölt időpontban be kell mutatnia.
A munkaügyi központ szünetelteti a munkanélküli-járadék folyósítását azokra a napokra, amelyeken a munkanélküli-járadékban részesülő személy az AM-könyv szerint munkát végzett. A munkaügyi központ kirendeltsége ebben az esetben a munkanélküli-járadékot – erről szóló külön határozat nélkül – a munkavégzés napjaira járó munkanélküli-járadék összegével csökkentett összegben folyósítja.
Támogatások
Támogatás nyújtható annak a munkaadónak, aki vállalja, hogy alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkavállalót foglalkoztat. A támogatás mértéke a foglalkoztatott AM-könyvébe a munkaadó által a naptári negyedévben beragasztott közteherjegyek együttes összegének 50 százaléka.
A támogatásnak azonban feltétele, hogy a munkaadó által a munkavállaló AM-könyvébe beragasztott közteherjegyek együttes összege a naptári negyedévben elérje a tízezer forintot.
A támogatás iránti kérelmet a naptári negyedévet követő hónap utolsó napjáig a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott formában a foglalkoztatottakat munkanélküliként nyilvántartó kirendeltséghez, több kirendeltség esetén a legtöbb foglalkoztatottat munkanélküliként nyilvántartó kirendeltséghez kell benyújtani.
A támogatást ma már nemcsak az olyan foglalkoztató igényelheti, aki jövedelempótló támogatásban részesülő, vagy részesült munkanélkülit foglalkoztat, hanem ez a támogatási forma minden AM-könyvvel rendelkező munkanélküli után jár.
A 23/2001. (IX. 7.) GM rendelet a támogatás szabályait hozzáigazította az új rendelkezésekhez, megváltozott a kérelem benyújtásához szükséges űrlap is.
A kérelmet mellékletével együtt
– a naptári negyedévet követő hónap utolsó napjáig,
– a foglalkoztatottakat munkanélküliként nyilvántartó kirendeltséghez, több kirendeltség esetén a foglalkoztatottak többségét, ennek hiányában a legtöbb foglalkoztatottat munkanélküliként nyilvántartó kirendeltséghez; ha ezek a szabályok nem alkalmazhatók, a rendelet függelékének 1.1. pontjában megnevezett személyt munkanélküliként nyilvántartó kirendeltséghez kell benyújtani.
A támogatás csak az olyan személy foglalkoztatásához nyújtható, akit a munkaügyi központ kirendeltsége munkanélküliként tart nyilván. A foglalkoztatni kívánt személy munkanélküliként történő nyilvántartásba vételét a munkaadó a munkavállaló nyilatkozata, a "Munkanélküliek kiskönyve", illetve a munkaügyi központ igazolása vagy egyéb hitelt érdemlő okirat alapján vizsgálja.
