A külföldi munkavállalók

A beutazás általános szabályai

A 2002. január elsején hatályba lépő 2001. évi XXXIX. törvény a korábbi szabályozással egyezően rögzíti a szabad mozgás, a tartózkodási hely szabad megválasztásának és az utazás szabadságának alkotmányos alapelveit, amelyek kizárólag a törvényben meghatározott esetekben és feltételek mellett korlátozhatók. Újdonság, hogy a jövőben az idegenrendészeti hatóság nevében eljáró személyek a külföldiekkel szembeni tájékoztatási kötelezettségüket az érintett személy által értett nyelven kötelesek teljesíteni. Kérdés, hogy a törvény jövő évi hatálybalépéséig megteremthetők-e az ehhez szükséges személyi feltételek.

Az országba történő belépés, az itt-tartózkodás az új idegenrendészeti szabályok értelmében akkor engedélyezhető a külföldi részére, ha az illető:

• rendelkezik érvényes úti okmánnyal vagy tartózkodásra jogosító engedéllyel (ez utóbbi lehet tartózkodási engedély vagy letelepedési engedély),
• rendelkezik a beutazáshoz szükséges érvényes vízummal (kivéve, ha valamely vízummentességről szóló nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik),
• a tovább- vagy visszautazáshoz szükséges érvényes vízuma van,
• rendelkezik a beutazáshoz, tartózkodáshoz – beleértve az egészségügyi ellátást is – és a kiutazáshoz szükséges, külön jogszabályban meghatározott mértékű anyagi fedezettel,
• nem áll kiutasítás, illetve beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt,
• beutazása a közbiztonságot vagy a nemzetbiztonságot, illetőleg az (Európai Gazdasági Térség) EGT valamely tagállamának nemzetközi kapcsolatait nem veszélyezteti.

Az utóbbi feltétel beépítésére azért volt szükség, mert a közelgő európai uniós csatlakozásunkkal határaink egyúttal schengeni határokká válnak. A Magyarországra érkező külföldiek a belső határok eltörlése következtében az EU teljes területén szabadon mozoghatnak.

A fent ismertetett feltételek hiányában kizárólag humanitárius megfontolásból (pl. fegyveres összecsapás miatti menekülés), nemzeti érdekből, vagy nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése céljából lehet a külföldi beutazását engedélyezni. Tekintettel arra, hogy az ilyen engedélyt a magyar állam nevében eljáró hatóságok adják meg, a vízumot ebben az esetben kizárólag Magyarország területére érvényes korlátozással lehet kiadni.

Új idegenrendészeti szervek

2000. január elsejei hatállyal jött létre a Belügyminisztérium keretén belül a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, amelynek területi szerveit a törvény miniszteri indokolása értelmében a fővárosban és az ország hét régiójában célszerű kialakítani. A régiókon belül ügyfélszolgálati kirendeltségeket kell működtetni. Ezzel elkerülhető, hogy a külföldieknek hivatalos ügyeik intézése céljából nagyobb távolságra kelljen utazniuk, továbbá a tömeges sorban állás is. A területi szervek hatáskörébe kerülnek a jelenleg még a megyei rendőr-főkapitányságokhoz, illetve bizonyos, a határőrséghez tartozó idegenrendészeti feladatok. Megszűnik a közigazgatási hivatalok idegenrendészeti hatásköre, a bevándorlási engedély helyébe lépő letelepedési engedélyt is az idegenrendészeti szervek bocsátják ki.

A vízummentesség feltételei

Nemzetközi szerződés (kétoldalú vízummentességi megállapodás) vagy jogszabály lehetővé teheti, hogy a külföldi vízum nélkül utazzon be az országba. A schengeni előírások következtében – az Unióhoz való csatlakozással egyidejűleg hatályba lépő rendelkezés értelmében – a jövőben kilencven napra korlátozódik a vízummentes tartózkodás időtartama. A külföldi személy az első belépés időpontjától számított hat hónap alatt legfeljebb kilencven napig tartózkodhat külön engedély nélkül az ország területén, feltéve hogy a beutazáshoz szükséges egyéb feltételekkel rendelkezik. A jogalkotó szándéka szerint megszűnik a tartózkodási engedély nélküli huzamos belföldi tartózkodás lehetősége. A korábbi szabályozásban szereplő joghézagot kihasználva főleg a magyar nemzetiségű külföldi állampolgárok éltek azzal a lehetőséggel, hogy harminc- vagy kilencvennaponként kiléptek az országból, majd szinte azonnal visszatértek, jogszerűvé téve ezáltal, hogy tartózkodási engedély nélkül folyamatosan az országban éljenek.

Amennyiben a jelenleg hatályban lévő kétoldalú egyezmények a vízummentes tartózkodás időtartamát nem korlátozzák, úgy ebben a körben az új idegenrendészeti törvény szabályai fognak érvényesülni, tekintettel arra, hogy azokban a kérdésekben, amelyekről az adott nemzetközi szerződés nem rendelkezik, a belső jog előírásait kell alkalmazni.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a vízummentesség kizárólag a turistaként, illetve a látogatóba érkezőket illeti meg, s nem terjed ki a munkavállalásra, más jövedelemszerző tevékenység folytatására. Ezekben az esetekben a magyarországi tartózkodásra, illetve a munkavállalási engedély megszerzésére változatlanul vízum birtokában, vízum alapján lesz csak lehetőség.

Új vízumtípusok

Az új idegenrendészeti törvény az uniós tendenciákhoz igazodva a beutazás és tartózkodás céljától függően a vízumok négy típusát különbözteti meg:

– Az "A" típusú repülőtéri tranzitvízum kizárólag a repülőtér nemzetközi zónájába történő belépésre és ott a célállamba közlekedő járat indulásáig való tartózkodásra jogosít.

– A "B" típusú átutazóvízum egyszeri vagy többszöri, de alkalmanként öt napot meg nem haladó átutazást tesz lehetővé.

– A "C" típusú rövid időtartamú beutazóvízum 6 hónapon belül egyszeri vagy többszöri beutazásra jogosít. Megszakítás nélküli tartózkodás esetén a beutazástól számított legfeljebb 90 napig, megszakítás esetén pedig az első beutazás időpontjától számított 6 hónapon belül, valamennyi beutazást figyelembe véve összesen 90 napig lehet az ilyen típusú vízum birtokában az országban tartózkodni.

– A "D" típusú, úgynevezett tartózkodási vízum egyszeri vagy többszöri beutazást és 90 napot meghaladó, de legfeljebb egyéves, meghatározott célú magyarországi tartózkodást tesz lehetővé a külföldiek számára.

A törvény miniszteri indokolása rámutat arra, hogy az "A", "B" és "C" típusú vízumok az EU-csatlakozást követően egységes schengeni vízumként funkcionálnak majd, míg a "D" típusú vízum továbbra is nemzeti, kizárólag magyarországi tartózkodásra jogosító vízum marad.

A többszöri beutazóvízumok – a "D" típus kivételével – legfeljebb egy évig érvényesek. A "C" típusú, rövid időtartamú vízummal azonban az érvényességi idején belül, hathavonként, kétszer legfeljebb 90 napig lehet Magyarországon tartózkodni. Az idegenrendészeti törvény felhatalmazást adott azonban a kormánynak, hogy rendeletben rögzítse azokat az eseteket, amelyekben a vízum a fentiektől eltérően, akár 5 éves érvényességgel is kiadható. Az érvényességi időt minden esetben a vízum kiállításának napjától kell számítani.

Az Unióhoz való csatlakozást követően többszöri beutazóvízumot kell igényelniük a vízummentességi szabályok hatálya alá tartozó külföldieknek is, ha 90 napnál hosszabb ideig kívánnak hazánkban tartózkodni.

A korábbiakkal ellentétben a "D" típusú tartózkodási vízum 90 nap helyett legfeljebb 1 éves, meghatározott célú magyarországi tartózkodásra jogosít külön engedély nélkül, egyszerűsítve ezzel mind a külföldiek helyzetét, mind a hatóságok eljárását.

Tartózkodási engedélyek

A 2002. január elsején hatályba lépő szabályozás jelentős változásokat hoz a magyarországi tartózkodás jogcímeiben. Az ideiglenes, egy évnél rövidebb időre szóló, illetve a huzamos, egy évet meghaladó tartózkodásra jogosító engedélyek kategóriája megszűnik. Az állandó tartózkodásra jogosító bevándorlási engedély helyébe pedig a letelepedési engedély lép. Az új idegenrendészeti törvény hatálybalépése előtt kiadott tartózkodási és bevándorlási engedélyek azonban az érvényességi idejükön belül változatlanul felhasználhatók.

Az egységes, legfeljebb két évre szóló tartózkodási engedélyt az érvényes tartózkodási – azaz "D" típusú – vízummal rendelkező külföldi részére lehet kiadni magyarországi tartózkodása időtartamának a meghosszabbítására. A tartózkodási engedély alkalmanként legfeljebb két évvel meghosszabbítható. A felsőfokú tanulmányokat folytató, valamint a szakmai továbbképzésben vagy szakmai gyakorlaton részt vevő külföldi (diák) számára a tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb 1 év, amit a tanulmányok, illetve a szakmai gyakorlat befejezéséig alkalmanként 1 évvel lehet meghosszabbítani.

A családi együttélés biztosítása érdekében a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén tartózkodási engedélyre jogosult a jogszerűen Magyarországon élő külföldi itt tartózkodó házastársa, kiskorú gyermeke, illetve a házastárs kiskorú gyermeke.

Újdonságként értékelhető az a szabály, amelynek értelmében a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi Magyarországon született gyermeke részére a tartózkodási engedélyt automatikusan, a törvényi feltételek vizsgálata nélkül kell kiadni.

A tartózkodási engedély kiadására, illetőleg meghosszabbítására irányuló kérelem benyújtásának határideje nyolc napról tizenöt napra változik. A kérelmet ennek értelmében legkésőbb a jogszerű tartózkodás megszűnése előtt tizenöt nappal kell az előírt formanyomtatványon az idegenrendészeti hatóságnál benyújtani. A kérelmet a hatóság a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül köteles elbírálni. A tartózkodási engedély kiadására, meghosszabbítására nyitva álló határidő elmulasztása az engedély kiadásának, meghosszabbításának megtagadását vonhatja maga után.

A munkavállalás szabályai

Munkavállalási vízum

A külföldiek – amennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a munkavállalási engedélyhez kötött munkavégzés vagy más jövedelemszerző tevékenység folytatása céljából csak tartózkodási, azaz "D" típusú vízummal utazhatnak be az országba. A vízumkérelmet a tervezett utazást megelőzően a külföldi lakóhelye, szokásos tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleten kell személyesen benyújtani. A tartózkodási vízum iránti kérelem csak akkor teljesíthető, a vízum csak akkor állítható ki, ha a kérelmező magyarországi munkavégzését az illetékes munkaügyi hatóság előzetesen engedélyezte, vagy a kérelmező a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló törvény hatálya alá tartozik, és az ott meghatározott feltételeket teljesítette. Gazdasági célú letelepedés nélkül is megadható a "D" típusú vízum, ha a kérelmező jövedelemszerző tevékenysége a Magyar Köztársaság számára gazdasági haszonnal jár, vagy tudományos, kulturális értéket képvisel.

A "D" típusú vízum főszabályként kilencven napot meghaladó, legfeljebb egy év időtartamú tartózkodásra jogosít. A szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási vízum ellenben 12 hónapon belül, legfeljebb 6 hónapos folyamatos tartózkodást tesz lehetővé.

Tartózkodási engedély

Ha a tartózkodás célja munkavégzés vagy más jövedelemszerző tevékenység, a tartózkodási engedély első alkalommal legfeljebb négy évre adható ki, amely az érvényességi idő lejártát követően alkalmanként két évvel meghosszabbítható. A munkavégzési céllal kiadott tartózkodási engedély kiadásának előfeltétele az érvényes, munkavégzésre vonatkozó "D" típusú tartózkodási vízum megléte.

Letelepedési engedély

Letelepedési engedélyt az a külföldi kaphat,

• aki a beutazásától számítva legalább öt éven át megszakítás nélkül jogszerűen és életvitelszerűen Magyarországon tartózkodott, kivéve ha a jogszerű tartózkodás célja tanulmányok folytatása volt,
• akinek magyarországi lakhatása és megélhetése biztosított,
• akivel szemben törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

Letelepedési engedélyt kaphat az is, akinek a letelepedését a belügyminiszter kivételes méltányosságból engedélyezte.

Az új törvény az uniós gyakorlattal egyezően három évről öt évre emeli a kérelem benyújtását megelőző életvitelszerű itt-tartózkodás időtartamát. Nem tekinti ebből a szempontból a magyarországi tartózkodás megszakításának, ha a külföldi évente legfeljebb kilencven napra elhagyja az országot.

Az ötéves előzetes magyarországi tartózkodás követelménye alól felmentést kaphat az a külföldi, aki a letelepedési engedély kibocsátását családegyesítés céljából kérelmezi, illetve aki korábban magyar állampolgár volt, vagy akinek a felmenője magyar állampolgár volt.

A letelepedési engedély határozatlan idejű magyarországi tartózkodásra jogosít. A letelepedett külföldit megilletik a tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogosultságai. A letelepedés tényét az engedélyező hatóság bejegyzi a külföldi úti okmányába. A letelepedett külföldi jogosult elhagyni Magyarország területét és oda szabadon visszatérni.

EGT-állampolgárok és családtagjaik

Az Európai Unió alapító szerződése lehetővé teszi a tagállamok állampolgárai számára, hogy az Unió teljes területén szabadon mozogjanak, illetve – bizonyos korlátok között – szabadon ott tartózkodjanak. Az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezmény a fenti, az uniós állampolgárokat megillető kedvezményeket Norvégia, Liechtenstein és Izland állampolgáraira is kiterjeszti. Az EGT-állampolgárokra és a családtagjaikra vonatkozó, az alábbiakban ismertetendő különös beutazási szabályokat Magyarország EU-csatlakozását követően kell majd csak alkalmazni.

Magyarországi tartózkodás, letelepedés

Az EGT-állampolgárok vízum nélkül, érvényes útlevéllel vagy érvényes személyazonosító igazolvánnyal utazhatnak Magyarországra. A kilencven napot meg nem haladó tartózkodáshoz külön engedélyre nincs szükségük. A kilencven napot meghaladó itt-tartózkodás ugyancsak vízummentes, ehhez azonban már tartózkodási engedélyt kell beszerezni. A Tartózkodási engedély az EGT-állampolgár számára elnevezésű okmány érvényességi ideje öt év, amely meghosszabbítható. Az engedély kiadásának részletes, a közösségi normákkal összhangban álló szabályait (pénzeszközök, teljes körű egészségbiztosítás megléte) törvényi felhatalmazás alapján a kormány határozza meg.

Az EGT-állampolgár, ha az önfoglalkoztató tevékenységét megszüntette, további magyarországi tartózkodásra jogosult, amennyiben

• a tevékenysége megszüntetésekor a magyar jog szerint öregségi nyugdíjra vált jogosulttá, vagy ennek hiányában 65. életévét betöltötte, feltéve hogy ezt megelőzően legalább tizenkét hónapig Magyarországon gyakorolta önfoglalkoztató tevékenységét, és legalább három éve folyamatosan itt tartózkodott,
• önfoglalkoztató tevékenységét azért szüntette meg, mert tartósan munkaképtelenné vált, feltéve hogy legalább két éve folyamatosan Magyarországon tartózkodik,
• legalább három éve folyamatosan Magyarországon tartózkodott és önfoglalkoztató tevékenységet folytatott, azonban önfoglalkoztató tevékenységének megszüntetését követően az EGT területén fejt ki gazdasági tevékenységet, feltéve hogy továbbra is fenntartja magyarországi lakóhelyét és oda naponta vagy hetenként visszatér.

A tartózkodási engedély érvényességi ideje a tevékenység megszüntetésétől számított két év. Idegenrendészeti szempontból önfoglalkoztatónak tekinthető mindenki, aki olyan önálló tevékenységet végez, amelyből legális jövedelme keletkezik (pl. vállalkozó, alkotóművész, szellemi szabadfoglalkozású).

A tevékenységét megszüntető önfoglalkoztató tartózkodási engedélyének érvényességi ideje a tevékenység megszüntetésétől számított két év.

Az EGT-állampolgárok a térségen belül, így Magyarországon is szabad letelepedési jogot élveznek, amelyet a kilencven napot meghaladó tartózkodást lehetővé tevő engedélyük igazol. A letelepedéshez ezenfelül főszabályként elegendő pénzeszközre és teljes körű egészségbiztosításra van szükség.

EGT-állampolgár családtagja

Az EGT-állampolgár munkavállalónak, egyéni vállalkozónak, illetőleg önfoglalkoztatónak olyan családtagja, aki harmadik ország állampolgára, szabad (ugyanakkor tartózkodási engedélyhez kötött) tartózkodásra jogosult. Ugyancsak szabad tartózkodási jogot biztosít a törvény a letelepedett nyugdíjas, illetve magát önerőből eltartó, illetve a diák EGT-állampolgár harmadik országbeli családtagjának.

A családtag tartózkodási engedélyének érvényességi ideje az EGT-állampolgár tartózkodási engedélyének érvényességi idejéhez igazodik, akinek jogán a családtag az országban tartózkodik. Ha az EGT-állampolgár meghalt, a családtag tartózkodási engedélyének érvényessége két év. Ugyancsak két év az érvényességi idő a tevékenységét megszüntető önfoglalkoztató családtagjának kiadott tartózkodási engedély esetén.

Munkavégzés, jövedelemszerző tevékenység

Határozott idejű munkavégzés vagy más jövedelemszerző tevékenység gyakorlására irányuló magyarországi tartózkodás esetén az EGT-állampolgár, illetve az ő jogán tartózkodó családtag tartózkodási engedélyének érvényessége a munkavégzés, illetőleg a tevékenység gyakorlásának időtartamára korlátozható. Az EGT-állampolgárnak a munkavégzést lehetővé tevő tartózkodási engedély megszerzéséhez sincs szüksége vízumra.

Munkáltatói feladatok

A törvény speciális felelősségi szabályokat állapít meg az illegálisan Magyarországon tartózkodó külföldit engedély nélkül foglalkoztató munkáltatókra. Előírja, hogy a munkáltató a külföldi foglalkoztatását megelőzően köteles meggyőződni arról, hogy a foglalkoztatni kívánt személy rendelkezik-e érvényes, munkavállalás céljából kiadott, "D" típusú tartózkodási vízummal vagy érvényes tartózkodási engedéllyel. (A munkaügyi központ által kiadott munkavállalási engedély a munkavállalási célú vízum, tartózkodási engedély kibocsátásának az előfeltételét képezi.) A munkáltató a külföldi engedélyezett magyarországi munkavállalásának meghiúsulását, illetve a foglalkoztatásnak az engedélyben rögzített időpontot megelőző megszüntetését három munkanapon belül köteles bejelenteni a munkavégzés helye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnak.

A fenti kötelezettségeiket elmulasztó munkáltatók foglalkoztatottanként 500 000 forintig terjedő közrendvédelmi bírsággal sújthatók.

Bejelentési kötelezettség

A schengeni közösségi normák alapján szabályozza a törvény a szálláshely és a személyi adat bejelentését. A külföldi az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével köteles az idegenrendészeti hatóságnak bejelenteni a magyarországi szálláshelyét. A bejelentésnek tartalmaznia kell a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárság megjelölését, az útlevél azonosító adatait, a szálláshely címét, igénybevételének kezdő és várható befejező időpontját, a vízum számát, a beutazás helyét, időpontját, illetve a tartózkodási engedély számát. Kereskedelmi szálláshely, vagy jogi személy által fenntartott szálláshely igénybevétele esetén a külföldi a bejelentési kötelezettségét a szálláshely üzemeltetőjén keresztül is teljesítheti. Az üzemeltető köteles ugyanis az adatbejelentésre szolgáló formanyomtatványt három munkanapon belül a területi idegenrendészeti hatósághoz eljuttatni.

A szállásadó a bejelentett adatokról a jogszabályban előírt formanyomtatvány szerinti nyilvántartást (vendégkönyvet) is vezet. A vendégkönyvet évente egyszer az illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál le kell adni.

Egyéb szálláshelynél a külföldi személyesen vagy szállásadója útján köteles teljesíteni a bejelentési kötelezettségét három munkanapon belül az idegenrendészeti hatóságnál, vagy a település jegyzőjénél.