1257 talált állásfoglalás a munkanap kifejezésre

Kérdés: Éttermünkben közétkeztetés zajlik, nemcsak az óvoda és iskola, hanem az idősotthon lakói részére is főznek. Ez hétvégi munkavégzéssel is jár, ami napi 4 óra. A munkavállalók heti 40 órát dolgozhatnak, de így meghaladják ezt az időtartamot. Mindezek mellett szeretnének rendezvényeket is tartani. A heti 40 órában dolgozó szakácsunk és konyhai kisegítőink esetében elrendelhető-e háromhavi munkaidőkeret? A rendezvényeken való részvételt így tudjuk lebonyolítani.

Kérdés: Az Mt. 118. §-ának (4) bekezdésében foglalt, az apát a gyermeke születése/örökbe fogadása kapcsán megillető pótszabadság esetén kizáró ok-e, ha az apa külföldi állampolgár, aki Magyarországon vendégmunkás-engedéllyel van foglalkoztatva? A gyermeke születésekor a munkavállaló szabadságra visszautazott a hazájába, ahol felesége él és a gyermeke megszületett, majd pár nap múlva visszatért dolgozni Magyarországra. Az Mt. fogalommeghatározása szerint az apa a Ptk. szerint szülői felügyelettel rendelkező apai jogállású férfi vagy örökbe fogadó férfi [Mt. 294. § (1) bek. m) pont]. Értelmezésünk szerint sem az Mt., sem a Ptk., sem a 535/2022. Korm. rendelet nem írja elő feltételként azt, hogy hol él az apa. A 535/2022. Korm. rendelet az Mt.-re utal vissza, amely tovább utal a Ptk.-ra. Ellenben a gyermek utáni pótszabadságnál már belép az a korlátozás, hogy gyermek a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek legyen [Mt. 294. § (1) bek. c) pont]. Ez a helyzet egy távoli országban élő gyermek esetén fennállhat, az apa jogosult lehet a gyermek utáni pótszabadságra is?

Kérdés: A munkáltatónál több munkavállaló esetében a korábbi évekről felhalmozódott, ki nem adott szabadság áll rendelkezésre. A munkáltató célja ezen szabadságok mielőbbi kiadása, a jogszabályi megfelelés a munkaidő nyilvántartás rendezése érdekében is. A munkáltató lehetőséget biztosít a munkavállalók számára, hogy a korábbi években felhalmozódott szabadságukat egy meghatározott határidőig maguk tervezzék meg a munkaidő-nyilvántartó rendszerben, ugyanakkor, amennyiben ez a megadott határidőig nem történik meg, úgy a munkáltató jogosult a szabadság kiadását egyoldalúan elrendelni, havi ütemezéssel úgy, hogy az az üzletmenetet ne akadályozza. Jogszerűen jár e el a munkáltató, ha a korábbi évekről felhalmozódott szabadság kiadását – a munkavállaló előzetes tervezési lehetőségének biztosítása mellett – végső soron egyoldalúan rendeli el? Jogsértés-e, ha a munkáltató havi bontásban, előre meghatározott napmennyiséget jelöl ki a korábbi évek szabadságának kiadására? Elvárható e a munkavállalótól, hogy eleget tegyen a munkáltató azon kérésének, hogy a felhalmozott szabadság igénybevételét egy adott határidőig megtervezi?

Kérdés: Ha háromhavi munkaidőkeretet alkalmaz egy munkáltató, hétfőtől péntekig tartó munkarenddel, az esetleges, első hónapban teljesített rendkívüli munkavégzés (pl. hétköznapi túlóra vagy szombati munkavégzés) után járó bérpótlék kifizetése kapcsán dönthet úgy a munkáltató, hogy azt munkaidőkereten kívül végzett munkának tekinti? Ezért nem a munkaidőkeret végén veszi figyelembe a rendkívüli munkavégzést, hanem az adott hónap végén kifizeti a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot a munkavállaló számára?

Kérdés: A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló hétköznapra eső munkaszüneti napon dolgozik. Ezen a napon őt a munkabérén, ünnepnapi bérpótlékon és esetleges túlórán felül munkaszüneti napi távolléti díj is megilleti, mivel az Mt. 146. §-a kimondja, hogy a munkavállalót távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidő tartamára, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő idő. Ha a munkavállaló ezen a napon 12 órás munkarendben dolgozik, számára a munkaszüneti napi távolléti díj 8 vagy 12 órában jár? Hogyan értelmezzük a napi munkaidőt ebben az esetben? Teljes napi munkaidő az Mt. 92. §-ának (1) bekezdése alapján napi 8 óra, tehát ha az Mt. értelmezése szerint a munkavállalót ezen a napon a 12 óra munkavégzés ellenére 8 óra munkaszüneti napi távolléti díj illeti meg? Vagy a napi munkaidő alatt ebben az esetben a beosztás szerinti napi munkaidőt kell érteni? Azaz, ha munkavállalónk ezen a napon 12 órát dolgozott, a munkaszüneti napi távolléti díj is 12 órára illeti meg? Ha a beosztás szerinti napi munkaidő alapján illeti meg a munkavállalót a munkaszüneti napi távolléti díj, akkor további kérdésünk a következő: munkaszüneti napon alapesetben nincs a partnernél munkavégzés, de a munkavállaló beosztása erre a napra esik, hány órában illeti meg munkaszüneti napi távolléti díj? Beosztás szerint (azaz fenti példánk alapján 12 órában), vagy szerződés szerinti napi munkaidő alapján (azaz 8 órában) jár a távolléti díj?

Kérdés: Tanácsadó munkavállalóink munkaszerződésében az szerepel, hogy a munkavégzés helye: Magyarország területe. Szolgáltatásnyújtás esetén különböző foglalkoztatási osztályokra kell utazniuk, ahol csoportos vagy egyéni tanácsadást végeznek, különböző időtartamban. A kollégának mikor kezdődik és végződik a munkaideje? A szolgáltatásnyújtás helyére történő utazás minek számít ebben az esetben? Amennyiben az utazás és a szolgáltatásnyújtás meghaladja a napi kötelező munkaidőt, abban az esetben a pluszidő túlmunkának számít?

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alatt a 3. fizetési kategóriába sorolt rezidens orvosnak hány munkanap pótszabadság jár (bruttó 875.906 Ft bér szerinti besorolás)?

Kérdés: Munkavállalónknak pénzügyi ügyintéző munkakörben határozatlan idejű munkaszerződése van. Elment szülni, majd GYED-en volt. Lejárt a GYED-ellátása január 11-én, és nem jelentkezett, sem azzal, hogy kérje a fizetés nélküli szabadságot, sem azzal, hogy vissza kíván jönni. Nem hivatalos úton tudta meg a munkáltató, hogy már nem is ott lakik, ahol korábban, a lakcímváltozását sem jelentette be a munkáltatójának. Tizenöt munkanap kiadatlan szabadsága van. Hogyan kell ebben az esetben eljárni? Meg tudjuk szüntetni a munkaviszonyát? Amennyiben igen, mi a menete, amennyiben nem, akkor mit csináljunk?

Kérdés: Egyesületünk támogató szolgálatot működtet. A szolgálat segítő gépkocsivezetői a fogyatékos személyek szállítását végzik munkába, családhoz, színházba és iskolába. Az ellátási terület, ahová szállítanak, részben a szolgálat székhelyétől távolabb esik. A napi nyolcórás munkaidőbe nem fér bele a munkavégzés, akár 9–12 órát is dolgoznak. Hathavi munkaidőkeretet alkalmazunk. Hétfőtől péntekig vannak beosztva egyenlőtlen munkaidő-beosztásban. Helyes-e ez a munkarend, amit alkalmazunk? Lehet-e hathavi keret, ha nincs kollektív szerződésünk? Pihenőnapjuk szombat és vasárnap, de hétköznap is adunk ki pihenőnapot. A hétköznapi pihenőnap minek minősül, pihenő- vagy szabadnapnak? Ha igény van, este is kell munkát végezni, akár színházba szállítani az embereket, vagy hétvégi rendezvényekre. Ez az időtartam túlórának minősül? Alapesetben a támogató szolgálat hétvégén nem működik, de mégis vannak hétvégi programok, és ekkor is írnak menetlevelet. Ha a hétvégi rendezvényekre a gépkocsivezető elviszi a helyszínre a fogyatékos embereket, és pár óra múlva hazaszállítja őket, ezt hogyan kell elszámolni a segítő gépkocsivezető esetében?

Kérdés: Intézményünknél több esetben előfordul, hogy határozott időre, helyettesítésre nevezünk ki alkalmazottakat. Ha például a határozott idejű kinevezés 2026. január 31-ig szól, de a helyettesített személy visszatérése miatt 2025. december 31-ig van a munkájára szükség, megszüntethető-e 2025. december 31-i hatállyal a jogviszonya? A megszüntetéssel kapcsolatban milyen kötelezettsége van az intézményüknek? Egyszerűen megszüntethető határozott idejű jogviszony december 31-ével? Az eredeti kinevezésben az szerepel, hogy a kinevezése előreláthatólag 2026. január 31-ig tart, de legfeljebb „XY” távolléte idejére szól. Ha egy határozott idejű kinevezést határozatlan tartamúvá teszünk még a próbaidő alatt, a kinevezés módosításába bele kell-e írni a próbaidőt, mely az eredeti kinevezésben szerepel?