Pedagógus szakképesítés megszerzése és a besorolás

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógiai asszisztens megszerezte az óvodai nevelő képesítést. A munkáltató őt továbbra is pedagógiai asszisztens munkakörben kívánja foglalkoztatni Gyakornok fokozatban. A munkáltató szerint, mivel nem pedagógus-munkakörben van foglalkoztatva, számára nem jár a pályakezdési illetményrész, csak a Gyakornok fokozathoz tartozó illetmény. Mely illetményelemekre jogosult?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. 96. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezik, az (1) bekezdés szerint jogosult besorolásra és a havi illetményre. Azaz a pedagógus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Óvodapedagógus besorolása – Pedagógus I. vagy Gyakornok

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodába 2026. augusztus 1. napjától óvodapedagógus-munkakörbe került felvételre a dolgozó. 2026. június 1. napján keltezett Pedagógus I. fokozatra szóló tanúsítványt csatolt belépési anyagához. A kolléga a kinevezésekor, azaz 2026. augusztus 1. napjától már besorolható-e Pedagógus I. fokozatba, vagy csak Gyakornoknak, és a nevelési év kezdetével, azaz 2026. szeptember 1. napi hatállyal lehet őt Pedagógus I. fokozatba átsorolni a többi minősítésen átesett dolgozóval együtt?
Részlet a válaszából: […] Ha új köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keletkezik, a pedagógust a munkáltatónak be kell sorolnia, a 401/2023. Korm. rendelet 39. §-a (3) bekezdésének ac) pontja alapján ugyanis a kinevezési okmány kötelező tartalmi eleme a besorolás. A Púétv. 97. §-ának (8)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Munkába járás költségtérítése házaspárnak

Kérdés: Egy házaspár ugyanazzal az autóval jár dolgozni. Együtt jönnek és mennek; ebben az esetben mind a két félnek kell fizetni munkába járást (18 Ft/km-t adunk), vagy csak annak, akié az autó?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni, amely részletszabályait külön kormányrendelet állapítja meg [Mt. 51. § (2) bek. a) pont, (6) bek.]. A munkáltató köteles megtéríteni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Intézményvezetői poszt betöltése – a pályáztatás kérdései

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvoda intézményvezetőjének jogviszonya nyugdíjazás miatt megszűnik. Ilyen esetben a képviselő-testületnek minden esetben kötelessége pályázatot kiírni az intézményvezetői (óvodavezetői) munkakör betöltésére, vagy van lehetőség arra, hogy a pályázat lefolytatásáig ideiglenesen megbízzon egy megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógust az intézmény vezetésével? Ha van ilyen lehetőség, milyen időtartamra adható a megbízás, és mely jogszabály rendelkezik erről?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. 37. §-ának (1) bekezdése kimondja: igazgatói megbízás nyilvános pályázat alapján adható, kivéve az egyházi és magánfenntartású köznevelési intézmény igazgatóját. Ettől eltérően, a második igazgatói ciklus esetén a pályázat mellőzhető, ha az igazgató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Főigazgató-helyettes és a tagintézmény-vezető – egy személyben

Kérdés: Lehet e valaki egyidejűleg egy több tagintézményből álló köznevelési intézmény főigazgató-helyettese és a tagintézmény vezetője? Ha igen, akkor az illetmény megállapítása során megállapítható-e mindkét vezetői megbízáshoz a vezetői pótlék?
Részlet a válaszából: […] Arra nézve, hogy halmozhatók-e a (magasabb) vezetői megbízások, egy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak lehet-e egyszerre több vezetői megbízása is, nincs kifejezett tiltó szabály. Az, hogy a tagintézmény élére kötelező egyszemélyi felelős vezetőt állítani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Felmentés átszervezés vagy nem megfelelő munkavégzés miatt

Kérdés: Társulás által fenntartott 5 tagintézményből álló óvodával kapcsolatban, intézményi átszervezés következtében az egyik tagintézményben megszűnik a bölcsődei ellátás, mely mindenképpen egy jogviszony megszűnésével jár. Helyette egy új óvodai csoport alakul. Mivel egy intézményhez tartozik az összes tagóvoda, lehetséges-e az átszervezés miatt, hogy nem a megszűnő bölcsődei csoport dolgozói közül kerül valaki felmentésre, hanem egy másik tagintézmény olyan dolgozója, aki munkáját nem tudja teljes mértékben ellátni?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 7. §-ának (2) bekezdése értelmében a köznevelési intézmény több különböző típusú köznevelési intézmény feladatait is elláthatja, valamint nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is összevonható (többcélú intézmény). Tipikusan ilyen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Panaszok vezetői megbízással rendelkező pedagógusra – a lehetséges „reakciók”

Kérdés: Egy óvoda fenntartójához írásos szülői panaszok érkeznek az óvoda egyik pedagógusának tevékenységével, a gyerekekkel való viselkedésével kapcsolatban. Azért a fenntartó a címzett, mivel a kérdéses pedagógus vezetői megbízással is rendelkezik, így bár az óvoda a munkáltató, de a munkáltatói jogkör gyakorlója a fenntartó képviselője. Az ilyen írásos panaszok megalapozhatnak a kérdéses pedagógussal szemben bármilyen munkajogi intézkedést? Ha igen, milyeneket?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 83. §-a (2) bekezdésének e) pontja megadja a fenntartónak a jogot, hogy ellenőrizze a köznevelési intézmény működésének törvényességét, a szakmai munka eredményességét. A Púétv. 66. §-ának (1) bekezdése részletesen felsorolja a pedagógusok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Áthelyezés – határozatlanból határozott idejű jogviszonyba

Kérdés: A köznevelési intézmények közötti végleges áthelyezés lehetséges-e úgy, hogy a dolgozó határozatlan idejű jogviszonyból határozott idejű jogviszonyba kerül?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. 48. §-a szerint az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval kölcsönösen meg kell állapodnia. Az áthelyezés során meg kell állapodni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló új munkakörében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.

Nyugdíjasnak minősülő pedagógus – felmentése, felmentési ideje és a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosultsága

Kérdés: Intézményünk egyházi fenntartású általános iskola, a jövedelemre, felmentésre, jutalomra nincs a Púétv.-től eltérő rendelkezésünk, nincs érvényben kollektív szerződés. Egyik részmunkaidőben dolgozó nyugdíjas pedagógusunktól szeretnénk a tanév végével elköszönni. Jogviszonyát felmentéssel szüntetjük meg. Elküldésének oka, hogy lehetőségünk van felvenni egy olyan pedagógust, aki aktív korú, és teljes állásban tudna jönni hozzánk. A következő kérdésekben szeretnék iránymutatást kapni.
1. Jogviszonya 2019. január 3-án kezdődött intézményünknél. Ennek létrejöttekor a nők 40 éves kedvezményes nyugdíja alapján már nyugdíjasnak minősült. A Púétv. 49. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján mint nyugdíjas munkavállalót küldenénk el. A 49. § (3) bekezdése szerinti indoklási kötelezettség él-e nyugdíjas munkavállaló esetében is?
2. A Púétv. 52. §-ának (2) bekezdése alapján a felmentési idő meghatározásánál csak a nálunk töltött időt kell figyelembe venni (úgy, mint az Mt. hatálya alatti munkavállalóknál), vagy minden olyan jogviszonyt, amit pedagógusként közalkalmazotti vagy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött? Az utóbbi esetben a nyugdíjas munkavállaló felmentéssel való jogviszony-megszüntetésekor akár 8 hónap felmentési időt kell megállapítani?
3. A jogviszony létrejöttekor ő a nők 40 éves kedvezményes nyugdíja alapján már nyugdíjasnak minősült. Amikor nyugdíjba ment, az előző munkahelyén a közalkalmazotti jogviszonya nem érte el a 35 évet, ezért a 40 éves jubileumi jutalmat nem kaphatta meg. Intézményünknél fennálló jogviszonyának megszűnésekor 38 év szolgálati idővel fog rendelkezni. Szeretnék állásfoglalást kérni, hogy a Púétv. 105. §-ának (4) bekezdése az ő esetében alkalmazható-e a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra?
Részlet a válaszából: […] 1. A Púétv. 49. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. Ez a szabály akkor is irányadó, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.

Határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszony – a maximális tartam

Kérdés: Költségvetési szervként, több irányításunk alá tartozó munkáltató (köznevelési intézmény) vagyunk. A Púétv. 40. §-ának (3) bekezdése szerint: „A határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszony tartama a három évet nem haladhatja meg, beleértve a meghosszabbított és az előző határozott időre adott kinevezés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú köznevelési foglalkoztatotti jogviszony tartamát is.” Intézményeinknél gyakori eset, hogy egy kolléga gyermekgondozás vagy egyéb okból igénybe vett fizetés nélküli szabadsága a három évet meghaladja. A helyettesítésére felvett munkavállaló határozott idejű jogviszonya a hároméves korlát miatt a jelenlegi szabályozás alapján nem tűnik meghosszabbíthatónak, még akkor sem, ha a helyettesített személy távolléte továbbra is fennáll. Az Mt. szerint ugyanakkor a határozott idejű munkaviszony akár öt év is lehet. Alkalmazható-e ezen szabálya, figyelemmel a helyettesítés különleges esetére? Milyen jogszerű megoldást javasolnak azon munkáltatók számára, ahol a helyettesítés időtartama bizonyíthatóan és objektív okokból meghaladja a három évet, de a munkáltató nem kíván határozatlan idejű kinevezést adni az álláshely „foglaltsága” miatt?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, hogy az Mt. a Púétv. szerinti köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók esetében nem háttérjogszabály, így nem alkalmazható. A határozott időre szóló kinevezés időtartamának korlátozása (akár három, akár az Mt. szerint 5 évben) uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.
1
2
3
15