120 cikk rendezése:
1. cikk / 120 Lemondott főigazgató – a helyettesítés megoldása
Kérdés: Többcélú intézmény (óvoda és bölcsőde) főigazgatója lemondott a vezetői megbízásáról. A lemondási idő 90 nap (2025. július 1. – 2025. szeptember 30.), eddig a főigazgatói feladatokat köteles ellátni. Tekintettel arra, hogy az intézményben van SzMSz szerinti főigazgató-helyettes, megbízható-e határozott, egyévi időtartamra az intézmény vezetésével? A köznevelési törvény szerint erre – véleményem szerint – a fenntartónak joga van, és a főigazgató-helyettes ezt köteles elfogadni. A főigazgató lemondását a képviselő-testület fogja tárgyalni. A képviselő-testület pályázatot fog kiírni a főigazgatói poszt betöltésére, azonban azt célszerű a 2026/2027-es tanévtől alkalmazni. Az óvodapedagógusok körében a július–augusztus hónap az, amikor valaki esetlegesen más munkáltatónál vállal állást. Amennyiben kiírja a pályázatot a képviselő-testület, és szeptember 1-jei kezdéssel alkalmaz új főigazgatót, ehhez dupla finanszírozást kell hozzárendelni, mert a régi főigazgatónak szeptember 30-ával szűnik meg a főigazgatói megbízása? A volt főigazgatót besorolása szerinti óvodapedagógusként köteles a fenntartó továbbfoglalkoztatni?
2. cikk / 120 Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság – a munkaviszonyban töltött idők
Kérdés: A Púétv. 105. §-a szerinti köznevelési foglalkoztatotti jutalomhoz szükséges időbe beleszámítható-e azon korábbi jogviszony, ahol „egyéb pedagógus” FEOR-kóddal volt alkalmazva a pedagógus mint munkavállaló (kft.-nél, bt.-nél)?
3. cikk / 120 Alapítványi iskola tanítója – a jogviszony típusa
Kérdés: Lehetséges, hogy egy alapítványi iskolában tanítóként dolgozó munkavállaló nem köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban volt korábban foglalkoztatva, hanem az Mt. hatálya alatt?
4. cikk / 120 Bölcsőde a munkáltatónál és az ágazati pótlékok
Kérdés: A munkáltatónál bölcsőde működik. Az ott dolgozó kollégákra vonatkozóan igénybe vehetjük a szociális ágazati összevont pótlékot és a bölcsődei pótlékot. A munkáltató modellváltásban érintett intézmény, tehát a kollégák közalkalmazotti jogviszonyban álltak 2021-ig, majd munkaviszonnyá alakult a jogviszonyuk, ezt követően pedig 2024-ben életbe lépett a Púétv. A pedagógus-munkakörben lévő kollégáknál a Gyvt. 15. §-át alkalmazni kell, a többiekről nem esik szó a törvényben. A pedagógus- és nem pedagógus-munkakörben hogyan kell megállapítani a két pótlékra vonatkozó besorolást a különböző jogviszonyok idején jogviszonyt létesítő kollégák esetében és a most jogviszonyt létesítő kollégák esetében?
5. cikk / 120 „Kilométerpénz” – a munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: A cégünk szeretne utazási költségtérítést adni a munkavállalóinak, akik saját gépjárművüket veszik igénybe munkába járás céljából. Mennyi a minimum összeg/km, amit adhatunk? Az utazási költségtérítést külön nyilatkozatba kell foglalnunk, vagy fel kell tüntetnünk a munkaszerződésen? Az alkalmazottaknak nyilatkozniuk kell, hogy hány kilométer után veszik igénybe a költségtérítést?
6. cikk / 120 Igazgató helyettesítése szabadsága alatt
Kérdés: A Púétv. 17. §-ában felsorolt egyes munkáltatói jogkörök gyakorlása (pl. kinevezés, köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszüntetése) az óvoda igazgatójának kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor óvodánkban az igazgató akadályoztatása (pl. szabadság, táppénz, továbbképzés) esetén az igazgató helyettesítését a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott vezetői helyettesítési rend szerinti igazgatóhelyettes látja el. Jól értjük, hogy ez a jogkör nem terjedhet ki a 17. §-ban felsorolt, az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekre? Az igazgató szabadsága idején van-e bármilyen, jogszabályoknak megfelelő lehetőség arra, hogy a helyettesítést ellátó igazgatóhelyettes aláírjon például egy kinevezést vagy egy jogviszony-megszüntetést?
7. cikk / 120 Szolgálati járandóság és közalkalmazotti jogviszony
Kérdés: Szociális területen foglalkoztatható-e az a nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személy, aki jelenleg is szolgálati járadékot kap?
8. cikk / 120 Munkába járás költségtérítése bérlet mellett
Kérdés: Munkavállalóink éves bérletet kapnak munkavégzés céljából, amit év elején vehetnek át, és használják egész évben. Ezzel párhuzamosan munkába járási utazási költségtérítést is elszámoltunk és számfejtettünk, kifizettünk részükre munkában töltött napokra (a kisgyermekesek munkába járására vonatkozó szabályok szerint). A munkatársak munkavégzéshez kötötten kapnak Budapest-bérletet. Adható-e a kettő egyszerre? Amennyiben nem, visszakövetelhető-e, szükséges-e a visszakövetelés, vagy a visszaköveteléstől el lehet-e tekinteni?
9. cikk / 120 Köznevelés – a fizetési fokozat megállapítása munkaviszonyban
Kérdés: A köznevelési dolgozót be kell sorolni a Kjt. előmeneteli szabályai szerint, meg kell állapítani a fizetési osztályt és fokozatot, és ez alapján adható meg az alapszabadság és a fizetési fokozattól függő pótszabadság. Ez a besorolás azonban csak a szabadság mértéke meghatározásához szükséges. Milyen korábbi jogviszonyokat lehet beszámítani a nevelési-oktatási intézménynél munkaviszonyban betöltött munkakörökben a fizetési fokozat megállapításához? Az iskolai végzettséget nem igénylő munkaköröknél be kell-e számítani a korábbi, nem a Kjt. alá tartozó munkaviszonyokat? Az értelmezendő törvényi rész: 87/A. § (3) bekezdés a) pont.
10. cikk / 120 Kérelem – óvodapedagógusból asszisztens
Kérdés: Az önkormányzatunk által fenntartott óvodánkban az egyik óvodapedagógusunk a következő írásos kéréssel fordult az intézmény igazgatója felé: az óvodapedagógusi határozott álláshelyén a továbbiakban pedagógiai asszisztensként szeretne dolgozni határozott idejű jogviszonyban, vállalva ezzel bére csökkenését. A fent nevezett dolgozónak óvónői szakközépiskolai, óvónő végzettsége van. A Púétv. megengedi, hogy pedagógus-álláshelyen, pedagógiai asszisztensként dolgozzon úgy, hogy az intézménynek nincs üres pedagógiai asszisztens álláshelye? Illetve, amennyiben ezt a törvény nem engedi, milyen formában tudja foglalkoztatni az intézmény igazgatója a dolgozót?
