Találati lista:
1. cikk / 125 Rokonok az óvodában
Kérdés: Hozzátartozó foglalkoztathatósága: önkormányzati fenntartású, önálló gazdálkodó szervként működő óvodánál, ahol az óvodavezető a munkáltatói jogkör gyakorlója, létesíthet e bármilyen jellegű jogviszonyt a vezető vér szerinti gyermeke?
2. cikk / 125 Köznevelési foglalkoztatotti jutalom – ami nem jogszerző idő
Kérdés: 2024 augusztusában önkormányzati fenntartású óvodánk áthelyezéssel átvett óvodapedagógus köznevelési foglalkoztatott munkavállalót. A köznevelési foglalkoztatottat átadó munkáltató korábbi kinevezésében a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál 2016. 09. 01. – 2017. 07. 31. közötti időszakban óvodapedagógus-munkakörben eltöltött 11 hónapos jogviszonyt nem ismert el a köznevelési jutalom beszámításához. A munkavállaló áthelyezésekor, 2024 augusztusában – mivel a státusztörvény már hatályban volt – felmerült annak lehetősége, hogy az állami intézményben eltöltött időn kívül a köznevelési jutalom számításánál az egyházi és magánintézményekben óvodapedagógusként ledolgozott jogviszonyt is figyelembe kell venni. Amennyiben az új munkáltató a fentiek szerint járna el, a köznevelési foglalkoztatott 2025. 04. 25-én jogosult lett volna a 25 éves köznevelési jutalomra. Figyelembe kell venni a köznevelési jutalom számításánál a munkavállaló Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál óvodapedagógus-munkakörben eltöltött jogviszonyát?
3. cikk / 125 Diabéteszellátási pótlék – „részben” óvodatitkárnak
Kérdés: Óvodában dolgozó pedagógiai asszisztens részesül diabéteszellátási pótlékban. 2025. I. 1. – 2025. II. 28. napjáig 8 órában volt a diabéteszes gyermek mellett. 2025. III. 1-től kinevezése módosítva lett, és 4 órában továbbra is a diabéteszes gyermek mellett van (a gyermek csak 8 és 12 óra között van az óvodában), de további 4 órában óvodatitkári feladatokat lát el. A diabéteszellátási pótlék összege függ-e attól, hogy a NOKS-os dolgozó hány órában van foglalkoztatva? Óvodatitkárként járhat neki a diabéteszellátási pótlék, amennyiben ezt a munkaköri leírása tartalmazza?
4. cikk / 125 Nyugdíjba menetel és munkavállalás
Kérdés: Az intézményünkhöz – amely nem minősül sem szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónak, intézménynek, illetve ilyen hálózat tagjának, sem köznevelési intézménynek vagy szakképző intézménynek – tartozó iskolai tálalókonyhákban dolgozókra a Kjt. rendelkezései az irányadók. Van olyan konyha, ahol olyan kevés a közalkalmazott, hogy abban az esetben, ha bármelyikük nyugdíjba megy, nem tudjuk a létszámot feltölteni, viszont a nyugdíjas kolléganő továbbra is szívesen dolgozna a tálalókonyhán úgy, hogy a nyugdíját is szeretné megtartani. Megoldás lehet-e a megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás? Milyen egyéb lehetőséget tudnának javasolni?
5. cikk / 125 Pedagógus besorolása – a szakmai gyakorlat
Kérdés: A nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörbe kinevezendő személy korábban pedagógusvégzettséget szerzett, viszont nem dolgozott a 401/2023. Korm. rendelet 42. §-ának (1) bekezdésében részletezett munkakörök egyikében sem. Véleményünk szerint az említett kormányrendelet 37. §-ának (14) bekezdése alapján csak akkor sorolhatnánk Pedagógus I. fokozatba, amennyiben a 42. § (1) bekezdés a)–i) pontjában felsorolt jogviszonyok közül rendelkezne legalább két év szakmai gyakorlattal. Ezek alapján, mivel ezen szükséges két év szakmai gyakorlattal nem rendelkezik, őt Gyakornok fokozatba kell sorolnunk?
6. cikk / 125 Lemondott főigazgató – a helyettesítés megoldása
Kérdés: Többcélú intézmény (óvoda és bölcsőde) főigazgatója lemondott a vezetői megbízásáról. A lemondási idő 90 nap (2025. július 1. – 2025. szeptember 30.), eddig a főigazgatói feladatokat köteles ellátni. Tekintettel arra, hogy az intézményben van SzMSz szerinti főigazgató-helyettes, megbízható-e határozott, egyévi időtartamra az intézmény vezetésével? A köznevelési törvény szerint erre – véleményem szerint – a fenntartónak joga van, és a főigazgató-helyettes ezt köteles elfogadni. A főigazgató lemondását a képviselő-testület fogja tárgyalni. A képviselő-testület pályázatot fog kiírni a főigazgatói poszt betöltésére, azonban azt célszerű a 2026/2027-es tanévtől alkalmazni. Az óvodapedagógusok körében a július–augusztus hónap az, amikor valaki esetlegesen más munkáltatónál vállal állást. Amennyiben kiírja a pályázatot a képviselő-testület, és szeptember 1-jei kezdéssel alkalmaz új főigazgatót, ehhez dupla finanszírozást kell hozzárendelni, mert a régi főigazgatónak szeptember 30-ával szűnik meg a főigazgatói megbízása? A volt főigazgatót besorolása szerinti óvodapedagógusként köteles a fenntartó továbbfoglalkoztatni?
7. cikk / 125 Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság – a munkaviszonyban töltött idők
Kérdés: A Púétv. 105. §-a szerinti köznevelési foglalkoztatotti jutalomhoz szükséges időbe beleszámítható-e azon korábbi jogviszony, ahol „egyéb pedagógus” FEOR-kóddal volt alkalmazva a pedagógus mint munkavállaló (kft.-nél, bt.-nél)?
8. cikk / 125 Alapítványi iskola tanítója – a jogviszony típusa
Kérdés: Lehetséges, hogy egy alapítványi iskolában tanítóként dolgozó munkavállaló nem köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban volt korábban foglalkoztatva, hanem az Mt. hatálya alatt?
9. cikk / 125 Bölcsőde a munkáltatónál és az ágazati pótlékok
Kérdés: A munkáltatónál bölcsőde működik. Az ott dolgozó kollégákra vonatkozóan igénybe vehetjük a szociális ágazati összevont pótlékot és a bölcsődei pótlékot. A munkáltató modellváltásban érintett intézmény, tehát a kollégák közalkalmazotti jogviszonyban álltak 2021-ig, majd munkaviszonnyá alakult a jogviszonyuk, ezt követően pedig 2024-ben életbe lépett a Púétv. A pedagógus-munkakörben lévő kollégáknál a Gyvt. 15. §-át alkalmazni kell, a többiekről nem esik szó a törvényben. A pedagógus- és nem pedagógus-munkakörben hogyan kell megállapítani a két pótlékra vonatkozó besorolást a különböző jogviszonyok idején jogviszonyt létesítő kollégák esetében és a most jogviszonyt létesítő kollégák esetében?
10. cikk / 125 „Kilométerpénz” – a munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: A cégünk szeretne utazási költségtérítést adni a munkavállalóinak, akik saját gépjárművüket veszik igénybe munkába járás céljából. Mennyi a minimum összeg/km, amit adhatunk? Az utazási költségtérítést külön nyilatkozatba kell foglalnunk, vagy fel kell tüntetnünk a munkaszerződésen? Az alkalmazottaknak nyilatkozniuk kell, hogy hány kilométer után veszik igénybe a költségtérítést?
