Hamis nyelvvizsga és a jogviszony megszüntethetősége

Kérdés: Amennyiben egy kormánytisztviselővel kapcsolatosan a munkáltatónak az jut a tudomására jogerős bírósági ítélet alapján, hogy hamis nyelvvizsga alapján szerzett diplomát még a munkáltatóhoz történő kinevezése előtt, mi a helyes eljárás a munkáltató részéről? A Kit. 84. §-ának (5) bekezdése alapján hatósági bizonyítványt kér tőle, és amennyiben az nem „tiszta”, úgy azonnali hatállyal – felmentéssel – megszünteti a jogviszonyát a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének c) pontja és (6) bekezdése alapján? (A diploma és a nyelvvizsga nem foglalkoztatási feltétel, elegendő az érettségi, viszont a tiszta erkölcsi bizonyítvány foglalkoztatási feltétel.) Ha az erkölcsi bizonyítványába nem került be a fenti jogsértés, akkor milyen jogcímen szüntethető meg a jogviszonya? A munkáltató nem kívánja tovább alkalmazni, tekintettel arra, hogy ez rontaná a szervezet megítélését. Felmerülhet-e a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti érdemtelenséggel indokolt felmentés? A jogsértő magatartást az érintett a munkáltatóhoz történő kinevezése előtt követte el. Amennyiben a jogsértő cselekmény elkövetésére a foglalkoztatása alatt került volna sor, úgy álláspontunk szerint érdemtelenség jogcímen felmentéssel meg kellene szüntetni a jogviszonyt. Azonban kérdés, hogy a fenti esetben is megáll-e ez a jogalap? Mivel a megszüntetési jogcímek közül a legsúlyosabb következményekkel az érdemtelenség jár, és a munkáltató nem kívánja hátrányosabb helyzetbe hozni a kormánytisztviselőt, mint szükséges, azonban a kormányzati szolgálati jogviszonyt fenntartani sem kívánja, kérjük szíves állásfoglalásukat a kérdésben.
Részlet a válaszából: […] a fentiek bebizonyosodnak, az olyan foglalkoztatást kizáró okot valósít meg, amely esetében kötelező az azonnali hatályú felmentés. Ebben az esetben a kormánytisztviselőt felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg, a megszüntetés okát és jogkövetkezményeit ugyanakkor értelemszerűen közölni kell a kormánytisztviselővel [Kit. 107. § (8) bek.].Megjegyzendő továbbá, hogy a kormányzati igazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszonyt a Kit. 75. §-ának (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal köteles megszüntetni, és az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazni,– ha a kormánytisztviselő a Kit. 84. §-ának (5) bekezdésében foglalt kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető okból történt, vagy– ha a foglalkoztatást kizáró és a Kit. 84. § (1)–(4) bekezdései alapján vizsgálandó követelményeknek való megfelelést a kormánytisztviselő a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni, vagy a foglalkoztatást kizáró ok egyéb módon a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudomására jut [Kit. 107. § (7) bek.].Ha a fentiek szerint bármely oknál fogva nem áll fenn a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének c) pontja, (6) vagy (7) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmentés, illetve megszüntetés lehetősége („kötelezősége”), de egyébként valós, hogy a kormánytisztviselő hamis nyelvvizsga alapján szerzett diplomát a munkáltatóhoz történő kinevezése előtt, úgy a jogviszony megszüntetésének lehetősége meglehetősen aggályos. Az nyilvánvaló ugyan, hogy a kormányzati igazgatási szerv számára nemkívánatos az érintett továbbfoglalkoztatása, hiszen ez a szervezet megítélését hátrányosan befolyásolhatja. A Kit. ugyanakkor a jogviszony megszűnését, megszüntetését csak a törvényben meghatározott esetekben teszi lehetővé. A Kit. 104. §-a szerinti megszűnési esetek nem jöhetnek szóba. A felmentési esetek közül a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti érdemtelenség megítélésünk szerint erre az esetre nem alkalmazható. Érdemtelenségnek minősül, ha a kormánytisztviselő– a munkahelyén kívül olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv jó hírnevét vagy a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja, vagy– a feladatait nem az alappal elvárható szakmai elhivatottsággal végzi, és emiatt nem várható el, hogy a jogviszonyát fenntartsák [Kit. 109. (2) bek.].Az első fordulatból ugyan az megvalósult, hogy a munkahelyen kívül tanúsított magatartásról volt szó, amely alkalmas arra, hogy a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv jó hírnevét vagy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:        

Csoportos létszámcsökkentés helyett…

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy a munkáltató a csoportos létszámcsökkentés tárgyalási szakaszában, illetve a döntést követően, de a végrehajtás első ütemét megelőzően, párhuzamosan, oly módon, hogy az elbocsátott munkavállalók száma nem éri el a jogszabályi limitet, a munkáltató működésével összefüggő okból nem csoportos létszámcsökkentést is végrehajt? Például az Mt. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben 40 fő munkavállalót kell elbocsátani. 9 fővel közli a felmondást, majd kiküldi az Mt. 72. §-ának (2) bekezdése szerinti tájékoztatót az üzemi tanács részére. Az Mt. 72. §-ának (3) bekezdése szerinti tárgyalási határidő betartását követően meghozza a döntést. A korábbi 9 fő leépítését követően, a 31. napon további 9 főt bocsát el. A döntése keretében az első ütemet úgy határozza meg, hogy a második 9 fő elbocsátását követően elteljen legalább 30 nap. Majd pedig a csoportos létszámcsökkentéssel érintett fennmaradó munkavállalói létszámot (40–9–9 = 22 fő) elküldi egy ütemben a csoportos létszámleépítés keretében.
Részlet a válaszából: […] bekezdésének b) pontja szerinti munkáltatói intézkedést (határozott idejű munkaviszony munkáltató általi indokolás nélküli azonnali hatályú felmondása a hátralévő időre, de legfeljebb tizenkét havi távolléti díj kifizetése mellett), valamint – ellenkező bizonyításig – a felmondást, ha az Mt. alapján nem kell indokolni (nyugdíjasnak minősülő munkavállaló és a vezető állású munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondása a munkáltató által) [Mt. 73. § (4)–(5) bek.].Az Mt. szerint a csoportos létszámcsökkentés időbeni ütemezését harmincnapos időszakok alapján kell meghatározni. Ebből a szempontból a munkáltató döntésében meghatározott ütemezést kell irányadónak tekinteni [Mt. 73. § (2) bek.]. A munkáltatónak meg kell határoznia a csoportos létszámcsökkentés kezdő időpontját, ez pedig értelemszerűen maga után vonja az első és a soron következő harmincnapos tartamokat is. Az Mt. 73. §-ának (3) bekezdése szerint a munkavállalók létszámát együttesen kell figyelembe venni, ha a munkáltató az utolsó munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől vagy a megállapodás kötésétől számított harminc napon belül újabb, a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot közöl vagy megállapodást köt.A kérdés ugyan nem tartalmazza, hogy a munkáltató az Mt. 71. §-a (1) bekezdésének melyik pontja alá tartozik, ez azonban a választ lényegében nem befolyásolja. Álláspontunk szerint a munkaviszony-megszüntetések időpontját akként is meg lehet határozni, hogy a munkáltató elkerülje a csoportos létszámcsökkentésre irányadó szabályok alkalmazását, illetve akként is, hogy a munkáltató csökkentse azoknak a munkavállalóknak a számát, akik beletartoznak a csoportos létszámcsökkentésbe. Ha ugyanis nincs olyan harmincnapos időszak, amelyen belül elérné a megszüntetések (felmondások közlésének vagy a csoportos létszámcsökkentésbe beleszámítandó közös megegyezések megkötésének) száma a fentiekben ismertetett törvényi korlátokat, az nem lesz csoportos létszámcsökkentés,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:  

Felmondási tilalom fennállása és az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés

Kérdés: A reprodukciós eljáráshoz kapcsolódó felmondási védelem időtartamának kezdő időpontjával kapcsolatos a kérdésünk. A munkavállaló 2026 februárjában kezdte meg a reprodukciós eljárást IVF-protokoll keretében. A petesejtleszívásra 2026 májusának végén került sor, amelynek eredményeként embriófagyasztás történt. Egészségügyi okok miatt jelenleg egy hosszabb előkészítő kezelés zajlik, ezért a fagyasztott embrió beültetésére várhatóan csak 2026 szeptemberében kerülhet sor. A munkáltatónál ugyanakkor éppen ebben az időszakban várható létszámcsökkentés, amely a munkavállalót is érintheti. A reprodukciós eljáráshoz kapcsolódó, legfeljebb hat hónapig fennálló felmondási védelem kezdő időpontját mi alapján kell meghatározni: a reprodukciós eljárás (IVF-protokoll) megkezdésének időpontjától, a petesejtleszívás napjától, a fagyasztott embrió beültetésére történő felkészítés megkezdésétől vagy más időponttól? A reprodukciós intézet által kiállított igazolásnak mely időpontot kell tartalmaznia ahhoz, hogy a munkavállalót az Mt. szerinti felmondási védelem megillesse? Fagyasztott embrió beültetése esetén a felmondási védelem szempontjából a reprodukciós eljárás folyamatosnak tekintendő a petesejtleszívás és a későbbi embriótranszfer közötti időszakban is, vagy a védelem kezdő időpontját kizárólag a jogszabályban meghatározott konkrét orvosi eseményhez kell kötni?
Részlet a válaszából: […] egyidejűleg személyesen megjelent kérelmezőket az adott esetben elvégezhető reprodukciós eljárásról szóban és írásban tájékoztatja. A reprodukciós eljárás a házastársak vagy élettársak együttes, illetve az Eütv. további kizáró nyilatkozata hiányában az egyedülállóvá vált nő és egyedülálló nő írásbeli kérelmére végezhető [Eütv. 168. § (1) bek.]. A reprodukciós eljárás csak a kérelmezők – tájékoztatásukat követően tett – együttes írásbeli beleegyező nyilatkozata alapján kezdhető meg, illetve – egyedülállóvá vált nő esetén – a kérelmező írásbeli beleegyező nyilatkozata esetén folytatható. Az Eütv. 171. §-ának (4) bekezdése szerinti nőiivarsejt-adományozás esetén a reprodukciós eljárás megkezdésének, illetve folytatásának feltétele az adományozó – az Eütv. 168. §-ának (6) bekezdése szerinti tájékoztatást követően tett – írásbeli beleegyező nyilatkozata vagy az Eütv. 171. §-ának (4) bekezdésében meghatározott együttes írásbeli nyilatkozat. A reprodukciós eljárása házastársak vagy élettársak együttes, illetve az Eütv. további kizáró nyilatkozata hiányában kezdete a beleegyező nyilatkozatok aláírásának napja [Eütv. 168. § (4) bek.].Mindezek alapján egyértelmű, hogy az emberi reprodukciós eljárás kezdete és egyúttal az Mt. 65. §-ának (3) bekezdése szerint fennálló felmondási tilalom kezdő időpontja a fentiekben említett beleegyező nyilatkozatok aláírásának a napja. Ebből következik az is, hogy a felmondási védelem nem önmagában a reprodukciós intézet által kiállított igazolástól függ, hiszen az annál a ténynél fogva illeti meg az érintett munkavállalót, hogy a hivatkozott beleegyező nyilatkozatot aláírta. Ha a reprodukciós intézet a reprodukciós eljárásról igazolást állít ki, annak értelemszerűen indokolt ez utóbbi napot tartalmaznia olyan időpontként, amelytől elkezdődött a reprodukciós eljárás.Bármilyen módszerről is van szó – így a fagyasztott embrió beültetése esetén is ugyanez a helyzet –, a felmondási védelem szempontjából a reprodukciós eljárás folyamatosnak tekintendő egészen attól az időponttól kezdődően,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:      

Munkáltatói azonnali hatályú felmondás – a jogszerűség kritériumai

Kérdés: Építésvezető munkaviszonyát a munkáltató azonnali hatályú felmondással szüntette meg, mert a felügyelete alatt, a területen az alvállalkozó megsértett egy fontos vezetéket a földben. Utólag kiderült, hogy azon a területen csak kézi ásás volt engedélyezett, erről azonban senki nem tudott. Előzetesen már végeztek azon a nyomvonalon munkát, és akkor sem kézzel történt az ásás. A munkáltató állítása szerint erről pár hónapja kapott a munkavállaló levelet, azonban ez nem igaz, sem korábban, sem aznap nem volt erről információja, a területért nem ő volt a felelős, csak helyettesített, azonban a munkát nem adta át neki senki. A közműtérképet megkapta ugyan aznap reggel, de azon sem volt semmilyen tiltás jelölve, sem a vezeték mélysége. Megállja-e a helyét az azonnali hatályú felmondás súlyos gondatlanságra hivatkozva? A munkavállalót az eset után nem hallgatták meg, miután a munkáltató tudomást szerzett a történtekről, e-mailben kiküldte az azonnali hatályú felmondást.
Részlet a válaszából: […] munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. A kérdésben leírtakból az tűnik ki, hogy a munkáltató a hivatkozott tényállást olyan munkaviszonyból származó lényeges és jelentős mértékű kötelezettségszegésként értékelte, amelyet a munkavállaló súlyos gondatlansággal követett el. Azt, hogy az azonnali hatályú felmondás jogszerű volt-e, csak az eset összes körülménye ismeretében, ezek mérlegelése alapján, a bizonyítási eljárás függvényében lehet eldönteni. Erre figyelemmel válaszunkban azokat az alapvető kérdéseket vethetjük fel, amelyek egy esetleges munkaügyi perben is minden bizonnyal a vizsgálat tárgyát képezik.A kérdésből az tűnik ki, hogy a munkavállaló nem tudta, hogy az érintett területen csak kézi ásás volt engedélyezett, és erről a munkavállaló nem is kapott tájékoztatást. Különös tekintettel arra, hogy az építésvezető csak mint helyettesítő volt jelen a munkaterületen. Ha a munkavállaló – figyelemmel az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsításának [Mt. 6. § (1) bek.], valamint az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerinti munkavégzés kötelezettségére [Mt. 52. § (1) bek. c) pont] – nem tudta és nem is kellett volna tudnia, hogy az adott területen a gépi ásás nem engedélyezett vagy kockázatos, akkor az azonnali hatályú felmondás nem tűnik jogszerűnek, mivel a munkavállalói kötelezettségszegés csak látszólagos. Amennyiben a munkáltató nem teljesítette a tájékoztatási, illetve együttműködési kötelezettségét [Mt. 6. § (2) és (4) bek.], és nem tájékoztatta megfelelően az építésvezetőt a kézi ásás szükségességéről, valamint arról, hogy a gépi ásás tiltott, úgy a munkavállalói kötelezettségszegés minden bizonnyal látszólagos csupán, és ennélfogva az azonnali hatályú felmondás nem jogszerű.Ha[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:      

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértése – nincs felmentési védelem

Kérdés: A Kit. 113. §-ának (6) bekezdése értelmében a Kit. 113. §-ának (5) bekezdésében meghatározott védelem nem vonatkozik a kormánytisztviselő jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére, ha a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül. A Kit. 113. §-ának (1) és (5) bekezdésében meghatározott védelem pedig nem vonatkozik a kormánytisztviselő jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére, ha a felmentést a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének e) vagy g) pontjában foglaltak szerint a kormánytisztviselő kérelmezi [Kit. 113. § (7) bek.]. Felmentési védelem nem illeti meg továbbá a kormánytisztviselőt a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti érdemtelenség és a 107. §-ának (6) bekezdése szerinti foglalkoztatást kizáró ok jogcímén, a 107. §-a (1) bekezdésének f) vagy h) pontja, valamint a 107. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján történt felmentése esetén [Kit. 113. § (8) bek.]. A Kit. felmentési jogcímei két csoportba oszthatóak: az egyik, amikor felmenthető a kormánytisztviselő, a másik, amikor kötelezően fel kell menteni a kormánytisztviselőt. Mindkét csoportból néhányat kiemelt a jogalkotó, amelyeknél felmentési védelem nem illeti meg a kormánytisztviselőt (illetve két esetben jogcímtől függetlenül is). A Kit. 113. §-ának (6)–(8) bekezdéseit úgy kell-e értelmezni (ellentétes következtetésen alapuló jogértelmezés), hogy minden más esetben megilleti a kormánytisztviselőt a felmentési védelem? Az Vnytv. 9. §-ának (1) bekezdése alapján annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni. Amennyiben a Vnytv. fenti bekezdése alapján fel kellene menteni a kormánytisztviselőt, megilleti-e felmentési védelem?
Részlet a válaszából: […] általi felmentéssel történő megszüntetésére vonatkoznak, azon túlmenően egyéb megszüntetési (pl. lemondás, közös megegyezés, hivatalvesztés, próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetés) vagy megszűnési jogcímnél nem irányadók. A Kit. 113. §-ának – kérdésben idézett – (6)–(8) bekezdései a felmentési védelem esetei alóli kivételeket sorolja fel. Ebből az következik, hogy amennyiben a kormánytisztviselő felmentésére kerül sor, a kivételként fel nem sorolt esetekben, a Kit. felmentési védelemre irányadó rendelkezéseit alkalmazni kell. Azaz, ha nem esik a kivételek közé egy adott tényállás, a kormánytisztviselőt megilleti a felmentési védelem.A Vnytv. 9. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint a Vnytv. szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el. Ez azt jelenti, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:    

Áthelyezés – határozatlanból határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatási jogviszonyban álló óvodapedagógus áthelyezéssel kerülne egyik óvodából egy másik település óvodájába. Jelenleg határozatlan idejű a kinevezése, azonban az áthelyezés során határozott időre vennénk fel, helyettesítés céljából. Ebbe az óvodapedagógus beleegyezett. Ez lehetséges? Vagy csak határozatlan idejű foglalkoztatásra van lehetőség áthelyezésnél?
Részlet a válaszából: […] jutalomnak a jogviszony megszüntetésekor történő előre hozott kifizetésére sem kerülhet sor. A törvény a háromoldalú megállapodás minimális tartalmát rögzíti: a foglalkoztatottnak, a régi és az új munkáltatónak meg kell állapodniuk a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló új munkakörében, munkahelyében, havi illetményében és az áthelyezés időpontjában. Azt a törvény nem zárja ki, hogy ezenfelül bármi másban is megállapodjanak, tehát akár azt sem, hogy a megállapodás alapján a korábbi határozatlan időre szóló jogviszony helyett az újonnan létrejövő jogviszony csak határozott időre szóljon. Természetesen az e megállapodást aláíró foglalkoztatott ezzel saját magát hozza rosszabb helyzetbe, hiszen ez esetben a jogviszonya nemcsak felmentéssel,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:  

Büntetőeljárás eltitkolásának jogkövetkezményei

Kérdés: A Kit. 82. § (2)–(3) bekezdése alapján nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony azzal, aki az ott meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll. A Kit. 82. §-ának (12) bekezdése alapján a kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek. Van-e olyan kötelezettsége a már a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselőnek, miszerint be kell jelentenie, hogy (a fenti bűncselekmények miatti) büntetőeljárás hatálya alatt áll? Ha bejelenti, a jogviszonyt meg kell szüntetni [Kit. 107. § (2) bek. c) pont]. Ha nem jelenti be, elképzelhető, hogy a munkáltató sosem kerül ezen információ birtokába. Ha a büntetőeljárás lezárulta után kiderül, hogy korábban a kormánytisztviselő büntetőeljárás hatálya alatt állt, mit tehet a munkáltató? Konkrét példával élve, ha a munkáltató tudomására jut 2026-ban, hogy 2025-ben a kormánytisztviselő a Kit. szerinti bűncselekmények valamelyike miatt büntetőeljárás hatálya alatt állt, a tudomásszerzés időpontjában (2026-ban) már lezárult a büntetőeljárás (az erkölcsi bizonyítvány „tiszta”), hogyan rendezhető ez a helyzet utólag?
Részlet a válaszából: […] kell felelnie a törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek [Kit. 82. § (12) bek.]. A büntetőeljárás megindulása tehát nemcsak a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését, hanem annak fenntartását is kizárja, így a büntetőeljárás megindulásának ténye foglalkoztatást kizáró okot jelent a jogviszony fennállása alatt is. Erre tekintettel a kormányzati igazgatási szervnek, ha foglalkoztatást kizáró ok jut a tudomására, a kormányzati szolgálati jogviszonyt azonnali hatállyal, felmentéssel kell megszüntetnie [Kit. 107. § (2) bek. c) pont, (6) bek.]. Továbbá, ebben az esetben a kormánytisztviselőt felmentési idő és végkielégítés sem illeti meg. A megszüntetés okát és jogkövetkezményeit közölni kell a kormánytisztviselővel [Kit. 107. § (8) bek.].A Kit. az általános magatartási követelmények és alapelvek között írja elő, hogy a feleknek egymást tájékoztatni szükséges minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy változásról, amely a Kit.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges [Kit. 63. § (2) bek.]. Az érintett kormánytisztviselő a jelen esetben igen lényeges tájékoztatási kötelezettségét elmulasztotta a munkáltató felé teljesíteni. Ez pedig – figyelemmel a büntetőeljárás megindulásához kapcsolódó jogkövetkezmények rendkívüli súlyosságára (azonnali hatályú jogviszony-megszüntetés) – olyan súlyú kötelezettségszegésnek minősül, amely – a büntetőeljárás lezárulta után – megítélésünk szerint megalapozhatja a kormánytisztviselő fegyelmi felelősségét. A Kit. egyértelműen fogalmaz: fegyelmi vétséget követ el a kormánytisztviselő, ha kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi [Kit. 166. § (1) bek.]. Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a fegyelmi eljárást megindítani. Amennyiben a kérdés szerinti esetben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:        

Polgármesteri költségtérítés – tilalom kivétellel

Kérdés: 2026. július 1. napján hatályba lépett a Mötv. módosítása, mely eltörölte a polgármesterek költségtérítését. Hivatalunknál a polgármester saját gépkocsival és telefonnal teljesíti a belföldi kiküldetést, egyéb városon túli munkaköréhez tartozó feladatait (pl. Budapest – konferenciák, Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének gyűlései, környező városok, települések rendezvényein való hivatalos megjelenés), valamint – mint társulási tagönkormányzat – a társulás székhelyén megtartott üléseken való részvételt, melyre eddig a jogszabályban foglalt költségtérítés adott fedezetet. A Kttv. 54. §-a rendelkezik a kiküldetés szabályairól, illetve a 225/L. § (1) bekezdése határozza meg a polgármesterre vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát. A hivatkozott rendelkezésben azonban a Kttv. 54. §-a nem szerepel. A polgármester fent hivatkozott feladatai ellátásához kapcsolódóan jogosult-e bármilyen egyéb számlával igazolt költségeinek megtérítésére? A képviselő-testület mint munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult-e megállapítani egy költségkeretet a fenti feladatok ellátása érdekében?
Részlet a válaszából: […] (6) bekezdése szerint, ahol jogszabály munkaviszonyt említ, ott – eltérő rendelkezés hiányában – a polgármester foglalkoztatási jogviszonyát is érteni kell. A Kttv. 225/K. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a Kttv. eltérően nem rendelkezik, a polgármesteren az alpolgármestert, a vármegyei közgyűlés elnökét, alelnökét, a főpolgármestert, a főpolgármester-helyettest is érteni kell. Ebből arra lehet következtetni, hogy a 39/2010. Korm. rendelet munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre irányadó szabályait – az ott meghatározottak szerint – egyebek mellett a polgármesterre is alkalmazni kell.Ezenfelül a fenti okfejtés alapján irányadó lehet a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. Korm. rendelet is, amelynek hatálya kiterjed a munkáltatókra és a velük az Art. 7. §-ának 38. pontja szerinti munkaviszonyban álló munkavállalóra (a fentiek szerint így elviekben a polgármesterre is), kivéve, ha törvény, kormányrendelet vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítésére eltérő szabályt állapít meg [437/2015. Korm. rendelet 1. §]. A 437/2015. Korm. rendelet 2. §-a kimondja, hogy a belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára költségtérítés – ún. napidíj – jár. A napidíj számlával, egyszerűsített számlával igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el. A rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Átalányként a munkavállalót legalább napi ötszáz forint napidíj illeti meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíj-átalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni. Nem számolható el napidíj, ha a távollét időtartama a hat órát nem éri el, vagy ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja [437/2015. Korm. rendelet 3–4. §]. A konferencián, gyűlésen, ülésen való részvételhez, hivatalos megjelenéshez kapcsolódó utazásokra, ha azok a 437/2015. Korm. rendelet szerinti belföldi hivatalos kiküldetés körébe tartoznak, e rendelet szabályai is kiterjednek.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:          

Idei köztisztviselői illetményemelés elszámolása

Kérdés: A 2026. évi köztisztviselői illetményemelés elszámolásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. A 2025. évben is állományban lévő kollégák esetében, úgy gondolom, egyszerű a felhasznált támogatás mértékének kiszámítása, a régi és a 2026. januári emelt bérük különbségéből kijön az egy hónapra felhasznált bértámogatás összege (+ szocho). 2026-ban viszont több új jogviszony jött létre a hivatalunknál, van, amelyik megszűnt köztisztviselő álláshelyét tölti be, vannak viszont olyanok is, akik régóta (évek óta) betöltetlen álláshelyre lettek felvéve. Az ő esetükben elszámolható-e a bérük egy része, vagy esetleg a teljes illetmény a bértámogatás részévé válhat?
Részlet a válaszából: […] központi költségvetés hivatali működéshez biztosított fajlagos támogatásának emeléséről 532.500 forint/fő összegben, amely összeg kizárólag a 2025. július 1. napjával történő köztisztviselői illetményemelés végrehajtásához használható fel,b) a 2026. évben gondoskodjon a 10.000 és 30.000 fő közötti lakosságszámú települési székhelyű hivatalok esetében a központi költségvetés által biztosított fajlagos támogatás 9.280.000 forint/fő összegre történő növeléséről.A Kormány határozataival összhangba hozott jogszabályok a következőképpen rendelkeznek, és rendelkeztek korábban: A 2026. V. 14. naptól hatálytalan Kttv. 254/A. §-a így szólt: A legfeljebb 10.000 fő lakosságszámú települési székhelyű önkormányzati hivatal esetén az önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen kapott támogatásnak a 2025. évi Kvtv. 21. §-ának (3) bekezdése szerinti, fajlagos összegű támogatás tárgyévi emelése szerinti növekményét az érintett települési önkormányzat kizárólag az önkormányzati hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményének 2025. július 1-jétől történő emelésére fordíthatta. A fentiek szerinti támogatás cél szerinti felhasználását a Magyar Államkincstár (MÁK) a 2025. évi önkormányzati költségvetési beszámoló felülvizsgálatával egyidejűleg ellenőrzi [Kttv. 254/A. § (1) és (2) bek.].Továbbá, a 2026. V. 14. naptól szintén hatálytalan Kttv. 254/B. §-ának (1) bekezdése előírta, hogy a Kttv. 254/A. §-a szerint nyújtott központi költségvetési többlettámogatás felhasználása érdekébena) a Kttv. 235. §-ának (1) bekezdésétől eltérően a személyi illetmény 2025. március 1-jétől eltérő kezdő időponttal is megállapítható vagy emelhető, ebben az esetben a teljesítményértékelés mellőzhető,b) a Kttv. 235. §-ának (3) bekezdésétől és a Kttv. 254. §-ának (2) bekezdésétől eltérően személyi illetmény esetén pótlék megállapítható.A még mindig hatályban lévő, a Kttv. 254/B. §-ának (2) bekezdése szerint pedig a képviselő-testület jogosult a köztisztviselői illetményalap évközi emelésére. [Megjegyezzük, hogy 2026. V. 13. napig a Kttv. 254/B. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a képviselő-testület jogosult a 2025. évi köztisztviselői illetményalap évközi emelésére.]A fenti Kttv. szabályokhoz a – szintén 2026. V. 14. naptól hatálytalan – 219/2025. Korm. rendelet tartalmazott kapcsolódó rendelkezéseket. E kormányrendelet 1. §-a rögzítette, hogy a 424/2022. Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a Kttv.-t a 219/2025. Korm. rendeletben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. Eszerint a Kttv. 254/A. §-át a legfeljebb 30.000 fő lakosságszámú települési székhelyű önkormányzati hivatalokra kellett alkalmazni [219/2025. Korm. rendelet 2. §]. Továbbá, a 219/2025. Korm. rendelet 3. §-a úgy rendelkezett, hogy a Kttv. 254/B. §-a szerinti, a 2025. évi évközi illetményemelés végrehajtását segítő intézkedések a vármegyei önkormányzatokat a 2025. évben megillető kiegészítő támogatás felhasználása[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:        

Bérfizetés készpénzben közfoglalkoztatottnak

Kérdés: Egy közfoglalkoztatott dolgozó, aki készpénzben szokta felvenni a fizetését, az utolsó bért nem tudta átvenni, mert börtönbe került. Meghatalmazással megkaphatja-e, amennyiben a börtönben van lehetősége meghatalmazást írni? Vagy helyezzük letéti számlára a pénzt, amíg nem tudja személyesen felvenni?
Részlet a válaszából: […] útján is tehet, az erre irányuló meghatalmazást írásba kell foglalni. Ilyen meghatalmazás hiányában – vagyis a törvény erejénél fogva – is eljárhat a munkavállaló képviseletében a hozzátartozója, amennyiben a jognyilatkozat megtételében a munkavállaló akadályozva van. Vita esetén az akadályoztatás tényét igazolnia kell [Mt. 21. § (1) bek.].A munkabér meghatalmazott részére történő kifizetésének lehetőségét az Mt. külön is kiemeli [Mt. 158. § (4)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:        
1
2
3
…
8