Közös megegyezés – megtámadhatóság vagy semmisség

Kérdés:

Sikeresen megtámadhatja-e az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő és egyébként felmondási védelem alatt álló munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozva, hogy amikor közölték vele a munkaviszony megszüntetésének tervét, ő rosszul lett? Állítása szerint azt sem tudta, mi történik vele. Ekkor közölte a védettség tényét, ennek ellenére a jelen levő férfi vezetők erről tudomást sem vettek, csak mutatták, hol kell aláírni, a dokumentum tartalmát nem ismertették. A munkavállaló, hogy minél előbb megszabaduljon ebből a közegből, aláírta a közös megegyezést, olvasatlanul. Pár órával később sürgősségi osztályon részesült egészségügyi ellátásban, a munkahelyen kialakult helyzettel összefüggésben létrejött pszichés és kardiológiai panaszok miatt.

Részlet a válaszából: […] Az Mt. 28. §-ának (1) bekezdése értelmében a megállapodás akkor támadható meg egyebek mellett, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Védettség az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt

Kérdés: Munkavállalónk emberi reprodukciós eljárásban vett részt, a megtermékenyített ivarsejt beültetésére irányuló kezelés azonban sikertelenül zárult, így három hónappal ezelőtt arról tájékoztatta a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hogy a társadalombiztosítás által finanszírozott kezelése befejeződött. Sajnálatos módon ezt követően cégünk életében számos változás következett be, és átszervezést tervezünk végrehajtani, minek következtében a munkavállalónk munkaviszonyát is felmondással kívánjuk megszüntetni. A felmondásnak nincs köze az emberi reprodukciós eljáráshoz, a munkavállalóinkat a legmesszemenőbb módon eddig is támogattuk ebben a tekintetben. Jogellenes lehet-e a felmondási védelemre tekintettel a felmondásunk, ha a munkavállaló a jövőben esetleg ismét kezelés alá kívánja vetni magát?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 65. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Munkaviszony megszüntetése és a gyermekvállalás

Kérdés: Szövetkezetünk 45 fős varrodai üzemet működtet, több mint 70-féle terméket varr folyamatosan egy külföldi cég részére. A cég elvárásainak csak nagyon precíz munkával tudunk megfelelni, ugyanakkor a fizetéssel egyáltalán nem kényezteti el üzemünk a munkavállalóit. Egyik munkavállalónk 2014. április 24-től létesített munkaviszonyt üzemünknél mint varrónő. Előtte kilenc évig máshol dolgozott egy külföldi érdekeltségű üzemben. A munkavállalót három hónapnyi munka után a körzeti orvosa egy vizsgálat után azonnal keresőképtelen állományba vette. A munkavállaló mesterséges megtermékenyítésen esett át, a beültetés sikeres volt. Amikor munkára jelentkezett, nem szólt gyermekvállalási elképzeléseiről. A baba most kétéves, de a három év lejárta előtt a munkavállaló újabb babát szül, mert a mesterséges beültetés újra sikeres volt. Elmondása szerint nem kíván üzemünkbe visszajönni dolgozni. Három hónap munka után a két gyermek után járó költségek üzemünket terhelik. Van-e arra törvényes lehetőségünk, hogy a munkavállaló munkaviszonyát azonnal vagy három év után felmondjuk, megszüntessük?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során feltételezzük, hogy a munkavállaló munkaviszonya határozatlan idejű. Elsőként szükséges kiemelni, hogy a munkavállaló munkaviszonyát önmagában azért nem lehet megszüntetni, mert gyermek(ek)et vállalt, vagy mert több mint két évvel ezelőtt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Munkáltatói felmondás keresőképtelenség alatt

Kérdés: A 2599. számú kérdésre adott válasszal szemben, miért értelmezik mégis úgy sokan, hogy jogellenes felmondásnak minősül, ha keresőképtelenség alatt mond fel a munkáltató a munkavállalónak, ezzel pedig a munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordulhat? Ugyanis ha keresőképtelenség alatt mondunk fel neki, azt csak a munkavállaló hozzájárulásával vonhatjuk vissza. Vagy ez csak a munkakör megszűnésére, és nem az átszervezésre vagy gazdasági okra hivatkozva történhet meg?
Részlet a válaszából: […] A 2599. cikkben helytállóan került megállapításra, betegség miatti keresőképtelenség esetén az Mt. annyiban korlátozza a munkáltatót, hogy ilyen esetben a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Felmondási idő kezdete keresőképtelen betegség esetén

Kérdés: Felmondhat-e egy munkáltató a munkavállalónak a táppénzes időszak alatt? Ha igen, mikortól kezdődik a felmondási idő? Ha az orvos igazolta a munkavállaló keresőképességét, az azt követő naptól kell számítani a felmondási időt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a korábbi szabályozáshoz képest szűkítette a felmondási tilalmak körét. E szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Felmondási védelem csoportos létszámcsökkentés esetén

Kérdés: A munkáltatónknál csoportos létszámcsökkentés végrehajtására került sor. Ennek során egy speciális eset adódott, amelynek jogi értelmezésében különböző álláspontok merültek fel. Az Mt. 75. §-ának (1) bekezdése szerint csoportos létszámcsökkentés esetén az érintett munkavállalókat a felmondás közlését megelőzően 30 nappal tájékoztatni kell. Ezt a tájékoztatást rendkívül fontos körülményként kell figyelembe venni az Mt. 65. § (3)–(5) bekezdései vonatkozásában. A tájékoztatás után hetekkel, de még a felmondás kiadása előtt két héttel az egyik munkavállaló munkavédelmi képviselőként a munkavédelmi bizottság döntése szerint munkajogi védelmet kapott. A munkavédelmi bizottság a döntéséről a munkáltatót azonnal, szabályszerűen tájékoztatta. Álláspontunk szerint a munkáltató nem köteles a munkajogi védettséget figyelembe venni, mert megítélésünk szerint az Mt. 65. §-ának (4) bekezdését kell alkalmazni akkor is, ha az Mt.-ben nincs rá kifejezett utalás. Azaz ha a csoportos létszámcsökkentés hivatalosan bejelentésre került, és ezt követően részesülne a munkavállaló bármilyen munkajogi védelemben, azt jogszerűen figyelmen kívül lehet hagyni. Helyesen gondoljuk, hogy a munkajogi védelem tekintetében is automatikusan kell alkalmazni az Mt. 65. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] Helytálló a hivatkozás, miszerint a munkáltatónak a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről a felmondás közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban kell tájékoztatnia az érintett munkavállalót, és a felmondás csak a tájékoztatást követő harminc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Felmondási tilalom lombikprogram alatt

Kérdés: A férjem kapott egy másfél éves külföldi munkalehetőséget jövő januártól. Én is szeretnék vele menni, de nem szeretnék felmondani a munkahelyemen, viszont a munkáltatóm nem járul hozzá a munkaviszonyom szüneteltetéséhez. Attól tartok, hogy hamarosan fel fog mondani nekem. Egy éve lombikprogramban is részt veszünk, de egyelőre sajnos sikertelenül. Felmondhat nekem azt megelőzően, hogy teherbe esnék?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti [Mt. 65. § (1) bek.], ugyanakkor bizonyos élethelyzetekben a munkavállalót felmondási védelem illeti meg [Mt. 65. § (3) bek.]. Ezek közé tartozik a várandósság időtartama [Mt. 65. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Vezető állású munkavállalót megillető új felmondási tilalom

Kérdés: Cégvezetőként vezető állású munkavállaló vagyok egy gazdasági társaságnál. Férjemmel rég­óta szeretnénk gyermeket, de eddig nem sikerült, így 2015-ben lombikbébiprogramban kívánunk részt venni. Azt hallottam, hogy 2015-től a programban való részvétel védettséget jelent számomra a munkahelyemen, akkor is, ha vezető állású vagyok. Jól értesültem erről a változásról? Ha igen, akkor milyen egyéb feltételeknek kell esetleg megfelelnem?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. vezető állású munkavállalóra vonatkozó egyes rendelkezései valóban változtak 2015. január 1-jétől. Továbbra is hatályos az az általános szabály, miszerint a vezető munkaszerződése az Mt. Második Részében foglalt rendelkezésektől az Mt.-ben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Vezető állású munkavállalót megillető felmondási védelem

Kérdés: Ügyvezető vagyok egy cégnél, melyet a tulajdonos nemrég eladott egy konkurens cégcsoportnak. Az ügyvezetői tevékenységet munkaviszonyban látom el. Úgy gondolom, hogy az új tulajdonosok a saját emberüket szeretnék megbízni a cég ügyvezetésével, és nekem hamarosan fel akarnak mondani. Mivel vezető állású vagyok, úgy tudom, hogy a munkáltató indokolás nélkül fel is mondhat nekem. Férjemmel a múlt hónapban kezdtünk a lombikbébiprogramba. Ha teherbe esem, akkor rám vonatkozik-e bármilyen védelem, ha igen, akkor mit kell igazolnom a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. általános rendelkezései szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt – többek között a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, valamint a nő jogszabály szerinti, az emberi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Kormánytisztviselő igazolatlan távolléte – az illetmény visszatarthatósága

Kérdés: Egyik kormánytisztviselőnk július 8-a óta nem jelent meg a munkahelyén, nem válaszol semmilyen megkeresésünkre, és semmivel nem indokolta meg távollétét. Megindítottuk az ügy kivizsgálását, de tudni szeretnénk, hogy addig is kötelesek vagyunk-e illetményt fizetni részére, mert az igazolatlan távollétre konkrét rendelkezést nem találtunk a Kttv.-ben. Egyelőre nem fizettünk illetményt. Jogszerűen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. rendelkezései kógensek, azoktól eltérni csak abban az esetben lehet, ha azt a Kttv. kifejezetten megengedi [Kttv. 9. § (4) bek.]. A Kttv. pedig egyértelműen rögzíti, hogy a kormánytisztviselő köteles többek között az előírt helyen és időben, munkára képes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.
1
2