41 talált cikk az e-mail kifejezésre

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződésében szerepel a céges autó korlátlan használata, és az is, hogy a munkavállaló tartós távollét alatt is használhatja a gépjárművet. Dönthet-e egyoldalúan úgy a munkáltató, hogy amíg a munkavállaló gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van, visszaveszi az autót, a telefont, és emellett zárolja a munkavállaló céges e-mailjének hozzáférését? A munkáltató szándéka egyértelműen a munkaviszony ellehetetlenítése azzal a céllal, hogy a munkavállaló belemenjen egy közös megegyezésbe.

Kérdés: Munkavállalónknak pénzügyi ügyintéző munkakörben határozatlan idejű munkaszerződése van. Elment szülni, majd GYED-en volt. Lejárt a GYED-ellátása január 11-én, és nem jelentkezett, sem azzal, hogy kérje a fizetés nélküli szabadságot, sem azzal, hogy vissza kíván jönni. Nem hivatalos úton tudta meg a munkáltató, hogy már nem is ott lakik, ahol korábban, a lakcímváltozását sem jelentette be a munkáltatójának. Tizenöt munkanap kiadatlan szabadsága van. Hogyan kell ebben az esetben eljárni? Meg tudjuk szüntetni a munkaviszonyát? Amennyiben igen, mi a menete, amennyiben nem, akkor mit csináljunk?

Kérdés: A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást („bérjegyzék”) kell adni a munkavállalónak. Egy egyházi fenntartású szociális intézmény részéről felmerült az igény, hogy elektronikus úton, a Hivatali Kapun keresztül, közvetlenül a munkavállaló tárhelyére kerüljön kiküldésre a bérjegyzék. Kiküldhető-e ügyfélkapura a bérjegyzék annak, akinek van ügyfélkapus elérhetősége? Köteles-e a munkáltató más módon átadni a bérjegyzéket annak, aki nem rendelkezik ügyfélkapuval, vagy megkövetelheti-e ennek létrehozását a munkavállalótól? Mely digitális hitelesítés szükséges (egyáltalán szükséges-e) a bérjegyzék kiküldéséhez?

Kérdés: Mi a munkajogi megítélése annak, ha a munkáltató elektronikus levélben közli a munkavállalóval a leendő munkakörét és alapbérét, majd pedig erre válaszul a munkavállaló – szintén elektronikus levélben – tesz egy, az „ajánlatot” elfogadó nyilatkozatot? Ebben az esetben létrejött a felek között a munkaviszony? Az ilyen esetben milyen kockázat rejlik a munkáltató számára, és hogyan tudja az ilyen helyzeteket megfelelően kezelni? Ha az a helyes megítélése a felvázolt esetnek, hogy létrejött a munkaviszony, akkor a felek köthetnek még – a jogviszonyuk tartalmát részleteibe menően meghatározó – munkaszerződést, illetve a „formális” munkaszerződés megkötését a munkavállaló megtagadhatja?

Kérdés: A felek a munkaszerződésben rögzítik az alapbért. Mi a következménye annak, ha az alapbér számmal, illetve betűvel írt összege eltér? Melyik összegre jogosult a munkavállaló?

Kérdés: Közalkalmazottunk nyugdíjba vonult 2024. 05. 22-től. 2023. 12. 11-től 2024. 01. 22-ig szabadságát, majd 2024. 01. 23-tól 2024. 05. 21-ig felmentési idejét töltötte. Munkavégzését kiküldetési rendelvény alapján sajátgépjármű-használattal végezte. 2024. 06. 26-tól folyamatosan keresi intézményünket. Első levelében kifogásolta, hogy nem kapta meg a május havi jövedelmét, melyre válaszul tájékoztattuk, hogy május hónapban hóközi kifizetésként megkapta a járandóságát, valamint a szabadságmegváltást is. Következő levelében tájékoztatott, hogy véleménye szerint számszaki hibát tartalmaz a számfejtés (a Magyar Államkincsár készíti a számfejtést). Kértük, hogy tájékoztasson az általa vélt számszaki hibáról, hogy az Államkincstárral együtt kivizsgálhassuk a problémát. Eddig erre válasz nem érkezett. 2024. 07. 15-én ismét jelentkezett, kéri a 2023. 10. és 11. havi km-elszámolás kifizetését, melyet kiküldetési rendelvény alapján fizetünk a dolgozóknak. Válaszunkban kértük, hogy tájékoztasson arról, mikor adta le intézményünknek a kiküldetési rendelvényt. Intézményünk területén nem fellelhető az általa állítólag leadott kiküldetési rendelvény másolati példánya. 2024. 07. 18-án ismét kifogással élt, hogy az iratanyag átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza a kiküldetési rendelvényt is. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv csak a munkaköréhez tartozó iratanyag átadását, valamint tárgyi eszközt tartalmaz. A jegyzőkönyv, valamint az 2023. évi M30-as igazolás is postai úton (ajánlott küldeményként) lett kiküldve részére, mivel nem jött be aláírni a dokumentumot. Továbbá tájékoztatott, hogy feljelentést tesz a NAIH felé, hogy az általunk használt e-mail-címet arra jogosulatlan személyek is láthatják. Megjegyezzük, hogy a kifogásolt e-mail-címet jogosulatlan személyek nem látják, hiszen ez intézményünk hivatalos levelezési címe, és ő is ezen küldte a leveleit. Miután intézményünktől teljesen leszámolt május hónapban, meddig kötelessége az intézményvezető asszonynak válaszolni ezekre az e-mailekre, melynek – véleményünk szerint – valóságtartalma nincs?

Kérdés: Munkaügyi ellenőrzés során a munkaügyi ellenőr jogosult-e a belső céges levelezésbe betekinteni, amely esetleg olyan információkat tartalmaz, mely további vizsgálatra, bírság kiszabására stb. adhat okot?

Kérdés: Cégünknél szeretnénk folyamatosan átállni az elektronikus ügyintézésre a HR-területen is. Megfelelő-e a bérjegyzék elektronikus úton történő küldéséhez, ha a munkavállaló a beleegyező nyilatkozatában a céges e-mailt adja meg, vagy ilyen nyilatkozattal sem fogadható el a céges e-mail?

Kérdés: Amennyiben valakinek a Kttv. szerinti jogviszonya 2019. október 13. napjától 2020. december 31. napjáig tartott, részére idegennyelv-tudási pótlék nem került kifizetésre, és ennek igényét 2023. október 30. napján jelzi e-mailben, figyelembe véve a hároméves elévülési időt, részére 2020. október 30. – 2020. december 31. napjáig kell kifizetni az elmaradt illetménypótlékot?

Kérdés: A munkaidőkeret lejárta előtt felmondott a munkáltató a munkavállalónak az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján. Az Mt. 95. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján levonásra került 72 óra, olyan időszakra (2020. júniusban 9 nap), amikor a munkáltató a bérjegyzék szerint állásidőt fizetett ki a munkavállalónak. A veszélyhelyzet végén a fizetés nélküli szabadságából tért vissza a munkavállaló, így nem tudta, hogy mi a rá irányadó munkaidő-beosztás. Az állásidős napok 3. napján közölte a munkáltató a munkaidő-beosztást (utólag), amely szerint ezeket pihenőnapnak tekinti. A levonás így a munkáltató szerint jogszabályszerű. Amennyiben nem a bérjegyzéket fogadjuk el a valós elszámolásnak, hanem az e-mailes munkaidő-beosztást, akkor a visszafizetési kötelezettség terheli-e a munkavállalót, ha több pihenőnapot kapott, mint amennyi járt volna neki? Egyebekben a bérjegyzék az "erősebb", vagy az e-mailes munkaidő-beosztás?