Vizsgálat a munkavállalóval szemben – mentesítés a munkavégzés alól

Kérdés: Gyermekvédelmi intézményünknél felmerült a gyanú az egyik munkavállaló kapcsán, hogy az otthonban lévő kiskorút bántalmazta (a kiskorú elmondása alapján). Rendőrségi idézés még nem történt, jelenleg a gyám intézkedése van folyamatban. Korábban volt rá precedens, hogy felmentettük a munkavállalót a munkavégzés alól, mert gyanúsítottként hallgatták ki egy ilyen ügyben, és távolléti díjat fizettünk részére (ami hosszú idő), míg az ügyben nem született határozat. Jelen esetben a határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező kolléga kapcsán mi lenne munkajogilag a helyes intézkedés? Másik munkakörben sem tudjuk kiküszöbölni sajnos azt, hogy ne találkozzon gondozottakkal.
Részlet a válaszából: […] munkáltató általi kivizsgálása érdekében. Ebből következik, hogy arra a törvény teljesen megnyugtató megoldást nem nyújt, hogy a munkavégzés alóli mentesítés egészen addig tartson, amíg a nyomozó hatóság, illetve esetlegesen a bíróság lefolytatja az eljárást. Megjegyzendő, az említett harminc napra az Mt. 146. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján távolléti díj jár.Ha ezt követően is mentesíteni szeretnék a munkavállalót a munkavégzés és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól, azt egyoldalúan már nem tehetik meg, mivel a foglalkoztatási kötelezettség a kérdésben leírt helyzetben is terheli a munkáltatót [Mt. 51. § (1) bek.]. Ha ezt mégsem teljesítenék, a munkavállaló részére az Mt. 147. §-a alapján alapbért kellene fizetniük, ha pedig a munkavállaló a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra is jogosult, az alapbéren felül ez utóbbi is megilletné. Ezen túlmenően azzal is számolniuk kellene, hogy adott esetben a munkavállaló a foglalkoztatási kötelezettség megsértésére hivatkozva akár az Mt. 78. §-a szerinti azonnali hatályú felmondással is jogosult megszüntetni a munkaviszonyát. Nincs akadálya ugyanakkor annak, hogy a felek egyező akarattal megállapodjanak abban, hogy a nyomozás lezárultáig a munkavállaló távol marad. Ilyenkor is megilletné[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:      

Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól a választásokon közreműködőknek

Kérdés: A választás miatti szavazatszámláló bizottsági tagoknak rögzítjük a választás miatti munkavégzés alóli mentességet. De a jegyzőkönyvvezetőknek és a helyi választási bizottsági tagoknak nem találjuk a jogszabályt, hogy ők a választás utáni hétfői napon milyen jogcímen vannak távol? Nálunk is megengedett, hogy ne jöjjenek másnap. Esetleg az Mt. szabályozhatja, hogy másnap mentesülnek a munkavégzés alól? Avagy szabályosan kellene egy munkáltatói elrendelés arról, hogy mentesüljenek a munkavégzés alól?
Részlet a válaszából: […] leadott szavazatok és az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok által leadott szavazatok megszámlálására illetékes szavazatszámláló bizottság tagja a szavazás napján és az azt követő napon, továbbá a szavazatszámlálás napján, valamintc) a szavazatszámlálást végző választási bizottság tagja a szavazatszámlálás napján,és erre az időre távolléti díj illeti meg, amelyet a munkáltató fizet.A munkáltató a választási szerv fentiek szerinti tagját megillető távolléti díj és járulékai megtérítését a szavazatszámlálást[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás a közfoglalkoztatásban

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervnél közfoglalkoztatott dolgozhat-e munkaidőkeretben? Amennyiben igen, napi hány óra munkát végezhet? A hatósági szerződés melléklete szerint, „a közfoglalkoztatás napi 4–8 órás munkaidőben közfoglalkoztatási jogviszonyban történik”. Úgy értelmezzük, hogy a Kftv. 2. §-a alapján az Mt. 50. alcímet kell alkalmazni (kivétel a kötetlen munkarend), tehát dolgozhat munkaidőkeretben. De a hatósági szerződés melléklete alapján csak úgy foglalkoztathatjuk munkaidőkeretben, hogy maximum napi 8 órát és minimum 4 órát? Ha jól értjük, akkor ez a munkaidőkeretnek egy speciális formája lesz, és nem a „klasszikus” munkaidőkeret, ahol akár 12 órát is dolgozhatnak a főállású jogviszonyosok?
Részlet a válaszából: […] pont]. Ebből valóban az következik, hogy a munkaidő-beosztás szabályai, köztük az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra és a munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezések viszont a közfoglalkoztatási jogviszonyban is érvényesülnek. Ehhez képest a hatósági szerződésben foglalt „napi 4–8 órás munkaidőre” vonatkozó kitétel a munkaidő mértékét, és nem az egy napra beosztható munkaidőt határozza meg. A hatósági szerződés alapján tehát a közfoglalkoztatási szerződés szerinti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:        

Munkaszüneti nap és a ledolgozandó munkaidő számítása

Kérdés: Ha heti két napon tömbösítve (16 óra/hét) dolgozó munkavállalónak az ünnepnapot is magában foglaló hét során az ünnepnapok számával kevesebbet kell dolgoznia, akkor hatnapos munkahét esetén (áthelyezett munkanap miatt) pedig ugyanúgy több időre kell beosztani munkavégzésre? Ünnepnap esetén a havi beosztható óraszámot csökkentjük a hétköznapi munkaszüneti napra eső napi munkaidővel. Ha hatnapos a hét, akkor egy nappal növelni kell?
Részlet a válaszából: […] tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. Így, ha egy adott héten hétköznapra esik a munkaszüneti nap, akkor az adott munkaidőkeret alatt egy munkanapnyival (itt 3,2 órával) kevesebb munkaidő osztható be a munkavállaló számára. Ettől teljesen független szabály a munkanap-áthelyezés, amelyre miniszteri rendelettel kerül sor, és amely csak az általános munkarendben dolgozó munkavállalókra kötelező [Mt. 102. § (5) bek., 10/2025. NGM rendelet]. A jelen esetben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:      

Gépjárművezető hétvégi munkaideje

Kérdés: Az Mt. szerint foglalkoztatott köznevelési dolgozó gépjárművezetőként dolgozik (két műszakban, 5/2-ben). Rendes munkaideje pénteken 6:00-tól 14:00-ig tart. Utána gyerekeket visz versenyre. Péntek este érkeznek a szállásra, majd szombaton elviszi a gyerekeket a versenyre, majd visszahozza a szállásra. Vasárnap a szállásról a versenyre mennek, majd hazajönnek. Ebben az esetben a gépjárművezetőt milyen juttatások illetik meg? Az egész útra rendkívüli munkaidőt kell a részére kifizetni (péntek 14:00-től vasárnap hazaérkezésig)? Vagy csak akkorra illeti meg a túlóra, amikor a gépjárművet ténylegesen vezeti? Ha ez az eset áll fenn, akkor milyen juttatás jár részére arra az időre, amikor nem vezet?
Részlet a válaszából: […] beszállítása, csomagok pakolása) tartozik ide, de a két vezetés közötti várakozási idő nem. Erre az időszakra díjazás nem jár.Más a kérdés megítélése akkor, ha az eset a Kkt. hatálya alá esik. Speciális munkaidő-szabályok vonatkoznak ugyanis a közúti személyszállításra akkor, ha a személyszállítást végző jármű eredeti építése vagy állandó átalakítása folytán a járművezetővel együtt kilencnél több személy szállítására alkalmas és erre a célra szolgál [Kkt. 18/A. § (1) bek. és 561/2006/EK rendelet 2. cikk (1) bek. b) pont]. Ilyen esetben ún. rendelkezésre állási időnek minősül minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére [Kkt. 18/B. § ba) pont]. A kérdés szerinti esetben a vezetési idők között[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:            

Kötetlen munkarend és a munkaszüneti nap elszámolása

Kérdés: A munkaviszonyom 2006. augusztus 7. óta folyamatos, kilenc éve, 2017. május 1-től vagyok napibéres elszámolásban, kötetlen munkarendben. Innentől kezdve nem számolják el nekem a munkaszüneti napokat, ha nem dolgozom aznap. Ezeket pihenőnapként tüntetik fel a havi elszámolásban, így ezekre a napokra nem jár bér. Ez jogos a munkáltató részéről?
Részlet a válaszából: […] időpontban vagy időszakban teljesítheti. Kötetlen munkarend esetén a munkaidő-beosztásra vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni, hiszen a munkavállaló dönt a saját munkaideje ütemezéséről. Ugyanezért nem kell munkaidő-nyilvántartást sem vezetni, hanem egyedül a szabadságot kell csak nyilvántartani [Mt. 96. § (2)–(3) bek.].Az idézett szabályokból láthatóan a kérdés ellentmondást tartalmaz. Ha a kérdező kilenc éve kötetlen munkarendben dolgozik, akkor maga dönthet arról, hogy munkaszüneti napon végez-e munkát. Továbbá, nem kell „havi elszámolást” vezetni a munkaidőről és a munkaszüneti napok, illetve a heti pihenőnapok szabályai sem alkalmazandóak. A napibéres[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaidő elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményben, idősek otthonában közalkalmazott ápolók, gondozók 12 órás, folytonos munkarendben dolgoznak, nem munkaidőkeretben. Adott hónapban általános munkarend szerint például 152 óra a ledolgozandó, a közalkalmazott beosztás szerint 12 napot dolgozott (12×12 óra = 144 óra), és szabadságon volt 3 napot (8 órával számolva 3×8 = 24 óra), így összesen 168 óra a ledolgozott idő. Ebben az esetben a 168 óra és a 152 óra különbözetét hogyan kell kezelni? Rendkívüli munkavégzésként (túlóra) ki kell esetleg fizetni, vagy mivel ténylegesen nem történt túlmunka, így nem kell? Illetve fordított esetben, hogyan kell kezelni, ha például 176 óra a ledolgozandó, de beosztása alapján 11 napot dolgozott (132 órát), és 4 nap szabadságon volt (32 óra), így összesen 164 óra a ledolgozott idő?
Részlet a válaszából: […] esetén 8 órával) kell elszámolni, és ennyi időre jár a távolléti díj is. Ilyenkor tehát közömbös, hogy a távol töltött napon hány órára volt beosztva a közalkalmazott. A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a szabadság (betegszabadság) úgy is kiadható, hogy a közalkalmazott a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a (beteg)szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (3)–(4) bek.]. Ilyenkor egy munkanap távollét a közalkalmazott kinevezése szerinti napi munkaidejével egyező óraszámnak felel meg. A teljesített munkaidőt pedig a beosztás szerinti munkaidővel kell elszámolni, azaz úgy kell tekinteni, hogy a szabadságon (betegszabadságon) lévő közalkalmazott annyi órát teljesített, mint amennyire a távollét napján eredetileg is be volt osztva. Például, egy nyolc órára kinevezett közalkalmazott esetén a 12 órás munkanapra 12 óra szabadság/betegszabadság számolandó el (1,5 nap). A munkanapban való elszámolás a kérdés szerinti első esetben valóban azt eredményezi, hogy az eredetileg 12 órás munkaidőre beosztott közalkalmazottnak az adott napra csak 8 óra teljesített munkaidő számolandó el. Az így „kieső” napi 4 órát a munkáltató a munkaidőkeret hátralévő tartama alatt még beoszthatja. Az órás elszámolásnál viszont nem lesz eltérés az elszámolandó és az adott munkanapra eredetileg beosztott óraszám között.Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a közalkalmazottnak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére (illetménye) jár. A munkaidőkeret lejártakor a közalkalmazott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:              

Bérkorrekció végrehajtása fizetés nélküli szabadságot követően

Kérdés: Az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekciót a gyakorlatban milyen mértékben kell végrehajtani? Százalékos formában az elmúlt időszak bérfejlesztését alapul véve, vagy ténylegesen az azonos munkakörben dolgozó többi munkavállaló béréig kell felhúzni a visszatérő munkavállaló bérét? Amennyiben nincs ilyen munkavállaló, akkor marad a céges százalékos átlag?
Részlet a válaszából: […] részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ha ilyen munkavállaló nincs, akkor a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó [Mt. 59. §]. Amennyiben van az adott munkakörben dolgozó másik munkavállaló, csak a munkakörben megvalósult béremelést kell vizsgálni. A béremelés mértékét százalékos formában kell meghatározni, azaz ki[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:      

Szabadságkiadás és illetményelszámolás fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: A Kit. hatálya alá tartozó központi kormányzati igazgatási szerv gyakorlata szerint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő kismama munkaideje – amennyiben 40 órás munkaidőben végzett munkát a szülési szabadsága előtt – kérelmére 40 órás marad (az állományba helyezésétől számítva) addig, amíg a felgyülemlett szabadságát kiveszi, tekintettel arra, hogy e szabadsága 40 órás munkaidő alatt keletkezett. A szabadság lejártát követően, a tényleges munkába állása napjától kerül – a korábban említett kérelmében foglaltak szerint – részmunkaidős foglalkoztatásra (pl. heti 20 óra). Azon kismama esetében azonban, aki a szülési szabadság előtt részmunkaidőben (pl. heti 20 órában) volt foglalkoztatva, a központi kormányzati igazgatási szerv álláspontja szerint nem indokolt az állományba helyezést követően kérelmére a felgyülemlett szabadság kivételének időszakára felemelni a munkaidőt 40 órára, majd a szabadság kiadása után – a korábban említett kérelmére – újra 20 órás részmunkaidőben foglalkoztatni, hiszen a szabadság nem 40 órás jogviszonyban keletkezett. Köteles-e a központi kormányzati igazgatási szerv eleget tenni a kormánytisztviselő azon kérelmének, hogy az állományba helyezése napjától a szabadság kiadásnak utolsó napjáig 40 órában kerüljön megállapításra a munkaideje, majd a tényleges munkába állástól részmunkaidőben (heti 20 óra) kerüljön foglalkoztatásra, ha a szülési szabadság igénybevétele előtt nem heti 40 órás teljes, hanem heti 20 órás részmunkaidőben alkalmazták?
Részlet a válaszából: […] gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult [Kit. 158. § (1) bek]. A kormánytisztviselőt illetmény illeti meg a szabadsága idejére [Kit. 135. § (3) bek. a) pont]. A szabadság időtartamára járó illetmény összegének megállapításánál a szabadság kiadása esedékességének időpontjában irányadó illetményt kell figyelembe venni. Annak van tehát jelentősége, hogy a szabadság igénybevételekor mennyi a napi munkaidő mértéke, és ez alapján mely összegű a kormánytisztviselő illetménye. Tekintet nélkül arra, hogy a kiadott szabadságnapokra való korábbi jogszerzés idején – jellemzően a munkaidő mértékének változása miatt – esetleg még más volt az illetmény összege.Ugyanakkor ehhez kapcsolódóan a Kit. egy kisegítő rendelkezést tartalmaz a kötelező részmunkaidő kikötését szabályozó 158. §-ban. Eszerint a részmunkaidő kikötése csak a szabadság leteltét követő naptól hatályos, ha a kormánytisztviselőnek betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály (pl. fizetés nélküli szabadság) esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül ki kell adni az alapszabadságát. Továbbá, ebben az esetben – a felek eltérő megállapodása hiányában – a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén pedig a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül kell megkezdeni [Kit. 158. § (3) bek. b) pont, (4) bek.]. Értelmezésünk szerint[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:          

Besorolás: Gyakornok vagy Pedagógus I.

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvoda dolgozója dajka munkakörben dolgozik. Középfokú pedagógus (óvodai nevelő) végzettséget szerzett. Ha a munkaköre nem változik, marad dajka, a megszerzett végzettség ismeretében átsorolható-e pedagógusgyakornok fokozatba?
Részlet a válaszából: […] oktatás, az utóbbi szakmai képzés keretébenszerezhető [Nft. 15. § (1a)–(3) bek., Szkt. 8. § (1) bek.].Az Nftv. 102. §-ának (1) bekezdése alapján a pedagógusképzés területére tartozó felsőfokú szakképzettség körébe sorolandó a csecsemő- és kisgyermeknevelő-képzés, az óvó- és tanítóképzés, a konduktor- és gyógypedagógus-képzés, valamint a tanárképzés. Pedagógusszakmák, illetve -szakképesítések tekintetében ilyen átfogó jogszabályi fogalom nincs, ezért abból lehet kiindulni, hogy a pedagógus-munkakör betöltésére feljogosító szakmák, szakképesítések fogadandók el a Púétv. 96. §-a (2) bekezdésének a) pontjában szereplő fogalom körébe tartozónak. A 401/2023. Korm. rendelet 2. melléklete szerint az óvodapedagógus-munkakör betölthető a szakmajegyzékben 501882502 számon szereplő, MKKR 5. szintű óvodai nevelő technikusi szakképesítéssel.A fenti szabályok egymásra tekintettel történő értelmezéséből az a következtetés vonható le, hogy az óvodai nevelő technikusi szakképesítés, mivel pedagógus-munkakör betöltésére jogosít, pedagógus-szakképesítésnek minősül, tehát ez alapján a nem pedagógus,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:            
1
2
3
…
5