×

Jogmagyarázó

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. március 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 118. számában (2008. március 15.)
Állandó rovatunkban ezúttal a többes munkaviszony, valamint a sztrájk kérdéseit vizsgáljuk.

Sztrájk alatti együttműködés?

A sztrájk a munkavállalók érdekérvényesítésben használt végső, jog által engedélyezett eszköze, melynek során a harc játékszabályait a feleknek be kell tartaniuk. E kérdés időszerűségét alátámasztja, hogy a februári MÁV-sztrájk esetén éppen az elégséges szolgáltatás kérdése képezte a felek között vita tárgyát, melyről – annak ellenére, hogy az együttműködés körébe tartozóan erről is egyeztettek – nem tudtak megállapodni.

A dolgozók azáltal gyakorolnak nyomást a munkáltatóra, hogy munkabeszüntetésükkel – esetenként igen jelentős – gazdasági hátrányt okoznak neki. A sztrájk a munkáltató működési rendjének felborulását eredményezi. Mindkét félnek az az érdeke, hogy minél rövidebb ideig álljon fenn ez a rendkívüli helyzet, vagyis hogy minél kisebb hátrány okozásával legyen elérhető a munkavállalók követeléseinek teljesítése.

A jogi szabályozás a sztrájkot eszköznek, és nem öncélnak tekinti. A sztrájkjogi szabályok ezért szigorúan szabályozzák a munkáltató és a munkavállalói oldal kötelezettségeit, a helyzet megoldására – mindkét fél számára elfogadható alku létrehozására - koncentrálva.

Ugyanakkor a sztrájk érintheti a kívülállóknak nyújtott szolgáltatásokat is, így e szempontra tekintettel is indokolt a sztrájk korlátozása a lehető legrövidebb időtartamra.

A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény szerint a feleket – a sztrájkoló munkavállalókat és a munkáltatót – terhelő minden részkötelezettség a felek közötti együttműködési kötelemre vezethető vissza. Ez a munkajog általános alapelve, mely a Munka Törvénykönyvében is szerepel, de a sztrájktörvény is kimondja [Sztv. 1. § (3) bekezdés]. Míg az Mt. általában előírja, hogy a felek jogaik gyakorlása, illetve kötelezettségeik teljesítése során együttműködni kötelesek [Mt. 3. § (1) bekezdés], addig a sztrájktörvény ezt a sztrájkjogra konkretizálva tartalmazza.

Folyamatos párbeszéd

Az együttműködés elsősorban a párbeszéd folyamatosságának fenntartását jelenti: a felek mind a sztrájkot megelőzően, mind annak folyamán egyeztetni kötelesek egymással a vitás kérdésekről.

A sztrájk kezdeményezésének önmagában feltétele, hogy azt a vita tárgyát, valamint egyéb járulékos kérdéseket – mint például az alább tárgyalandó, még elégséges szolgáltatás mértékét – illetően egyeztetés előzze meg. A sztrájktörvény 2. §-a két esetben teszi lehetővé a sztrájkindítást: ha az egyeztetés hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy arra – nem a munkavállalói oldalnak felróhatóan - nem is került sor.

Az egyeztető eljárást az Mt. kollektív munkaügyi vitára vonatkozó szabályai [194-198. §-ok] szerint kell lefolytatni (a sztrájktörvény ugyan az Mt. 66/A §-ára utal, ami a korábbi Mt., az 1967. évi II. törvény megfelelő rendelkezése volt, ez alatt azonban a jelenlegi Mt. 194-198. §-ai értendők). Az Mt. értelmében a kollektív munkaügyi vita az azt kezdeményező fél írásbeli álláspontjának a másik fél részére történő átadásával kezdődik. A vitában közvetítő vagy döntőbíró közreműködése is igénybe vehető. Mivel az Mt. nem szab időhatárt a kollektív munkaügyi vita lefolytatására, ezt a sztrájktörvény tette meg, a fenti hét nap meghatározásával. Az Mt. 194. §-a a sztrájktörvény idézett rendelkezésével egybevágóan kimondja, hogy az egyeztetés időtartama alatt, de legfeljebb hét napig, a felek kötelesek tartózkodni minden olyan cselekedettől, ami a megállapodást veszélyeztetheti – ideértendő természetesen a sztrájk is. Az egyeztetés ideje alatt csak figyelmeztető sztrájk tartható egy alkalommal, maximum 2 órán át, a sztrájktörvény 2. § (3) bekezdésében adott felhatalmazás alapján.

Ha a sztrájk megindítására sor került, az nem jelenti azt, hogy a munkaharc legélesebb szakasza alatt az egyeztetési kötelezettség megszűnne. Az egyeztetést a felek a tényleges sztrájk ideje alatt is kötelesek tovább folytatni [Sztv. 4. § (1) bekezdés]. Erre az egyeztetésre már nem szab időhatárt a törvény, a konkrét helyzet és erőviszonyok döntik el, hogy milyen áron sikerül megegyezésre jutni.

Az egyeztetési kötelezettség alóli mentesség egyetlen esete a szolidaritási sztrájk, vagyis az az eset, amikor a dolgozók egy már megindított másik sztrájk törekvéseivel való egyetértésüket fejezik ki munkabeszüntetésükkel [Sztv. 1. § (4) bekezdés].

Járulékos kötelezettségek

A sztrájktörvény külön is kiemeli, hogy a felek kötelesek gondoskodni a sztrájk időtartama alatt is a személy- és vagyonvédelemről [Sztv. 4. § (1) bekezdés]. A későbbi munkafelvétel zökkenőmentes lehetővé tétele, illetve annak érdekében, hogy a sztrájk által okozott hátrány a dolgozók követeléseihez képest ne legyen túlzott, a munkavállalók a sztrájk során is kötelesek bizonyos fenntartási, állagmegóvási munkákat elvégezni, ilyen munkavégzésre rendelkezésre állni, illetve a munkáltató azon utasításait teljesíteni, amelyek nem terjednek túl ezen a körön. Ez az úgynevezett szükségmunka-kötelezettség, melynek megtartásáért a sztrájk szervezői felelősek, s amely által a munkavállalók valójában az együttműködési kötelezettségüket teljesítik. (Az ilyen munkáért a dolgozókat díjazás nem illeti meg.)

Nem lehet eltekinteni bizonyos, a munkavégzéshez kötődő járulékos kötelezettségek teljesítésétől sem, mint amilyen például az üzemi, üzleti titok megtartása. A sztrájk ezen kötelezettségek alól sem ad felmentést.

Ha a sztrájk az életet, egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, vagy gátolja elemi kár elhárítását, jogellenesnek minősül [Sztv. 3. § (3) bekezdés]. A felek kötelezettségei közé tartozik – éspedig elsősorban a sztrájkolók feladatai közé, de a munkáltató sem vonhatja ki magát e kötelezettség alól –, hogy mindent megtegyenek az ilyen helyzetek kialakulásának megakadályozására vagy bekövetkeztük esetén elhárításukra.

"Tartózkodó" együttműködés

Az együttműködés alapelvéből vezethetők le azok a kötelezettségek is, amelyek bizonyos magatartásoktól való tartózkodás írnak elő a munkáltató, illetve a dolgozók számára. Így a munkáltató nem élhet olyan eszközökkel, amelyek hátrányt okozhatnak a jogszerű sztrájkban részt vevő munkavállalóknak – nem szüntetheti meg a munkaviszonyukat, nem tehet velük szemben az Mt. 109. § alapján olyan hátrányos intézkedéseket, amelyeket a kollektív szerződés meghatároz [Sztv. 1. § (2) bekezdés, 6. §]. Nem élhet korlát nélkül utasítási jogával, például nem utasíthatja a sztrájkban részt nem vevő dolgozókat, hogy munkakörükbe nem tartozó munkát elvégezve lényegében sztrájktörőként pótolják a kieső munkavállalók munkáját. Nem alkalmazhat külső munkaerőt sztrájktörésre stb.

E kötelezettségek tükörképeként, a munkavállalóknak fenn kell tartaniuk a sztrájk békés jellegét; kötelesek tartózkodni az erőszakos vagy romboló cselekményektől és minden olyan magatartástól, amely szükségtelen, a sztrájkból eredő hátrányon túlmenő kárt okozna a munkáltatónak. Az e körbe sorolható kárt a szervező szakszervezet, vagy – ha a sztrájkot a dolgozók közvetlenül szervezték – a kárt okozó munkavállalók viselik.

Együttműködés "kifelé"

Abban az esetben, ha a sztrájkban nem vesz részt valamennyi dolgozó, a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége a sztrájk alatt is fennáll azon munkavállalók tekintetében, akik nem csatlakoztak a munkabeszüntetéshez. Őket sztrájkoló társaik sem akadályozhatják meg a munka felvételében. Abban az esetben, ha – például a munkafolyamatok egymásra épülése, összefüggése miatt – az ő munkavégzésük is objektíve lehetetlenné válik, az Mt. 150. § szerinti állásidőre járó munkabér illeti meg őket.

A kívülállók érdekében írja elő a törvény a még elégséges szolgáltatás teljesítésének kötelezettségét. Különösen azoknál a munkáltatóknál van ennek jelentősége, amelyek a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végeznek (tömegközlekedés, távközlés, energiaszolgáltatás, egészségügyi, oktatási intézmények stb.). Azt, hogy a szolgáltatás milyen szintje tekinthető még elégségesnek, a kollektív szerződésben lehet, vagy a felek közötti előzetes egyeztetéseken kell meghatározni. Azonban megegyezés hiányában bírósági döntés is pótolhatja a megállapodást [Sztv. 4. § (2) bekezdés].

A még elégséges szolgáltatás keretében a munkáltató alaptevékenysége körében kerül sor munkavégzésre, tehát szélesebb körben, mint a személy- és vagyonvédelem, illetve a kárelhárítás érdekében végzett munka esetén. Ilyenkor áll elő az a különös helyzet, hogy a munkabeszüntetés ellenére a mégis munkát, mégpedig munkakörükbe tartozó munkát végző dolgozók nem minősülnek sztrájktörőnek.

Két munkaviszony azonos felek között

Az Mt. 108. §-ában előírt szabályok betartása mellett a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíthet. A gyakorlatban felmerülhet az az eset, hogy a munkavállaló saját munkáltatójával kíván újabb munkaviszonyt létesíteni.

A saját munkáltatóval történő újabb munkaviszony létesítésének a lehetőségét az Mt. – kifejezett rendelkezéssel – nem zárja ki, illetve nem korlátozza, noha a más munkavégzésre vonatkozó szabályokban (például a közalkalmazottaknál) találunk ilyen rendelkezést. Abból a körülményből azonban, hogy az Mt. nem tartalmaz ilyen szabályt, nem vonható le olyan következtetés, mely szerint az Mt. minden korlátozás nélkül megengedi a munkáltató és a munkavállaló közötti további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését. A munkajogi szabályok értelmezése során ugyanis mindig figyelemmel kell lenni a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére, és egy adott szabály alkalmazásakor meg kell vizsgálni azt is, hogy az milyen viszonyban áll az Mt. más rendelkezéseivel.

A fenti szabályok tükrében az újabb munkaviszony létesítése nem leplezhet olyan munkavégzést, amely egyébként – az eredeti munkaviszony keretein belül – is elvégezhető volna, de ezt annak érdekében mellőzik a felek, hogy a munkavégzés ne ütközzön a túlmunkát korlátozó szabályokba. Az újabb munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése általában akkor nem sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, ha az a munkavállaló eredeti munkakörétől lényegesen eltérő feladat elvégzésére irányul, és a munkavállaló a munkát nem a munkahelyén végzi. Például ha a vállalkozás könyvelője fordítási feladatot is végez, akkor ezt megbízási szerződés vagy munkaviszony keretében, a munkahelyén kívül is teljesítheti.

Ha a munkakörbe nem tartozó feladatot a munkavállaló a munkahelyén végzi, csak az adott eset összes körülménye alapján dönthető el, hogy a további jogviszony létesítése nem sérti-e a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. Az eredeti munkahelyen történő munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése akkor lehet aggálymentes, ha a munkavállaló az eredeti munkakörétől távol álló, attól jól elhatárolható feladatot lát el, amelyre a munkáltató – az Mt. 105. § (1) bekezdésében előírt garanciális szabályokra figyelemmel – egyoldalúan nem utasíthatná a munkavállalót (például a titkárnő elvállalja az irodák takarítását). Ilyen esetben az adott tevékenység ugyanis a felek között fennálló munkaviszony keretén belül nem végezhető el.

A további jogviszony létesítésének jogszerűsége mellett szólhat az is, ha a munkavégzés eseti jellegű, egy-egy adott feladat teljesítésére vonatkozik, vagy ha a munkavégzés - annak természetéből adódóan – nem igényel széles körű munkáltatói utasításadást.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. március 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem