×

Atipikus foglalkoztatás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. március 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 118. számában (2008. március 15.)
Bár a kormányzat évek óta próbálja bővíteni a foglalkoztatást az úgynevezett atipikus, a hagyományostól eltérő munkavállalási formák elterjesztésével, mindeddig szerény eredmények születtek. Annak ellenére így van ez, hogy – felmérések szerint – a munkaadók értékelik és igényelnék a munkavállalói rugalmasságot, miközben az alkalmazottak egy részének is megfelelne – legalább hosszabb-rövidebb időre – valamely atipikus forma. A kormányzati erőfeszítések ellenére mégsem sikerült érdemi áttörést elérni.

Magyarországon jelenleg a munkaképes korú lakosság foglalkoztatottsága 60 százalék alatt marad, ami nemcsak az EU régi, de az EU 27-ek átlagát tekintve is alacsony. A mindenkori kormányzatok e helyzeten kívánnak változtatni csaknem egy évtizede, ám mindeddig csupán részeredményeket sikerült felmutatni. Ennek okairól, a helyzet anomáliáiról mind a munkaadók és a munkavállalók, mind a szakmai szervezetek között véleménykülönbség, vita van.

Szemléleti változás

Noha többen többféleképpen látják a foglalkoztatás bővítésének lehetséges megoldásait, a helyzetértékelések különbségei ellenére elmondható: előrejelzések szerint a vállalatok – a folyamatosan élesedő verseny miatt - egyre jobban értékelik a rugalmasságot, illetve az alkalmazotti létszám zökkenőmentes hozzáigazítását a változó piaci kereslethez. Legalábbis ezt állítja az Ecostat Kormányzati Gazdasági és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet a témában közzétett tanulmányában.

A kutatók - vizsgálataik alapján – úgy vélik, törvényszerű, hogy a cégek egyre kevesebb embert foglalkoztatnak hagyományos módon, s mind többen fognak áttérni az atipikus formákra. Ékes Ildikó kutatásvezető arra a következtetésre jutott, hogy hosszú távon a változások drasztikusak lesznek, ám egyelőre az átmeneti szakaszban vagyunk. Az intézet prognózisa szerint érezhető változásokra 15-20 év múltán kell számítani. Ennyi idő kell ugyanis ahhoz, hogy a gazdasági környezet átrendeződését követően a gazdasági vezetők fejében is végbemenjen a szükséges szemléletváltozás.

Emellett azonban a munkavállalók gondolkodásának átalakulására, illetve az atipikus munkaformákkal kapcsolatos ismeretek bővülésére is szükség van. Utóbbi azért lenne lényeges, mert az Ecostat lakossági felméréséből kiderült: a munkavállalók közel negyede igényel információkat ahhoz, hogy e lehetőséggel élni tudjon. A szakminisztérium – e problémákat érzékelve – az idei évben a távmunka esetében tesz lépéseket.

Kereseti kondíciók

Az Ecostat felmérése szerint a munkavállalók fontosnak tartják azt is, hogy az elhelyezkedéshez megfelelő számú álláshelyeket kínáljanak. Ha lennének munkaalkalmak, akkor a foglalkoztatottak 43 százaléka szívesen dolgozna részmunkaidőben.

Természetesen az sem mindegy – mondták a válaszolók -, hogy az atipikus formában végzett munkáért mennyi fizetést kapnak. Sokan ugyanis úgy vélik: a hagyományostól eltérő munkát kevésbé fizetik meg, a keresetből nehéz megélni. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a potenciális munkavállalóknak csupán egy százaléka utasította el az atipikus munkavégzést.

A munkaadók régóta hangoztatott álláspontja szerint a foglalkoztatásban mielőbbi változásokra van szükség. A globális gazdaságban az egyre élesedő verseny a vállalatoktól rugalmasságot követel, amihez a foglalkoztatásban is igazodni kellene. Annál inkább, hiszen a munkaerő ára a cégek kiadásainak jelentős részét teszi ki, s ha nincs teljesítmény, nem lehet a munkavállalók foglalkoztatását finanszírozni - szögezte le Antalffy Gábor. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke arra figyelmeztetett: a munkavállalói érdekképviselet hiába törekszik biztonságra – azaz a hagyományos foglalkoztatásra -, ha a munkáltató tönkremegy, mert nem tud lépést tartani a versennyel. Ez esetben minden munkahely megszűnik. Munkaadói oldalról szemlélve tehát hosszú távon az a biztosabb, ami ma bizonytalannak tűnik. A munkaadói oldal véleményét összegezve Antalffy Gábor kifejtette: a szakszervezeti oldal e téren túl merev, ami egyrészt érthető, hiszen a munkavállalók biztonságát tekintik prioritásnak, ám előre tekintve ez érthetetlen.

Táv- és részmunka

A munkaadói véleményt cáfolva Pék Zsolt, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnökségének tagja elmondta: a szakszervezetek támogatják az atipikus formákat akkor, ha ezzel új munkahelyek keletkeznek, illetve ha régi állásokat óv meg a munkáltató. De csak ekkor - szögezte le a szakszervezeti vezető.

A Magyar Távmunka Szövetség alelnöke, Déri Tamás úgy véli, az atipikus formák, így a távmunka csekély elterjedtségének egyrészt gazdasági, munkaerő-piaci, másrészt szociológiai okai vannak. Szerinte sem a cégvezetők, sem a munkavállalók nagyobb részében nem tudatosultak az atipikus konstrukciók, például a távmunka előnyei.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági és Vállalkozásfejlesztési Kutatóintézete – a szaktárcával közösen – évi rendszerességgel elemzi az atipikus munkaformákat. Bár az idei felmérés adatait most dolgozzák fel a szakemberek, a 2007-ben készült, valamivel több, mint hatezer vállalkozást érintő felmérés eredménye ma is irányadó.

Ezek szerint az atipikus technikák egyike, a részmunkaidő meglehetősen szerényen van jelen a hazai munkaerőpiacon. Míg a 15 régi uniós országban a foglalkoztatottak 18-19 százaléka dolgozik rövidebb munkaidőben – s ez az arány az új tagállamokkal kibővült EU-ban 15-16 százalék -, addig Magyarországon 4-5 százalék közötti. A KSH adatai szerint e lehetőséggel – nyugdíj mellett – főként az idősebbek élnek.

Az MKIK kutatóintézete megállapítja: a cégek valamivel több, mint fele foglalkoztat részmunkaidős alkalmazottat; legtöbbjük az alacsony foglalkoztatottsági szintű Dél-Alföldön, legkevesebben pedig Közép-Magyarországon tevékenykednek. A magyarországi helyzet tehát éppen ellentétes a nemzetközi gyakorlattal, hiszen hazai viszonylatban a részmunkaidős foglalkoztatást elsősorban a kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzet váltja ki.

 

Távmunka – Élen az USA

A távmunka elterjedését meghatározza az egyes országok informatikai fejlettsége. Ennek alapján nem véletlen, hogy a világban az USA a legfejlettebb, ahol mintegy 31 millióan élnek távmunkából, s közülük is 21 millióan főállásban dolgoznak e formában. Az EU-ban a foglalkoztatottak csaknem 13 százaléka, közel 10 milliónyi ember tevékenykedik távmunkásként, akik közül 4,5 millióan alkalmazottak. A távmunka leginkább Hollandiában terjedt el.

Határozott időre

A rendelkezésre álló adatokból az is tudható, hogy az utóbbi években a részmunkaidősöket foglalkoztató cégek száma egy-két százalékkal emelkedett; jellemzően a nagyobb vállalatok mintegy háromnegyed részénél lelhetők fel ezen álláshelyek. A mikro- és kisvállalkozásoknak viszont csak kisebb része él a lehetőséggel.

Viszonylag új keletű Magyarországon a határozott idejű munkaszerződéssel történő foglalkoztatás, ami talán a leginkább elterjedt munkaforma, s nemritkán 4-6 órás alkalmazást is jelent egyben. Az ilyen szerződéssel foglalkoztatottak aránya egyes adatok szerint 6-7 százalék körüli, más számok szerint – éppen a munkaformák közötti átfedések miatt – 11-12 százalék. Jó jelnek tekinthető, hogy az utóbbi években nőtt azon cégek száma, amelyek éltek e lehetőséggel. Ez esetben is – a részmunkához hasonlóan – a nagyobb munkáltatók élnek e konstrukcióval, amit elsősorban a rugalmassága miatt kedvelnek.

Előnyös az is - derül ki az MKIK kutatóintézete felméréséből -, hogy a határozott idejű szerződéssel foglalkoztató cégek aránya a munkanélküliség által jobban sújtott régiókban is viszonylag magas, ugyanakkor további emelkedés is prognosztizálható. Ez utóbbit támasztja alá, hogy a dél-alföldi és az észak-magyarországi cégek körében 2006-ban négy százalékpontos emelkedésre került sor.

A gazdasági ágak közül azon szektorokban magas a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak aránya, ahol túlsúlyban van a szezonalitás, s ahol meghatározó az élő-, illetve a nehéz fizikai munka. Vagyis az építőiparban, a turizmusban, a feldolgozóiparban, valamint a mezőgazdaságban képvisel nagyobb arányt, jóllehet az egészségügyben is volt növekedés.

 

Uniós trendek

Az Európai Unió 15 régi tagállamában a keresők csaknem fele a hagyományostól eltérő formában, atipikus munkavégzés keretében dolgozik. Az adatok szerint részmunkaidőben a foglalkoztatottak közel ötöde, határozott idejű szerződéssel valamivel több mint tíz százalékuk, míg önállóan csaknem 15 százalékuk dolgozott az elmúlt években. Az újonnan csatlakozott tagországok többségében – Ciprus és Málta kivételével – még a hagyományos, az alkalmazotti jogviszony a jellemző mind a mai napig.

Az atipikus foglalkoztatási formák közül a legelterjedtebb a részmunkaidő, amely az EU átlagában jellemzően heti 21 óra. Igaz, vannak országok, ahol a részmunkaidőnek létezik egy "rövidebb" – heti néhány órás – és "hosszabb" – a teljes munkaidő legalább felét kitevő - változata. A 15 régi tagország közül a részmunka Hollandiában a legelterjedtebb - ahol a foglalkoztatottak csaknem háromnegyede dolgozott így az elmúlt években -, míg Görögországban a legszerényebb az elterjedtsége. A rövidebb időben tevékenykedők többsége nő, akik önként választották e lehetőséget. Ebben nagy szerepe van az egyes országok jövedelmi viszonyainak; ez teszi lehetővé a nők számára a részmunkát. Az e konstrukcióban foglalkoztatottak másik nagy csoportját a továbbtanuló diákok teszik ki, akik jórészt így keresik meg a tanulás költségeit. A számok azt jelzik, hogy a régi EU-országokban a részmunkaidő elterjedése alapozta meg a foglalkoztatás bővülését.

Szerényebb hatása van a határozott idejű munkaszerződéseknek. Egy OECD-felmérés szerint a vizsgált 27 állam közül ez csak hét országban volt számottevő.

A legtöbb szerződést a 15-24 éves korosztályba tartozó fiatalokkal kötötték a munkaadók. A 15 régi EU-ország közül e szerződések aránya Portugáliában a legmagasabb, közel 22 százalék, míg Írországban a legalacsonyabb, 5,4 százalék.

Bár az önállóak (önfoglalkoztatók) meghatározása nem egységes, megközelítő nemzetközi összehasonlítás e téren is létezik. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) javasolt meghatározását alapul véve e kör aránya Svédországban a legalacsonyabb – 5 százalék körüli -, s a legmagasabb, 42 százalék Görögországban.

Kölcsönzött munkaerő

Egyre népszerűbb az 1990-es évek közepén bevezetett alkalmi munkavállalói könyv is, amely igen kedvező járulékfizetési kötelezettséget jelent a munkaadóknak. Míg 2004-ben 131 ezer, egy évvel később 268 ezer, 2006-ban pedig közel 419 ezer ilyen könyvet váltottak ki. A legfrissebb adatok szerint jelenleg a cégek mintegy 22, százaléka alkalmaz munkavállalót e formában, főként a szezonális ágakban. (További részletek lapunk 43. oldalán.)

Szintén új foglalkoztatási formának tekinthető Magyarországon a munkaerő-kölcsönzés, amely a cégek, főként a nagyobbak körében szintén a rugalmassága miatt kedvelt. Ezzel az eszközzel jellemzően ott élnek a vállalatok, ahol jobb a munkaerő-piaci helyzet. A legtöbb kölcsönbe adott dolgozóról 2006-ban a Nyugat-Dunántúli régióban szereztek tudomást, míg a legkevesebbről Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon. (További részletek lapunk 36. oldalán.)

E technika más munkatapasztalattal rendelkező réteget ér el, mint a szezonális munka, hiszen kölcsönzött dolgozókat főleg a feldolgozóiparban, ezen belül is a vegyiparban, a gépgyártásban, a műanyagiparban, emellett a kereskedelemben és egyes gazdasági szolgáltató ágakban alkalmaznak.

Helyi sikerek

Az atipikus foglakoztatás legelterjedtebb formája, a távmunka életképességét mutatja az Örkényben tavaly ősszel megnyitott távmunkaház, ahol jelenleg csaknem két tucat ember dolgozik.

Kovács István polgármester települése foglalkoztatási gondjairól elmondta: a lakosság 15-20 százaléka roma, nagyon sokan még a nyolc osztályt sem végezték el. De a munkanélküliség nemcsak ezt a réteget, hanem sok érettségivel rendelkező fiatalt is érinti, akik közül többen álláshoz jutottak a távmunkaházban. Ráadásul az érettségizett állástalanok között sok a nő, akik közül a nyitás előtt meghirdetett számítógépes tanfolyamra sokan jelentkeztek. A foglalkoztatottak többsége is közülük került ki.

A tervek szerint Örkény tovább folytatja a programot. Az önkormányzatnak jelenleg is van egy eladó épülete – a most megnyílt távmunkaház közelében -, ahol újabb egységet lehetne kialakítani. E terv megvalósítása érdekében az önkormányzat meg is tette az első lépést, felvették a távmunkaházat üzemeltető céggel a kapcsolatot, kérve, nézzék meg az ingatlant, és döntsék el, érdekli-e őket a bővítés. Ha nem, akkor az önkormányzat tovább keresi a megfelelő partnert, hiszen – jegyezte meg Kovács István – elszántak abban, hogy további álláshelyeket teremtsenek a városban.

 

Elvétve alkalmazzák az állásmegosztást

Ma még ritka hazánkban a job sharing, az állásmegosztás, és ha elvétve találkozunk is vele, a munkaadók nem tudják, hogy valójában ebben a formában alkalmazzák dolgozóikat – írja a HR Portál. A munkakörmegosztás akkor működik hatékonyan, ha két összeillő személyt párosítunk össze, ellenkező esetben komoly konfliktusok alakulhatnak ki.

Jóllehet az atipikus foglalkoztatás a nyugati országokban nagyban hozzájárult a gazdaság növekedéséhez – csökkent a munkanélküliség, bővült a foglalkoztatottság -, hazánkban alig dolgoznak ilyen formában. A vállalatoknál jelentkező új kihívásokra a munkakörmegosztás lehet az egyik megoldás, amely hosszú távon az alkalmazottak elvárásainak is jobban megfelel. A job sharing legjobb alanyai a 45 év felettiek, a pályakezdők, a gyermeket nevelők, a továbbképzésben részesülők lehetnek, mivel így az átmeneti időszakban nem esnek el a munkától, a tudásuk nem avul el, és még pozíciójukat is megtarthatják.

Az állásmegosztás a részmunkaidő egyik formája, amikor egy teljes munkaidős állást két személy tölt be, közösen vállalnak felelősséget a munka elvégzésért, és megosztják a munkaköri feladatokat. Arányosan oszlanak meg közöttük a juttatások, a szabadságok; a munkaköri leírás pedig általában mindkettőjükre vonatkozik, és rendszerint azonos fizetési kategóriába tartoznak. A munkát többféleképpen megoszthatják egymás között: dolgozhatnak minden második héten, válthatják egymást hetente, naponta, vagy tölthetnek a munkahelyen mindketten 2 és fél napot hetente.

A munkakörmegosztás a munkáltatóknak is megéri, hiszen egy munkavállaló áráért kettőt kapnak, ezáltal a folytonosságot tudják garantálni, állandó készenlétet, ügyeletet tudnak fenntartani, és csúcsidőszakban is ketten tartják a frontot. Ugyanakkor hátránya a módszernek, hogy nehezebben lehet mérni két ember teljesítményét, s extra felszereléseket – például laptopot, asztalt - kell biztosítani. Végül, de nem utolsósorban rövid távon a juttatások is pluszköltségeket indukálnak.

Uniós támogatással

Az Örkényben megnyitott távmunkaház – az önkormányzat húszmillió forint körüli ingatlant és több millió forint készpénzt adott önrészként a projekthez – 32 millió forintos uniós támogatással valósult meg. A település a szlovákiai Nyitra térség Udvard településével közösen pályázott az Interreg-program lehetőségére. A távmunkaházban egy marketingre szakosodott vállalkozás megbízásából adatrögzítést, illetve telefonos interjúkat készítenek a dolgozók.

A polgármester úgy látja, Örkényben, ahol nagy a munkanélküliség, az emberek igényelnék az atipikus foglalkoztatási formákat, amit mutat a távmunka sikere is. Így akár a részmunka, a határozott idejű munkaszerződéssel való foglakoztatás vagy az AM könyv is szóba jöhetne.

Az örkényi és más helyi példák is serkenthetik, hogy a távmunka terén – ha lassan is, de – előrelépés történjék a következő években – vélik a Távmunka Szövetségnél. Ezt segítheti az a kormányzati terv, mely szerint a következő hat évben uniós támogatással 5,5 milliárd forintot fordítanak a távmunka népszerűsítésére. Ebből az összegből az idén és jövőre 2,3 milliárd forintot használhat fel a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal.

Népszerűsítő iroda

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal tervei szerint rövidesen létrehoznak egy irodát, amelynek az lesz a feladata, hogy szervezze a távmunkát népszerűsítő országos programokat. Céljuk, hogy meggyőzzék a különféle méretű és profilú cégeket arról, hogy e lehetőség egyes munkakörök esetében jelentős anyagi hasznot jelent számukra. Emellett a külföldi példák bemutatásával is hatni kívánnak a cégvezetőkre.

Az iroda feladata lesz az is, hogy a munkavállalói oldal számára szervezzen akciókat, tájékoztatva a potenciális foglalkoztatottakat arról, milyen tudást kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy alkalmassá váljanak a távmunkára. Ettől azt remélik a foglalkoztatási szakemberek, hogy fokozatosan egyre többen elsajátítják a számítástechnikai eszközök használatát.

A Magyar Távmunka Szövetség szerint az atipikus formák közül Magyarországon egyedül a távmunka az, amelyik életképes, hiszen a munkaadók a gazdaságossági szempontokat ezzel tudják elérni. Ráadásul e formának – a Munka Törvénykönyve 2004. áprilisi módosításával – megvan a jogi háttere is.

A Deloitte tanácsadó cég szakértője szerint nem valószínű, hogy a többi atipikus foglalkoztatási forma a következő években jelentősen elterjedne. Ennek okát Forgács Tamás abban látja, hogy a részmunka nem érdeke a munkaadónak, hiszen ha egy ember is el tudja látni az adott munkakört, nincs az a cégvezető, aki egy munkavállaló helyett két embert alkalmazna. A határozott idejű munkaszerződés ellen pedig a szakszervezetek emelnek szót, mert tartanak a munkavállalók kiszolgáltatottságától.

Gazdaságos megoldás

Az adatok szerint a foglalkoztatottaknak csupán néhány százaléka dolgozik távmunkában. Kormányzati cél, hogy a következő években nyolcezer új távmunkahely létesüljön, amihez az érintett munkáltatóknak bértámogatást kívánnak nyújtani. A távmunkára fordítható forrás – az uniós pénzzel is kiegészülő népszerűsítéssel együtt – a következő két évben 14-15 milliárd forint lesz.

Szakemberek, kutatók úgy vélik, a távmunka elterjedéséhez nélkülözhetetlen, hogy a munkaadók felismerjék e forma gazdaságosságát. Ezt a véleményt osztja Forgács Tamás is, hiszen – számításai szerint – egy távmunkahellyel évente egymillió forint is megspórolható, ami egy cég számára átlagosan 30 százalék körüli megtakarítást jelent dolgozónként. A szakember szerint ennek magyarázata egyszerű, hiszen például a fővárostól távoli távmunkahelynek kialakított irodahelyiség bérleti díja 50 százalékkal, a bérköltségek akár 30 százalékkal is olcsóbbak lehetnek. E két tényező alkotja a foglalkoztatás költségeinek nagyobbik hányadát - magyarázza.

Ha ugyanezt a megtérülés szempontjából elemezzük, akkor is kedvező a kép, hiszen – állítja Forgács Tamás – 50 távmunkás esetében két év után mintegy 80-90 millió forint nyereséget számolhat el a munkáltató.

Start a startoláshoz

Az atipikus foglalkoztatás egyik formájának tekinthető a Start kártyával történő foglalkoztatás; a konstrukció a pályakezdő fiatalokat segíti. A 2005 októberében indított program – amely mérsékli a pályakezdőket foglalkoztató munkaadók járulékterheit – sikere nyomán 2007 közepétől a szaktárca elindította a Start-plusz programot, amelynek kedvezményezettjei a munka világába visszatérő kisgyermekes szülők és a tartósan állást keresők.

A program szerint az e személyeket foglalkoztató munkaadó két évig mentesül a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól, és kedvezőbb a közterhek mértéke is. A projektben részt vevők után a munkaadó az első évben a bruttó bér után összesen 15 százalék közterhet fizet, a második évben 25 százalékot. A minisztérium számításai szerint az egy foglalkoztatottra jutó megtakarítás – iskolai végzettségtől függően – éves szinten 3-400 ezer forint.

Az atipikus formák sorában említendő a Start-extra program is, amely az ötven év feletti tartósan álláskeresőknek kíván segíteni. Ez esetben szintén járulékkedvezményben részesül a munkaadó, illetve mentességet élvez a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól két évig. A közterheket – a háromszázalékos munkaadói és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot – egy évig nem kell fizetni, a második évben pedig 15 százalék kedvezmény jár. E konstrukcióban a megtakarítás 6-800 ezer forint.

A minisztérium tájékoztatása szerint a fenti járulékkedvezmények mellett az atipikus munkaformák közül a távmunka, a határozott idejű munkaszerződés és a munkaerő-kölcsönzés esetében a járulékfizetés feltételei megegyeznek a normál munkavégzés járulékaival. Eltérés a részmunkaidő esetében van, ahol a tételes egészségügyi hozzájárulást a részmunkaidő arányának megfelelően, de legalább 50 százalékban kell megfizetni. Az AM könyvvel való foglalkoztatás esetében pedig a 400-1100 forint közötti közteherjegy megvásárlásával teljesíthető a járulékfizetési kötelezettség.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. március 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem