×

Szja 2008

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. február 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 117. számában (2008. február 15.)
Két sokakat érintő és néhány apróbb pontosító változást hozott a 2008. évi szja törvény módosítása. Megszűnt a kiegészítő adójóváírás, az adókedvezmények tovább sorvadnak, lerövidül a lakóingatlan-értékesítés adóköteles időszaka, megváltozik a szerzés idejének meghatározása.

Fogalompontosítások

A jövedelemszerzés helye

A külföldiek belföldi, a belföldiek külföldi munkavállalásának egyre nagyobb térnyerése miatt a törvényalkotó pontosította a jövedelemszerzés helyére vonatkozó szabályozást. E szerint a nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenységvégzés szokásos helye az állandó munkavégzés helye lesz. Változó munkahelyen végzett tevékenység esetében a jövedelemszerzés helye belföld, ha a magánszemély a munkáltató belföldi székhelyével, telephelyével, fióktelepével, kereskedelmi képviseletével áll jogviszonyban. Ezen az eseten kívül a jövedelemszerzés helye a belföldön végzett tevékenységre arányos jövedelemnél belföld azzal, hogy olyan jövedelem tekintetében, amely nemzetközi forgalomban üzemeltetett járművön belföldön kívül is teljesített szolgálat ellenértéke, az adózás helyét viszonosság vagy nemzetközi szerződés, más esetben a magánszemély illetősége határozza meg.

A természetbeni juttatás szerzési helye mindenképpen belföld lesz.

Munkaerő-kölcsönzés esetén ki a munkáltató?

Munkáltatónak munkaerő-kölcsönzés esetén – a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján – a kölcsönzött munkavállaló részére adott bevétel szempontjából a munkavállaló kölcsönbevevője számít. Ilyenkor a bevételnek nem számító juttatásra, valamint az adóköteles béren kívüli juttatásra vonatkozó szabályokat és korlátot mind a kölcsönbe adó, mind pedig a kölcsönbe vevő juttatásaira együttesen kell figyelembe venni. Nem lehet tehát a 400 ezer forintos béren kívüli juttatási keretet megduplázni azzal, hogy a munkavállalót kölcsönadják.

Adójóváírás

2008-tól megszűnik a kiegészítő adójóváírás, amely egyébként már 2007-ben sem eredményezte a minimálbért kereső alkalmazottak adómentességét. Adójóváírás továbbra is a bérjövedelem után érvényesíthető, mértéke havonta a bér 18 százaléka, legfeljebb azonban 11 340 forint, gyakorlatilag a korábbi adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás együttes összege. A teljes összegű kedvezmény évi 1 millió 250 ezer forint összes jövedelem alatt érvényesíthető, ha valaki ennél több jövedelemmel rendelkezik, akkor a meghaladó rész eddigi 18 százaléka helyett 9 százalékkal kell csökkenteni az adójóváírást. Az adókedvezmény teljesen 2 millió 762 ezer forintnál fogy el, ez a határ eddig 2 millió 100 ezer forint volt.

A módosítás az 1 millió forint éves jövedelemmel rendelkezőket egyáltalán nem érinti, kedvezően a 2,5 millió forint alatti jövedelemmel rendelkezőkre hat, míg a 3 millió forinttal rendelkezők adóterhelését megint csak nem befolyásolja. Egyébként az összes jövedelem számítására, valamint a munkáltató általi figyelembevételére vonatkozó szabályok nem változnak, tehát a kedvezményt a munkaadó a munkavállaló nyilatkozata alapján 1 millió 250 ezer forintig érvényesíti az adóelőlegnél.

Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény

Az öngondoskodás újabb módja jelenik meg ebben az évben, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi megtakarítás. Az új intézmény lényege, hogy a foglalkoztató havonta meghatározott összeget utal a munkavállaló részére a nyugdíjszolgáltató intézménybe, ezt a munkavállaló saját befizetéssel kiegészítheti, majd amikor nyugdíjjogosulttá válik, akkor az intézmény megkezdi a nyugdíjszolgáltatást.

Nyugdíjszolgáltatói intézményt munkáltatók önállóan vagy együttesen hozhatnak létre, amelyhez az önfoglalkoztatók (egyéni vállalkozók) is csatlakozhatnak. Taggá az a magánszemély válik, aki munkát vállal a foglalkoztatónál. A foglalkoztató által befizetett összeget a személyijövedelemadó-törvény nem tekinti bevételnek akkor, ha annak összege havonta nem haladja meg a minimálbér (2008-ban 69 ezer forint) 50 százalékát. Ha a munkáltató ezenfelüli összeget fizet hozzájárulásként, akkor a meghaladó rész munkaviszonyból származó jövedelemnek számít.

A munkavállaló által vállalt befizetést a törvény adókedvezménnyel támogatja. A magánszemély az összevont adóalap utáni adóját csökkentheti az általa az adóévben fizetett kiegészítés, valamint a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részének 30 százalékával. Ez a kedvezmény – az egyéb kedvezmények jelentős részével együtt - az úgynevezett 100 ezer forintos adókedvezményi korlátba tartozik, amelyet csak akkor lehet érvényesíteni, ha az éves összes jövedelem nem több 3,4 millió forintnál.

Az adózásban nehézséget az a körülmény eredményez, hogy a munkáltató jogosult – legfeljebb öt évre – feltételes jogszerzési időtartamot kikötni. Ha ez alatt az idő alatt a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, akkor csak a saját maga által fizetett kiegészítést és annak hozamait szerezheti meg, a munkáltatói befizetést nem. Ezért ha a korábbi adóévekben a minimálbér felét meghaladó munkáltatói befizetés után a magánszemély adózott, akkor ez az adó visszaigényelhető. Azonban ha a befizetések után adókedvezményt is érvényesített, akkor a kedvezmény összegét le kell vonni a visszaigényelhető adó összegéből.

Ha a magánszemély jogviszonya a feltételes jogszerzés időtartama alatt szűnik meg, akkor a saját befizetés őt megillető hozama kamatjövedelemként lesz adóköteles. Egyébként a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által kifizetett nyugdíjszolgáltatás, illetve a tőkeérték-emelkedés címén jóváírt összeg adómentes jövedelemnek számít.

Önálló, nem önálló tevékenység jövedelme

Már az elmúlt év óta az eltartottak széles körének kell rendszeresen fizetnie, hogy természetbeni ellátásra jogosultságot szerezzen. Ha az eltartott helyett a természetbeni egészségügyi ellátásért fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot más magánszemély átvállalja, akkor ez nem jelent az eltartottnál adóköteles vagyoni előnyt.

Az egyenlő elbírálás érdekében egészül ki a nem önálló tevékenységek köre az Európai Parlament magyar képviselőinek tiszteletdíjával, valamint a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek juttatásával. Ez utóbbi külön kimondására azért volt szükség, mert az eddigi szabályozás a választott tisztségviselők juttatását sorolta ide, a Gt. alapján pedig a vezető tisztségviselőt nem választják.

Minden bizonnyal az Eho-törvény szabályai tették szükségessé, hogy a személyijövedelemadó-törvény lehetővé tegye az ingatlan-bérbeadók számára, hogy ne csak az év végén, hanem már év közben, az adóelőleg megállapítása során alkalmazhassák az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályokat. Ennek megfelelően a kifizetőnek év közben nem kell mindenképpen a bevétel 25 százalékát adóként levonni, hanem – a bérbeadó választása alapján – a költségnyilatkozat figyelembevételével, vagy a bevétel 90 százaléka szerint megállapított jövedelem után lehet a progresszív adótábla szerinti adót levonni.

Ingatlanértékesítés jövedelme

Megszűnik a lakáscélú felhasználás lehetősége, lerövidül a lakóingatlan értékesítés adóköteles időszaka, megváltozik a szerzés idejének meghatározása, ennyiben foglalhatók össze röviden az ingatlanértékesítést érintő változások.

Lakásszerzési kedvezmény

Az Európai Közösséghez történő csatlakozásunk óta ugyan több mint három év telt el, mégis most derült ki, hogy az ingatlanértékesítés lakáscélú felhasználására vonatkozó adózási szabályok az uniós szabályokba ütköztek, ugyanis az szja kizárólag a belföldi lakásszerzést kedvezményezte. A közösségi elvárásoknak a törvény most úgy felel meg, hogy gyakorlatilag megszűnik a lakásszerzési kedvezmény. Ez alól kivétel, ha az értékesítés jövedelmét a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója vagy élettársa részére az EGT bármely államában lévő idősek otthonában, fogyatékosok lakóotthonában vagy más hasonló intézményben biztosított férőhely megszerzésére fordítja. A férőhely megvásárlására gyakorlatilag az értékesítés éve és az azt követő két év áll rendelkezésre az eddigi 60 hónap helyett. Ha a jövedelem felhasználása az értékesítést tartalmazó bevallást követő első vagy második adóbevallásig megvalósul, akkor a magánszemély a megfizetett adó mértékéig adókiegyenlítéssel élhet.

Szerzési idő ráépítés esetén

Szigorító változás, hogy az olyan ingatlan szerzési idejének meghatározása változik, amelyre 2007-et követően építettek rá, vagy amelyet legalább 6 m2 alapterülettel bővítettek. Ebben az esetben ugyanis a szerzés éve, vagy az az év, amikor az utolsó építés, bővítés zárult le jogerős használatbavételi engedéllyel, vagy választható, hogy külön határozzák meg az eredetileg szerzett ingatlan szerzési idejét a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem földhivatali benyújtása alapján, és külön a ráépített, bővített ingatlan szerzési idejét a jogerős használatbavételi engedély éve alapján. A szerzés időpontjának meghatározása azért fontos, mert a számított jövedelmet csökkenteni kell a szerzés és az eladás közötti idő múlásával.

Időmúlás

Új szabály, hogy különválik a lakás és az egyéb ingatlan átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka. Lakóingatlannak a földhivatali nyilvántartás szerint lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet számít. Lakóingatlan és a hozzá kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén a megszerzést követő második évtől a jövedelem már csökken, és az ötödik évben már el is fogy, míg a nem lakóingatlan esetében az adóköteles időszak továbbra is 15 év marad. A módosítások eredménye, hogy adott esetben akkor is kell adót fizetni az ingatlanértékesítés után, ha a jövedelmet a családok lakáscélra fordítják. Ezzel függ össze az az új méltányossági rendelkezés, hogy az APEH a magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményei mellett a jövedelem lakáscélú felhasználási körülményeire tekintettel mérsékelheti vagy elengedheti az adót.

Átmeneti szabályok

Az ingatlanértékesítés régi szabályait a 2007-ben történő értékesítésekre még lehet alkalmazni, a tulajdonban tartásra vonatkozó korábbi szabályok kifutására az átmeneti rendelkezések még 3 évet biztosítanak. Ha a magánszemély olyan ingatlant értékesít, amelyre 2007. december 31-ét követően építettek rá, akkor a jövedelem meghatározására három módszer áll rendelkezésre: Az első esetben az értékesített ingatlan szerzési idejét az utolsó használatbavételi engedély időpontjára kell meghatározni. Ez egy eredetileg 2003-ban szerzett telekre 2008-ban ráépített épület 2010-ben történő értékesítése esetén 2008 lesz. A második esetben a telek és a felépítmény megszerzésére fordított költségek arányában kell megosztani az egyéb költségekkel csökkentett bevételt. A harmadik – átmeneti – szabály szerint a magánszemély a 2008. január 1-jét megelőzően vásárolt ingatlan 2008-2010-ben történő értékesítése során a jövedelem megállapítására választhatja a 2007-ig érvényes szabályt. Ezt azt jelenti, hogy az egész ingatlan – telek és felépítmény – szerzési ideje ugyan megegyezik a telek szerzési időpontjával (2003), de az 5 éves időmúlás helyett – lakóingatlan esetében is – csak a 15 éves időmúlással lehet számolni.

Tőkejövedelmek

Kamat

A 2008-tól hatályos szabályozás kamatként kezeli a befektetési jegyek mellett a kollektív befektetési értékpapírok teljes körét. Ha ezeknek az értékpapíroknak az értékesítésére tőzsdén kerül sor, akkor a tőzsdei ügyletekből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Külföldről származó jövedelem

A külföldön is adóztatható kamatjövedelem esetén nemzetközi egyezmény meglétekor az adót csökkenti a külföldön megfizetett adó. Egyezmény hiányában ugyan a külföldön megfizetett adó levonható, de a fizetendő nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál. Természetesen nem vehető figyelembe megfizetett adóként az az összeg, amely – egyezmény vagy viszonosság alapján – a magánszemélynek visszajár. Ugyanilyen szabályozást kell alkalmazni a külföldön is adóköteles árfolyamnyereség esetén.

Csereügylet

Új csereügyletből származó jövedelemmel ismerkedhetünk meg a tőkejövedelmek között, mégpedig a várható pénzáramlások cseréjére kötött ügyletből származó jövedelemmel. (Eddig ez egyéb jövedelemként adózott.) A szabályozás gyakorlatilag a piaci változásoktól függő kötelezettségek, illetve jogosultságok miatt keletkező úgynevezett lebegő pénzáramnak fix kiadásra, illetve fix bevételre történő cseréjének a nyereségét adóztatja. A törvény az ilyen adóéveken túl terjeszkedő ügyleteknél a gördülő veszteségbeszámítást és az adókiegyenlítés módszerét is alkalmazza.

Osztalék, osztalékelőleg

Az Európai Unió bármely tagállamában működő szabályozott piac tőzsdéjére bevezetett értékpapír után fizetett osztalék adómértéke 10 százalék, amely mértéket már az osztalékelőlegnél is így kell figyelembe venni. Miután a törvény különös átmeneti rendelkezést erre vonatkozóan nem tartalmaz, a szabály már a 2008-as kifizetésekre is vonatkozik. Az osztalékelőleg adóját a kifizetőnek továbbra is a kifizetés időpontjában kell megállapítania. A magánszemélynek az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásában tájékoztató adatként kell feltüntetnie azzal, hogy az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásában az osztalékot be kell vallania, és az osztalékelőleg után megfizetett adót kifizető által levont adóként kell figyelembe vennie.

Természetbeni juttatások

Ha a magánszemély utalvány formájában kapja a juttatást, akkor ez természetbeni juttatásnak csak akkor számíthat, ha nem pénzt helyettesítő eszköz, és konkrétan meghatározott termékre váltható be. Az utalványon természetesen több termék és szolgáltatás is megjelölhető, de az olyan utalvány, amely bármire beváltható, nem lehet természetbeni juttatás.

Az eddigi szabályok szerint a Tbj-tv. szempontjából biztosítottnak nem minősülő magánszemélynek adott juttatás természetbeni juttatásnak számít, de – a 2008-as szövegpontosítás eredményeként – csak akkor, ha az nem tevékenység vagy szolgáltatás ellenértéke. A magáncélú utakra vonatkozó útnyilvántartás hiányában az autópálya-matrica árának 50 százaléka adóköteles természetbeni juttatás, de csak akkor, ha a juttatás a kifizető tevékenységével függ össze.

Megszűnik a magáncélú telefonhasználat utáni adókötelezettség alóli kibúvó. A törvény kimondja, hogy ha a juttató kifizető a szolgáltatás nyújtója, akkor a magáncélú használat szokásos piaci értékét, vagy az összes használat szokásos piaci értékének 20 százalékát kell a magáncélú használat értékének tekinteni. Ha az adókötelezettség azért nem állapítható meg, mert a számla forgalmi díjat nem tartalmaz, akkor az adóalap a kifizetőt terhelő kiadás 20 százaléka lesz.

Adómentességek

Az érdekképviseletek elvárásainak megfelelően emelkedik az étkezési hozzájárulás adómentes értéke, 2008-tól természetben 12 ezer forintig, jeggyel pedig 6 ezer forintig lehet támogatni az alkalmazottak havi étkezését. Megszűnik viszont az üzletpolitikai célból adott ajándékok adómentessége az áruminta kivételével. Az adómentesség jövőre csupán a reklámcélú árengedményre, visszatérítésre vonatkozik, beleértve a pontgyűjtő akciókat is.

Adómentes lesz az önkormányzatok, társadalmi szervek, alapítványok, egyházak által szervezett társadalmi, kulturális, sport-, hagyományőrző vagy szabadidő-rendezvények alkalmából helyben nyújtott szolgáltatás, elfogyasztott étel, ital, és a részvevők között kiosztott azonos értékű ajándék. Az ajándékok együttes összegénél az adómentesség korlátja a rendezvény összes költségének a 10 százaléka.

A jövőben nem kell mindig módosítani az iskolakezdési támogatásra vonatkozó szabályokat ahhoz, hogy az adómentesen adható összeg emelkedjen. 2008-tól az adható összeg a minimálbérhez kötött, annak 30 százalékáig maximált.

A falusi és agroturisztikai szolgáltatótevékenységből származó bevétel jövedelméből a 400 ezer forintra jutó rész, illetve ezzel együtt a falusi vendégfogadásból származó bevétel jövedelméből a 800 ezer forintra jutó rész adómentes, még akkor is, ha ezekből a szolgáltatásokból származó bevétel meghaladja az említett értékhatárokat.

Kedvező változás, hogy a művelődés-intézményi szolgáltatások új megfogalmazása és az SZJ-számra történő hivatkozás eredményeként gyakorlatilag bővül az adómentesen adható kulturális szolgáltatások köre. Idetartozik a jövőben a könyvtári, levéltári szolgáltatás, a múzeumi szolgáltatás, a kulturális örökség védelme, az előadó-művészet, a filmvetítés, az állat- és növénykert, a védett természeti érték bemutatása, valamint a közművelődési intézmény által nyújtott felnőtt- és egyéb oktatás. Ez a típusú juttatás egyébként továbbra is beletartozik az évi 400 ezer forinti adómentesen adható béren kívüli juttatások sorába.

 

Adókedvezmények

Az adókedvezmények nagy része mostanra már elsorvadt, azokat csak az alacsonyabb jövedelműek érvényesíthetik. A nagycsaládosok által igénybe vehető családi adókedvezmény azokra a kedvezményezett eltartottakra jár, akikre tekintettel a szülők családi pótlékot kapnak. Az uniós szabályokra tekintettel pontosabb lett a törvény, így a családi kedvezmény érvényesítésének lehetősége kiterjed minden olyan kedvezményezettre, akire tekintettel családi pótlékot vagy ahhoz hasonló ellátást folyósítanak.

Költségkímélő az a módosítás, amely kimondja, hogy nem kell az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári, valamint a nyugdíj-előtakarékossági befizetésekkel összefüggő kedvezményt visszafizetni akkor, ha az önellenőrzés vagy utólagos adómegállapítás alapján a jogosulatlanná vált adókiutalás mértéke az ötezer forintot nem haladja meg.

Egyéni vállalkozók

Az átalányadózókat érinti, hogy módosultak az átalányadózás választására jogosító üzletköri besorolások. A költségelszámolást érintő változás, hogy az egyéni vállalkozó az internethasználat címén felmerülő költséget teljes egészében elszámolhatja, ha a lakás és a telephely elkülönül egymástól, míg ha nem, akkor a felmerülő költség 50 százaléka vehető figyelembe. A 200 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 százalékos norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében a beszerzési árat – időarányosítás nélkül – két év alatt, egyenlő részletben is el lehet számolni.

 

Adókulcsok, adósáv

Nem változtak a 2008-ban érvényes adókulcsok. A 18 százalékos kulcs továbbra is az adóévi jövedelemnek a 1,7 millió forintot meg nem haladó részére alkalmazható, míg az ezt meghaladó jövedelem után 36 százalék adót kell fizetni. Ezt az adótáblát kell alkalmazni mind az összevont jövedelem utáni adó megállapítására, mind pedig az átalányadózó egyéni vállalkozó és mezőgazdasági kistermelő jövedelmének adómegállapítására.

Nyereségminimum

Kedvező, és a 2007-es adóévre is alkalmazható szabály pontosítja a nyereségminimumra vonatkozó rendelkezések alkalmazását. Az egyéni vállalkozóknak – többek között – akkor nem kell számolni a jövedelemminimummal, ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár érte őket. Az eredeti rendelkezések úgy határozták meg az elemi csapást, hogy csak azt lehet figyelembe venni, amelynek mértéke eléri az előző évi évesített bevétel 15 százalékát. Ha az adózót több alkalommal érte elemi csapás, akkor ezt az értéket is külön-külön kellett volna produkálni. A módosítás szerint a különböző elemi csapások okozta károk értékét összeadva lehet megállapítani, hogy alkalmazható-e a nyereségminimumra vonatkozó mentesség.

Fejlesztési tartalék, veszteség

2008-tól a jelenlegi 25 százalékról 50 százalékra emelkedik a fejlesztésitartalék-képzés lehetősége úgy, hogy a maximális összeg – 500 millió forint – azonban nem változik.

Az engedélyköteles veszteség elhatárolására vonatkozó kérelmet a hatályos szabályok szerint az adóévre vonatkozó bevallás, önellenőrzési lap benyújtásának esedékességéig lehet benyújtani, a határidő elmulasztása jogvesztő. A gyakorlatban nem lehetett egységesen értelmezni, hogy önellenőrzéshez mellékelve kérhető-e az eredeti bevallásban már kimutatott – a jogvesztő határidő be nem tartása miatt nem engedélyeztetett – veszteség elhatárolása. A törvénymódosítás egyértelművé teszik, hogy önellenőrzéskor engedély csak az önellenőrzéssel feltárt veszteségre kérhető, ideértve azt az esetet is, ha a veszteség az önellenőrzés (ellenőrzés) okán válik utólag engedélykötelessé.

10 százalékos adó

2008-tól 16 százalék helyett 10 százalék lesz az adó mértéke az adóalap első 50 millió forintjáig, ha a vállalkozások teljesítik a foglalkoztatásra, a nyereségre és a tartalékképzésre vonatkozó feltételeket. A korábbi 5 millió forint adóalapig érvényesíthető kedvezőbb adómértékhez kapcsolódó szabályrendszer megszűnik, helyébe új, elő- és utófeltételek lépnek.

Az érvényesítés előfeltétele, hogy a vállalkozás rendezett foglalkoztatói körülményekkel rendelkezzen – például nem foglalkoztat "feketén" alkalmazottat, nem dolgoztat munkaszüneti napokon stb. -, az adóalapja az előző évben és az adóévben is érje el a jövedelemminimumot, adókedvezményt (fejlesztési hitel, kamatkedvezmény) ne érvényesítsen, valamint – főszabályként – a minimálbér kétszerese után fizessen járulékot. Elegendő a minimálbér után járulékot fizetni akkor, ha az egyéni vállalkozó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek valamelyikében található. A minimumnyereség szempontjából a feltétel akkor is teljesítettnek tekinthető, ha az adóalap ugyan ezt nem éri el, de az adózó az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatás értékét nem tartalmazó vállalkozói bevétel 2 százaléka után fizeti meg az adót. A feltételek megtartásával legfeljebb 3 millió forint adó spórolható meg, amelynek azonban szabályozott a felhasználási lehetősége. Az elkülönítetten nyilvántartott, azaz a belföldi pénzforgalmi bankszámlán lekötött összeget 4 adóév alatt kell felhasználni, vagy beruházásra, vagy hiteltörlesztésre, vagy "nehéz munkavállalói helyzetben" lévő – csökkent munkaképességű, pályakezdő, korábban munkanélküli stb. – munkavállaló foglalkoztatási költségeire lehet költeni.

A kedvezőbb adómérték biztosítása közösségi támogatásnak számít. Ha az egyéni vállalkozó nem a cél szerinti felhasználásra oldja fel a lekötést, akkor a feloldást követő 30 napon belül késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetnie a feloldott résszel azonos összegű adót. Ha a negyedik adóév végéig nem történik meg a törvényben előírt felhasználás, akkor a fel nem oldott résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten a negyedik adóévet követő év első hónapja utolsó napjáig kell megfizetni. 30 napon belül kell a fel nem oldott résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten megfizetni akkor, ha a vállalkozó a tevékenységét megszünteti, kivéve ha erre cselekvőképességének elvesztése vagy halála miatt kerül sor.

"Jogutódlás"

Ha az egyéni vállalkozó egyéni cége kft.-vé alakul át, akkor a társaságiadó-törvény hatálya alá történő áttérés miatt nem kell a korábban érvényesített kedvezményeket visszafizetni. Az átalakulásra tekintettel megállapított adó összegét sem kell soron kívül bevallani és megfizetni, ráér ezt az éves bevallásban rendezni.

Az egyéni vállalkozói tevékenységet az özvegy vagy örökös is folytathatja, az erre vonatkozó bejelentést 90 napon belül kell megtenni. Ilyenkor – ha az özvegy vagy örökös maga is egyéni vállalkozó – választani lehet, hogy milyen adózási mód szerint folytatják az egyesített tevékenységet. Ha az elhunyt vállalkozó az eva hatálya alá tartozott, akkor a tevékenységet folytató akár választhatja az evát is. A magánszemély választását követően, azt figyelembe véve fogja az adóhatóság az elhunyt magánszemély adóját megállapítani.

 

Mezőgazdasági őstermelők szabályai

Az értelmező rendelkezések szerint mezőgazdasági őstermelőnek számít a családi gazdálkodó és az őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemély mellett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemély is. A törvény meghatározza a csekély összegű agrár támogatás fogalmát, amely szerint ilyennek a mezőgazdasági és halászati ágazatra szóló 1860/2004/EK biztossági rendelet által de minimis támogatásnak minősített támogatás számít. A tételes költségelszámolást, vagy a 10 százalék költséghányadot alkalmazó őstermelők által érvényesíthető adókedvezmény csekély összegű agrár támogatásnak minősül. A kedvezmény akkor érvényesíthető, ha az őstermelő az adóbevallásában feltünteti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszer szerinti regisztrációs számát. Az adókedvezmény összege már 2007-re is csekély összegű agrár támogatásnak minősül, de a kedvezmény a 2008. évi keretet terheli. Ennek az az oka, hogy az EK-rendelet szerint a támogatás érvényesítésének a bevallás benyújtási időpontja tekintendő. A kimeríthető keret egyébként 3 ezer euró bármely hároméves (3x365 napos) időszakban. Fontos, hogy figyelembe kell venni más, az adórendszeren kívüli de minimis támogatást is, ilyen volt például 2007-ben a fagykárra tekintettel folyósított támogatás.

A költségelszámolás tekintetében kedvező változás, hogy az olyan őstermelő, aki elektronikus bevallásra kötelezett, az internethasználat költségeinek 50 százalékát számolhatja el, egyébként az e címen felmerült költség 30 százaléka vehető figyelembe. A számításnál a korábbi 60 ezer forintos éves korlátot már nem kell figyelembe venni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. február 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem