A rendszerváltozás, a piacgazdaságra való áttérés a munkaerőpiacot is alapjaiban rengette meg: a megszűnő nagyvállalatok munkavállalók százezreit bocsátották el (becslések szerint másfél millió álláshely szűnt meg). Az akkori kormány első lépése a munkanélküli-segély bevezetése volt, de hamarosan kiderült, hogy ennél többre, aktív eszközökre is szükség van.
Aktív eszközök
Az egyik lehetőség a vállalkozóvá válás segítése – e célból hozta létre az Antall-kormány a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt, kiépítve annak országos hálózatát is (MVA-HVK-k). A másik út a munkanélkülivé vált, hátrányos helyzetűek visszajuttatása a munkaerőpiacra, alkalmassá téve őket a foglalkoztatásra.
Ez utóbbi célt szolgálja az 1992. június 30-án a kormány és a munkaügyi tárca által alapított Országos Foglalkoztatási Alapítvány (OFA), amely 1997. január 1-je óta közalapítványként működik. Küldetése változatlanul az, hogy hatékonyan hozzájáruljon az állástalanság enyhítéséhez és a foglalkoztatás bővítéséhez a fennálló munkaügyi intézményrendszerben.
Az alapító okirat szerint a közalapítvány támogatja a munkaerőpiac nem állami szerveződéseit, valamint ezek foglalkoztatást segítő kezdeményezéseit, szakmai rendezvényeit és kiadványait, különös tekintettel a rehabilitációs szolgáltatásra, valamint a hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítésére és a kapcsolódó szolgáltatásokra.
A második feladat új típusú aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök bevezetése, kísérleti programok indítása s a tapasztalatok értékelése után javaslattétel ezek intézményes alkalmazására. Ehhez társul munkaügyi tárgyú kutatások támogatása, koordinálása. Az OFA feladatai közé tartozik, hogy segítse a szociális partnerek felkészülését a munkaügyi érdekegyeztetésben való részvételre (ideértve az ágazati párbeszédet is).
A tömeges elbocsátások idején (Ózd, Diósgyőr) vált aktuálissá, hogy az érintett munkavállalók átmeneti foglalkoztatása érdekében az OFA foglalkoztatási társaságokat szervezzen és támogasson.
Foglalkoztatási társaságok
A borsodi kohászat összeomlása, a tömeges elbocsátások után – nemzetközi, főleg német mintára – foglalkoztatási társaságokat hoztak létre az utcára került több ezer ember határozott idejű továbbfoglalkoztatására. A csúcs 1992-1995 között volt, amikor mintegy kétezer embernek tudtak segíteni. Később az ózdi kft. megszűnt, a diósgyőri kht. (DIFO) megmaradt, de kisebb feladatokkal; részben hátrányos helyzetűeknek nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatásokkal, részben munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. A győri székhelyű OFA-HÍD Kft. szintén hátrányos helyzetűek kölcsönzését végzi, bízva abban, hogy többeknek sikerül tartósan elhelyezkedniük, s a helyükbe újak léphetnek.
Egészen 2007 szeptemberéig az OFA látta el hat (megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató) társaság állami tulajdonosi jogainak gyakorlását. A közalapítvány 2004-ben fontos szerepet kapott az EQUAL elnevezésű uniós közösségi kezdeményezés nemzeti programirodája feladatainak ellátásában, s 2005 óta a Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) megvalósításában is részt vesz (OFA-ROP hálózat, országosan hat irodával). Végül – az alapító okirat módosításaként – feladatai között szerepel, hogy közreműködik a szaktárca által indított központi munkaerő-piaci program végrehajtásában, s ezen belül elsősorban a foglalkozási rehabilitáció, a rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő projektek megvalósításában.
A közalapítvány induló vagyona mintegy 2,5 milliárd forint; élén 9 tagú kuratórium áll, amely "tripartit" rendszerben működik, vagyis részt vesznek benne az állam, a munkaadók és a munkavállalók képviselői; az alapszabálynak megfelelő működést felügyelőbizottság ellenőrzi.
Rugalmasság és innováció
A másfél évtized eredményeit értékelő eseményen Lamperth Mónika, a szociális és munkaügyi tárca vezetője elismerően szólt az OFA munkájáról. A szakminiszter ugyanakkor nem titkolta, hogy van még tennivaló bőven, hiszen a hazai munkaerőpiac számtalan gonddal küszködik (alacsony foglalkoztatás, magas – egyes térségekben kiemelkedően magas – munkanélküliség, a tartósan állás nélküliek, a pályakezdők, a romák, az alacsony iskolai végzettségűek elhelyezkedési nehézségei, a többszörösen hátrányos helyzetű, a munkapiacról kiszorult rétegek növekvő aránya). A miniszter hangsúlyozta, e problémák megoldásában középtávon is számítanak az OFA munkájára, amelyre eddig is a gyors reagálóképesség, a rugalmasság, az innováció, a szakmai igényesség, a "célcsoportok" iránti elkötelezettség volt jellemző.
A tárca szakállamtitkára, Székely Judit ismertette az uniós és a hazai foglalkoztatáspolitika átfogó céljait. Ez utóbbiak között szerepel a foglalkoztatás bővítése, a munkaerőpiacra történő be- és visszalépés segítése, a területi különbségek csökkentése, a gazdasági aktivitás növelése, a kereslet-kínálat összhangjának megteremtése, a foglalkoztatás és a képzés közötti egyensúly helyreállítása.
Mindeme célok elérésében bőven jut szerep az OFA-nak, például a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának elősegítésében, a foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek fejlesztésében, új, aktív foglalkoztatási eszközök kimunkálásában, az uniós források felhasználásában, a nemzetközi együttműködésben. Az elmúlt 15 évre utalva elmondta: az OFA eddig több mint 4000 pályázatot támogatott mintegy 32 milliárd forint összegben, s programjaiban csaknem félmillió ember vett részt.
Partneri együttműködés
A felügyelőbizottságnak több mint tíz éve tagja Recska Endre, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) szakértője. Tapasztalatai szerint eredményes az OFA eddigi működése a munkahelyteremtés, az esélyegyenlőség és a hátrányos helyzetű térségek, rétegek segítése érdekében.
Nagyon fontosnak tartja, hogy a munkában mindhárom szociális partner részt vesz. A döntéseket - jóllehet viták után – kétharmados többséggel hozzák meg azoknak a forrásoknak az elosztásáról, amelyeket a szintén háromoldalú Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete (MAT) ítél oda.
Az OFA tevékenységének egyik vonulata az alapító okiratban szereplő célokat szolgáló innovatív pályázati programok kidolgozása, pályázati programrendszer működtetése. A foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű csoportok segítése érdekében olyan kísérleti programokat dolgoznak ki, amelyek munkapiaci szolgáltatásokat nyújtanak, illetve tartós vagy átmeneti foglalkoztatást, továbbá képzést, szociális támogatást nyújtanak az érintettek számára.
Az első pályázatok kiírása (1993) óta szoros kapcsolatot tartunk fenn a foglalkoztatási és szociális intézményrendszerrel, a munkaügyi központokkal – mondta Székely Gabriella, az OFA ügyvezető igazgatója. Az OFA indulásától kezdve támaszkodik a munkaügyi szervezetre: véleményt kér a tervezett támogatási programokról, a pályázatot benyújtó szervezetek tervezett projektjéről. Az elmúlt 15 év alatt több program a munkaügyi központokkal társfinanszírozásban valósult meg.
Kiterjedt kapcsolatok, szoros együttműködés
Az OFA kuratóriumának tagja Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke. Megítélése szerint az OFA fontos szereplő a hazai munkaerőpiacon. Egyrészt azért, mert a még nem hivatalos, kísérleti szakaszban lévő programok lebonyolítására alkalmas, másrészt olyan célok, feladatok támogatására, amelyeket másként nehéz pályáztatni.
Tömeges elbocsátások esetén meghatározó szerepet játszik a foglalkoztatást elősegítő szervezetek támogatásában, és alkalmas arra is, hogy a munkaügyi központok látóköréből kiesettek (még vagy már nem regisztráltak) visszailleszkedését segítse, akár különleges képzésekkel is. A 15 éves múlt sokat jelent: kialakult szervezetet, amelynek vannak forrásai, szakmai apparátusa, hálózata, megfelelő kapcsolati rendszere. Antalffy Gábor is lényegesnek tartja, hogy mind a kuratórium, mind a MAT háromoldalú, s a viták ellenére sikerül megegyezniük.
A KISOSZ a Magyar Iparszövetséggel (OKISZ) együtt részt vesz abban a konzorciumban, amely pályázott, és 35 millió forintot nyert 2007-ben az OFA Segítőháló pályázatán – mondta Vadász György, az OKISZ ügyvezető társelnöke. A konzorcium vezetője a szolnoki Teljes Életért Szolgáltató Kht., s tagja a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdaságfejlesztő Kht. A társulás célja a hátrányos helyzetűek munkavállalásának elősegítése, s a két munkaadói szervezet ehhez országos hálózatával és infrastruktúrájával járul hozzá. Minden megyében és régióban vállalták, hogy fórumokat tartanak, rendszeres tanácsadással várják a rászorulókat. Felkarolják azokat, akik vállalkozni, pályázni szeretnének hátrányos helyzetű munkavállalók bevonásával, és magukat a leendő munkavállalókat is. Segítenek a pályázatírásban, sőt, azt remélik, a jövőben mindez a Jeremie mikrohitelprogrammal is összekapcsolható lesz. Más civil szervezetekkel is keresik a kapcsolatot annak érdekében, hogy mindenhol legyen kapcsolódási pont, ahol a hátrányos helyzetű emberek élnek.
Gyors reagálás
Legutóbb romafoglalkoztatás-szervező menedzserképzést indítottak – a gyakorlati képzések helyszíne a munkaügyi szervezet volt -, és munkaerő-piaci szolgáltatópontokat létesítettek a roma közösségi házakban, ahova alternatív szolgáltatásokat telepítettek. A munkaügyi központokkal, illetve kirendeltségekkel egymásra épülő programokat szerveztek a különféle célcsoportok elérése érdekében. Ilyenek voltak például az úgynevezett tranzitprogramok is, amelyekhez az OFA csak akkor adott támogatást, ha a munkaügyi központ is "beszállt" társfinanszírozóként. Ennek előnye a kísérleti projekteknél a kétoldalú szakmai és pénzügyi monitoring, a szakmai együttgondolkodás.
A kísérleti programok megvalósítását az OFA a nonprofit szervezetek fejlesztését szolgáló tevékenységgel is támogatja, erre már az első alapító okirat is felhatalmazást adott – folytatta Székely Gabriella. Ez esetben a hátrányos helyzetű munkanélküliek alternatív, átmeneti vagy tartós foglalkoztatásának támogatásáról, a civil szervezetek szakmai segítéséről van szó.
A támogatások meghatározott célcsoportok – például hátrányos térségekben élők, roma munkakeresők, büntetés-végrehajtási intézetből szabadulók, iskolarendszerből lemorzsolódott fiatalok, pályakezdő munkanélküliek – bevonására irányulnak Fontos a gyors reagálás a jogszabályi és a munkaerő-piaci változásokra, s hogy azokat segítsék, akiket a hagyományos intézményrendszer nem képes visszajuttatni a munkaerőpiacra.
Hagyományos pályázatok
A kísérleti programok mellett hagyományos pályázatokat is indítanak (ilyen például a munkaügyi tárgyú kutatásoknak, illetve a foglalkoztatáspolitika nem állami szerveződései konferenciáinak, szakmai kiadványainak támogatása), amelyeket évről évre meghirdetnek.
A közalapítványhoz a szervezetek három fő típusa pályázik: nonprofit szervezetek (döntően egyesületek – 57,8 százalék), költségvetési szervek (például önkormányzatok, oktatási intézmények – 26,3 százalék), valamint vállalkozások (14,1 százalék - 2007-es adatok szerint).
A programok kidolgozásánál az OFA nemzetközi tapasztalatokra is támaszkodik. Példaként említhető az angol Back to Work ("Vissza a munkába"), amelyet először (még PHARE-pénzből) Kecskeméten próbáltak ki. Később országszerte "Újra Dolgozom Program" néven alkalmazták a tartósan munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek növelése érdekében. Az OFA lényeges feladata új, úgynevezett aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök kifejlesztése és kipróbálása, a tapasztalatok összegzése, majd javaslattétel a bevált módszerek országos alkalmazására, szükség esetén a megvalósítást gátló jogszabályok esetleges módosítására.
A hazai támogatási keret forrása a Munkaerő-piaci Alap (MPA), nagyságát a támogatásokhoz kapcsolódva az irányító testület (MAT) határozza meg. Az MPA-n belül 2007-ben a Felnőttképzési Alapból 950, a Rehabilitációs Alapból 1250, míg a Foglalkoztatási Alapból 4300 millió (összesen 6,5 milliárd) forint állt rendelkezésükre – ez az összeg 3 év alatt évenkénti bontásban kerül az OFA számlájára, mivel a programok többsége több év alatt valósul meg.
Uniós programok
Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatóságának munkáját az I. Nemzeti Fejlesztési Terv indulásától az OFA EQUAL Nemzeti Programirodája segítette. A kezdeményezés célja olyan innovatív megközelítések és módszerek kidolgozása és elterjesztése, amelyek hozzájárulnak a munkaerőpiachoz kapcsolódó diszkrimináció és egyenlőtlenségek megszüntetéséhez.
A kezdeményezés prioritásai közül Magyarország négyet választott ki, ezek: a hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci belépésének vagy visszailleszkedésének segítése; az egész életen átívelő tanulás (LLL); a nemek közötti munkapiaci különbségek és a foglalkoztatási szegregáció csökkentése (nők és férfiak esélyegyenlősége); a menedékkérők társadalmi integrációjának és szakmai képzésének támogatása.
A rendelkezésre álló összeg 2004-2006 között több mint 40 millió euró volt (mintegy 10 milliárd forint), amelynek háromnegyedét az Unió szociális alapja (ESZA), negyedét a magyar kormány adta. Befejezése 2008-ra várható, s az említett összegből várhatóan 39 projekt valósul meg, amelyek mögött 190 szervezet áll.
Az első Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjának (ROP) megvalósításában az OFA 2005-2007 végéig vett részt, saját országos hálózatának kialakításával, képzésekkel, kiadványokkal, a szociális gazdaság szervezésével, szakértői munkával. A feladat 2007 decemberével véget ért, de a szakértői hálózat fennmarad, és várhatóan az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP elnevezésű operatív programjánál hasznosítja majd eddigi tapasztalatait, de számítanak rájuk a hagyományos pályáztatásnál is – mondta Székely Gabriella.
Több tudás, jobb állás
A szakképzési és felnőttképzési programok kommunikációjának támogatására 2007-ben 10 millió forintot nyert Budapest-Zugló önkormányzata az OFA pályázatán, ennek lebonyolítását a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálattal közösen végzi – mondta Kulinyi Márton ügyvezető igazgató. Múlt év novemberében Több tudás, jobb állás címmel kétnapos börzén ismertették meg a kerület lakóival az élethosszig tartó tanulás fontosságát, szlogenjük ez volt: Keressünk együtt, tanuljunk céltudatosan.
A projekt célja komplex információszolgáltatás kidolgozása és lebonyolítása az élethosszig tartó tanulás (LLL) tárgykörében, az életpálya-építés, a szak- és a felnőttképzés. Információkat és módszereket kívánnak bemutatni a céltudatos pályatervezés és -módosítás, a saját tudás, a kompetencia folyamatos karbantartásához és fejlesztéséhez, azzal a céllal, hogy minél többen érezzék a versenyképes tudás szükségességét. E tárgykörben most a témát népszerűsítő kiadvány is készül.
A fővárosi önkormányzat kht.-je 11 évvel ezelőtt alakult, széles körű szolgáltatásai megtalálhatók a www.pestesely.hu honlapon. Konkrét uniós projektekben is részt vesznek (EQUAL, HEFOP). E két program most lezárul; a három év alatt öt partner 250 millió forintot használhatott fel, ebből a kht. mintegy 100 milliót. A munkaügyi központtal együttműködnek a közfoglalkoztatásban, a módszertani fejlesztésben, emellett konferenciákat rendeztek az OFA támogatásával.
Kisvállalkozók segítése
Az OFA 2008-ban is a szaktárcával egyeztetve állította össze az indítandó támogatási programokat. A tervezéskor figyelembe veszik mind az alapító okiratban meghatározottakat, mind a foglalkoztatáspolitika céljait, továbbá az OFA támogatásával létrejött új kezdeményezések és szolgáltatások fenntarthatóságának, az elért eredmények megőrzésének és fejlesztésének szükségességét – tájékoztatott Székely Gabriella. A 2008. évi tervben (az MPA foglalkoztatási alaprész forrásából) új támogatási programok szerepelnek, és folytatódik jó néhány már megkezdett is.
Az újak között található a mikrovállalkozások első alkalmazottját támogató "+1 fő" program. Több új támogatási projektet tervez az OFA, amelyek indítása a MAT döntését követően még ebben az évben várható. Ilyen például a hátrányos helyzetű térségekben lakók mobilitásának elősegítését célzó; a leghátrányosabb helyzetű kistérségek munkakeresőinek távmunkában való foglalkoztatását támogató; a romák önálló gazdasági tevékenységét segítő, valamint az otthonápolási rendszerbe az egészségügyi reform által érintett szakdolgozókat bevonó támogatási program.
A korábbi években már működő projektek közül 2008-ban folytatódik a kisvállalkozók támogatása a leghátrányosabb helyzetű 33+17 kistérségben. Ez a működő kisvállalkozások gazdasági versenyképességének javítását, termelési kapacitásának modernizációját, műszaki és technológiai fejlesztését, valamint a menedzsment képességeinek és az alkalmazottak tudásának fejlesztését célozza. A pályázó kisvállalkozóknak aktív korú munkanélküliek foglalkoztatásával kell növelniük munkatársaik számát. (A pályázat kiírása tavasszal várható.) A két kisvállalkozói program együttes keretösszege 800 millió forint.
Munkaügyi kutatások
Az évről évre indított munkaügyi kutatástámogatási program fókuszában az idén a munkaerő-piaci mobilitás vizsgálata áll. Új feladat 2007-2011 között – a szociális gazdaság részeként – az úgynevezett szociális szövetkezetek szervezése, itt 2008-ban folyamatos a pályáztatás.
Az Európai Unióban a szociális gazdaság 1997 óta jelenik meg prioritásként, mint a foglalkoztatás bővítésének új lehetősége és a területi egyenlőtlenségek mérséklésének eszköze. Az első hét évben 8-10 százalékkal járult hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez (3 millió új munkahely).
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM), valamint az OFA közti megállapodás szerint a szociális szövetkezetek alapítására 2007-2011 között felhasználható összeg 695 millió forint, forrása az MPA. A támogatás vissza nem térítendő (az Unió szerint de minimis támogatásnak minősül), de kiegészíthető önrésszel, önkormányzati vagy állami forrással. A cél legalább 50 ilyen szövetkezet létrehozása a hátrányos helyzetű munkanélküliek bevonásával.
