×

Alig bővül a foglalkoztatás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. február 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 117. számában (2008. február 15.)
Miközben az Európai Unióban szinte győzelmi jelentéssel felérően nyilatkoztak az uniós pályázatokon elnyert források magyarországi felhasználásáról, a munka világának szereplői másként látják a helyzetet. Szerintük amellett, hogy nem elég gyors az elnyert pénzek kifizetése, több beruházás esetében okoz problémát az elegendő önerő hiánya, s a pályázati rendszer átláthatatlansága, bonyolultsága is lassítja a folyamatot. Bár a kormány arra számít, hogy az uniós források a foglalkoztatás helyzetén is javítanak, ennek jelei egyelőre nem láthatók.

Magyarország első helyen áll az uniós támogatások kifizetésében az új tagok sorában: a 2004 és 2007 között elkölthető összeg 87 százalékát már kifizették a pályázóknak. Ezzel a teljesítménnyel valamennyi uniós tagországot figyelembe véve a negyedikek lettünk. Hazánk teljesítményével az Európai Bizottság regionális biztosa is elégedett. Danuta Hübner egy sajtóértekezleten úgy nyilatkozott: eddig Brüsszelnek nem kellett beavatkoznia az uniós pénzek felhasználásába. Ráadásul Magyarország egyike annak a négy tagállamnak, ahol már az új költségvetési időszakban nyertes pályázóknak is utaltak pénzt.

Kis összegű kifizetések

Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter tájékoztatása szerint tavaly összesen több mint 330 milliárd forintnyi uniós támogatás talált gazdára Magyarországon; tízmilliárdot az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatának nyertesei kaptak, s arra számítanak, hogy az idei összeg meghaladja a tavalyit. Immár a 2007-ben kezdődött új fejlesztési terv keretében is kiírtak 185 pályázatot, s ebből több mint negyven sorsáról döntöttek, sőt számos esetben a kifizetéseket is megkezdték.

A nagy környezetvédelmi és közlekedési beruházásokat finanszírozó kohéziós alapok 2010-ben kifutó keretéből tavaly az itthoni kifizetések elérték a 47 százalékot. A miniszter úgy látja: az idei év feladata jellemzően a kisebb összegű, egy-két millió forintos támogatások kifizetése lesz. Leginkább a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében meghirdetett pályázatok elszámolása okoz nehézséget.

Ebben az évben viszont egyidejűleg kell koncentrálni a lehívandó támogatások felhasználására és az előző finanszírozási ciklus lezárására – a 2006 decemberével zárult időszakban a tagországok számára rendelkezésre állt forrásokkal ugyanis az azt követő két évben el kell számolni.

A kormány prognózisa szerint 2008-ban az uniós kifizetések elérhetik az 500 milliárd forintot az első és a második fejlesztési tervvel együtt, ami már makrogazdaságilag is érezhető. Az azonban még nem látható, hogy mindez miként hat a foglalkoztatási szint alakulására.

A munka világának szereplői mindazonáltal úgy vélik: hazánk biztosan nem tud eleget tenni a lisszaboni célkitűzésnek, amely 70 százalékra emelné a foglalkoztatási rátát. Különös tekintettel arra, hogy a kormányzat több ízben is kinyilvánította: ebben az évben sem számít a foglalkoztatás jelentős bővülésére – a szaktárca középtávú előrejelzése szerint a következő három évben mindössze 55 ezer fővel nőhet a foglalkoztatottak száma. Csaba László közgazdász, egyetemi tanár azonban ezt nem tartja érdemi előrelépésnek. Szerinte a munkaügyi kormányzat ezzel az előrejelzéssel lényegében beismerte, hogy a kormány gazdaságpolitikája irreleváns, nem járul hozzá a foglalkoztatás bővüléséhez.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium álláspontja szerint viszont az elindított foglalkoztatási programok hosszabb távon hozzák meg az eredményeket, és ezek kiegészülnek a társminisztériumok uniós forrásokkal is megfejelt gazdaságélénkítő lépéseivel.

Hiányzó programok

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke csodálkozik azon, hogy Magyarország az uniós statisztika szerint élenjár a pénzek felhasználásában. Szerinte nehezen indult az Új Magyarország Fejlesztési Terv, az uniós pénzekre építő nemzeti vidékfejlesztési programot is csak tavaly októberben fogadták el.

Az IPOSZ elnöke hiányolja a dinamizmust s az olyan programokat, amelyek a gazdaság aktivitását, ennek révén a foglalkoztatás bővülését segítik. Ezekre szerinte azért is szükség lenne, hiszen Magyarország 1990 óta építi a piacgazdaságot, és sem a munkaadói, sem a munkavállalói, sem a szakmai szervezetek, kamarák, alapítványok nem rendelkeznek olyan tőkével, amely a vállalkozások széles rétegét gazdaságélénkítő forrásokhoz juttatná.

Az IPOSZ – a többi munkaadói érdekképviselethez hasonlóan – arra számít, hogy az uniós pályázatokon a piacra juttatást, illetve az informatikai rendszerek kialakítását támogató forrásokhoz jut. A problémák között sorolta a szövetség elnöke az uniós pályázatokon elnyert pénzek elszámolását is, az úgynevezett előfinanszírozást, vagyis azt, hogy hosszú idő telik el a szerződés megkötése és a kifizetés között. Ez pedig a tőkével nem rendelkező, éppen tőkét szerző pályázóknak komoly gondot okoz.

Szűcs szerint a JEREMIE programban lévő új finanszírozási rendszer támogatandó, mert az egyenként felvett sok-sok millió forintnyi hitel valóban beruházások fejlesztésére fordítható, s hozzájárul az ehhez szükséges oktatási, képzési és termeltetési hálózat kialakításához, ezzel a foglalkoztatóképesség javításához. Szűcs György elmondta azt is: jó dolognak tartja ugyan a számítástechnikai eszközök alkalmazását a pályáztatásban, felhívta azonban a figyelmet, hogy kimaradt a "digitális írástudatlanságot" felszámoló program.

Munkában a pályázatírók

Más munkaadói szervezetek képviselői is felvetették, hogy a néhány – tíz-tizenöt – főt foglalkoztató, műszaki orientáltságú vállalkozóknak komoly problémát okoz a pályázat elkészítése, a kiírást bonyolultnak tartják, amit ráadásul nem is értenek. Ezért arra kényszerülnek, hogy kimondottan erre szakosodott pályázatírókat bízzanak meg, akik viszont nem kevés pénzért vállalják a munkát. Szerintük átláthatatlan a bírálati rendszer is.

Mások mellett a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségénél (VOSZ) vetették fel a meghirdetett pályázatokkal kapcsolatban, hogy nehezen tudják megoldani a viszonylag magas önrész és a végösszeg közötti előfinanszírozást. A tapasztalatok szerint nagyon sok vállalkozásnak jelent komoly gondot az uniós pályázatoknál előírt magas árbevétel-növekedési ütem. Ugyanis egy hároméves ciklusban 10-15 százalékos bővülést kell vállalniuk, amire ma a nem exportra termelők közül kevesen mernek vállalkozni.

Az egyik szakértő úgy fogalmazott: hangulati tényezőként élik meg a vállalkozók a pályáztatási rendszereket, amelyeknek az a legnagyobb bajuk, hogy átláthatatlanok és bonyolultak. Az átláthatatlanságból és a bonyolultságból viszont bizalmatlanság következik.

 

Kiemelt projektek

Eddig hat kiemelt projekt esetében jutott el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a projektgazda a támogatási szerződés megkötéséig. Ezek voltaképpen állami feladatok uniós forrásból finanszírozva, illetve az államigazgatási reform részét képezik. Ily módon kap támogatást a kormány a közfeladatok felülvizsgálatára, az államreform koncepcionális megalapozására, egyes intézmények szervezetfejlesztésére, az új, központi kormányzati személyügyi központ feladataira és két foglalkoztatáspolitikai – az Új pálya és a Lépj egyet előre! – programra.

Szigorú feltételek

A Magyar Gyáriparosok és Munkáltatók Országos Szövetségéhez (MGYOSZ) tartozó vállalkozók jellemzően a gazdaság fejlesztését támogató, úgynevezett GVOP-pályázatokat célozzák meg. Tapasztalataik összegzéséből azonban az derül ki, hogy az uniós pályázatok elbírálása lassú, az elszámolás bürokratikus, nagyon sokat csúsznak a kifizetések, alacsony a támogatási arány, emiatt a pályázati rendszer veszített a népszerűségéből.

Azt állítják: bizonyos iparágakban – például az informatikai ágazatban – nagyon nehéz öt-hét évre előre tervezni, így a pályázati kiírás feltételei elviselhetetlen terhet rónak a vállalkozásokra. Úgy vélik: a kisvállalkozóktól nem várható el, hogy felelősséggel vállalják azt a kockázatot, miszerint az üzleti terv nem teljesülése vagy módosulása esetén a céget, s ezzel együtt alkalmazottaik létbiztonságát kockáztassák. Sokan elsősorban a feltételek szigorúsága miatt nem kérnek támogatást a programokban. Azzal ugyan tisztában vannak, hogy az ötéves fenntartási kötelezettség alatt is lehetőségük van szerződésmódosítást kezdeményezni, azonban erről egyik félnek sincs elég gyakorlati tapasztalata.

A cégvezetők szerint a pályázati kiírások logikátlanok, szakszerűtlenek, hiszen például a technológia korszerűsítésére, illetve a feldolgozóipari beszállítók megerősítésére kiírt pályázatokra az úgynevezett nagyvállalatok egyáltalán nem jelentkezhetnek. Az a tény, hogy éppen a – jelentős részben tőkeszegény - magyar többségi tulajdonú nagyvállalatok pályázási lehetőségei korlátozottak, jelzi a rendszer ellentmondásosságát – állapították meg, s utaltak arra, hogy például a nehézgépgyártás kis- és középvállalati méretben aligha művelhető.

Az első NFT keretében lehívott támogatások 2007 végéig

(millió euró)

Program

Terv

Tényleges

GVOP

130

155,5

AVOP

79

66,5

ROP

139,7

161,9

HEFOP

202

115,3

KIOP

84

135,5

Összesen:

634,7

634,7

Forrás: NFÜ

Visszafizetendő támogatás

Az MGYOSZ-nál kifogásolják azt a kizáró okot is, amely szerint nem nyújtható támogatás azon pályázó munkáltató részére, amely a projekt megvalósításával nem növeli az átlagos állományi létszámot. Szerintük ugyanis a technológia-korszerűsítés célja éppen ellentétes a foglalkoztatás bővítésének szándékával.

A potenciális pályázóknak számító munkáltatók úgy látják, bizonytalanságot okoz, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségek 75 százalékos nem teljesítése esetén a támogatást teljes mértékben vissza kell fizetni. Ha ez a pályázónak felróható okból történik, akkor a forrást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell kifizetni. Mivel ez számos vállalat csődjéhez vezethet, vis maior esetére azt javasolják, hogy legfeljebb az eltelt idővel arányos részt kelljen visszafizetni, s kapjanak eligazítást a pályázók arra nézve, hogy mit tekintenek a vállalkozónak felróható oknak.

Az MGYOSZ szakértői enyhítenének a szerintük indokolatlanul szigorú felmondási feltételeken, mert ezek a részvétel kockázatát jelentősen megnövelik. Ha ugyanis például egy konzorciumi tag csődbe megy, vagy akár adminisztrációs hibát követ el, a többinek is büntetőkamattal kell visszafizetnie a támogatást.

Értékelési anomáliák

Az MGYOSZ tagvállalatainak az a problémája, hogy az értékelési rendszer – a pályázók szemszögéből – nem minden esetben koherens, sőt szubjektív elemektől sem mentes. Egyes értékelők bizonyos elemekre pontot adnak, mások viszont nem. S bár az értékelési szempontokat és az adható pontokat a pályázati útmutató tartalmazza, a pontozásról, az egyes szempontok súlyáról még sincs nyilvános információ.

Felvetették annak lehetőségét, hogy a vállalati elektronikus értékesítési és ügyfélszolgálati rendszer létrehozására kiírt pályázat esetén legyen elegendő egyik vagy másik rendszer bevezetése. Vagyis ügyfélszolgálat kialakítása esetén ne kelljen elektronikusan számlázni is, már csak azért sem, mert ezek sok esetben nem követik a valós gyakorlatot.

A vállalkozások fontosnak tartják, hogy a szakmai szervezetek és a mögöttük álló szakemberek rendszeres konzultációs lehetőséget és visszacsatolást kapjanak javaslataikra, észrevételeikre. A pályázatokkal kapcsolatos problémák ugyanis a vállalatoknál jelentkeznek, ezeket legrészletesebben a munkáltatók és a pályázatírók látják. Megfontolásra ajánlják, hogy a cégek előéletét is valamilyen módon figyelembe vegyék a biztosítékok körében. Valószínűsíthető ugyanis, hogy egy 5-10 éve nyereségesen működő vállalkozás nem fogja egy elnyert pályázati támogatás miatt feladni cégét.

Az ellenzék szakpolitikusai egyenesen "szellemnek" nevezték az uniós forrásokat, szerintük a kormány beszél ezekről, de jóformán még senki nem látta azokat. Abban nincs kétségük, hogy Brüsszel elküldte és el is fogja küldeni a támogatásokat, hozzáteszik azonban, hogy ebből a magyar emberek, a vállalkozások, az önkormányzatok jóformán semmit nem éreztek eddig. Véleményük szerint az uniós források felhasználásának döntési mechanizmusa túlpolitizált, túlközpontosított, s a kormány a választott önkormányzati vezetőket megkerülve "politikai komisszárokkal" hozza meg döntéseit. Állításuk szerint az uniós fejlesztések megvalósulásában komoly késlekedés van, és ez veszélyezteti a rendelkezésre álló források felhasználhatóságát. Felhívták a figyelmet arra, hogy bár a kormány az uniós pénzek kihelyezésében a 2004-2006-os évet sikeresnek ítéli, az Állami Számvevőszék megkérdőjelezte a pénzek hatékony, ellenőrzött felhasználását.

 

Európai foglalkoztatás

Az Európai Unióban az integrált munkaerő-piaci politikáknak köszönhetően a múlt évben javult a foglalkoztatás. Az erről számot adó jelentés szerint a tagállamok egyik elsődleges feladata, hogy jobban összehangolt foglalkoztatási és képzési politikát dolgozzanak ki, ezáltal megteremtsék az EU munkavállalóinak biztonságát a változó globális gazdasági színtéren. Az uniós munkaerőpiacok 2006-os talpraállása 4 millióval növelte a munkahelyek számát, ami 2000 óta nem tapasztalt szintet jelent – áll a Foglalkoztatás Európában 2007 című jelentésben. Az elemzés kitér arra, hogy a fiatalok sikeres munkaerő-piaci integrációja számos tagállamban továbbra is nehézségeket okoz. A fiatalok körében az átlagos munkanélküliségi mutatók igen magasak (17,4 százalék). A körükben tapasztalt alacsony foglalkoztatottsági teljesítmény legfőbb oka a képesítés hiánya és a munkaerőpiac széttagoltsága.

Késlekedő kifizetés

A helyzet ellentmondásosságát számos, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen panaszt tevő pályázó esete is jelzi. Egyikük – a kemencei Győrfi Antalné – elmondta: családja az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai előírásainak való megfelelés című pályázatát még 2006 márciusában adta be, amelyről egy évvel később hozták meg a határozatot. E szerint több mint 8800 eurós támogatásra jogosultak.

A beruházás végrehajtását tavaly október 1-jén ellenőrizték, hibát nem találtak, azóta mégsem történt semmi. Az ügynökség ügyfélszolgálatán arra hivatkoztak: 200 ezer ügyfelük van, ezért késik a kifizetés. A vállalkozó azt állítja: a környezetében nincs olyan gazdálkodó, aki megkapta volna a megítélt támogatást.

Tavaly az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 180 pályázatot írtak ki, több mint 1200 milliárd forint értékben. Az egységes monitoring információs rendszer adatai szerint december végéig a 15 operatív program felhívásaira 6871 pályázat érkezett be, több mint 243 milliárd forintnyi támogatási igénnyel. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2583 pályaműre 26,5 milliárd forintot ítélt oda. 36 milliárd forintot tesznek ki a Gazdaságfejlesztési Operatív Program nyerteseinek tett ígéretek, kilenc operatív program esetében azonban nemhogy kifizetések nem történtek, de még csak megítélt támogatásról sem lehet beszámolni.

A legaktívabbak és a legsikeresebbek a fővárosi, illetve a központi régió pályázói voltak. Információk szerint a beadványok valamivel több, mint húsz százalékát utasították vissza. Szakemberek ezt jó aránynak tartják, s azzal magyarázzák, hogy az elektronikus kitöltőprogram eleve csökkenti a véthető hibák számát. Másfelől a mikro-, kis- és középvállalkozások egyszerű adatlap kitöltésével is pályázhattak, amiből számukra is azonnal kiderült: érdemes-e indulni vagy nem. Ennek ellenére is szép számmal pályáztak olyanok, akik nem lennének jogosultak a támogatásra, s gyakori probléma, hogy hiányosan vagy egyáltalán nem érkeznek meg a bekért dokumentumok.

Hosszadalmas elbírálás

Tény, a magyar kormány az uniós források felhasználásától várja mások mellett a foglalkoztatás javítását is, noha az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatainál nem feltétel a munkahelyteremtés. A kormány ugyanis nem akarta adminisztratív eszközökkel megkötni a nyertesek kezét.

A pályázati úton elnyert forintokból létrejövő új beruházások azonban automatikusan munkahelyeket is teremtenek – érvelnek a kormány illetékesei. Az uniós pénzek azonban egyelőre túltervezettnek bizonyultak, csak lassan csordogálnak. Ennek elsősorban az az oka, hogy a vártnál nagyobb pályázói aktivitás miatt több időt vesz igénybe az elbírálás, a támogatási szerződések megkötése. Mindezek következményeként a fejlesztések megvalósítása is későbbre tolódik, a nyertesek pedig csak ezután juthatnak az elnyert pénzhez.

Foglalkoztatáspolitikai szakértők úgy látják, a kis- és közepes vállalkozások nemcsak az adóterhek miatt nem tudnak versenyképesek lenni, hanem azért sem, mert nem képesek pályázni az európai uniós forrásokra. Ugyanakkor az is látható, hogy a támogatott programok nem oldják meg a munkanélküliek helyzetét, miként a munkaügyi ellenőrzések sincsenek összefüggésben a feketemunkások számának csökkenésével.

Az Európai Unió más tagországaiban az ilyen vállalkozások kiemelt támogatást kapnak – állítják a szakemberek, akik közül többen is felhívták a figyelmet arra, hogy a létszámbővítés ellentmondásban van a műszaki-technológiai fejlődéssel. A termelés modernizálása általában létszámcsökkentéssel jár, a cégek növekedését a termelékenység növekedése alapozza meg.

 

Foglalkoztatási deficit

Az Európai Bizottság jelentése szerint hazánk – az uniós országok között – egyike azoknak, ahol a legalacsonyabb a foglalkoztatotti arány a munkaképes korú népességen belül. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy a 27 uniós tagországban a foglalkoztatottak aránya meghaladja a 63 százalékot, míg Magyarországon ez a mutató 57 százalék. Szakértők szerint legalább 400 ezerrel kellene bővíteni a foglalkoztatottak számát ahhoz, hogy elérjük az Európai Unió amúgy elég alacsony rátáját.

Kiemelt területek

Különösen igaz ez a kis- és középvállalkozások fejlesztéseire, ahol a műszaki-technológiai korszerűsítés akkora termelésbővülést nem okoz, ami indokolná a foglalkoztatottak számának növelését. Jelentősebb létszámbővüléssel, illetve műszaki-technológiai fejlesztéssel a zöldmezős nagy beruházások esetében lehet számolni. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy új munkahelyek a kereskedelem és a piaci szolgáltatások – például a turizmus – területén keletkeznek.

Mindazonáltal az első Nemzeti Fejlesztési Terv tízezer új munkahely létrehozását támogatta. A foglalkoztatás javítását célzó programok között az egyik legsikeresebbnek a Lépj egyet előre! bizonyult: 2006 februárja és 2007 vége között 15 660, döntő részben szakképzetlen személy szerzett a munkaerőpiacon keresett szakmát. Az ingyenes képzéshez, illetve az érintettek minimálbérnek megfelelő juttatásához az Európai Unió – és a Munkaerő-piaci Alap – 4,8 milliárd forinttal járult hozzá. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai szerint a Lépj egyet előre! program során szakmát szerzők 40 százaléka egy hónap után már elhelyezkedett, illetve aki munkaviszony közben végezte el a tanfolyamot, magasabb keresethez jutott. (Vélhetően már csak azért is, mert a szakképzetteknek magasabb minimálbért kell kifizetni.)

A program idén és jövőre is folytatódik: 10,6 milliárd forint felhasználásával 22 ezer potenciális munkavállalót kívánnak bevonni e szakképzési programba. Január végéig több mint tízezer jelentkezőt regisztráltak.

Visszatérés a munkapiacra

A HEFOP keretében több olyan programot is meghirdettek, amelyek a nők szükségleteihez igazodva szerveznek személyre szabott képzéseket és támogató szolgáltatásokat a munkaerőpiacra való visszatérés vagy vállalkozóvá válás érdekében.

A projektek fontos része a gyakorlatorientált képzés és készségfejlesztés, amely korszerű, a munkaerőpiacon – akár munkavállalóként, akár vállalkozóként – jól hasznosítható ismereteket és jártasságokat nyújt. A projektek lényeges eleme az álláskereséshez nyújtott segítség, az elhelyezkedés támogatása is. A Politechnika alapítvány például egyéves programjára mintegy 10 millió forint európai uniós támogatást nyert, amelyből egyebek között a fővárosban és környékén élő nők munkapiaci visszatérését segítő, két hónapos ingyenes képzést is indítottak.

Ugyancsak uniós források – összesen nyolcmilliárd forint – felhasználásával indított programot a HEFOP hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű emberek, köztük a romák foglalkoztatásának javítására. A pályázat célja a hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci integrációja: bevonásuk az oktatásba, képzésbe, illetve elhelyezkedésük, beilleszkedésük és tartós munkapiaci integrációjuk segítése alternatív programokkal.

A munkanélküliség megelőzése és kezelése elnevezésű program azt a célt tűzte ki, hogy elősegítse a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, az állástalanok és a munkapiacról kiszorult, inaktív népesség visszatérését a munka világába, az idősebbek elhelyezkedését, különös tekintettel a tömeges leépítések során elbocsátottakra. Az ugyancsak 8 milliárd forintos uniós pénzből megvalósuló programba a munkaügyi központok három év alatt 25 ezer érintettet vontak be, előtérbe helyezve a 45 év felettiek, a romák, a szakképzetlenek és a megváltozott munkaképességűek támogatását.

Képzési projektek

A foglalkoztathatóság javítását segítő pályázaton elnyert uniós pénzek felhasználásával indult program az új szakképzési szerkezet kialakítására, az oktatási és képzési infrastruktúra, valamint a felnőttképzés rendszerének fejlesztésére, illetve uniós támogatással jött létre immár tizenhat térségi integrált szakképző központ is.

Idén az uniós társfinanszírozással elérhető foglalkoztatási és képzési projektekre közel 35 milliárd forint jut, 85 százalékban uniós kasszából, s 2007-2013 között összességében hasonló programokra a tervek szerint mintegy százmilliárd forinttal számol a kormány. A kis- és középvállalatok munkavállalóinak munkahelyi képzésére 3 milliárd forint áll rendelkezésre idén; ezek révén mintegy hatezer munkavállaló képzésére nyílik lehetőség. A pályáztatás során egy-egy vállalkozás támogatásának összege elérheti a 10-50 millió forintot. A támogatható tevékenységek között a számítástechnikai, idegen nyelvi, vezetőképzési, vállalkozási ismeretek egyaránt szerepelnek.

A közszférából elbocsátottak pályamódosítását is segítheti uniós pénz. Az Új Pálya elnevezésű, másfél éves program kerete 2 milliárd forint, de ez csak az első lépés. A következő hét év során várhatóan összesen 4,5 milliárd forintot használhatnak fel a pályamódosításra kényszerülő egykori közszolgák: egészségügyi dolgozók, pedagógusok, hivatalnokok.

Figyel az anti-lop.hu

Hogy valóban jó célra fordítódnak-e hazánkban az uniós támogatások, ezt – az uniós szabályrendszer alapján történő ellenőrzéseken kívül – az állampolgárok bevonásával is kontrollálja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

Az eddigi tapasztalatokból kiderült: az emberek sok esetben vélik úgy, hogy kérdéses lehet a pályázati pénzek felhasználásának jogossága. A kontroll céljára létrehozott internetes honlapon, a www.anti-lop.gov.hu portálon rögzített bejelentések jó része azonban nem tartalmaz elegendő konkrétumot. Információ hiányában ezért tíz esetből hatszor bebizonyosodott, hogy a bejelentés nem alkalmas érdemi vizsgálatra.

Mintegy hatvan esetben indult érdemi vizsgálat, s eddig egyetlen esetben bizonyosodott be vitathatatlanul a szabálytalanság, ami nemcsak a támogatás visszakérésével, hanem büntető feljelentéssel is zárult. Az uniós pénzek felhasználásának átláthatóvá tételét szolgáló honlapon összesen 167 bejelentést tartanak nyilván.

 

Foglalkoztatás bértámogatással

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal tájékoztatása szerint a múlt év első háromnegyed évében 19 294 álláskereső lépett be a bértámogatásos foglalkoztatásba, gyakorlatilag ugyanannyian, mint 2006-ban az első háromnegyed évben. A bértámogatás rendszere igazodott az európai uniós elvárásokhoz, egyben egyszerűsödött. A korábbi igen sokféle bér- és járulékkedvezmény helyett egyféle támogatást vehetnek igénybe a munkáltatók. Az új szabályok szerint csak azt kell figyelembe venni, hogy az Európai Unió erre vonatkozó irányelve kiket minősít hátrányos helyzetűnek. Ezek szerint e kategóriába sorolandó az az álláskereső, aki már egy éve – pályakezdőként fél éve – keres munkát, vagy legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik. Idetartozik az is, aki elmúlt 50 éves, illetve aki gyermekgondozás után kíván ismét elhelyezkedni. Az 50 százalékos támogatás nemcsak azoknak a munkáltatóknak adható, akik álláskeresőt vesznek fel, hanem azoknak is, akik a cég nehéz gazdasági helyzete ellenére elbocsátás helyett egyévi további foglalkoztatást vállalnak.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. február 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem