×

A tanulmányi munkaidő-kedvezmény

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. február 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 117. számában (2008. február 15.)
Egyre többször esik szó az életen át tartó tanulási modellről, amikor a munkavállaló folyamatosan részt vesz különféle képzéseken. Hogyan jelenik ez meg a mai magyar és nemzetközi jogban a dolgozó és a munkaadó kapcsolatában?

Alanyi jog a munkavállaló számára

A Munka Törvénykönyve (Mt.) az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak alanyi jogon biztosít a tanulmányok folytatásához szabadidőt. Sokan ezt a szabályt idejétmúltnak tartják, állítólag egy cégnél úgy sztrájkoltak, hogy a többség beiratkozott egy főiskola nappali tagozatára – ráadásul olyan szakra, amelynek munkakörükhöz semmi köze nem volt.

Mértékek

A kedvezmény mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. Ezen túlmenően a munkáltató vizsgánként – ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként –, a vizsga napját is beszámítva, négy nap szabadidőt köteles adni. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. A diploma (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles kiadni [Mt. 115. § (1)–(4) bekezdés]. Az említett tanulmányi munkaidő-kedvezmények időtartamára a törvény szerint díjazás nem jár. Amennyiben a munkavállaló általános iskolai tanulmányokat folytat, a munkaidő-kedvezmény alatt a munkából távol töltött időre távolléti díj illeti meg (Mt. 116. §). A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak tanulmányi munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja [Mt. 115. § (5) bekezdés].

Az Mt. vizsgánként négy munkanap szabadidőt juttat az iskolai rendszerű képzésben tanuló munkavállalónak. Vizsgának az Mt. 115. §-ának (3) bekezdése alapján az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. E törvényi szabály alapján az oktatási intézmény állapítja meg, hogy a számonkérések közül hányat kell vizsgának tekinteni, a munkáltató az erre járó szabadidő mértékét nem korlátozhatja, köteles az oktatási intézmény által megállapított vizsgaszámot tudomásul venni. A tanulmányi munkaidő-kedvezmény mértékét a vizsgák száma határozza meg, az Mt. azt nem tanévenként vagy szemeszterenként állapítja meg.

Igazolás és a szabadidő kiadása

Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak járó munkaidő-kedvezményt – az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és a szakmai gyakorlat időtartamára vonatkozó igazolás alapján – annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a munkavállaló a tanulmányait folytatni tudja, a foglalkoztatás kezdetére a tanulmányok helyére beérkezhessen, és azon részt vehessen. A vizsgánként, vizsgatárgyanként négy munkanap szabadidőt, valamint a diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez biztosított tíz munkanap szabadidőt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles kiadni.

Díjazás

Az iskolai rendszerű képzésben való részvétel esetén az Mt.-ben biztosított tanulmányi munkaidő-kedvezmény időtartamára díjazás nem jár, a felek a távol töltött időre tanulmányi szerződésben állapíthatnak meg díjazást. Az Mt. alapján a díjazás nélküli, fizetetlen tanulmányi munkaidő-kedvezmény igénybevétele miatt kieső munkaidőt utóbb a munkáltató egyoldalú utasításával nem dolgoztathatja le a munkavállalóval. Mindebben azonban a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat.

Egy per tanulsága

Az Mt.-nek közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó szabálya az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló (közalkalmazott) részére a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt akkor is biztosítja, ha nem köt tanulmányi szerződést, illetőleg a tanulmányok elvégzésére nem a munkáltató kötelezte. A felperest, aki az alperesnél röntgenasszisztensként áll alkalmazásban, felvették egy főiskolára. A levelező tagozaton folytatott tanulmányaihoz szabadidőt kért, amit az alperes munkáltató csak részben teljesített. Emiatt az Mt. 115. §-ának megfelelő szabadidő biztosítása iránt keresetet indított a felperes munkavállaló az alperes ellen. A felperest a képzés igazolt napjaira, valamint a vizsgákra való felkészüléshez szabadidő illette meg. A szabadidő mértékének és kiadásának időpontját az Mt. 115. § (2)–(4) és (6) bekezdése határozza meg. Ebből a jogosultságból azonban nem következik, ha az alperes jogellenesen eljárva a szabadidőt nem biztosította, s emiatt felperes a rendes szabadságát volt kénytelen igénybe venni, hogy az eleve nem fizetett szabadidőt meg kellene váltani. A felperes olyan mértékű szabadidő kiadására tarthat igényt, mint amennyit a pihenésre szolgáló rendes szabadságból a tanuláshoz igénybe vett, de erre az időre sem illetmény, sem távolléti díj nem jár.

 

Ajánlás a fizetett tanulmányi szabadságról

Az NMSZ a fizetett tanulmányi szabadságról Ajánlást is elfogadott. Az 1974-ben kiadott 148. számú Ajánlás rendelkezései részben megismétlik a 140. számú Nemzetközi Munkaügyi Egyezmény szabályait, ezen túlmenően rendelkezések találhatók a fizetett tanulmányi szabadsággal kapcsolatos tagállami politika kialakításával és az alkalmazás módszereivel, valamint a szabadság biztosításának feltételeivel kapcsolatban. Az Ajánlás kimondja: a fizetett tanulmányi szabadságnak nem az a rendeltetése, hogy helyettesítse a fiatalok megfelelő oktatását és képzését, és hogy a tanulmányi szabadság a permanens oktatásnak és képzésnek csak egy eszköze. A szociális partnerség fontosságát is elismerve az Ajánlás előírja a hatóságok, a munkaadók és munkavállalók szervezetei, az oktatással vagy szakképzéssel foglalkozó intézmények bevonását a fizetett tanulmányi szabadság előmozdítását szolgáló politika kidolgozásába és alkalmazásába. Ennek a politikának céljaival összehangolt tervek alapján intézkedéseket kell megvalósítani, például annak érdekében, hogy megismerjék a munkavállalók azon oktatási és szakképzési igényeit, amelyeket a fizetett tanulmányi szabadság révén ki lehetne elégíteni, teljes mértékben kihasználják a létező oktatási és szakképzési eszközöket, ösztönözzék a munkavállalókat a rendelkezésükre álló oktatási és képzési eszközök jobb kihasználására, továbbá ösztönözzék a munkaadókat arra, hogy adjanak a munkavállalóknak fizetett tanulmányi szabadságot.

A munkavállalók által teljesítendő feltételeket a fizetett tanulmányi szabadság igénybevétele tekintetében úgy kell megállapítani, hogy azok figyelembe vegyék a meglévő oktatási és képzési programokat, a munkavállalók és szervezeteik szükségleteit, az üzemek és a közösség érdekeit. A felelősség a fizetett tanulmányi szabadság jelöltjeinek szakszervezeti oktatás céljaira történő kiválasztásáért az érintett munkavállalók szervezeteire kell, hogy háruljon. Abban az esetben, ha a munkavállaló rendelkezik a fizetett tanulmányi szabadság feltételeivel, az, hogy azt milyen módon veszi igénybe, megállapodás tárgyát képezi részben az üzem vagy a munkaadók szervezete, részben a munkavállalók szervezete között úgy, hogy megőrizzék az érintett üzem jó munkamenetét. Abban az esetben, ha maguk a szakszervezetek szervezik a szakszervezeti oktatás programjait, ezekre hárul a felelősség a programok kidolgozásáért, jóváhagyásáért és végrehajtásáért.

Az Ajánlás rendelkezik a tanulmányi szabadság időtartamára járó díjazásról. A munkavállalóknak a fizetett tanulmányi szabadság alatt folyósított pénzügyi juttatásoknak fenn kell tartaniuk jövedelmük szintjét bérük továbbfolyósítása révén, vagy az ezt kompenzáló segély folyósításával. A pénzügyi juttatások megállapítása során figyelembe kell venni minden jelentősebb pótlólagos költséget, amely az oktatásból vagy a képzésből adódik.

Nem iskolai rendszerű képzés, a képzésben való részvétel elrendelése

A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak munkaidő-kedvezmény, illetve tanulmányi szabadság kizárólag akkor jár, ha azt kollektív szerződés elrendeli, illetőleg a munkavállaló és munkáltatója egy esetleges tanulmányi szerződésben így állapodnak meg.

Az általános szabály alól kivétel, ha a munkáltató kötelezi a munkavállalót a képzésben részvételre, ekkor a munkáltatónak meg kell fizetnie a tanulmányok folytatásával kapcsolatban felmerült valamennyi költséget, így a kieső, a távolléti időre járó bért is. Amennyiben a munkavállaló a munkaszerződés szerinti munkájának elvégzése mellett vesz részt a munkáltató utasítására valamely képzésben rendes munkaidejének letelte után, akkor a képzés időtartama rendkívüli munkavégzésnek tekintendő. A képzésben való részvétel idejére a munkavállalót ugyanúgy illeti meg munkabére, mintha munkaviszonya alapján munkát végezne. Ha a munkáltató munkavállalóját tanfolyam elvégzésére kötelezi, a tanfolyami vizsga esetén a munkavállalónak olyan mennyiségű szabadidő jár, amely a vizsga sikeres letételéhez az összes körülmény figyelembevételével szükséges. Mindez mentesítést jelent a munkavégzési kötelezettség alól, de a díjazás tekintetében - azonosan a képzésben, tanfolyamon eltöltött idővel – munkavégzésnek minősül. Amennyiben a munkavállaló a képzésen való részvétellel, a vizsga letételével a munkáltató utasítását teljesíti, a képzés (vizsga) idejére díjazás jár, akár a beosztás szerinti munkaidőre esik, akár nem.

 

Képzés szakszervezeti keretek között

Tanulmányi munkaidő-kedvezménynek tekintendő – figyelemmel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 140. számú Egyezményében és a 148. számú Ajánlásában foglaltakra – a szakszervezet tagjai részére – a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára - a munkáltató által biztosítandó rendkívüli fizetett szabadság.

Szakszervezeti képzés - szabadság a taglétszám alapján

Minden tíz, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után évente egy munkanap a szabadság mértéke. A szabadság igénybe vehető mértékét a szakszervezet állapítja meg. A szabadság igénybevétele előtt a munkáltatót legalább harminc nappal értesíteni kell [Mt. 25. § (4) bekezdés]. A törvény általános szabálya alapján a szakszervezet állapítja meg taglétszáma szerint a rendkívüli szabadság mértékét – az előzetes tájékoztatási kötelezettség betartása mellett –, a szabadság igénybevételét. Mindez azonban nem érinti a munkáltató azon jogát, hogy ellenőrizze, a szakszervezet helytállóan állapította-e meg a rendkívüli fizetett szabadság mértékét. Az Mt. nem rendelkezik arról, hogy a szakszervezeti taglétszám év közbeni változása érinti-e a rendkívüli fizetett szabadság mértékét. A munkajogi szakirodalom szerint – mivel a jogosultság egy évre szól – a tárgyév első napjának adatai szerint kell a rendkívüli fizetett szabadság mértékét kiszámítani.

A szabadság kiadása

A képzés, továbbképzés céljára szolgáló szabadság kiadására az Mt.-nek a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A képzésben részt vevő személynek a kieső időre ugyanúgy jár díjazás, mintha rendes szabadságát venné igénybe. Kivételt jelent a szabadság kiadására vonatkozó szabályok betartása alól, hogy - akadályoztatásra történő hivatkozással – a rendkívüli fizetett szabadság a tárgyévet követően már nem vehető igénybe, mivel a szabadság felhasználásáról, a jogosultak kijelöléséről a szakszervezet határoz. Ebből következően a munkáltató nem élhet azzal a lehetőségével sem, hogy a szabadságot kivételesen fontos érdekből megszakítja. Rendkívüli fizetett szabadság biztosításánál a munkáltató nem vizsgálhatja, hogy az érintett munkavállaló szakszervezeti tag-e vagy sem.

 

Egyezmény a fizetett tanulmányi szabadságról

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 140. számú Egyezménye rendelkezik a fizetett tanulmányi szabadságról. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet az Egyezményt 1974-ben fogadta el. A Preambulum a megalkotás meghatározó szempontjaként ismeri el, hogy a tudományos és műszaki fejlődés következtében folytonos oktatásra és képzésre van igény. A gazdasági és társadalmi viszonyok változása megfelelő intézkedéseket igényel az oktatás és képzés céljait szolgáló szabadság vonatkozásában annak érdekében, hogy eleget lehessen tenni az új társadalmi, gazdasági, technológiai és kulturális rend követelményeinek, igényeinek és célkitűzéseinek. A fizetett tanulmányi szabadságot eszköznek kell tekinteni a munkavállalók reális igényeinek kielégítése terén.

Az Egyezmény fizetett tanulmányi szabadságnak a munkavállaló részére oktatási célokra, meghatározott időszakra, a munkaidő alatt megfelelő pénzügyi juttatások mellett engedélyezett szabadságot tekinti. A tagállamok kötelesek olyan politikát megfogalmazni és alkalmazni, amely arra irányul, hogy az ország szokásainak és feltételeinek megfelelő módszerekkel előmozdítsák a fizetett tanulmányi szabadságokat, különösen bármely szintű képzésre, általános, szociális és állampolgári, továbbá szakszervezeti oktatásra. A tagállami politikának arra kell irányulnia, hogy elősegítse a szakma vagy a funkció gyakorlásához szükséges képzettség megszerzését, továbbfejlesztését és adaptálását, valamint az előmenetelt és a munkahely biztonságát a tudományos és műszaki fejlődés és a gazdasági szerkezeti változások adta feltételek mellett. Elő kell segítenie továbbá a munkavállalók és képviselőik részvételét az üzem és a közösség életében, a munkavállalók emberi, szociális és kulturális előmenetelét, továbbá a munkavállalóknak koruk követelményeihez történő alkalmazkodását.

A fizetett tanulmányi szabadság kiadására az Egyezmény az egyes országok gyakorlatának megfelelő módon biztosít megvalósítási lehetőséget, így minderre megfelelőek az országos törvények, a kollektív szerződések vagy döntőbírósági határozatok. Az Egyezmény negatívdiszkrimináció-ellenes rendelkezése, hogy a fizetett tanulmányi szabadság nem tagadható meg a munkavállalóktól fajuk, bőrük színe, nemük, vallásuk, politikai véleményük, nemzetük, társadalmi hovatartozásuk alapján. Szükség esetén a fizetett tanulmányi szabadság vonatkozásában speciális intézkedéseket kell foganatosítani, így amennyiben a munkavállalók speciális kategóriáinak nehézségük van az általános kedvezmények igénybevételében (kis üzemekben, mezőgazdasági és az elszigetelt zónákban lakók, több műszakban dolgozók, vagy családi "terhekkel megterhelt" munkavállalók esetében). Különös intézkedések foganatosíthatók, ha az üzemek speciális kategóriájának – például a kis üzemeknek, idényjellegű üzemeknek – nehézségük van az általános szabályozás alkalmazásában oly módon, hogy az ezekben az üzemekben dolgozók ne legyenek kirekesztve a fizetett tanulmányi szabadság kedvezményeiből. A munkavállalókra érvényes jogosultsági feltételek a fizetett tanulmányi szabadság igénybevétele tekintetében eltérhetnek aszerint, hogy a szabadságot képzésre, minden szinten, általános, illetve szociális vagy állampolgári, illetve szakszervezeti oktatásra kívánják igénybe venni. A fizetett tanulmányi szabadságra való jogosultság egy olyan valóságos szolgálati időtartamhoz kötendő, amely szükséges a társadalombiztosítási és más, a munkaviszonyból eredő jogosultságok megszerzéséhez, úgy, ahogy azt az országos törvényhozás, a kollektív szerződések, a döntőbírósági határozatok, vagy az ország gyakorlata előírja.

Az Egyezményt az 1976. évi 13. tvr. hirdette ki Magyarországon.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. február 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem