A változtatások terjedelme miatt alábbiakban csak arra vállalkozhatunk, hogy sorra vesszük az általunk legfontosabbnak vagy érdekesebbnek tartott módosításokat.
Kezdjük a társadalombiztosítási kötelezettségeket alapvetően meghatározó törvénnyel, a Tbj-tv.-nyel, melynek módosításait elsődlegesen az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvényben (továbbiakban Módtv.) találjuk.
Fogalmak pontosítása
Mint tudjuk, a járulékfizetési kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős szerepe van a minimálbérnek – melynek összege 2008. január 1-jétől a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján 69 000 forint –, mégpedig általában a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbérnek. (Például a vállalkozók minimumjárulék-fizetése, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók biztosítási kötelezettsége.)
Minimálbér
Éppen ezért a Tbj-tv. most beiktatott 4. §-a új s) pontja meghatározza a minimálbér fogalmát. E szerint minimálbér: a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege.
Tevékenységet kezdő mezőgazdasági őstermelő
Szintén értelmező rendelkezés a 4. § x) pontja, a tevékenységet kezdő mezőgazdasági őstermelő fogalma. E szerint kezdőnek minősül az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.
Magán-nyugdíjpénztári tagság
Pontosítja a magán-nyugdíjpénztári tagok fogalmát is a jogszabály, azzal, hogy a pályakezdő, illetve az önkéntes döntéssel csatlakozó meghatározásánál a magán-nyugdíjpénztári törvényre utal vissza. Ennek révén lehetővé válik a magán-nyugdíjpénztári tagság létesítése azoknak is, akik bár nem minősülnek biztosítottnak, de kötelezően nyugdíjjárulékot fizetnek a folyósított ellátás (gyes vagy gyet) után.
Biztosítási kötelezettséggel összefüggő változások
A biztosítási kötelezettséggel összefüggő szabályok alapvetően nem változnak (nem jelenik meg új jogviszony), viszont néhány eddig átmenetinek tekintett rendelkezés, vagy csak rendeleti szinten lévő előírás belekerült a Tbj-tv. szövegébe.
A mezőgazdasági őstermelő biztosított
Ennek megfelelően a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja tartalmazza azt a szabályt, hogy a mezőgazdasági őstermelő csak akkor válik biztosítottá, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év.
A biztosítás időtartama más munkáltatótól származó jövedelem esetén
A Tbj-tv. 7. §-a (2) bekezdéssel egészül ki, miszerint ha a jövedelem juttatására egy másik foglalkoztatónál (munkáltatónál) fennálló jogviszonyra tekintettel kerül sor, e jövedelemmel összefüggésben a biztosítás időtartamaként a jövedelem kifizetésének (juttatásának) napját kell figyelembe venni.
Az álláskeresési támogatásban részesülő személy jogállása
Némileg módosul az álláskeresési támogatásban részesülő személy jogállása is. A jelenlegi szabályok szerint akkor is biztosítottnak minősül az álláskeresési támogatásban részesülő személy, ha ellátásának folyósítását terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele miatt szüneteltetik. A jövőben ez nem lesz így, arra hivatkozással, hogy az anyasági ellátások alatt a jogosult szolgálati időt szerez, és egészségügyi szolgáltatásra is jogosult.
Nem biztosítottak bővülő köre
Egy pontban módosul a biztosítottnak nem minősülők köre is (Tbj-tv. 11. §). E jogszabályi hely a) pontja alapján a biztosítás nem terjed ki: a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete külföldi állampolgárságú tagjára, a saját szociális biztonsági rendszerrel rendelkező nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére és alkalmazottjára, valamint az említett személyek Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú alkalmazottjára, továbbá az e pontban felsorolt személyek Magyarországon tartózkodó, velük együtt élő külföldi állampolgárságú házastársára és gyermekére.
E szerint tehát a kettős járulékfizetés elkerülése érdekében azok a magyar állampolgárok sem lesznek magyar biztosítottak, akik olyan nemzetközi szerv (pl. ENSZ, OECD) tisztviselői, amelynek saját szociális biztonsági rendszere van.
A tb-járulék változása
A társadalombiztosítási járulék mértéke változatlanul 29 százalék, amelyből január 1-jétől az eddigi 21 helyett 24 százalékra nő a nyugdíj-biztosítási és 5 százalékra (0,5 százalék pénzbeli és 4,5 százalék természetbeni) csökken az eddigi 11 százalékos egészségbiztosítási rész.
A nyugdíjjárulék eddigi 8,5 százalékos mértéke 9,5 százalékra nő. Ebből magánnyugdíjpénztár tagja esetén 1,5 százalék a nyugdíjjárulék, és továbbra is 8 százalékot tesz ki a tagdíj.
Az egészségbiztosítási járulék 7-ről 6 százalékra csökken, amelyből 2 százalék a pénzbeli és (változatlanul) 4 százalék a természetbeni rész.
Mindez azt jelenti, hogy az egyéni járulékok mértéke a munkavállalók többsége esetében összességében nem változik, viszont a nyugdíjasként, diákként, illetve heti 36 órás foglalkoztatás mellett munkát vállalók – akik pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettek – kénytelenek további 1 százalék veszteséget elkönyvelni az eddigiekhez képest.
Fix összegű lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék
A jelenleg 9 százalékos mértékű egészségügyi szolgáltatási járulék fix összegűvé – havi 4350 forint – válik. [Tbj-tv. 19. § (4) bekezdése.]
Korkedvezmény-biztosítási járulék alóli mentesség
A korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék marad, amelynek már csak 75 százalékát vállalja át a költségvetés. Ezzel párhuzamosan a Tbj-tv. 20. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a foglalkoztatót kérelmére mentesítsék a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól. Ebben az esetben az adott munkakör a mentesítés időpontjától annak visszavonásáig korkedvezményre nem jogosít.
Mentesítés kérelemre
A mentesítés a Módtv. 355. §-ának előírása szerint kérelemre akkor lehetséges, ha megállapítják, hogy a kérelemben megjelölt munkakörben és munkahelyen történő foglalkoztatás esetén
– különösen nehéz fizikai munka,
– különösen terhelő klíma,
– az ergonómiai kóroki tényezőknek való tartós kitétel,
– fokozott pszichés megterhelés,
– pszichoszociális kóroki tényezőknek való tartós kitétel
nem áll fenn, vagy csak olyan mértékben áll fenn, amely a korkedvezményre való jogosultság megállapítását – a foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó által biztosított munkafeltételekre és munkakörülményekre tekintettel – nem indokolja. A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés kezdő időpontja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja.
Az eljárás részletes szabályait kormányrendelet fogja tartalmazni.
Járulékteher-növekedés
A járulékmértékek változása hatással lesz a megállapodás alapján nyugdíj-biztosítási + nyugdíjjárulékot fizetők terheire (ami az eddigi 21 + 8,5 = 29,5 százalékról 24 + 9,5 = 33,5 százalékra nő.
Úgyszintén módosul a mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése is. E szerint [Tbj-tv. 30/A. § (2) bekezdése] az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és – a nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló – 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a mezőgazdasági őstermelő magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2,3 százalék tagdíjat és 7,2 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A hétmillió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.
További módosítás, hogy a mezőgazdasági őstermelő az esetlegesen magasabb járulékalap választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozhat az állami adóhatóságnak.
A járulékalap változása
Hallgatói munkadíj
2008. január 1-jétől nevesítve is járulékalapot képező jövedelemmé válik a hallgatói munkadíj, amely egyébként mentes minden köztehertől.
Foglalkoztatói kedvezmény
Bővül az önkéntes pénztárba fizetett foglalkoztatói tagdíj-hozzájárulás kedvezménye azzal, hogy január 1-jétől a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe fizetett hozzájárulás is járulékmentes lesz havonta a minimálbér 50 százalékáig. (A 145. számú Magyar Közlönyben hirdették ki a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvényt.)
Járulékalapot nem képező jövedelmek köre
Módosul a járulékalapot nem képező jövedelmek köre. E szerint az eddigieken túl nem minősül járulékalapnak
– a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), melynek járulékmentességéről eddig csak adózási kérdés "rendelkezett",
– a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat, amely után eddig sem kellett járulékot fizetni arra hivatkozással, hogy nem biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származik.
Nem kell az egészségbiztosítási járulékot megfizetni [Tbj-tv. 24. § (1) bekezdés b) pontja]
– a jubileumi jutalom,
– a végkielégítés,
– az újrakezdési támogatás,
– a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás,
– a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. §-ának (2) bekezdése és
– a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után, valamint
– a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után.
A legutolsó pont egyben azt is jelenti, hogy január 1-jétől a prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után le kell róni a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot.
A nyugdíjjárulék alapjának felső határa
A nyugdíjjárulék alapjának napi felső határa – az egyelőre még nem elfogadott költségvetési törvényjavaslat szerint – 19 500 forint lesz.
A Tbj-tv. 31. § (2) bekezdésének új szövege egyértelművé teszi, hogy a járulékfizetési felső határ számításánál a biztosítási jogviszonyokban megfizetett nyugdíjjárulékon felül a gyesből, gyetből levont nyugdíjjárulékot is figyelembe kell venni. (A gyakorlat eddig is ez volt, de a jogszabályból nem következett egyenesen.)
A minimumjárulék havi alapja 2008-ban
A Módtv. a Tbj-tv. minimális járulékfizetésre vonatkozó előírásainál szereplő havi 131 000 forintos összeget a minimálbér kétszeres összegére módosítja. Így 2008-ban a minimumjárulék havi alapja – a rá vonatkozó többi szabály változatlanul hagyása mellett – 2 x 69 000 = 138 000 forint.
Az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetése
Elsősorban a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettségének a változására kell felhívnunk a figyelmet. Utánuk jövő év január 1-jétől havi 4350 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni, valamint tényleges kivétjük (vagy az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó esetében az evaalap 10 százaléka), illetve tagi jövedelmük alapulvételével 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot kell leróni.
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre néhány személyi körrel bővül. (Például egészségügyi szolgáltatásra jogosult a jövő évtől a házastársi jövedelempótlékban részesülő személy is.)
Diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága
Ami sokakat érint: a diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát egyértelműen tisztázza a Tbj-tv. 16. § (1) bekezdés i) pontja. Ennek megfelelően egészségügyi szolgáltatásra jogosult a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési, oktatási, vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó (tehát a külföldi oktatási intézményekben nem!) felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll.
A Tbj-tv. új 16/A. §-a azt is rögzíti (törvényi szinten az eddigi rendeleti helyett), hogy a fentemlített tanuló és hallgató a tanulói jogviszony, illetőleg a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is.
Egészségügyi szolgáltatásra jogosultság bejelentéséről szóló igazolás kiadása
Valamennyi foglalkoztatót érinti az az új előírás [Tbj-tv. 44. § (5) bekezdése], hogy a foglalkoztató és az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásába való bejelentésre kötelezett más személy vagy szerv legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve a biztosított vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy kérésére három munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni a biztosított, illetve az egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy részére, mely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját.
Mindezt a 44/C. § azzal egészíti ki, hogy amennyiben az egészségügyi szolgáltató az Eb-tv. rendelkezései szerinti ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy az ellátást igénybe vevő személy nem szerepel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában, akkor a jogosultságának tisztázása érdekében az érintett személy hatósági eljárást kezdeményezhet az egészségbiztosítási szervnél.
Ahogy utaltunk rá, az egészségügyi szolgáltatás összege 2008. január 1-jétől egységesen havi 4350 forint. A Módtv. 482. § (3) bekezdése ezzel kapcsolatban "amnesztiát ad", azaz kimondja, hogy az adóellenőrzés során a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetésre kötelezett személy terhére utólagos adómegállapítás keretében, a 2008. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan nem állapítható meg e kötelezettségével összefüggésben adóhiány, mulasztási bírság, adóbírság és késedelmi pótlék, ha a kötelezett 2007. december 31-éig bejelenti járulékfizetési kötelezettségét az állami adóhatóságnak.
Egyéb módosítások
A foglalkoztató elszámolási lehetősége
A Tbj-tv. 50. §-ának (1) bekezdése kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy a megállapított járulékot (tagdíjat) csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés – ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő túlfizetést is – miatt fizetett vissza a biztosítottnak.
A változás az önellenőrzési kötelezettséget szünteti meg (az elszámolási lehetőséget visszaállítva) a tárgyéven belüli és ugyanazon jogviszonyhoz kapcsolódó esetleges túlvonás esetén.
A kirendelt munkavállalót foglalkoztató kötelezettségei
Szintén említésre méltó a Tbj-tv. 56/A. §-ának kiegészítése, mely szerint, ha a biztosított foglalkoztatására kirendelés alapján kerül sor, és a munkáltatók megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét és az ezzel járó közterheket az a munkáltató viseli, amelyhez a munkavállalót kirendelték, akkor a bejelentési, nyilvántartási kötelezettség, továbbá a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége azt a munkáltatót terheli, amelyhez a munkavállalót kirendelték.
A korábbi szabályok szerint a kirendelő volt köteles teljesíteni a járulékfizetési kötelezettséget, illetve ha ez a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett cég volt, akkor a munkavállaló.
A magán-nyugdíjpénztári tagdíj munkáltató által történő kiegészítése
A Módtv. 261. §-a pontosítja a magán-nyugdíjpénztári tagdíj munkáltató által történő kiegészítésének szabályait. E szerint a munkáltató egyoldalú, írásban történő kötelezettségvállalással munkavállalója tagdíját vagy a tag saját tagdíját együttesen a tagdíjalap 10 százalékáig kiegészítheti. Írásban történő kötelezettségvállalásnak minősül a tagdíj-kiegészítés Tbj-tv. 50. §-a szerinti bevallása is. A munkáltató kötelezettségvállalása minden munkavállalóra azonos mértékben és egyforma feltételekkel vonatkozik.
Az Eho-törvény változásai
A törvény 7. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tételes eho alóli mentesség kiegészül a START PLUSZ és START EXTRA kártyával rendelkező személyekkel. Eddig róluk az Eho-törvény nem rendelkezett, noha a járulékkedvezményről szóló jogszabály mentesítette foglalkoztatójukat a tételes eho megfizetése alól.
Az Eho-tv. 11. §-ának (11) bekezdése c) ponttal egészül ki, miszerint az önkéntes egészségpénztár nem minősül kifizetőnek a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás esetén. Azaz ebben az esetben nem a pénztárat, hanem a tagot terheli a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás.
A 11/A. §-ának módosított (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy amennyiben a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg, vagy a kifizető több egészségügyi hozzájárulást vont le, a magánszemély a túlfizetést az adóévre benyújtott bevallásában visszaigényelhesse.
Az ekho változása
Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény is több pontban változik, ezek közül néhányat emelünk ki.
Mindenekelőtt módosul az ekhóra vonatkozó néhány mérték:
Az Ekho-tv. 4. § (2) bekezdése értelmében a magánszemély az ekho-alap összegéből 15 százalék ekhót fizet, ha azonban a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, vagy az adóévben – minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden olyan ekho-alapot képező bevételét, amely után 15 százalék mértékű ekhót fizetett, figyelembe véve – a nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat) a Tbj-tv. előírása szerint a járulékfizetés felső határáig megfizette, az ekho mértéke 11,1 százalék az eddigi 11 helyett.
Ha a magánszemély az adott kifizetéssel lépi át a járulékfizetés felső határát, a nyilatkozatban a magánszemély megjelölheti az ekho-alapnak a járulékfizetés felső határa eléréséhez szükséges részét, ebben az esetben az ekho-alap fennmaradó részére alkalmazható a 11,1 százalékos ekho-mérték.
Szintén 11,1 százalék az ekho mértéke az ekho-alap azon része után, amely meghaladja az adott jogviszonyban a Tbj-tv. szerint biztosítási kötelezettség időtartamaként figyelembe vehető napok és a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének szorzatát.
Az ekho felosztása
A megfizetett ekho a következők szerint kerül felosztásra (Ekho-tv. 9. §-a):
A magánszemélyt terhelő ekhóból az ekho-alap
– 1,6 százaléka természetbeni egészségbiztosítási járuléknak,
– 9,5 százaléka személyi jövedelemadónak,
– 3,9 százaléka – kivéve ha a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette - nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíjpénztár-tag magánszemély esetében az ekho-alap 0,1 százaléka nyugdíjjáruléknak, az ekho-alap 3,8 százaléka magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak minősül.
A kifizetőt terhelő ekhóból az ekho-alap
– 3,3 százaléka egészségbiztosítási járuléknak,
– 16,7 százaléka nyugdíj-biztosítási járuléknak minősül.
Új szabály [Ekho-tv. 4. §-a következő (5) bekezdése], hogy az EGT-államban biztosított személy esetében a kifizető ekhót nem fizet, a magánszemélynek juttatott ekho-alapul szolgáló bevételből 9,5 százalék ekhót állapít meg és von le.
Szintén új előírás [5. § (3) bekezdés], hogy vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés esetén, amikor a munkavállaló az ekho választásáról az őt megillető bevétel kifizetése előtt nyilatkozik, ekkor nyilatkozhat arról is, hogy a kifizetőt és az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől. Ebben az esetben a magánszemély az általa megállapított ekhót negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig fizeti meg. Az e nyilatkozat szerinti ekho alapját és fizetendő összegét – a kifizetőtől átvállalt és a magánszemélyt terhelő összegek szerint külön – negyedéves bontásban a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként az éves személyijövedelemadó-bevallásában vallja be.
A kifizető viszont az adóévet követő január 31-éig a magánszemély adóazonosító jelének feltüntetésével adatot szolgáltat az adóhatósághoz a magánszemély részére az adóévben juttatott, ekho-alapot képező bevételről.
A Módtv. 471. § szerint az Ekho-tv.-t módosító rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától (2008. január 1.) megszerzett bevételre és az ezzel összefüggő adókötelezettségre kell alkalmazni.
Hatálybalépés
A Módtv. 482. §-a szerint a Tbj-tv.-t módosító rendelkezéseit a 2008. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a 2008. január 15-éig megszerzett, 2007. decemberi járulékalapot képező jövedelmekre még a 2007. december 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
A Módtv. 483. §-a szerint az Eho-tv.-t módosító rendelkezéseit a 2008. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni. A 2007. december 31-ét követően kifizetett osztalékra a kifizetés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
