Az alapbéren túl
Egy magára valamit is adó vállalat HR-esei folyamatosan azon törik a fejüket, hogy mivel csábíthatják magukhoz a munkaerőt, illetve mivel tarthatják meg őket. A fizetés nem minden, hiszen emelkedése ellenére megszokottá válik, ugyanúgy, mint az év végi jutalom (már ahol tudnak ilyet adni).
A nagyobb teljesítményre ösztönzést, a munkatársi morált és a lojalitást fokozó eszközöket kell(ett) találni, amelyek megfelelnek mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak – állapítja meg Poór József, a menedzsment tanácsadó szakma doyenje. Mindemellett elegendően rugalmasnak is kell lennie ahhoz, hogy a különböző szinten dolgozók mindegyike megtalálja a neki megfelelő juttatásrészt. Ez a néhány éve létező rugalmas juttatási forma a cafeteria. Ahol eddig bevezették, ott kedvező fogadtatásról számoltak be. Ha elég széles a minden munkatársnak felkínált juttatások köre, nem lesz elégedetlen dolgozó, sőt nem is annyira a pénzbeni értékét nézik majd a nyugdíj-, egészségpénztári hozzájárulásoknak vagy az üdülési csekknek – hogy csak a legnépszerűbb juttatásokat említsük –, hanem mintegy vállalati gondoskodásnak fogják fel.
A munkáltatónak érdemes terveznie: jó, ha a bevezetés előtt feltérképezi a dolgozói igények mellett azt is, hogy a juttatások sikere érdekében milyen adózási, adminisztrációs, sőt informatikai és kommunikációs feladatokat kell elvégeznie. Ugyanis a gondos előkészítéssel – mint a könyvben bemutatott vállalati példák is mutatják – a siker szinte garantálható.
oór József: Rugalmas ösztönzés – rugalmas juttatások. Complex Kiadó, Budapest, 2007. 365 oldal. Ára: 3825 Ft + áfa.
Versenyjog az EU-ban
A versenyjog a közösségi jog része, és éppúgy kapcsolatban van a jogtudománnyal, mint a közgazdaság-tudománnyal. Célja a fogyasztói érdekek, a piac nyitottsága és a piac kisebb szereplőinek a védelme, ekképpen közvetve vagy közvetlenül a piacgazdasághoz, s ezen keresztül mindennapi életünkhöz tartozik. Tóth Tihamér: Az Európai Unió versenyjoga című, most megjelent könyvében abból indul ki, hogy az állam által irányított versenypolitikába beletartozik – szükség szerint – az állami beavatkozás is; a közösségi versenyjog a tagállamok gazdasági beavatkozását szabályozza.
A könyvnek a versenykorlátozó megállapodásokkal foglalkozó fejezetében az Európai Közösség alapító szerződésében is benne foglalt piaci erőfölény eseteit és az azok során keletkező visszaélések megakadályozására hozandó intézkedéseket ismerjük meg. E rendelkezések érvényesítése az Európai Bizottság feladata.
A vállalkozások közötti koncentrációk ellenőrzése című fejezetben az egyesülések gazdasági és jogi háttere, az egységes belső piac formái után arról tájékozódhatunk, hogy a közösségi szintű koncentrációt miként kell engedélyeztetni. A versenykorlátozó állami intézkedések arról szólnak, hogy a tagállamok nem semmisíthetik meg a vállalkozások versenyszabályait. A könyv bemutatja az állami támogatások versenyjogi ellenőrzésének a szabályait is.
óth Tihamér: Az Európai Unió versenyjoga. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, 2007. 640 oldal. Ára 5900 Ft + áfa.
Üzleti informatika
A napjainkban zajló gazdasági, piaci versenyben a vezetők számára meghatározó jelentőségük van a pontos információknak. Ezekhez a gazdálkodások vezetői, a menedzserek ma már a számítógépes információs rendszerek segítségével jutnak hozzá.
Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent szakkönyv szerzői a rendszerelméleti alapismereteken túlmenően az információs technológia eszközeinek gyakorlati alkalmazási területeit is bemutatják.
A rendszerelméleti és információtechnológiai alapismeretek keretében ismertetik a számítógépek felépítését, működését, a hardver részeit, a szoftverek fajtáit, az adatok kezelését, majd a számítógépes hálózatokat (internet, intranet, extranet, gridtechnológia). Szó van a könyvben a rendszerként működő vállalatok szervezeti struktúrájának a szerepéről, az operatív szintű és döntéstámogató rendszerek jellemzőiről. Az adattárházakat, adatbányászati eljárásokat szintén bemutatják a szerzők. Kitérnek az üzletiintelligencia-rendszerek és a szervezeti kultúrához tartozó tudásmenedzsment, a szakértőrendszerek ismertetésére is.
A szerzők foglalkoznak a hardver-szoftver eszközök és az informatikai szolgáltatások kiválasztásánál figyelembe veendő szempontokkal, útmutatást adnak az információs rendszerek biztonságát veszélyeztető károk megelőzésére. Végül az informatikai forradalom okozta változásokkal járó etikai és jogi problémákat tekintik át.
acsukné dr. Bruckner Lívia-Kiss Tamás: Bevezetés az üzleti informatikába. Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest, 2007. 320 oldal. Ára: 3500 Ft.
