×

Népszerű az outsourcing

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 114. számában (2007. október 15.)
Az erős piaci versenyben a vállalatok eszköztárában időről időre új szervezeti formák, gazdálkodási módszerek jelennek meg. Némelyek egy idő után divatjamúlttá válnak – vagy érdektelenségbe torkollnak –, mások elfoglalják az értéküknek megfelelő helyüket. Az outsourcing ez utóbbiak közé tartozik; a gazdálkodó szervezetek – a felmérések szerint – a jövőben is számolnak vele.

A vállalatok előszeretettel bíznak meg különböző szakterületekre specializálódott külső szolgáltató cégeket olyan tevékenységekkel, amelyeket nem tekintenek feltétlenül saját alaptevékenységük részének, ekképpen kiszervezik ezeket. A tevékenységkihelyezés, idegen kifejezéssel az outsourcing jó ideje népszerű eleme a vállalati stratégiának - erre a következtetésre jutott a PricewaterhouseCoopers (PwC) legújabb, nemzetközi felmérése alapján.

Tartósan "nyerő" forma

A tekintélyes könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó 2007 tavaszán 19 ország 292 vállalatának körében végzett telefonos közvélemény-kutatást, s azt tapasztalta, hogy az outsourcing tartósan "nyerő" forma, bár a feltételei időközben jelentősen változtak. A cégek rendszerint indokoltan élnek az erőforrás-kihelyezés, a tevékenységkiszervezés eszközével, s a tervezett fejlesztéseiknél is figyelembe kívánják venni. Ez alól csak az úgynevezett kulcskompetenciák a kivételek, bár helyenként eltérően ítélik meg a számukra stratégiailag fontos területeket.

Nagy Péter vezető menedzser, a PwC magyarországi irodájának igazgatója szerint a módszer gyors elterjedése és tartós alkalmazása a piaci mozgásokkal magyarázható. A hagyományos modelleket mindenütt felváltják a multisourcing, a vegyesvállalati és az iparág legkiválóbb gyakorlatát követő úgynevezett best of breed megoldások, köztük az outsourcing. A felmérésből azonban az is kiderül, hogy a kiterjedt üzleti partneri kapcsolatok sikeres kezelése jobb átláthatóságot és egymás közötti kommunikációt, nagyobb bizalmat és teljes kölcsönösséget kíván.

A reprezentatív felmérés kimutatta: az ügyfelek és a szolgáltatók igényei és elvárásai közötti eltérések ellenére a vállalatok 87 százaléka úgy véli, hogy a kiszervezés teljesíti az eredeti üzleti tervben vázolt elvárásokat, 91 százalékuk pedig az együttműködési szerződések lejárta után ismét élni akar e módszerrel, még ha nem is volt teljesen elégedett vele. Figyelmet érdemel az is, hogy a megbízók negyede hatékonyabbnak, eredményesebbnek értékeli a kiszervezett tevékenységet, ha egyidejűleg több szállítót vesz igénybe, így kevésbé kiszolgáltatott a partnernek, s a verseny jobb teljesítményre is ösztönöz.

Új jelenségek

A kiszervezett feladatok sorában az élen hagyományosan az informatika áll, de "klasszikusnak" nevezhető a könyvelés, a bérszámfejtés, a munkaidő-nyilvántartás és az elszámolás is. Mind több vállalatnál bízzák külső szolgáltatóra a kompetencia- és munkakörelemzést, néhány HR-tevékenységet, a cafeteria-rendszer működtetését, a kézbesítést, a csomagolást, a szállítást. Érdekes, hogy a takarítást és a portaszolgálatot viszont szinte sehol nem sorolják e kategóriába, teljesen önálló feladatnak tekintik.

Újabb keletű jelenség a külföldi cégeknél, hogy a kiszervezések körét fokozatosan kezdik kiterjeszteni az eredetileg stratégiai jelentőségűnek tartott területekre, például az alaptermék gyártására és a kutatás-fejlesztésre (K+F). Az innováció és a K+F bevonása az outsourcing körébe főként az erős versenyhelyzetben lévő média, telekommunikáció és informatikai szektorokban figyelhető meg.

A tevékenységkihelyezéseknél a gazdaságossági, valamint a szakmai szempont a meghatározó. A menedzsmentek jobbára csak a rutinszerűen elvégezhető munkákat adják ki a vállalati szervezetből, a kulcsfeladatok jobban átszövik a gazdálkodó szervezet egészét, egymáshoz kapcsolódnak: outsourcingolásuknál előfordulhat, hogy a külső közreműködők közbeiktatása miatt nemcsak egy-egy részterületen, hanem az egész rendszerben zavar keletkezik.

Bár a versenyben maradáshoz minden cég keresi a házon belül még fellelhető gazdasági tartalékait, azzal is tisztában vannak, hogy az új szervezeti formák bevezetése kockázatokkal jár. Nem véletlen, hogy az outsourcingban a megbízók 30-33 százaléka, a megbízottak 50 százaléka bizonyos mértékig tart az új kapcsolatoktól.

Közvetlen haszon

A Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló, adó-, pénzügyi és vezetési tanácsadó egyik, 2005-ben publikált tanulmánya is az outsourcing elterjedtségéről beszél, de megjegyzi, hogy egy ideje mind több cég viszi vissza kihelyezett tevékenységét a saját falai közé. A leggyakrabban a számítottnál magasabb költségekkel elégedetlenek, holott a kiszervezéstől éppen e téren vártak jelentős javulást.

A kutatók 25 termelő, szolgáltató, szállító, energetikai, táv- és hírközlési, egészségügyi és más szervezetnél tájékozódtak, mondhatni: a világ legjobbjainál szereztek tapasztalatokat. Jellemző, hogy a "kiválasztottaknak" majdnem a fele szerepel a Fortune 500-as listáján; a háromnegyede forog a NYSE-n vagy a NASDAQ-on, és összesen nem kevesebb, mint 50 milliárd dollárt költenek kihelyezett tevékenységekre.

Ralph van Uden, a Deloitte kockázatkezelési üzletágának magyarországi szenior menedzsere, a felmérés magyarországi vezetője szerint nemcsak a felmérés, hanem a vezetőkkel való rendszeres konzultációk is igazolják, hogy a menedzsmentek elsősorban a költségmegtakarítás miatt alkalmazzák a kiszervezést, de sokak számára vonzó egyszerűsége, rugalmassága, a külső szolgáltatók profizmusa is. A várakozások általában nem alaptalanok, egyes cégeknél azonban ahelyett, hogy egyszerűsödött volna a vállalati szervezet működése, bonyolultabbá vált, másutt a költségmegtakarítás helyett többletkiadások jelentkeztek, váratlan szervezeti és személyi bonyodalmak adódtak. A tevékenység értékszintjének emelkedését sem mindig sikerült elérni.

Rejtett költségek

A menedzsmentek a rejtett költségeket jelölték meg a leggyakrabban előforduló gondként. Valójában csupán minden második vállalat mutatott ki költségmegtakarítást, s 57 százalék szembesült olyan pluszkiadással, amelyről eredetileg azt gondolta, hogy benne van a beszállítóval kötött szerződésben. A vizsgálódásból kiderült az is, hogy a külső partnereknek, a szolgáltatóknak az ellenőrzése, figyelemmel kísérése számottevő energiát igényel a vállalati irányítóktól, holott eredetileg éppen arra számítottak, hogy a feladat kihelyezésével jó néhány gondtól megszabadulnak.

A tanulmányban mindezt számszerűen is kimutatták: a megkérdezett felsővezetők 62 százaléka ítélte úgy, hogy a szolgáltatók által ellátott feladat több figyelmet igényel, mint amikor azt vállalati keretben végezték saját munkatársaik. Emiatt azután nem is sikerül kellő belső erőforrásokat felszabadítani a fontos alaptevékenységekre. A vizsgálat vezetője szerint nem véletlen tehát, hogy a cégek közül minden negyedik visszalépett az outsourcingtól, a többi pedig újratárgyalta, illetve tárgyalja a szolgáltatói szerződéseket. Jórészt e gondokkal függ össze, hogy 53 százalék a hosszú távú – 6-10 éves – szerződések helyett rövidebb, 5 évig terjedő megállapodásokat köt, s háromnegyedük több beszállítóval működik együtt.

Ralph van Uden szerint a meghatározó nagyvállalatok körében ma általánosnak tekinthető az a vélekedés, hogy a tevékenységségkiszervezés nem feltétlenül olcsóbb, mint a hagyományos megoldás, de ha a menedzsmentek körültekintően készítik elő a külső szolgáltatókkal az együttműködést – és megkövetelik tőlük a magas a minőségű szolgáltatást -, akkor megéri.

Sok múlik a szerződésen

A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy különösen sok múlik a megbízók és a külső szolgáltatók közötti megállapodásokon. Ha ez utóbbiak részletesen tartalmazzák a szerződő felek kötelességeit és jogait, akkor nagy valószínűséggel a várakozásoknak megfelelő lesz az együttműködés.

A megállapodásokban elmaradhatatlan a megbízó ellenőrzési jogának rögzítése, már csak azért is, mert az outsourcingban ő felel a szolgáltató tevékenységének valóságtartalmáért, minőségéért. Ebből következik, hogy bár a kihelyezett tevékenységek rendszerint nemcsak jelképesen, hanem valóságosan is kívül esnek a vállalatok falain, a megbízók nem nélkülözhetik az ahhoz értő saját szakembereket és vezetőket.

Ralph van Uden szerint az outsourcingról a vegyes tapasztalatok, a helyenként előforduló visszaszervezések ellenére sem lehet azt mondani, hogy elvesztette gazdasági jelentőségét. Helyenként előfordulhat, hogy az eddiginél kevésbé vonzó a nagy, a különösen tőkeerős vállalatok körében, illetve veszíthet vonzerejéből, amint a gazdaság túllép a recesszión, de eszközként változatlanul képes értékeket teremteni. Különösen igaz ez az olyan vállalkozásoknál, amelyek alapos megfontolás, körültekintő előzetes pénzügyi számítások, kellő felkészülés alapján választják ezt az eszközt.

Lényege a szakosodás

A fénymásoló berendezések piacának vezető vállalatát bízta meg dokumentumrendszerének optimalizálásával, illetve üzemeltetésével - egy többfordulós, meghívásos tender keretében – az egyik nagy hazai gyógyszergyár. Ennek nyomán néhány korszerűtlen eszköz kiiktatásával és új, többcélú berendezések üzembe helyezésével nagymértékben növekedett a tevékenység hatékonysága, a költségfigyelő rendszer segítségével pedig ellenőrizhetővé váltak a dokumentumok előállítási kiadásai. Külső szolgáltatót bízott meg iratkezelésével az egyik nagy regionális energiaszolgáltató is, miáltal irodai rendszere költséghatékonyabb és megbízhatóbb lett.

Mintegy 12 százalékkal növelte outsourcing-ügyfeleinek számát a múlt évben a több mint 60 ezer magyarországi munkavállaló bérét számfejtő humáninformatikai piacvezető társaság. A cégnél úgy látják: a munkáltatói járulékok és a béren kívüli juttatások adóterhének megváltoztatása, az e-bevallás és más központi intézkedések nagy adminisztrációs terhet jelentenek a vállalatok számára, ezért várhatóan nő majd azok száma, akik a bérszámfejtés kiszervezése mellett döntenek.

Suhajda Attila, a Magyar Outsourcing Szövetség elnöke szerint a kiragadott példák is bizonyítják, hogy a tevékenységkiszervezés, a feladatkihelyezés gyakorlatilag specializáció. Lényege, hogy a menedzsmentek bizonyos, a cégük működéséhez szükséges feladatok ellátását olyan szervezetre bízzák, amelyek azokat a sajátjukénál hatékonyabban képesek végrehajtani.

A vállalati modell, az üzleti innováció kiindulópontja a magasabb színvonalú munka. A kiszervezések motivációinál tehát az első helyen a minőségi teljesítményt kell említeni, ami nem mond ellent a gazdaságosság követelményének. A profi működés ugyanis pénzügyi haszonnal jár, legfeljebb az úgynevezett költséghatékonyság nem azon logika mentén érvényesül, nem úgy mutatkozik meg, hogy "kihelyezek valamilyen tevékenységet, megszabadulok tőle, és ezáltal máris ennyi és ennyi millió forintot takarítottam meg".

 

Kkv-k megbízásai

Szakértők véleménye szerint számottevő bővülés várható a kis- és középvállalkozások által kiszervezett feladatok piacán a következő években. Az egyik külföldi érdekeltségű piackutató és elemző cég például hét-nyolc év alatt a szolgáltatások értékének megtízszereződését várja a megbízások előrejelzése szerint. A technológia fejlődése, az internet terjedése és a távközlési költségek csökkenése lehetővé teszi a kisebb cégek számára az offshore kihelyezést, miáltal viszonylag szoros marad az együttműködés a megbízó és a szolgáltató között.

Bizalmi viszony

A két éve alakult, és csaknem 70 szolgáltatót tömörítő szövetség elnöke szerint azok a kiszervezések, ahol a közvetlen költségcsökkentés az egyedüli szempont, gyakran bebuknak, azok a megrendelő és a külső szolgáltató között kötött szerződések, amelyekben még utalás sincs a minőségre – és csak a szolgáltatás olcsóságáról szólnak -, néhány éven belül szinte biztos, hogy kudarccal végződnek.

Természetesen teljes mértékben érthetők a vállalkozói törekvések, amelyeknek a gazdaságosság, a takarékosság a célja, de a piaci verseny nem mérséklődik, hanem éleződik, ezért a szolgáltatások színvonalának csökkentése és ezáltal a költségek mérséklése fel sem merülhet. A színvonal emelését hivatott szolgálni a kiszervezés, bevezetésének azonban megvannak a maga állomásai.

A menedzsmentek nem tekinthetnek el például attól, hogy elemezzék a különböző saját szervezeten belüli egységek, illetve tevékenységek működését, költségeit, a folyamatok zökkenőmentes elvégzésének akadályait, s ezek ismeretében döntsenek az átszervezésről, pontosabban a kiszervezésről, a külső szolgáltató alkalmazásáról.

A nemzetközi cégek felméréseinek következtetéseihez hasonlóan Suhajda Attila is az outsourcing egyik kulcskérdésének tekinti a megbízó és a szolgáltató között meglévő bizalmi viszonyt, amit írásbeli megállapodás is szentesít. A hazai tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy nélkülözhetetlenek a jó szerződések, amelyekben a partnerek kitérnek a többi között a szolgáltatás teljesítésének módjára, a határidőkre, a kapcsolatok formájára, a megbízó vállalat vezetőinek és illetékes szakembereinek a kompetenciáira, beleértve kötelezettségeiket és jogaikat, nem utolsósorban az ellenőrzés jogát.

Önállósult szervezetek

Kétségtelen, Magyarországon a tevékenységek kihelyezésénél gyakran a költségek gyors megtérülését, a rövid távú előnyöket nézik a vállalkozók, pedig a haszon nem feltétlenül azonnal jelentkezik. Az elnök véleménye szerint legalább 2-3 év szükséges ahhoz, hogy a módszer gazdasági előnyei egyértelműen kimutathatóak legyenek, a felek azonban igazából 5-6 év után csiszolódnak úgy össze, hogy optimálisan együtt tudnak működni egymással.

Ami a külső szolgáltatókat illeti: gyakori, hogy a vállalatok egyes saját részlegeiket szervezik ki önálló gazdálkodóegységgé, majd külső szolgáltatókként bízzák meg őket addig végzett munkájuk további ellátásával. Nem ritka, hogy a kft.-kké lett vállalkozások helyileg sem távolodnak el egykori anyavállalatuktól, ami megkönnyíti az egyébként is szükséges napi kapcsolattartást a megbízó és a szolgáltató között. Ezek az önállósult szervezetek azután sokszor más megbízótól is vállalnak munkát, kihasználva kapacitásukat és nyereségessé téve gazdálkodásukat.

A szolgáltatók többsége kifejezetten adott célra alakult, illetve szakosodott, és megtalálható közöttük hazai és nem kis részben külföldi alapítású egyaránt. Ez utóbbiak legtöbbje a 90-es évek elejétől a nagy nemzetközi cégekkel jött be az országba, azok üzleti modelljében ugyanis a kiszervezés rutinszerűen alkalmazott eszköz, s évekre visszanyúló múltja van. Ezek magukkal hozták partnereiket, beszállítóikat, illetve újabban szolgáltató központokat létesítenek, nemcsak saját igényeik, hanem rendszerint egy-egy nagyobb régió kiszolgálására. Ilyenek különösen nagy számban lelhetők fel Indiában, vagy újabban Kelet-Közép-Európában, mind többen hazánkban is.

 

Segítség a HR-eseknek

Mind több vállalat dönt úgy, hogy külső, nemritkán határon túli szolgáltatóra bízza a munkaerő-felvétellel kapcsolatos feladatok egy részét – állítja külföldi és hazai tapasztalatok alapján a világ egyik legnagyobb nemzetközi pénzügyi tanácsadó cége. Becslések szerint az új alkalmazottak mintegy negyedét már az ilyen szolgáltatókkal való együttműködés révén veszik fel a vállalatok. A humánerőforrás-osztályokon dolgozóknak számos feladatot kell ellátniuk az új munkatársak felvételével kapcsolatban, amelyekhez nem feltétlenül szükséges az ő szaktudásuk. Ilyen például az álláskeresők adatbázisaiban történő keresés, tesztek lebonyolítása, a jelentkezők szakmai hátterének ellenőrzése. A HR-esek munkaidejük mintegy 60 százalékát töltik az ilyen jellegű feladatokkal. Ezek kiszervezése nem csupán csökkenti a működési költségeket és gyorsítja a munkaerő-kiválasztást, hanem felszabadítja az erőforrásokat más projektek számára.

Tudástranszfer és tudomány

A vállalati kiszervezésekről szóló, naponta nyilvánosságra kerülő hírek, a szövetség tagjai, valamint saját személyes tapasztalatai alapján Suhajda Attila nem fogadja el azt a vélekedést, hogy az outsourcing térhódítását valami nagy ciklikusság jellemezné, netán a fejlődés görbéje napjainkban lefelé venné az irányt. A külső szolgáltatások aránya, azaz a specializáció világszerte nő, s e tekintetben belátható időn belül nem is várható változás. Ezt a piaci versengés sem engedi meg, azonkívül a kommunikációs technikák, a távközlés, az informatika fejlettségi szintje ma már a szolgáltatók számára lehetővé teszi, hogy az egész világot piacnak tekintsék. Erre alapoznak a nemzetközi szolgáltató központok is.

A tevékenységkiszervezés tehát mind intenzívebb külföldön, s az nálunk, a kis- és középvállalkozások (kkv) körében is, döntően a hazai szolgáltatók jóvoltából. A kkv-k számára általában drágák a multinacionális szolgáltatók, ráadásul az "emberibb" méretű cégekkel könnyebben is tudnak szót érteni. A kiszervezett területeket figyelve az informatika jellegzetes külső szolgáltatóterületté vált az elmúlt években, becslések szerint a piac mintegy 20 százalékát fedi le. Ehhez kapcsolódik a távközlési és egyéb hasonló szolgáltatás, itt egy ideje nincs elmozdulás.

Egybecsengenek a nemzetközi felmérésekkel a szövetség tapasztalatai abban is, hogy az informatika mellett az outsourcing jellemző területe a könyvelés, a bérszámfejtés, általában a különböző pénzügyi szolgáltatás, a marketing, újabban pedig az ingatlanfenntartás és a hasznosítás is. Gyakran bíznak meg külső céget a PR, illetve a reklámtevékenységgel is, valamint a marketinggel, az áru- és anyagbeszerzéssel, bár ez utóbbit – annak sajátosságai miatt - néhány helyen már visszaszervezték.

Vállalati HR

Érdemleges szereplői az outsourcingnak a vállalati humánerőforrás-szervezetek, részben oly módon, hogy közreműködnek a szolgáltatók felkutatásában, kiválasztásában, a pályáztatás lebonyolításában, részben pedig egyes HR-tevékenységet is külső cégre bíznak.

Általánosnak mondható a munkaerő-közvetítés és -keresés outsourcingolása, de mind több cégnél alkalmazzák e módszert a többi között a bérügyvitel, a személyügy és a társadalombiztosítás, a szociális ellátás, a táppénz és a családtámogatás, valamint a kompetencia- és a munkakörelemzés lebonyolításában is.

A tevékenységkiszervezés egészen a legutóbbi időkig gyakorlatilag a szolgáltatásokra, a kiegészítő tevékenységekre koncentrálódott. Egyes nemzetközi vállalatok azonban a főtevékenységük körébe tartozó vagy azzal érintkező feladatokat is bevonnak e körbe.

A világ egyik legnagyobb szórakoztatóelektronikai gyártójának számító japán cég például azt tervezi, hogy outsourcingba adja az egyik játékkonzoljában használatos chipek gyártását. Az előző típus piacra dobásakor még nem volt olyan bedolgozó, aki képes lett volna e feladatra, ma azonban a beszállítók versenyeznek a megbízásért egymással. A japán cégnél előzetes számításokat és minőségi ellenőrzést végeztek, s milliárdos megtakarítást értek el.

A szövetség elnöke mindezen nem lepődik meg, mert – mondja – az outsourcing napjainkban tudomány. Nemcsak jelképesen, hanem valóságosan is; egy-két éve néhány amerikai és nyugat-európai egyetemen tanítják. Itthon a szövetség próbál az ügy élére állni, a szolgáltatásképzés meghonosítására alapítványt hozott létre. Olyan alapképzést szeretnének megvalósítani, amely képessé teszi az "iskolából" kikerülő szakembereket a nemzetközi szolgáltató központokban való helytállásra is.

A szerződések sajátos vonásai

A legtöbb outsourcing-szerződés hasonlóan épül fel, noha számottevő eltérések lehetnek tartalmuk, időtartamuk, jogi és pénzügyi hatásaik tekintetében. A joggyakorlat tükrében érdemes különválasztani a nearshore és az offshore outsourcingot: az előbbiek a közeli, míg az utóbbiak a távolabbi országokba történő forráskihelyezést jelölik.

Az offshore outsourcing-szerződések sajátos szempontok figyelembevételét követelik meg, hiszen a nagyobb földrajzi és kulturális távolság komoly kockázati tényezőket jelenthet. Ezek a jog eszközeivel csökkenthetők, vagy akár fel is számolhatók.

Az outsourcing gyakorta felveti a személyes adatok kezelésére és továbbítására vonatkozó szabályok alkalmazását. Az Európai Gazdasági Térség országain kívüli államokba például csak az adat birtokosának beleegyezésével lehet személyes adatnak minősülő információt továbbítani, és akkor, ha ebben az országban az adatvédelem megfelelő. A geopolitikai tényezőkből (fegyveres konfliktusok, sztrájkok stb.) fakadó kockázatok is kiküszöbölhetők rugalmas szerződéses rendelkezésekkel, például a vis maior klauzula átgondolt alkalmazásával, esetleg mellőzésével. Sok esetben a szerződő fél kormánya előírhatja, hogy a munkavállalók bizonyos részét a helyi állampolgárok köréből kell toborozni. Hasznos lehet, ha a szerződés erről is rendelkezik.

A munkajogi szabályok figyelembevétele kulcsfontosságú, hiszen az outsourcing következtében a szolgáltatást igénybe vevő vállalatnál csökken, míg a forráskihelyezett tevékenységet ellátó társaságnál növekszik a munkateher. Ezen esetekben előfordulhat, hogy munkáltatói jogutódlásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, és kötelező konzultációt kell folytatni a szakszervezetekkel vagy az üzemi tanáccsal. A fentieken túl fontosak még az outsourcing-szerződésekben a felhasználói engedélyek (licenciák), továbbá az adó- és járulékterhek rendezésére vonatkozó szakaszok is.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. október 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem