Új miniszter az SZMM élén
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök június 15-én jelentette be a kormány átalakítását. Ezek szerint Kiss Péter, a munkaügyi tárca eddigi vezetője tölti be a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszteri posztot. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium élére Lamperth Mónika került, akit Bajnai Gordon vált az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium élén. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felügyeletét továbbra is Bajnai Gordon látja el.
Pályázati kiírások
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében eddig 18 pályázatot írtak ki 59 milliárd forint értékben gazdaságfejlesztési, képzési, akadálymentesítési és infrastrukturális célokra. Ebből hatot már lezártak. A március 1-jén és március 30-án megnyílt gazdaságfejlesztési és képzési pályázati kiírásokra 2000-en jelentkeztek, 50 milliárd forintot igényelve. Eddig 750 nyertes vállalkozás kapott értesítést. A 2004-2006. évi I. Nemzeti Fejlesztési Tervben rendelkezésre álló forrásnak több mint 66 százalékát már kifizették, ezzel az ország a 2-3. helyen áll az Unióban a vele egy időben csatlakozott országok között.
Program a hátrányos helyzetűeknek
Sikeres a halmozottan hátrányos helyzetěek foglalkoztatását segítő program – hangzott el az érintetteknek szóló központi képzési program eredményeit ismertető júniusi országos zárókonferencián Budapesten. Magyarországon a munkaképes korú fogyatékossággal élők száma körülbelül 400 000, s közülük mindössze 10-12 százalék van jelen a munkaerőpiacon (az EU-átlag 40-50 százalék). Ennek okai közt jellemzően az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya és a munkaadói oldal alacsony fogadókészsége említhető. A központi program a hátrányos helyzetě - elsősorban roma és fogyatékkal élő – álláskereső, illetve inaktív személyek képzését célozta, lehetővé téve számukra a hiányzó alapiskolai végzettség megszerzését, a munkaerőpiacon értékesíthető szakma elsajátítását, a piaci igényeken alapuló betanított képzésben való részvételt, valamint az informatikai alapměveltség megszerzését. A programra a minisztérium 1 milliárd forintot fordított.
Munkanélküliség – számokban
Idén, március és május között a foglalkoztatottak száma 3 millió 920 ezer, a munkanélkülieké 308 ezer fő volt, ami 7,3 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg, és azonos az előző évivel - tudatta júniusban a KSH. Az állástalanok 50,1 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,4 hónapnak felelt meg. A vizsgált időszakban átlagosan a 15-64 éves népesség 61,7, a munkavállalási korúaknak pedig 64,8 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 920 ezer volt, nagyjából annyi, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításban használt 15-64 éves korcsoport foglalkoztatási rátája a megfigyelt időszakban 57,2 százalék volt.
Elbocsátott munkavállalók
Finanszírozási, termelési és értékesítési gondok, költségcsökkentés, eladósodás, felszámolás, gyárbezárás – elsősorban ezen okok miatt kénytelenek a hazai cégek megválni alkalmazottaiktól. Az idei év első negyedében több mint másfélszer annyi embert bocsátottak el a munkaadók, mint a tavalyi azonos időszakban. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai szerint idén január-március között közel kilencezer dolgozónak mondtak fel. A vállalatok eddigi jelzései alapján az április-június, sőt az év második fele sem kegyelmez a munkavállalóknak. A feldolgozóiparban měködő cégek mellett a közigazgatás és az egészségügy foglalkoztatói jelentették be az illetékes munkaügyi központokhoz a legnagyobb létszámot érintő csoportos elbocsátásokat.
Romaintegráció
Idén július 1-jétől Magyarország vette át a Roma Integráció Évtizede Program nemzetközi elnökségét. E program kilenc közép- és délkelet-európai ország – köztük Magyarország – között létrejött nemzetközi együttműködés, melynek célja, hogy felgyorsítsa a romák társadalmi és gazdasági integrációját. A részt vevő országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy saját gazdasági és társadalmi viszonyaikhoz igazodva stratégiai tervet fogadnak el. A hazai, 2015-ig szóló tervet az Országgyűlés nemrégiben elfogadta, amely négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy) az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg célokat és ezekhez konkrét feladatokat. A kormány ebből kiindulva szeptember végéig készíti el a kétéves intézkedési tervét.