A magán-munkaközvetítők piacát tavaly az álláskeresők drasztikus – 71 százalékos – emelkedése jellemezte. Csaknem feleannyian helyezkedtek el, mint az azt megelőző évben, miközben a magán-munkaközvetítők száma kevésbé dinamikusan bővült. A fizikai dolgozók körében csökkent a sikeres közvetítés – ám a szellemi foglalkozásúak esetében emelkedett –, s hasonlóképpen csökkent a korábban munkával nem rendelkezők aránya is.
Adatok a közvetítésről
Az előzetesen összesített adatok szerint a 743 magán-munkaközvetítőnek 2006-ban összesen 29 233 személyt sikerült álláshoz juttatnia, ez 7 százalékos csökkenés az azt megelőző évhez képest (2005-ben 57,5 százalékos növekedés volt tapasztalható). A múlt évben a sikeres munkaközvetítések 14 145 (2005-ben 15 198) férfit és 15 088 (az azt megelőző évben 16 181) nőt érintettek. A nemek aránya nem változott 2005-höz viszonyítva, továbbra is 48,5-51,5 százalék – mondta el Lázár György, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal elemzési és statisztikai főosztályának vezetője.
Belföldön 26 607 (2005-ben 28 550) álláskeresőt juttattak munkához, ami változatlanul 91 százalékot képvisel az összes közvetítetten belül. Külföldre 2626-an (2005-ben 2829-en) mentek. A 29 233 sikeres közvetítésből 19 179 (2005-ben 23 779) fizikai munkakörre irányult, 10 054 (2005-ben 7600) szellemi tevékenységre. Ez jelentős arányváltozást jelentett. Míg 2005-ben ugyanis a közvetítettek 76 százaléka volt fizikai, tavaly 65 százaléka, s ezzel egyenes arányban emelkedett a szellemiek sikeres közvetítési aránya 23-ról 35 százalékra.
Tavaly a belföldön elhelyezettek 41,7 százaléka előzőleg is munkában állt, szemben a 2005-ös 33,9 százalékkal; 58,3 százalékuk nem rendelkezett munkaviszonnyal, míg 2005-ben ez az arány még magasabb, 66,1 százalék volt. Vagyis sajnálatos módon a belföldre sikeresen közvetítettek közül 17,8 százalékkal csökkent a korábban álláskeresők aránya. Még jelentősebb, 21,7 százalékos a visszaesés a korábban munkával nem rendelkező nők körében. Ezzel szemben negyedével emelkedett az előzőleg munkaviszonyban álló nők száma.
Ágazati sajátosságok
A sikeresen kiközvetítettek 53 százaléka (2005-ben 54,1 százalék) 30 évnél fiatalabb, 36 százalékuk (itt nincs változás a korábbi évhez képest) 30-49 éves és 11 százalékuk 50 éves vagy idősebb volt.
Az ágazati viszonyokat vizsgálva továbbra is a legtöbb álláskeresőt – a sikeresen kiközvetítettek csaknem egyharmadát – a feldolgozóipar alkalmazta, legkevesebbet – 1 százalék alatt – a bányászat. Jelentős továbbá, 15-15 százalék körüli a vendéglátás, valamint a kereskedelmi ágazat aránya is.
A külföldi 2626 közvetítésen belül a férfiak aránya 60 százalék, ami 3,6 százalékpontos mérséklődés 2005-höz viszonyítva. Ezen belül fizikai munkakörbe irányult 89 százalék, ami 7 százalékpontos emelkedés az azt megelőző évhez képest.
A sikeres külföldi közvetítések 71 százaléka az uniós tagországokba irányult, ami 8 százalékpontos csökkenés 2005-höz viszonyítva. Egyéb európai országba 0,3 százalék (mindössze 9 fő), míg Európán kívüli országokba 28,7 százalék, ami viszont 8,2 százalékpontos emelkedés 2005-höz viszonyítva. A legtöbb munkavállaló mintegy harmada változatlanul a vendéglátásba került, illetve csaknem ötöde a szállítás ágazatba.
Többen keresnek munkát
A magán-munkaközvetítőknél 2006-ban jelentkező álláskeresők száma 636 161 volt, ami 71 százalékkal szárnyalta túl a 2005-ös adatot. A közvetítőknél jelentkezők növekedési dinamikája csaknem megduplázódott 2005-höz képest, amikor 36,6 százalékkal emelkedett a munkát keresők száma 2004-hez viszonyítva.
A jelentkezéskor munkaviszonnyal rendelkezett 315 112 fő (2005-ben 207 730-an, 55,8 százalék), ami 49,5 százalék, s ez 6,3 százalékpontos mérséklődés az ezt megelőző évhez képest. Nem rendelkeztek munkaviszonnyal a jelentkezők közül 321 049-en, ami 50,5 százalék. Utóbbiak száma 94,9 (2005-ben 40,4) százalékkal nőtt 2005-hez képest, a munkában állóké pedig 51,7 százalékkal (2005-ben 33,8 százalékkal).
Tavaly a 636 161 álláskereső közül 29 233-an helyezkedtek el közvetítők révén, ami 4,6 százalékos eredményt jelent. Ezzel szemben 2005-ben, a lényegesen kevesebb 372 474 álláskeresőből több ember kiközvetítettek – 31 280 főt –, s körükben 8,4 százalékos sikerességi arányt regisztráltak.
A legtöbben – 421 454-en – szellemi munkára jelentkeztek (2005-ben 266 131-en), azonban csak 9678 volt az eredményes közvetítés, ami 2,3 százalékot tett ki (2005-ben 7600-an helyezkedtek el sikeresen a szellemi foglalkozásúak közül, ami akkor 2,9 százalék volt az összes szellemi munkát kereső közül).
Tavaly fizikai munkára a szellemihez viszonyítva lényegesen kevesebben, 214 707-en jelentkeztek (2005-ben 106 343-an), de közülük 16 929-en (2005-ben 23 779-en; 22 százalékos eredmény) helyezkedtek el, ami 7,8 százalékos sikerességi arányt mutat, s ez is 14,2 százalékponttal kevesebb, mint 2005-ben.
Lassuló növekedés
Tavaly összesen 743 magánközvetítő tevékenykedett az országban, az azt megelőző évihez viszonyítva 11,5 százalékkal többen. A korábbi évben, 2005-ben a növekedés 17,5 százalékot tett ki.
A legtöbben – 334-en - budapesti székhelyűek, vagyis a fővárosban működik az összes közvetítő 45 százaléka. A 2005-ös évhez viszonyítva a budapesti munkaközvetítők aránya 1,7 százalékponttal emelkedett. Pest megyei 56, Fejér megyei 34, Komárom-Esztergom megyei 32, Baranya megyei 30, Csongrád megyei 29, legkevesebb Heves, Tolna, Hajdú-Bihar és Békés megyékben volt (11). A legjelentősebb növekedést, 73 százalékost Bács-Kiskunban (összesen 19), 47 százalékost Zalában (25), 33 százalékost Győr-Moson-Sopronban (24) regisztráltak, ezzel szemben 22 százalékkal csökkent a munkaközvetítők száma Békésben és 15 százalékkal Szabolcs-Szatmár-Beregben.
A magánközvetítők 76 százaléka (563 cég) jogi személyiséggel rendelkező, 18 százalékuk (136) jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, míg 6 százalékuk (44) egyéni vállalkozó. Csak belföldre 636 cég (86 százalék), kizárólag külföldre 21 cég (2,8 százalék), bel- és külföldre egyaránt 85 (11,2 százalék) közvetít.
Adatszolgáltatási kötelezettség
A Munka Törvénykönyve 2001. július 1-jei módosításának hatálybalépése után az addig munkaközvetítéssel foglalkozó cégek új profilja lett a munkaerő-kölcsönzés. Az elmúlt néhány évben sok olyan cég alakult, amelyek csak ezzel foglalkoznak. Működésüket a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza.
Ezek szerint a kölcsönző vállalkozásoknak évenkénti adatszolgáltatási kötelezettségük van, amelyet a cég székhelye szerint illetékes munkaügyi központhoz kell megküldeni. A regionális munkaügyi központoktól kapott adatok országos összesítése a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalban történik.
A kormányrendelet szigorú feltételekhez kötötte a tevékenység gyakorlását: megfelelő szakirányú felsőfokú vagy egyéb felső-, illetve középfokú képzettség és kellő gyakorlat kell a szakterületen. Továbbá egymillió forint letétbe helyezése és a tevékenység gyakorlására alkalmas irodahelyiség szükséges.
A jogszabály a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes regionális munkaügyi központokhoz rendelte. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok végzik a feltételekkel és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is.
On-line közvetítés
A magán-munkaközvetítők fajlagos mutatóit tekintve, az egy közvetítőre jutó sikeres közvetítés 39,3, míg a 100 álláskeresőre jutó sikeres közvetítések száma 4,6. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 169 kirendeltsége ugyancsak foglalkozik közvetítéssel, ahol a 100 munkakeresőre jutó sikeres közvetítések száma 11, illetve az egy kirendeltségre jutó sikeres közvetítések száma 396. Ezek az adatok a nem támogatott álláshelyekre vonatkoznak azon álláskeresők körében, akik 2006-ban kerültek nyilvántartásba.
Becslések szerint Magyarországon a cégek 2-4 százaléka él az on-line munkaerő-toborzás lehetőségével. Nyugat-Európában ez az arány 40-45, az USA-ban 80 százalék. Európában, Nagy-Britanniában mintegy 700 internetes toborzócég működik. Az ottani munkáltatók 70-75 százaléka fordul rendszeresen közvetítőhöz.
Az on-line munkaerő-toborzásban a közép-európai régió, azon belül Magyarország még csak az út elején jár, de ez a szektor a legdinamikusabban fejlődő ágazatok közé tartozik. Ha a növekedés töretlen lesz, akkor a szakemberek szerint néhány éven belül a vállalatok 20-30 százaléka szerez majd ily módon munkaerőt. Ugyanakkor az infokommunikációs technológiák fejlődése, a munkaadók változó igényei oda vezetnek, hogy a gyors és olcsó elektronikus közvetítés szerepe felértékelődik a fejlett világban, így Magyarországon is egyre nagyobb térnyerése várható.
Az on-line álláskereső oldalak nem a hagyományos munkaerő-közvetítéssel foglalkoznak, hanem elektronikus felületet biztosítanak a hirdető cégek számára, hogy feltölthessék oldalaikra álláshirdetéseiket. Ezeket a regisztrált álláskeresők megkapják e-mailben, illetve az adott internetes oldalon személyre szabottan böngészhetnek az ajánlatok között.
Az elektronikus közvetítésen több csatorna – mobiltelefon, internet – együttes vagy felváltva történő működtetését értjük. A mobiltelefonra alapozott közvetítéssel – amely a vezetékes telefóniát váltja fel – gyakorlatilag a teljes lakosság, ezen belül a munkaképes korúak és nem utolsósorban a munkaadók is elérhetők. Bevált eszköz a mobiltelefonon keresztüli szöveges üzenetváltás, a WAP, az SMS. Emellett szerepet játszik az internet, vagy a nemzetközi vállalatokon belül az intranet is, ha egy-egy munkakör megüresedését a cég csak a saját hálózatában tesz közzé.
Európai gyakorlat
A munkaerő-kölcsönzésre – növekvő fontossága ellenére – sok európai országban még hiányos vagy tisztázatlan szabályok vonatkoznak, ráadásul a nemzeti jogszabályokban továbbra is komoly különbségek mutatkoznak. Ennek megfelelően a szereplők sokasága sürgeti az egységes uniós szabályozást.
Az ideiglenes munkaszerződések maximális időtartamára vonatkozó jogi szabályozás skálája például a hollandiai legfeljebb 3 évtől a belgiumi 15 napig terjed, miközben az Egyesült Királyságban erre nincs külön rendelkezés. Pedig szinte mindegyik uniós országban nő a kölcsönzött munkavállalók száma, illetve a teljes aktív népességen belüli részarányuk – állapították meg az EURES koordinálásával szervezett luxemburgi nemzetközi konferencián. Elhangzott: a kölcsönzés szélesedését az Európa-szerte tapasztalható magas munkanélküliség és a szakképzett munkavállalók hiánya tükrében kell szemlélni, lévén e körülmények a nagyobb rugalmasságra és a foglalkoztatás alternatív formáira hívják fel a figyelmet. Különféle uniós tanulmányok igazolják, hogy az ideiglenes megbízások megkönnyítik a munkaerő-piaci átmenetet: az állások közötti mobilitást, a munkanélküliségből a foglalkoztatásba való átmenetet, a diákok munkaerő-piaci beilleszkedését.
Egy uniós felmérés szerint egy-egy ideiglenes állás betöltése után a kölcsönzött munkavállalóknak csak mintegy 10 százaléka lesz újra állástalan. Másrészről viszont egyre több az olyan vállalat, amely kölcsönzött munkavállalók alkalmazásával reagál a versenykényszerre, kihasználva az ideiglenes szerződések kínálta rugalmasságot. A kölcsönzött munkavállalók számának növekedése nagymértékben a munkáltatók igényeiben végbement változás következménye.
Az uniós felmérés szerint számos oka lehet annak, hogy az álláskeresők ezt a foglalkoztatási lehetőséget választják, kezdve a tapasztalat vagy a készségek hiányától egészen a folyamatosan változó munkakörülmények mellett szóló személyes preferenciákig. Az ideiglenes munkahely bizonyos hátrányai ellenére – amilyen a jövedelem és a szociális ellátások bizonytalansága és hézagossága – néhányan önként cserélik fel állandó állásukat kölcsönzésre. Ez életre hívja az "állandó" ideiglenes munkavállalók némileg ellentmondásos fogalmát: az ilyen személyek alkalmazása ugyanis az ideiglenes munkaszerződésük ellenére akár tíz évig is tarthat.
Új trendek az e-piacon
Szakemberek szerint az on-line munkaközvetítői piacon több új trend is megfigyelhető, ami elsősorban a szellemi és a fizikai állást meghirdetők, illetve keresők viszonyát érinti. Ezek szerint az elmúlt években egyre több nem magasan kvalifikált, fizikai munkakör is felkerül az elektronikus hirdetési felületekre.
E tekintetben alapvető különbség van a mobiltelefonok és az internet között. Míg utóbbitól az idősebb munkavállalók többsége idegenkedik, a mobilok esetében erről már nincs szó. SMS-en keresztül ugyanúgy elérhető egy fizikai munkás, mint egy adótanácsadói poszt várományosa. Ahogyan a családokban egyre több helyen lesz internet, javul az e-közigazgatás és nő a szolgáltatást használók száma, úgy válik majd az e-munkapiac is egyre demokratikusabbá a meghirdetett pozíciók vonatkozásában.
Az on-line munkaközvetítésnek számos előnye van a munkaadók és a munkavállalók számára egyaránt. A jól felépített, több forrásra és eszközre támaszkodó e-munkapiac mindkét piaci szereplő számára gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb lehet. Az internetes toborzás messze a legolcsóbb: akár tizedébe is kerülhet a hagyományos kiválasztásnak.
Egy féloldalas újsághirdetés egyszeri megjelenése jelenleg 200-300 ezer forint, míg ugyanaz az ajánlat hetekig folyamatosan szerepelhet egy állásközvetítő portálon, ráadásul bármikor változtatni lehet rajta. A cégek számára vonzó lehet az is, hogy az interneten nincs terjedelmi korlát, több információt közölhetnek az adott pozícióról, s egy linkkel továbbküldhetik az érdeklődőket saját honlapjukra.
Szintén nagy előnye az on-line közvetítésnek, hogy az egyes adatbázisok összeköthetők. Például az álláskeresés, a pályaválasztási vagy -korrekciós információnyújtás és a felnőttképzés egyetlen belépési pontról és személyre szabottan elérhető. Ezt a hagyományos kirendeltségeken és időkeretekben nem lehet elvégezni. Bár Magyarországon nincs speciális jogszabályi háttere az on-line közvetítéseknek, azonban az IT-szabályrendszerek, protokollok kiemelten vonatkoznak rá. Ha azonban a magyar virtuális/IT munkapiac eléri fejlődésében a kritikus pontot, valószínűleg érdemes lesz egy alacsonyabb rendű jogszabályban, még inkább a magán- és az állami e-közvetítők chartájában – ha a szakma egy ilyen megállapodást ki tud lobbizni – lefektetni a pontos adatvédelmi, eljárásbeli szabályokat.
EURES: egymillió ajánlat
Az uniós csatlakozással egyidejűleg a tíz új tagállam az Európai Unió hivatalos munkaerő-közvetítő rendszeréhez, az EURES-hez is csatlakozott 2004-ben. A munkaerő mobilitását feltérképezni és kiszolgálni hivatott internetes portálon (www.afsz.hu/eures) a tagállamok álláskínálata mellett az országokra vonatkozó alapvető munkavállalási, foglalkoztatási és társadalombiztosítási adatok is elérhetők az uniós munkaadók és munkavállalók számára.
Az alkalmazottak jelenleg csaknem egymillió állásajánlat között válogathatnak, a cégek pedig 100-150 ezer önéletrajzot találnak a rendszerben. A regisztrált munkáltatók száma megközelíti a 6 ezret. Bár a felkínált állások nagy részére elsősorban saját országuk jelentkezőit várják a cégek, a Foglalkoztatási Hivatal szakemberei mégis arra buzdítják a magyarokat, hogy jelentkezzenek, hiszen megfelelő szaktudás és nyelvismeret esetén esélyük lehet az állások elnyerésére. Időközben a magyar cégek is kezdik felfedezni maguknak az ingyenes európai internetes toborzás lehetőségeit: mintegy másfél ezer magyarországi pozícióra kerestek a cégek jelentkezőket, leginkább mérnököket és szakmunkásokat.
Az ÁFSZ, az EURES és az on-line munkaközvetítés rendszerei jól megférnek egymás mellett, sőt kiegészítik egymást. A végső célja minden kezdeményezésnek azonos: a munkaadók és az álláskeresők precízebb, gyorsabb kiszolgálása. Az ÁFSZ-nek már most is van – néhány nagy magánközvetítő céghez hasonlóan – elektronikus munkapiaca a www.afsz.hu, sőt karrierpiaca a www.epalya.hu honlapokon. Ahogyan nemrégiben elrajtolt a mobiltelefonokra alapozott WAP rendszerük is.
Míg az ÁFSZ oldalán a munkaügyi központok által meghirdetett pozíciók találhatók meg, illetve az EURES az európai országokban ajánlott álláslehetőségekről nyújt tájékoztatást, addig az on-line álláskereső oldalakon egyaránt megjelennek a multinacionális cégek ajánlatai, a kisebb cégek pozíciói, valamint a személyzeti tanácsadók által meghirdetett munkakörök is. Az EURES rendszer működtetését – más tagállamoktól részben eltérően – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat EURES tanácsadói és menedzsmentje látja el.
A magán-munkaközvetítők jogi szabályozása
A magán-munkaközvetítők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott, a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza.
A rendelet alapján a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes munkaügyi központok végzik. Utóbbiak látják el a feltételekkel és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is. A rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, amit a magán-munkaközvetítőnek a székhelye szerint illetékes munkaügyi központ felé kell teljesítenie.
Munkaerő-kölcsönzés
A múlt év végén 710 munkaerő-kölcsönző cég volt nyilvántartva Magyarországon, ez 21,6 százalékkal több, mint 2005-ben. A legtöbb, 273 vállalkozás Budapesten működik, számuk az országban tevékenykedő összes kölcsönző közel 40 százaléka – mondta Lázár György.
A tavalyi adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a fejlettebb megyék – Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest – közül 2005-höz képest csupán Pest megyében növekedett mintegy 44 százalékkal a munkaerő-kölcsönzők száma. Ezzel szemben Fejér megyében 10 százalékkal csökkent, Győr-Moson-Sopronban pedig nem változott a számuk.
A nagyobb állástalansággal küzdő megyék közül viszont egyedül Jász-Nagykun-Szolnokban működnek kevesebben, 6,1 százalékkal, ezzel szemben Hevesben 120, Csongrádban 85,7, Veszprém és Zala megyékben 60 százalékos növekedés következett be. Az összesen 710 munkaerő-kölcsönzővel 2528 foglalkoztató szerződött, azaz egy kölcsönzőre átlagosan 3,6 partner jut. Természetesen a megyék között ebben is jelentős eltérések vannak. Két szélső példa: Bács-Kiskunban 27 kölcsönző cég 23 foglalkoztatóval volt kapcsolatban, míg Győr-Moson-Sopronban 24 kölcsönző 201 foglalkoztatóval szerződött.
A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók száma 2005-höz képest 10,2 százalékkal növekedett. Az ágazatokat vizsgálva a legnagyobb 40,4 százalékos arányt a feldolgozóipari cégek képviselik (1022 munkáltató). Jelentős a kereskedelem (392 cég, 15,5 százalék), valamint a sport-, kulturális és egyéb szolgáltató cégek száma és aránya (13,4 százalék). Az előző évekhez képest élénkült a vendéglátó cégek érdeklődése, részesedésük a múlt év végén 9,5 százalékot képviselt.
Budapest az élen
A munkaerő-kölcsönzést igénybe vevő cégek száma jelentősen, 77 százalékkal csökkent a villamosenergia-, a gáz-, hő- és vízellátás, 37 százalékkal a mezőgazdaság, 30 százalékkal az egészségügy és a szociális ellátás, valamint 28 százalékkal a szállítás, posta és távközlés ágazatokban.
Néhány szektorban a foglalkoztatók szinte csak Budapestre koncentrálódnak: a vendéglátásban tevékenykedők 96, a pénzügybe soroltak 92, az oktatási szervezetek 72, a kereskedelmiek 91 százaléka a fővárosban működik, és még a mezőgazdaságiak 42 százaléka is itt van bejegyezve.
A legtöbb megyében a szerződött cégek több mint kétharmada a feldolgozóiparban tevékenykedik. Jelentős, 97 százalékos növekedés volt a munkaerő-kölcsönzést igénybe vevők számát tekintve Jász-Nagykun-Szolnok megyében a sport, kulturális és egyéb szolgáltatást végző cégek körében, valamint 23 százalékos Szabolcs-Szatmár-Beregben az építőipari cégeknél.
2002-2006 között a munkaerő-kölcsönzők által foglalkoztatottak száma (határozott és határozatlan idő együtt) mintegy 3,5-szeresére növekedett. A foglalkoztatottak létszámát állománycsoportonként vizsgálva, a 2002. évi bázishoz képest legdinamikusabban 526,1 százalékkal a szellemi foglalkozású férfiak s 511,6 százalékkal a szakmunkás nők alkalmazása nőtt. Az elmúlt öt év adatait nemenként vizsgálva megállapítható, hogy a férfiakat foglalkoztatták nagyobb számban, kivéve 2005-öt, amikor a gyengébbik nem képviselőinek száma meghaladta a férfiakét.
A munkaerő-kölcsönzés keretében a munkaszerződés lehet határozott vagy határozatlan idejű. Ez a tény nagymértékben meghatározza, hogy alkalmi jellegű munkáról, vagy jóval nagyobb biztonságot nyújtó munkaviszonyról van-e szó, amely egyúttal összefügg a végzendő feladatok jellegével is.
Munkajogi kapcsolat
Az összesített megyei adatok szerint 2006-ban 102 425 munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata a kölcsönzőkkel, ez harmadával több, mint az azt megelőző évben. Az összes foglalkoztatott közel háromnegyedének (74 023 főnek) határozatlan idejű szerződése volt, s több mint negyede határozott idejű munkaszerződéssel (28 402 fő) rendelkezett. Tovább nőtt mintegy 5 százalékponttal a határozatlan idejű szerződések aránya. A férfiak között nagyobb arányban – 76,2 százalék – voltak határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatottak, mint a nők körében, akiknél ez az arány 68 százalékot tett ki.
Állománycsoportok szerint a szellemiek körében gyakoribb volt a határozatlan idejű szerződés (77,8 százalék), mint a fizikaiak esetében (70,9 százalék). A segédmunkás nők körében leggyakoribb a határozott idejű szerződés (57,5 százalék). Az ilyen státusban lévők kétharmadával egyszer, 13 százalékával kétszer, 7 százalékával háromszor és 12 százalékával több mint háromszor kötöttek szerződést az év folyamán. A korábbi évekhez képest a három és az annál több alkalommal foglalkoztatottak aránya jelentősen nőtt. Az egyszeri munkához jutás legjellemzőbb a segédmunkás nők körében (89,1 százalék).
A munkaerő-kölcsönzőkkel jogviszonyban állók közül 52,2 százalék férfi, 47,8 százalék nő volt. Négyötödük fizikai és ötödük a szellemi foglalkozásúak köréből került ki. Előbbiek közül 22,4 százalék szakmunkás, 68 százalék betanított munkás, 9,6 százalék pedig segédmunkás volt. A férfiak esetében 2006-ban is magasabb volt a fizikai foglalkozásúak aránya a kölcsönzöttek között (83,7 százalék), mint a nőknél (77 százalék).
A kölcsönzőkkel munkaviszonyban álló munkavállalók számának megoszlását tekintve mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozásúak között a legnagyobb arányban a 26-35 éves korcsoportúakat alkalmazták (26,6, illetve 49,8 százalék).
Az iskolai végzettség alapján az alacsonyabban iskolázottak adják a kölcsönzöttek legnagyobb részét. A 8 általánost vagy az azt el nem végzők az összes kölcsönzöttek 37,6, a szakmunkásképzőben és szakiskolában tanultak 30,6, a szakközépiskolai és technikumi végzettségűek 12,7 százalékát tették ki. A gimnáziumot befejezettek aránya is 12,7 százalékát, míg a főiskolai, egyetemi képesítéssel rendelkezők mindössze 6,4 százalékát teszik ki az összes kölcsönzöttnek.
Határozatlan időre
Tavaly a munkaerő-kölcsönzőkkel munkaviszonyban álló 102 425 személyt összesen 128 475 alkalommal kölcsönözték ki, ami 2005-höz viszonyítva csaknem 40 százalékos növekedés; 67 218 alkalommal férfit és 61 257 esetben nőt kölcsönöztek. Mind közül 106 099-szer fizikai munkára (ezen belül 70 199 alkalommal betanított munkára) és 22 376 alkalommal szellemi elfoglaltságra történt kölcsönzés. E konstrukció a betanított nők esetében a leggyakoribb (összesen 38 592).
A határozott és a határozatlan idejű munkaszerződések arányát vizsgálva míg 2002-2004-ben szinte pontosan 50-50 százalék volt a megoszlás, addig 2005-ben jelentősen nőtt a határozatlan idejű szerződések száma. E tendencia 2006-ban tovább folytatódott; a határozatlan idejű kölcsönzések száma közel kétszeresére növekedett a határozott idejűekéhez képest.
Határozott időre 43 259 eset volt, határozatlanra 85 216 kikölcsönzés történt. Nemenkénti bontásban a férfiaknál 47 066, a nőknél 38 150 határozatlan idejű szerződés megkötésére került sor. A határozott és határozatlan idejű szerződések aránya a férfiak esetében 30-70 százalék, a nőknél 37,7-62,3 százalék, összességében 33,7-66,3 százalék. 2005-höz képest lényeges emelkedés a határozatlan idejű szerződések esetében tapasztalható: ez összességében 59,1, a határozott idejű 12,3 százalékkal nőtt. Nemenkénti bontásban a férfiaknál a határozatlan idejű szerződések száma 73,2 százalékkal emelkedett 2005-höz képest.
Ledolgozott munkanapok
Az elmúlt öt évben a kölcsönzőkkel szerződésben álló munkavállalók teljesített munkanapjainak száma közel ötszörösére emelkedett. Ez idő alatt a segédmunkások által ledolgozott munkanapok száma közel tizenhatszorosára nőtt, a szellemi foglalkozásúaké pedig négyszeresére. Nemenkénti bontásban a férfi segédmunkások által ledolgozott munkanapok száma 22,5-szeresére, a női szakmunkásoké közel 13-szorosára növekedett. A szellemi foglalkozásúak közül a férfiak által ledolgozott munkanapok száma megnyolcszorozódott, a nőké viszont csak 2,7-szeresére emelkedett.
Tavaly a kölcsönzés keretében teljesített munkanapok száma több mint kétszerese volt az azt megelőző évinek. Összesen 17,2 millió munkanapot regisztráltak 2006-ban kölcsönzési formában, ez 2005-höz képest 8,9 millió munkanapos növekedést jelent. Ebből mintegy 14 millió napot határozatlan és 3 milliót határozott idejű szerződés keretében dolgoztak le. A legtöbb munkanapot mindkét alkalmazási formában a betanított munkás nők teljesítették. A fizikai foglalkozásúak mintegy 13 millió munkanapot tudtak le a kölcsönvevő cégeknél, ez az összes ledolgozott napnak közel háromnegyede.
A fajlagos mutatók szerint 2006-ban átlagosan 168 napig dolgozott egy kölcsönzött munkavállaló. A határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezők átlagosan 193 napot teljesítettek, itt egy főre átlagosan 1,2 kikölcsönzési eset jutott. A határozott idejű szerződés egy főre jutó átlagos munkanapjainak száma 101 nap, de itt nagyobb a kikölcsönzési esetek átlagos száma (1,5 eset/fő).
Kölcsönzés külföldre
Nagy különbségek tapasztalhatók az állománycsoportok tekintetében. Míg a határozott időre szerződött segédmunkások átlagosan 74 napot dolgoztak, addig a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatott szellemiek 235 napot. A határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak száma, illetve ledolgozott munkanapjaik száma 2005 előtt jóval több volt, mint a határozatlan idejűek száma és ledolgozott munkanapjai. Tavalyelőtt ez a tendencia megfordult, s az elmúlt évben tovább folytatódott. A határozatlan idejű munkaszerződéssel tevékenykedők munkanapjainak száma közel kétszeresére növekedett 2005-höz képest.
A határozott időre alkalmazottak körében az egy kikölcsönzési eset átlagos hossza a férfiaknál 64, a nőknél 68 nap. A határozatlan idejű munkaszerződéssel alkalmazott férfiaknál 185, a nőknél 147 nap volt a kölcsönzések átlagos hossza.
Egy foglalkoztató cégre átlagosan közel 51 kölcsönzés jutott, ezen belül az egy foglalkoztatóra jutó kölcsönzések átlagos száma az oktatásban volt a legnagyobb (201), de az átlagot meghaladja a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás (76), a feldolgozóipar (67), valamint a szállítás, posta, távközlés (63) szektorokban is.
A kölcsönző cégek 2006-ban öt országba kölcsönöztek összesen 181 munkavállalót. Az általuk külföldön teljesített munkanapok száma 11 519 nap volt; egy kikölcsönzött foglalkoztatott átlagosan 64 napot dolgozott külföldön.
Jogszabályi változás
A jogszabályi változások nyomán az idén április 1-jétől egyenlő bánásmód illeti meg a kölcsönzött és a nem kölcsönzött munkavállalókat. Az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények korrekciója során a legtöbb változás a munkaerő-kölcsönzéssel és a szabadsággal kapcsolatos. Ezek szerint, ha a felek nem állapodnak meg másként, akkor a kölcsönbeadónak, azaz a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégnek kell megfizetnie a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályban meghatározott költségeket – ilyenek például a munkavállaló utazási kiadásai és a munkavégzéshez szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat díja.
Ezenkívül továbbra is a kölcsönbeadót terheli a munkaviszonnyal összefüggő valamennyi, a munkáltatót érintő bevallási, adatszolgáltatási, levonási, befizetési kötelezettség. A munkabér kifizetéséhez szükséges adatokat is közölniük kell a cégeknek, mégpedig úgy, hogy a kölcsönzöttekkel azonos munkát végzők béradatait és a juttatásokat is ismerniük kell a kölcsönzött munkavállalóknak. Erre a törvény indoklása szerint azért van szükség, hogy a kölcsönbeadó a megfelelő bért adhassa. A fizetés nem kerül nyilvánosságra, azonban az eddigieknél többen ismerhetik majd a béradatokat: a munkavállalón kívül a kölcsönbeadó és kölcsönvevő is.
A másik fontos változás, hogy a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodhatnak arról: egyes esetekben utóbbi fogja gyakorolni a munkáltatói jogokat. Erre a természetbeni juttatások miatt van szükség: a kölcsönvevő ugyanis természetbeni juttatásként gyakran saját termékét vagy szolgáltatását adja. A kölcsönbeadónak azonban - aki a munkabért is fizeti – e juttatások általában sokkal többe kerülnek. Viszont emiatt a kölcsönzött munkavállaló egyenlő bánásmódhoz és bérhez való joga nem sérülhet.
Ezért került be a törvénybe, hogy ha a két fél – a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő – megállapodik, akkor a munkabér, illetve természetbeni juttatás, valamint a munkáltató által adható szociális juttatások tekintetében a kölcsönvevő tekinthető munkáltatónak. Ehhez természetesen kapcsolni kell a két munkáltató közötti elszámolás szabályát is, azaz a kettejük közötti megállapodásnak ezt a kölcsönvevői juttatást ellentételeznie kell.
A kölcsönbeadó az APEH-hez tett bejelentéssel tudja igazolni, hogy a munkavállalót legálisan foglalkoztatja. A most életbe lépett jogszabály szerint alkalmi munkavállalói könyvvel nem lehet munkaviszonyt létesíteni munkaerő-kölcsönzés céljából.
