A következőkben – a teljesség igénye nélkül – próbáljuk sorra venni a szolgálati időnek tekintendő időszakokat.
Szolgálati időnek minősülő időszakok
Szolgálati időbe számító idők 1997. december 31. után
Szolgálati időnek számít a biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31-ét követő időtartama, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
Ettől eltérően szolgálati időként kell figyelembe venni a biztosítással járó jogviszony 1997. december 31. utáni időtartamát akkor is, ha a foglalkoztató a biztosított keresetéből, jövedelméből a nyugdíjjárulékot levonta, azonban annak befizetését részben vagy egészben elmulasztotta, függetlenül attól, hogy a nyugdíjjárulék behajtására tett intézkedés eredményre vezetett-e.
Amennyiben a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv nyilvántartásaiból megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának (befizetésének) ténye – a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv által beszerzett okiratok alapján sem állapítható meg, vagy az okiratok hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt – nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását (megfizetését) vélelmezni kell.
Megállapodás és nyugdíjjárulék-fizetés a szolgálati idő elismeréséért
Szolgálati időnek minősül a Tbj-tv.-ben meghatározott, nyugellátás szerzése céljából megállapodást kötött személy esetében az az időszak, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
Egyházi igazolás
Szolgálati időnek számít az egyházi szervek által kiállított igazolás alapján az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személyként és szerzetesrendi tagként ilyen minőségben eltöltött, az 1997. december 31-ét követően pedig az az időtartam, amelyre az előírt nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot az egyházi szervek megfizették.
Gyermeknevelési támogatás, gyes időtartama
A szolgálati időbe beleszámít a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
Katonai szolgálatban töltött idő
A katonai (polgári) szolgálatban eltöltött idő is szolgálati időnek számít.
Táppénz, gyermekágyi segély
A szolgálati időbe számít a táppénz (betegszabadság) - ide nem értve a külön jogszabály rendelkezése szerint kötött megállapodás alapján folyósított táppénzt –, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartama, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartama, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj folyósításának azon időtartama, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
Munkanélküli-, vállalkozói járadék, nyugdíj előtti segély
A munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a mezőgazdasági termelő, annak segítő családtagja, alkalmazottja részére megállapított nyugdíj előtti támogatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama is szolgálati időnek számít, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
A munkarehabilitációs díj folyósításának időtartama
A szolgálati időbe számít a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munkarehabilitáció keretében foglalkoztatott személy tekintetében a munkarehabilitációs díj folyósításának időtartama, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
Felsőfokú tanulmányok ideje
Szolgálati időként kell figyelembe venni továbbá:
– az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából az 1998. január 1. előtt,
– a rokkantsági nyugdíjra jogosultság szempontjából az időpontra tekintet nélkül
a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott – legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges – tanulmányok idejét.
A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek.
Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.
Külföldi tanulmányok szolgálati ideje
A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvéleménye alapján, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították.
A szolgálati idő számítása az 1998. január 1-jét megelőző időszakban
Fentieken túl az 1998. január 1-jét megelőző időszakból szolgálati időnek számít többek között:
– a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a szolgálati viszony,
– a szakmunkástanuló viszony alapján, valamint a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként, a bedolgozóként, a megbízás alapján, a választott tisztségviselőként, a vállalkozás jellegű jogviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, az ösztöndíjas aspiránsként és ösztöndíjas doktorjelöltként, továbbá a szövetkezeti tagként – ipari és mezőgazdasági szövetkezeti tagként - biztosításban töltött idő, valamint
– az az idő, amelyre nézve az igénylő szolgálati idő megszerzésére megállapodást kötött, és az erre előírt mértékű járulékot megfizette.
A szolgálati időbe be nem számítandó időtartamok
Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a biztosításban töltött időnek a harminc napot meghaladó azt a tartalmát, amely alatt
– a biztosított munkabérben (díjazásban) nem részesült,
– a biztosítása szünetelt.
A fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha
– a biztosítottat háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg,
– a biztosított a szabadságot 1992. március 1-jét megelőzően azért kapta, hogy tartós külföldi szolgálatot teljesítő nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött, külföldön munkát vállaló, illetőleg külföldi ösztöndíjas tanulmányúton részt vevő házastársával külföldön tartózkodjék, feltéve hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette,
– a biztosított a fizetés nélküli szabadságot közeli hozzátartozója otthoni ápolása, illetőleg gondozása vagy saját lakás magánerőből történő építése céljából kapta, feltéve hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette, szolgálati idő azonban legfeljebb 1992. december 31-ig vehető figyelembe.
Szakérettségire felkészítő tanfolyam ideje
Szolgálati időként kell figyelembe venni a szakérettségire előkészítő tanfolyamon, a kiemelt minősítésű szakérettségis kollégiumban töltött időt – a kapott ösztöndíjra tekintet nélkül – akkor is, ha az akkor hatályos rendelkezésekkel ellentétben a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát erre az időszakra megszüntette.
Javító-nevelő munkában töltött idő
Szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt a biztosított javító-nevelő munkát vagy szigorított javító-nevelő munkát végzett.
Üzletvezető, kisiparos, magánkereskedő, egyéni vállalkozó, gmk segítő családtagja, közeli hozzátartozó szolgálati ideje
Szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt
– a biztosított szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője volt,
– a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagja, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozója, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagja biztosított volt, feltéve hogy erre az időre utána járulékot fizettek.
Kisszövetkezet tagjának szolgálati ideje
Ha a kisszövetkezet tagja az adott naptári évre előírt legmagasabb járulékalapnak megfelelő nyugdíjjárulékot megfizette, a naptári év hátralévő tartama munkavégzés nélkül is szolgálati időnek számít, feltéve ha tagsága ez idő alatt is fennállt.
Az anya szolgálati ideje
Az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét – az egyszeres számításra tekintet nélkül – annyiszor 365 nappal növelni kell, ahány gyermeke született 1968. január 1. előtt. Amennyiben az 1968. január 1. előtt született gyermeke (gyermekei) tartósan betegnek, illetve fogyatékosnak minősültek (minősülnek), a növelés gyermekenként 550 naptári nap. Az 550 napi növelésre az az anya jogosult, akinek a gyermeke a 18. életévét megelőző időponttól tartósan beteg vagy fogyatékos (volt).
Ipari szövetkezet bedolgozó tagjának szolgálati ideje
Ipari szövetkezet bedolgozó tagjaként 1968. június 1. előtt eltöltött idő akkor vehető szolgálati időként figyelembe, ha a bedolgozó keresete a havi 220 forintot meghaladta, illetőleg a napi 9 forintot elérte.
Táppénz, segély, járadék, szülési szabadság, gyermekgondozási díj
Szolgálati időként kell figyelembe venni
– táppénz (betegszabadság idejére folyósított juttatás), a baleseti táppénz, illetőleg a kártalanítási segély, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyógykezelési járadék, az ideiglenes rokkantsági nyugdíj és az időleges rokkantsági járadék folyósításának,
– szülési szabadságnak, és
– gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának
időtartamát.
Kórházi ápolás ideje
Szolgálati időként kell figyelembe venni a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolás idejét is. A biztosítás megszűnését, illetőleg az egyéb címen szerzett szolgálati időt követő kórházi ápolás alapján összesen egy évet – gümőkóros megbetegedés esetén két évet – lehet szolgálati időként figyelembe venni.
Egyéb, a szolgálati időbe számító idők
Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szövetkezet tagjának, a mezőgazdasági szakcsoport tagjának, az egyéni gazdálkodónak, a kisiparosnak, a magánkereskedőnek, az egyéni vállalkozónak, az ügyvédi, jogtanácsosi, gazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport tagjának, a munkaviszonyban nem álló előadóművésznek, illetőleg kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának
– szülése esetén a szülése napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig,
– halála esetén a hónap első napjától az elhalálozás napjáig eltelt időt,
ha ezt megelőző naptári hónapban szolgálati időt szerzett, illetőleg ezt megelőzően társadalombiztosítási járulékot fizetett, vagy a házastárs után társadalombiztosítási járulékot fizettek.
Szolgálati időként kell figyelembe venni az átképzési támogatás, a munkanélküli-segély és az átmeneti munkanélküli-járadék folyósításának idejét, továbbá azt az időt, amely alatt a nyugdíjigénylő ápolási díjban részesült, illetőleg gyermeknevelési támogatást kapott, feltéve hogy a díj vagy támogatás után nyugdíjjárulékot fizetett. 1991. március 1-jétől szolgálati időnek számít a munkanélküli-járadék, a képzési támogatás és pályakezdők munkanélküli-segélye folyósításának ideje, valamint az az időtartam is, amelyre a Szolidaritási Alapból, illetőleg a Munkaerő-piaci Alapból nyugdíjjárulékot fizettek.
Az egységes anyasági segélyben részesült nőnél szülési szabadság címén
– 1962. december 24. előtti szülés esetén nyolcvannégy napot,
– 1962. december 23-át követő szülés esetén száznegyven napot
kell figyelembe venni.
Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, amelyre a munkaviszonyban nem álló előadóművész 1975. június 30. után társadalombiztosítási járulékot fizetett.
Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparosként, magánkereskedőként kötelező biztosításban, valamint az egyéni vállalkozóként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a kisiparos 1962. január 1-jétől, illetve a magánkereskedő 1970. január 1-jétől az előírt nyugdíjjárulékot, 1975. július 1-jétől 1988. december 31-ig a társadalombiztosítási járulékot, 1989. január 1-jétől 1991. március 31-ig a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, illetőleg az egyéni vállalkozó 1991. április 1-jétől 1995. december 31-ig a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, 1996. január 1-jétől kezdődően pedig a nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot megfizette.
Szolgálati időként kell figyelembe venni a gazdasági munkaközösség, ipari szakcsoport tagjaként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a társadalombiztosítási járulék, 1996. január 1-jétől a nyugdíj-biztosítási járulék és a nyugdíjjárulék fizetése megtörtént.
Szolgálati időként kell figyelembe venni a gazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport tagjaként, továbbá gazdasági társaság tagjaként 1988. december 31-ét követően eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag nyugdíjjárulékot és társadalombiztosítási járulékot, 1996. január 1-jétől nyugdíj-biztosítási járulékot fizettek.
Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösség tagja és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának, továbbá 1988. december 31-ét követően a gazdasági társaság természetes személy tagja házastársának azt az idejét, amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek.
A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni
– a fegyveres erők és a fegyveres testületek, valamint a honvédség (folyamőrség) sorozott állományú tagja első tényleges és tartalékos szolgálatának az idejét,
– a honvédelmi munkaszolgálatban, továbbá a hadifogságban töltött időt,
– a deportálásban töltött időt.
A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni a magyar állampolgár 1967. december 31. előtti időben fennállott külföldi munkavállalásának a tartamát, ha
– munkavállalást az erre feljogosított szerv engedélyezte,
– munkavállalásra államközi egyezmény, illetőleg magyar külkereskedelmi szervek által kötött egyezmény végrehajtásaként került sor, és
– az állampolgár külföldi munkavállalását megelőzően Magyarországon munkaviszonyban állt.
Az 1967. december 31. után fennállt külföldi munkavállalás tartamát szolgálati időként akkor lehet figyelembe venni, ha a magyar állampolgár
– a munkavállalásra 1989. október 25-e előtt az erre feljogosított szervtől engedélyt kapott, és
– az előírt nyugdíjjárulékot (társadalombiztosítási járulékot) megfizette.
Fentieken túl még számos jogviszony révén lehetett az elmúlt évtizedekben szolgálati időt szerezni, melyeket tartalmi korlát miatt itt nem sorolunk fel.
A szolgálati időbe be nem számítandó idők
Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni:
– az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak nyugdíjbiztosításijárulék- vagy nyugdíjjárulék-tartozása van,
– a társas vállalkozás tagja esetében az adott társas vállalkozás tagjaként fennállt biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után nyugdíjbiztosításijárulék- vagy nyugdíjjárulék-tartozása van,
– az egyéni vállalkozó vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozás tagja segítő családtagjának az e jogcímen fennállt biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozásnak e segítő családtag után nyugdíjbiztosításijárulék- vagy nyugdíjjárulék-tartozása van.
A tartozás utólag történő – a nyugdíj megállapítása utáni – megfizetése esetén az így meghosszabbodott szolgálati időt legkorábban a befizetés napját magában foglaló naptári hónap első napjától lehet figyelembe venni.
A tartozás összegét és azt az időtartamot, amelyre a tartozás vonatkozik, az állami adóhatóság igazolja, ennek hiányában a társas vállalkozás, illetőleg az egyéni vállalkozó igazolása, nyilatkozata az irányadó. Amennyiben az állami adóhatóság vagy a társas vállalkozás, illetőleg az egyéni vállalkozó nem közli azt az időtartamot, amelyre a tartozás vonatkozik, akkor szolgálati időként a biztosítási jogviszony időtartamából annyi naptári nap nem vehető figyelembe, ahányszor a tartozás megfelel a nyugdíj megállapításának kezdőnapját megelőző hónapban érvényes minimálbér harmincadrésze után számított nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék összegének. Ha az igény elbírálása után megállapításra kerül, hogy a társas vállalkozás vagy az egyéni vállalkozó igazolása, nyilatkozata nem felelt meg a tényeknek, és ezáltal a nyugdíj magasabb mértékben (összegben) került megállapításra, akkor az érintett köteles a jogalap nélkül megállapított és folyósított ellátás visszafizetésére, illetőleg megtérítésére.
Arányos szolgálati idő
Amennyiben a biztosítottnak a munkaviszony, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyában – ide nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor – az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében – a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.
A szolgálati idő nyilvántartása
A szolgálati időt a társadalombiztosítási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni.
A társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket – ha jogszabály másként nem rendelkezik – abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő
– a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással), vagy
– a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy
– egyéb hitelt érdemlő módon
bizonyítja..
