Hagyomány már, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkájában részt vevő munkaadói szervezetek májusban tartják szokásos évi közgyűléseiket. Idén a rendet csupán a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége bontotta meg: a szervezet ugyanis már januárban összehívta az évértékelő és a jövőt körvonalazó tanácskozást.
Versenyképességi esélyek
Wimmer István főtitkár a legaktuálisabb feladatuknak azt nevezte, hogy javuljon tagvállalkozásaik gazdasági környezete. Ennek érdekében az MGYOSZ az általa is elfogadott konvergenciaprogram keretein belül igyekszik a kormányzat "manőverezéseit" a vállalkozások érdekeinek figyelembevételével "terelgetni", vagyis véleményezi, s igyekszik befolyásolni a különböző adónemekről, a cégeket érintő átalakításokról készített előterjesztéseket.
Azt az MGYOSZ is elismeri, hogy számos intézkedés szükséges ahhoz, hogy helyreálljon a költségvetési egyensúly, a gazdaság stabilitása, ezt azonban szerintük többféleképpen meg lehet valósítani oly módon, hogy ne rontsa a vállalkozások versenyképességét. A szövetség rendszeresen javaslatokat dolgoz ki a felmerülő új szabályozásokhoz, illetve törvénymódosításokhoz, kikérve tagvállalataik és az ötven szakmai szövetségük véleményét is. Minderről összefoglaló anyagot készítenek, amelyet állásfoglalásként eljuttatnak a kormányzathoz, és a tárgyalásokon is azt képviselik.
Az idei év az MGYOSZ-ra is számos, a szakképzés megújításával kapcsolatos feladatot ró. Wimmer István úgy látja: a gazdaság szereplői körében van kereslet a megfelelő összetételű szakképzett munkaerő iránt, ez azonban csak akkor áll a vállalkozások rendelkezésére, ha az igények egybeesnek a szakképzés képzési struktúrájával. A szövetséghez tartozó vállalatok igényeit rendszeresen felmérik, s az eredményről tájékoztatják a kormányt, hogy figyelembe vegye a szakképzés rendszerének átalakításakor. Ebben már van is előrelépés – újságolta a főtitkár. Az MGYOSZ kezdeményezésére több felsőoktatási intézménnyel közösen létrehozzák a Gazdaság a felsőoktatásért nevű szervezetet, amelynek eredményei már az idén láthatóak lesznek. Tavaly óta pedig részt vesznek a szakképzés intézményének működtetésében oly módon, hogy különböző szakképzési vizsgabizottságokba vállalati és képzési szakértőket delegálnak.
Megszűnő vállalkozások
Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (KISOSZ) május végi évi rendes küldöttgyűlésére készült beszámoló nemcsak az elmúlt év munkájáról ad számot, hanem bemutatja a szövetség jogszabályok módosításával kapcsolatos kezdeményezéseit, önálló koncepcióit, a különböző vállalkozói szolgáltatásokat is – mondta Antalffy Gábor ügyvezető elnök.
Az idei beszámolóban két kitüntetett kérdés kapott szerepet. Az egyik a szakmunkások garantált bérminimumának a mértéke, ugyanis a hároméves bérmegállapodás megkötése óta jelentősen megváltoztak a körülmények, ezért az érintett vállalkozások jó részének súlyos, a működést is veszélyeztető problémát okoz a megemelt legkisebb szakmunkáskereset kifizetése. Ezt támasztja alá a vállalkozók körében végzett kérdőíves felmérés, amely szerint a foglalkoztatási gondok miatt tavaly több mint hatszáz bolt megszűnt, illetve több mint 40 ezerrel csökkent a vállalkozók száma. Ez hatalmas törést jelent, hiszen 2005-ig stagnált a vállalkozói létszám. S ha e mellé hozzátesszük azt is, hogy a munkanélküliségi ráta 7,5 százalékra emelkedett, akkor mindez indokolja, hogy felül kell vizsgálni azon körülményeket, amelyek között a vállalkozások működnek. A KISOSZ ebben kész közreműködni.
A tavaly nyáron bejelentett Új egyensúly program részeként ősszel életbe léptetett adó- és közteherváltozások nyomán a szövetség szakmai anyagot dolgozott ki, amelyben elemezték: a vállalkozóknak milyen lehetőségük van arra, hogy éljenek az egyes mentességekkel, illetve mikor érdemes vállalkozói döntést hozni. Antalffy Gábor kiemelte: segítséget nyújtanak tagjaiknak ahhoz is, hogy miként kell kérni a kétszeres járulékalap alóli mentességet annak érdekében, hogy a vállalkozások talpon maradhassanak. A KISOSZ-nak fontos feladata ez, hiszen a vállalkozók száma csökken, s a nehéz helyzetben e folyamat – előreláthatóan – nem áll meg.
A kicsik és a globalizáció
Az ügyvezető elnök az érdekegyeztetés rendszerének megerősödését látja abban, hogy a parlament elfogadta a vonatkozó törvényeket. Ugyanakkor tagságukat meglepte, hogy ezeket a köztársasági elnök alkotmányossági aggályok miatt nem hirdette ki. Érthetetlennek tartják azt is, hogy a taláros testület hónapok óta nem ad választ arra: mi lesz a sorsa a több mint másfél évtizede működő intézményrendszer jogi szabályozásának.
Mindazonáltal a KISOSZ előtt álló feladatok közül az első és legfontosabb az, hogy a kisvállalkozók miként képesek talpon maradni a globalizáció és az egységes piac árnyékában – hangsúlyozta Antalffy Gábor. Azt ugyanis a magyar kereskedelemben látni lehet, hogy egyre több multinacionális hálózat jön az országba, illetve az itteniek vidékre is terjeszkednek.
Az érdekképviselet segítsége arra irányul, hogy a vállalkozásokat próbálják rábírni, csatlakozzanak valamelyik hazai lánchoz, illetve ha laza együttműködés formájában is, de próbáljanak meg "összeölelkezni" a beszerzési piacon, mert minél inkább magányosak, annál nehezebb a piacon megélniük. Versenyhátrányba kerülhetnek, az pedig nemcsak az árakban mutatkozik meg, hanem a termékértékesítésben jelentős visszaesést, forgalomkiesést is okozhat.
Mindezt tetézi, hogy a költségvetési hiány megjelenésével az ellenőrző hatóságok egymással versengve kezdtek olyan hatósági ellenőrzésekbe, és szabtak ki bírságokat, s ez ilyen piaci körülmények között komolyan megterhelte a vállalkozásokat. Ezért egyeztetésre készülnek az ellenőrző hatóságokkal arról, mi az a minimális elvárás, amit egy vállalkozónak teljesíteni kell anélkül, hogy tönkremenne.
A KISOSZ programjában annak áttekintése is szerepel, hogy az egyes uniós tagországokban milyen viszonyban áll egymással a nemzeti és az uniós szabályozás. A tapasztalatok szerint ugyanis a magyar kisvállalkozásokat sújtó adminisztráció jelentősen meghaladja az uniós elvárásokat, miközben itthon uniós irányelvekre, állásfoglalásokra, határozatokra hivatkozunk – hangsúlyozta az ügyvezető elnök. A következő nagy "feladatcsomag" tehát az lesz, hogy összehasonlító elemzéseket végeznek arról, mennyire túlterheltek a magyar kisvállalkozások az adminisztrációs előírások, kötelezettségek tekintetében. A közelmúltban egy, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szervezésében tartott fórumon sarokszámokkal igazolták, hogy egy magyar vállalkozás pénzben mérhető adminisztrációs terhe a duplája egy uniós vállalkozásénak. Ez azt jelenti, hogy ezzel kapcsolatban nekünk is feladataink lesznek – vázolta a közeljövő tennivalóit Antallfy Gábor.
Regionális gazdaság
Immár tizenkilencedik, programalkotó közgyűlését tartotta májusban az Ipartestületek Országos Szövetsége, az IPOSZ, amely szolgáltatásaival a regionális gazdaság fejlesztését célozza meg a jövőben – mondta Szűcs György elnök, aki szerint a globális gazdaságpolitikai gondolkodást a lokális cselekedeteknek kell felváltaniuk. Az IPOSZ azon az úton kíván haladni, amelyen a szolgáltató rendszerek felállításával, országos hálózat működtetésével szervezetten segítheti tagszervezeteit a gazdasági növekedésben, a versenyképességben, a foglalkoztatás bővítésében.
Az első és legfőbb feladat a képzés, ugyanis a hazai kisvállalkozások csak a jó minőségű munkájuk révén tudják megtartani a megrendelőket, ami elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy gazdaságilag megerősödjenek. Ugyanakkor tudomásul kell venni - hangsúlyozta az elnök -, hogy a fogyasztók és a vállalkozások fizetőképes kereslete olyan szinten van, hogy nem feltétlenül tudják jutalmazni – vagyis jól megfizetni – a jó minőségű munkát.
Kiéleződött verseny zajlik, ezért a legelemibb, hogy elegendő jó szakmunkást képezzenek. A vállalkozásoknak járatosaknak kell lenniük a munkaügyi, munkavédelmi, pénzügyi, adózási, marketing-, csődmenedzseri, gazdasági ismeretekben, ezért érdekük, hogy jól felkészített szakembereket tudjanak alkalmazni – mondta az elnök, aki szerint ebben is számíthatnak a szövetség segítségére.
Pályázati források
Az IPOSZ a következő időszakban azon is munkálkodik, hogy tagszervezetei az uniós pályázatokon fejlesztési forrásokhoz juthassanak, nehogy lemaradjanak az állandóan gyorsuló technikai és technológiai fejlődés során.
Szűcs György kiemelte: a versenyképesség javítása és a szakképzés megújítása mellett olyan gazdaságszervező intézmények alapítását és működtetését tűzték ki célul, mint például a hitelgarancia-rendszer vagy az úgynevezett JEREMIE program, amely uniós pénzek vállalkozásokhoz való eljuttatását segíti.
Az IPOSZ export-import tevékenységre és belső értékesítésre szakosodott hálózatok létrehozását is tervezi. Mindemellett a szövetség, az írott információs rendszerét – az Iparos újságban megjelentetett szövetségi hírlevelet – megtartva, új formákat is keres céljai megismertetésére. Internetes honlapján megismerhetők a tagvállalkozások szolgáltatásai.
Szűcs György kiemelte: részt vesznek az érdekegyeztetés munkájában, az ágazati párbeszédbizottságokban, illetve együttműködnek a regionális munkaügyi központokkal, a helyi vállalkozásfejlesztési alapítványokkal és a kamarákkal a gazdaság szereplőinek segítése céljából. Önmagában ugyanis senki nem lehet "hős", az ország állandó fejlődése gazdasági együttműködésre készteti a feleket, ezért az IPOSZ a következő időszakban arra törekszik, hogy más szolgáltató rendszerekkel minél hatékonyabban együttműködjön.
Szakmai szekciók
Az elmúlt egy év azt mutatta, hogy ahol nem vették figyelembe a munkaadói szervezetek javaslatait, nem mérlegelték a vállalkozói kör problémáit, nem születtek jó döntések – szögezte le a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc azt szeretné, ha "kicsit jobban felpörögne" az érdekérvényesítés. Ehhez szerinte elengedhetetlen, hogy az Alkotmánybíróság végre véleményezze az érdekegyeztetésről szóló törvényt – amelyet a parlament ugyan konszenzussal elfogadott, a köztársasági elnök azonban a taláros testülethez továbbította -, hogy mielőbb hatályba léphessen. A főtitkár szerint ugyan a törvény nélkül is működött az érdekegyeztetés, de hatálybalépése stabilitást adna.
A VOSZ előtt álló feladatokról szólva Dávid kifejtette: lényegesnek tartja, hogy a szövetségbe tömörült több tízezer munkáltató a VOSZ égisze alatt szakmai szekcióban, önállóan működjön, mert az egyes témákban leginkább értő szakemberek irányításával intenzívebben dolgozhatna. Az alapszabály szerint tíz szekció működik a szövetségben, de nem egyforma eredménnyel. Ezen javítani kell.
Versenyképesség és modernizáció
Jelentős változás előtt áll a szakképzés, amelynek megreformálásában a munkaadói szervezetek is szerepet kaptak. A kormánnyal és a kamarával kötött megállapodás értelmében részt vesznek a vizsgáztatásban, gesztorálhatják a lebonyolítását. A VOSZ kulcskérdésnek tekinti a szakképzés erősítését, annak orientálását. Eddig három szakma – a kőműves, a férfi- és a női szabó – képzésében kaptak feladatot, de más szakmák iránt is érdeklődnek.
A következő időszakban kiemelt figyelmet fordít a szövetség a takarékszövetkezeti integrációra. A takarékszövetkezetek ugyanis – mint banki középvállalkozások - jobban megértik a kkv-k gondjait, mint a nagy bankok. A VOSZ folytatja a Prima Primissima díj népszerűsítését, elsősorban vidéken, hogy a mecenatúra, a kultúrmisszió – amelynek nagyon komoly üzleti értéke is van – teljesen elfogadott legyen.
Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) egyszersmind egy kereskedelmi rendszer érdekképviselete, így munkája és célja is az alaptevékenységhez kapcsolódik – szögezte le Zs. Szőke Zoltán főtitkár.
Az elmúlt időszak egyik legjelentősebb feladatának a szövetkezeti törvény előkészítését tartja, s azt, hogy a törvényhez kapcsolódóan kedvező folyamat indult el: egyre több részvénytársaság alakul az ágazatban, s ehhez a szövetség szakmai segítséget tud adni. Ugyancsak a törvény végrehajtásával kapcsolatos tennivaló, hogy a szövetkezeteknél június 30-ig módosítani kell az alapszabályt. Az ÁFEOSZ-nál mozgalmas lesz az idei év, hiszen novemberben tartja V. tisztújító kongresszusát.
A szervezeti jellegű feladatokon túl kemény munkát igényel a piaci pozíciók erősítése a kereskedelemben. Az ÁFEOSZ-hoz tartozó háromezer kis bolt tavaly mintegy 400 milliárd forintos kiskereskedelmi árbevételt produkált, és közel hatmilliárd forintos nyereséget könyvelhetett el. Ezzel a 90 áruházzal működő TESCO mögött a második helyet foglalják el. A cél e piaci pozíció megőrzése; az országos szövetség ehhez igyekszik majd a kormánnyal együttműködésben minden lehetőséget megragadni – hangsúlyozta Zs. Szőke Zoltán. "Elsődleges feladatunk a versenyképességünk megőrzése oly módon, hogy modernizáljunk, a bolti technológiákat megújítsuk, emellett pedig teljeskörűen elterjesszük a bolthálózatban a számítástechnikai rendszert" – fogalmazott a főtitkár. Ehhez szövetségként úgy tudnak segítséget nyújtani, hogy közbenjárnak azért, hogy az uniós pénzekre kiírt pályázatok között legyenek olyanok, amelyek kifejezetten bolti technológiai fejlesztésekről szólnak. A modernizációhoz ugyanis – a saját tőke felhasználásán kívül – szükség van a pályázaton elnyert uniós pénzekre is.
Szolgáltató érdekképviselet
A zömében kis- és középvállalkozásokat tömörítő Magyar Iparszövetség (OKISZ) úgy látja: a magyar gazdaságban jóval több a kedvezőtlen tendencia, mint a kedvező – állapította meg Vadász György ügyvezető társelnök.
Megítélése szerint ezért, ha valaha szükség volt érdek-képviseleti munkára, amely eredményeként a vállalkozó azt mondhatja, hogy érdemes ehhez a szervezethez tartozni – mert forintra, euróra váltható segítséget kapok tőle -, akkor a mostani időszakra ez fokozottan igaz. A gazdaság növekedési üteme lelassult, az adminisztrációs terhek változatlanul nagyon magasak, a foglalkoztatási szerkezet kirívóan rossz, s az országok közötti versenyképességi rangsorban a 40. helyre sodródtunk. Mindezek a gyenge jövedelem- és hitelképességű kis- és közepes vállalkozásokat sújtják a leginkább, ezért az OKISZ a vállalkozói környezet javítását tekinti prioritásnak. Ilyen lehet például az adórendszer megváltoztatása, a bérek, jövedelmek mértékének csökkentése. Ugyanakkor ennek kompenzálására is szükség van: a szervezet szerint a forgalmi és a vagyoni típusú adóztatással pótolni lehet a kieső adóbevételt.
Az iparszövetség tagszervezetei "messze állnak" az állami intézményrendszertől, a hitelfolyósító rendszerektől, ezért zártkörű részvénytársaság létrehozását tervezik. A cégbírósági jóváhagyásra váró Unió Garancia Szövetkezet szolgáltatócsomagjába banki és biztosítási szolgáltatást is beillesztettek, amelybe a pályázatkészítés is beletartozik. Ez a lépés is jelzi, hogy szemléletében is megújult az érdek-képviseleti tevékenységük, amelytől azt várják, hogy tagszervezeteik is érzékeljék: e területen valami megmozdult.
Az iparszövetségnél is kiemelt figyelmet fordítanak az oktatásra, képzésre. Ennek jegyében céget hoztak létre, hogy koordinálja a kisvállalkozásoknál zajló képzéseket, továbbképzéseket. Ez azért is meghatározó, mert úgy látják, az oktatás területén nagyon nagy a lemaradás, nagy a távolság az oktatási intézmények és a gazdaság között. Vadász György szerint a globalizáció révén a világgazdaságban végbement gyors fejlődést a hazai oktatási intézményrendszer nem tudta megfelelően követni, így a mai helyzet kedvezőtlenül hat a versenyképességre és a foglalkoztatásra is. Ezért mindent meg kell tenni, hogy a rossz foglalkoztatási szerkezet javuljon, és szélesedjen az adófizetői kör – tette hozzá az ügyvezető társelnök.
Szociális párbeszéd
A Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ) elsődleges célkitűzése az érdek-képviseleti munka erősítése és a taglétszám jelentős bővítése – hangsúlyozta Tóth István elnök. Utóbbi már megkezdődött azzal, hogy a szövetséghez csatlakozott a legnagyobb állami vállalat, a Magyar Államvasutak Zrt., s több, önkormányzati tulajdonban lévő, helyi tömegközlekedést bonyolító cég, például a Budapesti, a Debreceni és a Miskolci Közlekedési Vállalat.
A STRATOSZ-nál a jövőben három társelnök dolgozik: a hazai és a nemzetközi feladatok ellátásán túl a szociális párbeszéddel kapcsolatos tennivalókat is társelnök irányítja. A szövetség ezzel a döntéssel demonstrálja, hogy erősíteni kívánja az OÉT-ben és a különböző szintű párbeszédbizottságokban a szerepét, markánsabban képviselni akarja a közszolgáltató társaságok érdekeit.
Azt tervezik, hogy a tagvállalataiknál meglévő humánpolitikai és egyéb szakértők bevonásával több bizottság munkájában is részt vesznek – mondta Tóth István. Olyan szakembereket delegálnak majd a testületekbe, az esetleges ad hoc bizottságokba, akik "benne vannak az életben", napi tapasztalatokkal rendelkeznek.
A szövetség közszolgáltatást végző, belső piacon "dolgozó" társaságokat tömörít, azonban az uniós csatlakozás nem hagyta érintetlenül. A szolgáltatások szabad áramlásának eredményeként egyre inkább számolni kell az európai uniós vetélytársak megjelenésével, adott esetben ugyanis az egyes közlekedési szolgáltatásokat is meg kell majd pályáztatni. Tagvállalataik készülnek erre, a STRATOSZ pedig igyekszik konferenciák, szakértői tanácskozások megszervezésével segíteni, hogy az érintettek megfelelő információk birtokába jussanak.
Versenyhátrány az agráriuman
A magyar foglalkoztató mezőgazdaság érdekeinek nem felel meg az Európai Unió agrárpolitikája – így foglalta össze a Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tagságának problémáját Horváth Gábor főtitkár. A furcsának tűnő megállapításhoz mindjárt magyarázatot is fűzött: Kelet-Európában más a mezőgazdaság, mint az EU "tizenötöknél", az Unió mégis az utóbbiak szisztémája alapján szabja meg a feltételeket, amelyeknek nem tudunk eleget tenni. Magyarország fő profilja az állattenyésztés, ugyanakkor katasztrofális méretekben megugrott az állattenyésztés leépülése, elsősorban a rossz anyagi kondíciók, a teljesíthetetlen hatósági követelmények, a nagyon szigorú uniós környezetgazdálkodási feltételek miatt.
A mezőgazdaságban működő kettős – az adózásra és a társadalombiztosításra vonatkozó – szabályozás egyre elviselhetetlenebb versenyhátrányt jelent a MOSZ-hoz tartozó vállalkozások számára, az úgynevezett őstermelőkre vonatkozó szabályok viszont erősítik a fekete- és szürkegazdaságot, vagyis lehetőséget adnak a fizetés alóli kibújásra. A főtitkár számításai szerint tagvállalataiknál minden egyes foglalkoztatás évi 6-700 ezer forinttal drágább, mintha nem a legális szektorban működnének. Ezért a szövetség arra készül, hogy felveti a kormánynak, tegyen lépéseket a kettősség felszámolására. Arra is felhívják a figyelmet, hogy az új agrárstruktúra Magyarország számára versenyhátrányt jelent, nem szolgálja a mezőgazdaság kiegyensúlyozott fejlődését, ha mindenki növénytermesztéssel foglalkozik csak azért, mert az Unió ahhoz ad támogatást.
Az agrárium további problémájaként a bürokráciához kötődő kötelezettségeket tartja a MOSZ, mert a mezőgazdasági cégek nem tudnak eleget tenni például a foglalkoztatásra vonatkozó munka törvénykönyvi szabályoknak. A természet, az időjárás ugyanis naponta beleszól, hogy mikor és mit lehet dolgozni. Így a munkaidő szinte betarthatatlan az állattenyésztési ágazatban is, ahol egyébként a munkavállalók természetesnek tartják, hogy nem reggel nyolctól délután négyig van feladatuk. A szövetség ezért – kilépve érdekérvényesítő munkájának eddigi medréből – arra készül, hogy a közeljövőben a Munka Törvénykönyvét módosító javaslatot dolgoz ki a speciális munkaidő-beosztásra vonatkozóan. Ez azért is sürgető, mert azt a vállalkozást, ahol a munkaügyi ellenőrzés hibát tár fel, kizárják a fennmaradáshoz nélkülözhetetlen forrást jelentő támogatási pályáztatásból.
Nemzetközi együttműködés
Az év második felére tervezi rendes évi küldöttgyűlését az Agrár Munkaadói Szövetség. Szabadkai Antal főtitkár az aktuális feladatokat sorolva kifejtette: jelentős szerepük lesz a konvergenciaprogram végigvitelében, abban, hogy mérsékeljék a vállalkozások többségét hátrányosan érintő hatásokat.
Súlyponti kérdésnek tekintik az érdekvédelem erősítését, fokozottan együttműködve a kormánnyal. Emellett számos nemzetközi kooperációra épülő projekt is fut az idén, ami valószínűleg az Európai Unióban is intenzívebbé teszi a szövetség kapcsolatait. A főtitkár szerint a II. Nemzeti Fejlesztési Terv beindítása az a terület, ahol sokat tudnak segíteni tagjaiknak, ráadásul ott érdekkonfliktusok sincsenek. Sok munkaadó lehet nyertese a 2007-ben induló nemzeti fejlesztési tervnek úgy, hogy projekteket nyernek el, részvételi lehetőség nyílik számukra.
Magyarország jól áll az élelmiszer-ellenőrzés, az import élelmiszerek fokozott ellenőrzése területén az erőskezű agrárminiszternek és az intézményhálózatnak köszönhetően, s ez az élelmiszer-termelők hazai pozícióit is javítja – mondta Szabadkai Antal. A szövetségnek érdekképviseletként is feladata, hogy folyamatosan kutassa az exportpiacot az Unióban. A kukorica-rendtartás, a kukorica intervenciós készlete ügyében az agrártárca és az egész magyar kormányzat jó eredményeket ért el Brüsszelben, s az agrártermelők érdekképviselete is eredményesen dolgozik a hazai piacvédelem, illetve a minőségvédelem területén – hangsúlyozta a főtitkár.
