×

Céges telefonok és az adó

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 14.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 110. számában (2007. május 14.)
Tavaly szeptemberig nem kellett foglalkozni a cégtelefonok adózási szabályaival, ugyanis addig nem keletkezett adófizetési kötelezettség sem a juttatónál, sem a magánszemélynél, ha a munkavégzés feltételeként biztosított telefonszolgáltatást magáncélra is igénybe vették. Változott a szabály, így a munkáltatónak a telefonhasználattal kapcsolatban komoly döntéseket kell hoznia, hogy a dolgozó és a maga számára is a legkedvezőbb módszert tudja alkalmazni.

A cégtelefon juttatójának meghatározása

A kifizető tulajdonában, használatában lévő telefon, illetve a közvetített szolgáltatásként vásárolt telefonhasználat miatt minden kifizetőnek keletkezik adókötelezettsége, függetlenül attól, hogy milyen cégformában működik, illetve milyen adótörvény hatálya alatt teljesíti adókötelezettségét. Ezért az adókötelezettség vonatkozik minden intézményre, cégre, egyszemélyes társaságra, nonprofit szervezetre csakúgy, mint az egyszerűsített vállalkozói adózás alatt álló egyéni és társas vállalkozóra.

Az egyéni vállalkozónak a saját telefonhasználata miatt adóznia nem kell, de ha másnak - alkalmazottnak, más közreműködő személynek – lehetővé teszi az általa fizetett telefon használatát, akkor már adókötelezettség terheli őt is. Éppen ezért, ha az egyéni vállalkozó által fizetett telefon használatára az egyéni vállalkozó mellett más magánszemély is jogosult, az adókötelezettség megállapításához olyan nyilvántartást kell vezetni, amely az adó alapjának megállapítására és ellenőrzésére alkalmas. Erre megfelelő lehet minden olyan módszer, amely a kifizető terhére számlázott díjjal egybevetve ellenőrzés esetén csak akkor kérdőjelezhető meg, ha az adóhatóság bizonyítja a módszer alkalmatlanságát vagy valótlanságát.

Adóköteles szolgáltatás

A személyijövedelemadó-törvény és az áfatörvény a helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatást (SZJ 64.20.11. és 64.20.12.), a mobiltelefon-szolgáltatást (SZJ 64.20.13.) és az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitelt (SZJ 64.20.16-ból) tekinti adókötelesnek. Az adókötelezettség a kifizető tulajdonában álló, vagy általa fenntartott telefonok után keletkezik. Főszabályként a szolgáltatótól kapott számlából kell kiindulni, amelyből néhány tétel figyelmen kívül hagyható. Nem szolgál adóalapul a számlaértéknek az a része, amelyet a kifizető közvetített szolgáltatásként továbbszámláz más kifizetőknek. Ugyancsak nem adóznak azok a korlátozott hívásirányú telefonok, amelyekről kizárólag segélyhívó számok vagy meghatározott – üzleti, hivatali – partnerszámok érhetők el. Nem keletkezik adófizetési kötelezettség a beérkező telefonhívások fogadására használt ingyenes vagy kedvezményes hívást biztosító telefonok után, ha kimenő hívás nem kezdeményezhető rajtuk.

Az adózó rész megállapítása

Az adókötelezettség a magánszemély magáncélú használatának a szolgáltatás értékéből meg nem térített részére keletkezik. Ha a tényleges magáncélú használat nem állapítható meg, akkor a juttató választhatja, hogy a telefonszolgáltatás 20 százalékát számítja adóköteles bevételnek.

A szabályok értelmezéséből a következő lehetőségek körvonalazódnak:

- a kifizető tételes elkülönítéssel – hívásnapló, részletező számla – megállapítja a magánszemélyek magáncélú használatát, és ezt bevételnek tekintve fizet adót a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályokkal;

- a kifizető tételes elkülönítéssel – hívásnapló, részletező számla – megállapítja a magánszemélyek magáncélú használatát, és ezt a magánszemélyekkel megtérítteti. Ekkor nincs olyan magáncélú használat, amelynek értékét a magánszemély nem térítette meg, és a kifizetőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége;

- a kifizető tételes elkülönítés hiányában a telefonszolgáltatás 20 százalékát tekinti adóköteles bevételnek, és ez után a természetbeni juttatásra vonatkozó szabályok szerinti közterheket megfizeti;

- a kifizető tételes elkülönítés hiányában a telefonszolgáltatás 20 százalékát tekinti adóköteles bevételnek, és ezt a magánszeméllyel megtérítteti. Ekkor – a PM értelmezése szerint – nincs olyan magáncélú használat, amelynek értékét a magánszemély nem térítette meg.

Az adóalap

A kifizetőnek nemcsak a forgalommal arányos kiadások után keletkezik adófizetési kötelezettsége, hanem a forgalomtól független kiadások után is adót kell fizetnie, vagy meg kell téríttetnie a magánszeméllyel olyan arányban, amilyen arányban a forgalomarányos kiadás magáncélú. Az adóalapot mindig a szolgáltatás áfával növelt értéke alapján kell meghatározni.

Ha például a telefonszámlából az előfizetési díj áfával 5 ezer forint, és a beszélgetések után 10 ezer forintot kell fizetni, akkor 15 ezer forint 20 százaléka után kell adót fizetni, vagy a magánszemélynek ennyit kell megtérítenie. Tételes elkülönítés esetén, ha a magáncélú beszélgetés ezer forint, ami a beszélgetések díjának 10 százaléka, akkor az előfizetési díj 10 százaléka, azaz 500 forint is adóalap, vagy a magánszemély által megtérítendő rész lesz.

Ha a telefonszolgáltató alapdíj ellenében korlátlan híváslehetőséget biztosít, magáncélú hívások miatti forgalomarányos kiadás nem határozható meg, ezért a tételes elkülönítés választása esetén adókötelezettség sem keletkezik.

Az adófizetés időpontja

Cégtelefon utáni adókötelezettség akkor keletkezik, amikor a kifizető az őt terhelő kiadásból a magáncélú használat értékét megállapítja, és dönt arról, hogy azt megtérítteti-e a magánszeméllyel, vagy sem. Ez az időpont értelemszerűen a telefonszolgáltató által megküldött számla ellenértékének megfizetése esedékességének időpontjával esik egybe, attól függetlenül, hogy az milyen időszakok díját tartalmazza. Ha például a március 25. és április 25. közötti időszakot felölelő számla fizetési esedékessége május 15., akkor – ha a magánhasználatot a kifizető nem térítteti meg – az adót június 12-éig kell bevallani és megfizetni.

Amennyiben a telefon magáncélú használatának ellenértékét a kifizető megtérítteti, nem kell a közterheket megfizetni akkor sem, ha elszámolási okok miatt az adófizetés esedékességének időpontjáig az elszámolás még nem történt meg.

A magáncélú használat megállapításának módja

A magáncélú használat tételes megállapításakor olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből az adó alapja megállapítható, és ellenőrzésre alkalmas. Lehetséges, de nem elégséges, ha belső szabályzatban rögzítik a céges telefon magáncélú használatának tilalmát. Emellett azonban olyan nyilvántartást is kell vezetni, amely a telefonszolgáltató által számlázott díjjal egybevethető, és ellenőrzés esetén csak akkor kérdőjelezhető meg, ha az adóhatóság bizonyítja a módszer alkalmatlanságát vagy tartalmának valótlanságát.

A magáncélú, illetve üzleti célú használat tételes kimutatására alkalmas lehet a hívásnapló vezetése, amelyben a felhasználók feltüntetik a hívott számot, a hívott fél nevét és a beszélgetés okát. Megfelelő lehet, ha az üzleti és magánbeszélgetések eltérő kódolása alapján a "házi telefonközpont" híváslistáját vetik össze a részletező számlával. Mindkét esetben a magánszemélyek választása, közlése a hívás céljára vonatkozóan olyan nyilatkozatnak számít, amelyet ellenkező bizonyításig az APEH-nak el kell fogadnia.

Cégtelefon és az eva

Említettük, hogy a cégtelefon magáncélú használata miatt adófizetésre kötelezett minden telefonszolgáltatást előfizető vagy közvetített szolgáltatásként vásárló kifizető, ha számlával, továbbszámlázással érintett hívószámokról olyan magánbeszélgetések is kezdeményezhetők, amelyek költsége a kifizetőt terhelik. A kötelezettség minden intézményre, cégre, így az evaalany kifizetőkre is kiterjed. Az evaalany egyéni vállalkozóra csak kifizetői minőségében terjed ki a kötelezettség, azaz akkor, ha a tevékenységében – akár más cég, intézmény stb. nevében – közreműködő magánszemély számára telefonhasználatot engedélyez.

A személyijövedelemadó-kötelezettséget tehát az nem befolyásolja, hogy a juttató kifizető egyébként a magáncélra is használt telefonköltséggel csökkentheti-e az adóalapját, vagy sem. Az sem érinti a kötelezettség teljesítését, hogy az egyszerűsített nyilvántartást vezető evaalanynak egyébként nem kéne a telefonszolgáltatásról szóló számlákat megőriznie. Az evatörvény egyértelműen kimondja, hogy az evaalanyt is terheli minden olyan adófizetési és nyilvántartási kötelezettség, amelyet egyébként más kifizetőknek e minőségükben teljesíteni kell.

Amikor az evás nem fizet a telefonhasználat után

Mikor nem kell az evásnak a telefonhasználat után adóznia? A cégtelefon adókötelezettségére vonatkozó szabályokból az következik, hogy csak abban az esetben nem kell az evaalany kifizetőnek a cégtelefon utáni adófizetési kötelezettséget teljesítenie, ha:

- a cégtelefon magáncélú használatát megtérítteti, vagy

- nincs a cég nevén telefon-előfizetés, közvetített szolgáltatásként nem vesz ilyet igénybe, a cég érdekében használt telefonok a magánszemélyek tulajdonában vannak.

Az evás vállalkozó is választhat, hogy vagy a tételesen kimutatott magánhasználatot térítteti meg a magánszeméllyel, vagy a számlaérték 20 százalékát. Az első eset értelemszerűen nagyobb adminisztrációval jár, nem kerülhető el a részletező számla igénylése, valamint például hívásnapló vezetése. Ebben az esetben ajánlott mindemellett a magáncélú telefonhasználat megtéríttetését szabályzatban is rögzíteni. Ha a kifizető a törvényi vélelemmel összhangban a számlaérték 20 százalékát tekinti magáncélú használatnak, akkor elegendő a telefonszámlákat az elévülési időn belül megőrizni. Fontos, hogy a magáncélú telefonhasználat megtéríttetése esetén számlát kell kiállítani a magánszemélyek részére, a megtérített összeg pedig evás bevételnek számít.

Abban az esetben, ha az evaalany tulajdonában és használatában nincs telefon, saját nevében nem vesz igénybe telefonszolgáltatást, akkor nem jöhet szóba térítés nélküli juttatás biztosítása sem. Ilyen esetben tulajdonképpen hátrány nem éri a vállalkozót, hiszen a cégtelefon költségét amúgy sem érvényesítheti az adóalapnál.

Áfaszabályok

Ha a kifizető a cégtelefon magáncélú használatát megtérítteti a magánszeméllyel, akkor közvetített szolgáltatást nyújt, és azt bizonylattal kell kísérnie. Tételesen megállapított magáncélú használat esetén a szolgáltatást nettó értéken kell továbbszámlázni, és arra a 20 százalék áfát felszámítani. Ha az szja-törvény szerinti vélelmezett magáncélú hányadot számlázzák tovább, akkor a bruttó számlaértékből kell a vélelmezett magáncélú hányadot továbbszámlázni, és úgy kell tekinteni, hogy ez az összeg tartalmazza az áfát is.

A telefonszámlában felszámított áfa levonási tilalmának alkalmazásakor abból kell kiindulni, hogy az áfatörvény nem vélelmezi a magánhasználatot egyetlen termék, illetve szolgáltatás esetében sem, de ha tényszerűen magánhasználat következik be, és az nem térül meg, akkor a magáncélú használatra eső áfa nem vonható le. Csak az adóalanyisághoz és azon kívüli célra beszerzett termék és szolgáltatás áfájának elkülönítése után jön szóba a további arányosítás, azaz az adóköteles és a tárgyi mentes beszerzések elkülönítése, majd ez után kell a tételes levonási tiltást figyelembe venni.

A szabályok értelmezésével az alábbi esetek fordulhatnak elő:

- a kifizető kimutatása szerint nincs magáncélú használat, ekkor a cégtelefon előzetesen felszámított áfájának 70 százaléka vonható le,

- a kifizető kimutatása szerint van magáncélú használat, de azt nem vagy részlegesen térítteti meg a magánszeméllyel. Ekkor a meg nem térített magánhasználatra jutó áfával csökkenteni kell a teljes előzetesen felszámított áfát,

- ha a továbbszámlázott érték eléri vagy meghaladja a számla teljes összegének 30 százalékát, az előzetesen felszámított áfa teljes egészében levonható,

- a továbbszámlázott áfaérték nem éri el a számla teljes összegének 30 százalékát, akkor a különbözet 70 százaléka vonható le,

- a kifizető kimutatása szerint van magáncélú használat, de annak teljes értékét továbbszámlázza a kifizető, és

- a továbbszámlázott összeg nem haladja meg a számlaérték 30 százalékát.

A cégtelefon előzetesen felszámított áfájának 70 százaléka vonható le, ha

- a továbbszámlázott összeg meghaladja a számlaérték 30 százalékát, ekkor a cégtelefon előzetesen felszámított áfája teljes egészében levonható,

- a kifizető magánhasználatot nem állapít meg, hanem az szja-törvény szerinti vélelmezett magáncélú használatot alkalmazza,

- adóköteles természetbeni juttatásnak tekinti, és megfizeti a közterheket. Mivel a magánhasználat nem bizonyított, a számlában felszámított előzetes áfának a 70 százaléka vonható le. Természetesen a számlaérték áfáját csökkenteni kell azzal a magánhasználatra jutó áfával, amelyet egy revízió tételes ellenőrzéssel bizonyít,

- kiszámlázza a magánszemély részére a számlaérték 20 százalékát. Mivel a továbbszámlázott érték nem haladja meg a számlaérték 30 százalékát, és a magánhasználat nem bizonyított, a számlában felszámított előzetes áfának a 70 százaléka vonható le. De ha egyébként a kifizető más kifizetőnek a számlaérték legalább 10 százalékát továbbközvetíti, akkor - miután a magánszemélynek és a másik kifizetőnek továbbszámlázott számlaérték összesen eléri a 30 százalékot -, az előzetes áfa teljes egészében levonható.

Egyéb közterhek cégtelefon után

Ha a kifizető adózik a cégtelefon után, akkor – ha a magánhasználó magánszeméllyel biztosítási jogviszonyban van – a személyi jövedelemadóval növelt adóalap után 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot is kell fizetni.

Amennyiben a magáncélú telefonhasználat nem biztosítási jogviszony keretében történik, a kifizetőt a természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke után az szja mellett 11 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli.

A magáncélú telefonhasználat értéke a 3 százalék munkaadói járuléknak is alapja, ha a magánhasználó a juttató munkavállalója.

Számviteli szabályok

Ha a kifizető a cégtelefon magánhasználatát nem térítteti meg, akkor a juttatás a le nem vonható áfával együtt, mint természetbeni juttatás, az azt terhelő személyi jövedelemadóval személyi jellegű egyéb kifizetésként számolandó el, a számlaérték fennmaradó része pedig – a le nem vonható áfával – igénybe vett szolgáltatásnak számít. A magánhasználat után megfizetett tb-járulékot, egészségügyi hozzájárulást, munkaadói járulékot – az általános szabályok szerint – bérjárulékként kell a könyvvitelben szerepeltetni.

A közvetített szolgáltatásra vonatkozó szabályokat lehet alkalmazni akkor, ha a továbbszámlázás megfelel a számviteli előírásoknak. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató bejövő számlájából a magánszemélynek továbbszámlázandó összeget a le nem vonható áfával együtt az áruk között, közvetített szolgáltatásként kell kimutatni, a számlaérték fennmaradó részét a le nem vonható áfával pedig igénybe vett szolgáltatásként. A magánszemélynek továbbszámlázott összeget követelésként és értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, ezzel egyidejűleg a közvetített szolgáltatás – áruk között kimutatott – értékét anyagjellegű ráfordításként, eladott közvetített szolgáltatásként kell kivezetni. Amennyiben a közvetített szolgáltatásra vonatkozó feltételek nem állnak fenn, akkor a teljes számlaértéket a le nem vonható áfával együtt igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni.

A számla rendezése pénztári befizetéssel, banki átutalással vagy – ha a magánszemély hozzájárul - a bérelszámolás keretében, a bérből történő levonással, a követelés egyidejű beszámításával is történhet.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 14.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem