×

Vállalkozásfejlesztés

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. április 13.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 109. számában (2007. április 13.)
Mintegy másfél éves előkészület után, idén február 7-én fogadta el a kormány a kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztésének koncepcióját, összhangban az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel (ÚMFT) és az abban meghatározott operatív programokkal. Az érintett munkaadói szervezetek alapvetően egyetértenek a feltárt diagnózissal, ám a terápiát, a tervezett megoldásokat sok esetben másként látják.

Végre a kormányzat is belátja, hogy a nemzetgazdaságban, a hazai foglalkoztatásban milyen fontos szerepet töltenek be a mikro- (családi), kis- és közepes vállalkozások – fogalmaztak egybehangzóan a kkv-szektorban érintett munkaadói szervezetek képviselői, akik hosszú évek óta vívják harcukat ennek elismeréséért. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakértői által készített elemzés megállapítja, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor a hazánkban alkalmazottak csaknem kétharmadát foglalkoztatja, a bruttó hazai terméknek (GDP) felét, az exportnak több mint egyharmadát (36 százalékát) adja.

Alacsony tőkeintenzitás

A számok első ránézésre is jelzik, hogy e szektorra a magas munkaerő- és az alacsony tőkeintenzitás jellemző, vagyis a kkv-k a foglalkoztatásból jóval nagyobb részt vállalnak, mint amennyivel az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből részesülnek. Arra is könnyű rájönni, hogy – nemzetközi összehasonlításban – e tekintetben elég nagyok a különbségek a hazai kis- és nagyvállalatok között.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) bevezetőjében megállapítja: a Magyarországon működő vállalkozások 99,9 százaléka mikro-, kis- vagy közepes méretű, ezen belül az alkalmazott nélkül vagy 1-9 fővel működők aránya 95,1 százalék – tehát a középvállalkozók aránya nemzetközi mércével mérve igen alacsony, a kicsik között pedig köztudottan sok a kényszervállalkozó. A GOP által használt, 2004. december 31-ei állapotot tükröző statisztikai adatok szerint a működő vállalkozások száma összesen 708 307 volt.

A kkv-k fejlesztésére kidolgozott és elfogadott koncepció megállapítja, hogy a kis- és közepes méretű vállalkozások versenyképessége "alapvetően befolyásolja a gazdaság egészének teljesítményét és a foglalkoztatást", ezért számukra "a lehető legjobb üzleti környezet kialakítására kell törekedni".

A koncepció elfogadása a kormány helyzetfelismerését és elszántságát tükrözi; az elgondolás összhangban áll a kormányprogrammal, a konvergenciaprogrammal, a lisszaboni akcióprogrammal, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel és annak operatív programjaival. A program sikeres végrehajtásától a kormány a szektor növekvő jövedelemtermelését, a foglalkoztatás bővülését és az adóalap szélesedését várja.

A működő vállalkozások összetétele (2004. december 31-ei állapot)

Foglalkoztatottak száma

Vállalkozások száma

Vállalkozások aránya (%)

Foglalkoztatottak aránya (%)

0-9 fő

673 527

95,1

40,2

10-49 fő

28 806

4,1

17,9

50-249 fő

5 028

0,7

16,1

249 felett

946

0,1

25,8

Összesen

708 307

100,0

100,0

Forrás: KSH

Erős verseny

Az első lépés mindenképpen a helyes diagnózis felrajzolása volt, hiszen látni kell: szerkezetileg hiába jó a sok kis- és középvállalkozás, ha ezek a legtöbb mutatót tekintve lemaradást jeleznek az uniós átlagoktól.

Az elemzés szerint a szektor fejlődése mindvégig az erős verseny körülményei között zajlott, ám a hálózatépítés még ma is gyenge, a megfelelő humán erőforrás bevonása korlátozott, lassan korszerűsödik az infokommunikációs (IKT) technológia, s nem elég kedvező az üzleti környezet (vállalatalapítás, ipari parkok, logisztika, üzleti szolgáltatások – ez utóbbiakat a kicsiknek mindössze 3,3 százaléka veszi igénybe). A Világbank 155 országra kiterjedő felmérése szerint Magyarország az üzleti környezetet tekintve az 55. helyen áll – ennek javítására külön program készül.

A helyzetelemzés részeként a szaktárca felmérte azt is, hogy a vállalkozók szerint melyek a működést, illetve a növekedést akadályozó legfőbb tényezők. Első helyen a magas közterheket és a túlzott adminisztrációs kötelezettségeket, vagyis a szabályozási környezetet jelölték meg az érintettek a növekedést leginkább hátráltató tényezőként. A második helyre a piaci háttér egyes elemei (erős, tisztességtelen verseny, nem elégséges megrendelés), a harmadikra a finanszírozási problémák, a negyedikre az inputok (beszerzési nehézségek, munkaerőhiány, a kapacitások korszerűtlensége) kerültek.

Finanszírozási gondok

A tőkehiánnyal, a finanszírozással kapcsolatos gondok nem új keletűek. Bár az elemzés szerint a kkv-szektor hitelezése dinamikus fejlődést mutat (a szektor hitelállománya a hitelintézeteknél minden méretkategóriában a nagyvállalatokét meghaladó ütemben és mértékben nőtt, s 2005-re elérte a 2996 milliárd forintot, meghaladva a nagyvállalati hitelállomány 2571 milliárd forintos értékét), a kereskedelmi bankok még ma sem tekintik igazán vonzó partnereknek a kicsiket.

Magyarországon mind a hitelek GDP-hez viszonyított aránya (csaknem 25 százalék), mind a hitelgarancia (10 százalék), mind a faktorálás (4-5 százalék) jóval alacsonyabb az uniós átlagnál. A lízingpiac imponáló növekedést produkál (a 2000. évi 411 milliárdról 2005-re 1174 milliárd forintra bővült), ám a kockázati- és a magántőke-befektetések (2005-ben 131 millió eurós) nagysága az évek óta tartó emelkedés ellenére a hazai tőkepiac fejletlenségére utal. Összegezve elmondható, hogy a nálunk fejlettebb uniós országokban a vállalkozások sokkal nagyobb mértékben jutnak külső forráshoz a pénzügyi közvetítőrendszeren keresztül (ott 70-85, nálunk 20-22 százalékos arányban).

E tapasztalatok ismeretében hangoztatják az érdekképviseletek, hogy nagyobb arányú állami segítségre lenne szükség, ám az Európai Unió a közvetlen támogatásokat csak speciális esetekben engedi meg. Preferációs politikájának fő elve a kevesebb és célzott állami támogatás, a finomabb gazdasági megközelítés, a hatékonyabb eljárások, a jobb végrehajtás, a nagyobb kiszámíthatóság, a fokozott átláthatóság, valamint a felelősségmegosztás az Európai Bizottság és a tagállamok között.

A hazai bankok által folyósított hitelállomány a GDP százalékában

 

2000

2001

2002

2003

2004

2005

Vállalati hitelek összesen

23,4

22,1

19,9

21,9

22,9

24,4

Ebből: kkv-hitelállomány

6,9

8,9

8,6

9,6

11,2

14,0

Uniós keretek – hazai célok

Az Unió a Maastrichti Szerződés aláírása óta átfogó és egyre intenzívebb kkv-politikát folytat, amelynek lényege a szektor versenyhátrányainak mérséklése – a támogatással történő elkényelmesedés nélkül. A legfőbb tennivalóként a vállalatok indulása, fejlődése, növekedése előtt álló korlátok lebontását, a vállalkozói kockázatvállalás és az elérhető eredmény közötti egyensúly helyreállítását, valamint a vállalkozás társadalmi elismertségének fokozását jelölték meg.

Ezt a szellemet tükrözi az Európai Bizottság 2005. novemberi közleménye is, amely a "Modern kkv-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért" címet viseli, és a "Gondolkozz először kicsiben" elvet igyekszik érvényesíteni minden uniós szakpolitikában.

A kormány által elfogadott kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepció fő célja a szektor jövedelemtermelésének erősítése, közelítése a fejlett uniós tagállamok szintjéhez, továbbá az általuk foglalkoztatottak számának bővítése, a humán tőke minőségének javítása. A fejlesztési politika a források elosztásában piackonform eszközök alkalmazására és pénzügyileg fenntartható programok kidolgozására törekszik, s arra a meggondolásra épül, hogy az állami beavatkozás elsősorban a nem kielégítően működő piacok korlátainak lebontásához járuljon hozzá, illetve piaci kudarc esetén lépjen közbe.

A közvetlen vállalkozásfejlesztési eszközök alkalmazásakor (amivel a kormány közvetítő szervezeten keresztül pénzügyi vagy üzleti szolgáltatásokat nyújt a vállalkozásoknak) a fenntarthatóság mellett fontos szempont a piaci mechanizmusokra épülő koordináció, az objektivitás, az átláthatóság, továbbá az, hogy egységnyi közösségi pénz a lehető legtöbb magánforrást mobilizálja.

A mikro-, kis- és közepes vállalkozások az ÚMFT több operatív programjából részesülhetnek közvetlen támogatásban. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) mellett a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) és a regionális operatív programok (ROP) is megnyitnak forrásokat kkv-k számára. A kicsiket több más operatív program is segíti (képzési, oktatási programok, vidékfejlesztés, infrastruktúra, az Innovációs Alapból finanszírozott további projektek), de ezek hatása közvetett, a kkv-k számára pontosan nem számszerűsíthető.

Az érintett munkaadói érdekképviseletek örömmel üdvözölték, hogy észrevételeik alapján (a koncepciót decemberben az Országos Érdekegyeztető Tanács is megtárgyalta) némiképpen nőtt, csaknem 75 százalékos lesz a vissza nem térítendő támogatások (beruházások, K+F, szolgáltatások) aránya, jóllehet az elérhető külső források nagy részét – különféle áttételeken keresztül – a pénzügyi programok nyújtják majd.

A garantált hitelek állománya a teljes hitelállomány százalékában

 

2000

2001

2002

2003

2004

2005*

Kkv összesen

9,5

8,5

10,5

8,7

9,4

8,0

Mikrovállalkozás

14,0

6,2

5,0

6,2

10,9

11,6

Kisvállalkozás

10,9

13,6

16,4

12,8

12,7

7,1

Középvállalkozás

6,4

13,1

12,6

9,0

6,8

5,5

Forrás: Hitelgarancia Zrt., PSZÁF

* Megjegyzés: A 2005. év adatai módszertani (kkv-definíció) változás miatt a korábbi adatokkal korlátozottan hasonlíthatók össze.

Fejlesztési célok

A vissza nem térítendő támogatás arányának növelését kompromisszumos megoldásnak tartja Kállay László, a GKM vállalkozásfinanszírozási főosztályának vezetője. A szaktárca eredetileg kivételes esetekre (például innovációra) szerette volna koncentrálni a támogatást. A közvetlen vállalkozásfejlesztési eszközök (vissza nem térítendő, célzott támogatás, szolgáltatás) csak a vállalkozások szűkebb körét érinthetik, alapelvük a korlátozott (például piaci kudarc esetén történő) állami beavatkozás.

A mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára a Gazdaságfejlesztési Operatív Program nyújtja a legtöbb pályázati lehetőséget, ezen belül az "A" jelűek 5 millió forint alatti támogatása szinte automatikusan elnyerhető, ha a pályázó vállalja a növekedési feltételeket. Itt ismét egyet nem értés van a szaktárca és az érdekképviseletek között: utóbbiak szerint ugyanis túlzottak a növekedési (évente átlagosan 10 százalék körüli) elvárások. A főosztályvezető szerint mindenképpen szűkíteni kellett a potenciális nyertesek körét, hiszen az odaítélhető keretből csak a pályázók töredéke részesülhet, és az a cél, hogy ezek tartósan növekvő cégek legyenek.

Mivel a források korlátozottan állnak rendelkezésre, elsősorban nem a talpon (piacon) maradást kell szolgálniuk, hanem a fejlődést, a foglalkoztatás bővítését – véli Kállay László. Szerinte erre ma mintegy 40 ezer vállalkozás alkalmas (az érdekképviseletek ennél jóval borúlátóbbak, 29-30 ezerre becsülik ezt a számot).

A célcsoport nagyobbik része soha sem lesz támogatható, a vissza nem térítendő források nagysága az összes fejlesztési pénzeszközhöz viszonyítva mindig korlátozott, ezért kellenek a szűkítő feltételek – magyarázza a főosztályvezető. Érveit azzal támasztja alá, hogy a vállalkozások saját tőkéje mintegy 10 000 milliárd, a pénzpiaci eszközöké 5000 milliárd forintra tehető, ennek a néhány tízmilliárdos támogatás csak töredéke lehet, évente mintegy 1200 beruházási támogatás ítélhető oda.

Hidak a jövőbe

Azt mindenesetre a GOP készítői is elismerik, hogy a vállalkozások finanszírozásának folytonossága nincs megoldva, szükség lenne tehát a rések betömésére, vagyis állami finanszírozásra, az úgynevezett elő-magvető (pre-seed) tőke és – már korai szakaszban – a magántőke (kockázati tőke) bevonására.

A pénzügyi szektor ugyanis még mindig csak korlátozottan járul hozzá a kkv-k finanszírozásához, s ez piaci elégtelenségeket vált ki. Ezen segíthet a GOP 4. számú prioritása, az angol betűszóval JEREMIE-ként egyre ismertebbé váló program (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises), amely a vállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében, az Európai Bizottság, az Európai Befektetési Bank (EIB) és az Európai Befektetési Alap (EIF) közös kezdeményezésére jön létre, a strukturális alapok egy részének terhére. E célra a GOP 674 milliárd forintos keretéből 149,4 milliárd forintot fordítanának.

A GOP és a külön kezelt KMOP pályázatainak egy részét (szám szerint hetet) március 1-jétől kiírták, pályázni (a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján feltüntetett időpontokig) már lehet, 60-75 százalékos önrésszel. A 4. prioritás, a JEREMIE egészét is arra használják, hogy forráshoz juttassák a mikro-, kis- és középvállalkozókat – mondta Kállay László. A program forrásait egy holdingalapba helyezik, amely döntően a magánszektorba tartozó pénzügyi közvetítők refinanszírozásán, illetve társfinanszírozásán keresztül javítja a kkv-k forráshoz jutási lehetőségeit. A végrehajtásba bevonható pénzügyi közvetítők köre nyitott, ők versenyezhetnek a végrehajtás lehetőségeiért.

A már említett piaci elégtelenségek orvoslására a kormány a következő beavatkozásokat tervezi: mikrohitel-finanszírozás, garanciaeszközök, illetve a tőkepiac fejlesztése (kockázati tőke, magvető tőke). Ezen eszközökkel néhány ezermilliárd forintnyi forrást is meg lehet mozgatni, s ez nagyobb segítség lehet, mint a támogatás, amely kevés, és nem elég hatékony. A program ez év második felében, a nyár elején elindulhat. Az intézkedési terv már készen van; a végleges döntés előtt lezajlik az akcióterv vitája, amelyben pénzügyi közvetítői szervezetek, a vállalkozók érdekképviseletei is részt vesznek, sőt, érdekeltté is válnak saját közvetítői szervezetük létrehozásával. A JEREMIE új program az Unióban – teszi hozzá Kállay László, de nemcsak nálunk próbálják ki, hanem 60 régióban. Magyarországon két ilyen program lesz; előnye, hogy rugalmasabb, és a források könnyebben felhasználhatók.

A kkv-k fejlesztését szolgáló eszközök főbb csoportjainak megoszlása a felhasználandó források és a vállalkozások számára elérhető külső források szerint, 2007-2013

Megnevezés

Felhasználandó forrás (milliárd Ft)

Megoszlás a felhasználandó források szerint (%)

Vállalkozások számára elérhető külső forrás (milliárd Ft)

Megoszlás az elérhető külső források szerint (%)

Beruházási támogatások

200,5

28

200,5

6,4

Kutatás-fejlesztés

209,0

29

209,0

6,7

Szolgáltatás

136,7

19

136,7

4,3

Pénzügyi programok

176,5

24

2600,6

82,6

Ebből

 

 

 

 

Mikrofinanszírozás

35,3

5

423,6

13,5

Garancia

82,4

11

2059,3

65,4

Tőke

58,8

8

117,7

3,7

Összesen

722,8

100,0

3146,8

100,0

Forrás: Kkv-fejlesztési koncepció

Üzletre hangolva

A kkv-politika kiemelkedő eleme a vállalkozási környezet javítása. Ennek egyik mércéje az, hogy milyen mértékben csökken a vállalkozási tevékenység közvetlen és közvetett tranzakciós költsége, ezért az üzleti környezet javítását célul tűző reformok a vállalkozásfejlesztési politika kihagyhatatlan részei. A vállalkozók nem ok nélkül panaszkodnak a túlburjánzó ügyintézési költségekre: Magyarországon ma az adminisztrációs terhek becsült értéke a GDP 4,5-6,7 százaléka körül van, míg az EU 25-ök átlaga 3,5 százalék.

A vállalkozói környezet dinamizálása érdekében a GKM a kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepció részeként – Üzletre hangolva címmel – külön programot dolgozott ki. Ennek első lépéseként a szaktárca begyűjtötte a vállalkozók javaslatait (mintegy 400 ilyen projekt érkezett), s ezek alapján külön program készül a kkv-fejlesztési koncepcióval összehangolva. Ennek célja, hogy egyszerűsítse a cég- és adóadminisztrációt, növelje a vállalkozások jogbiztonságát, javítsa a pénzügyi működési feltételeket, ügyeljen a verseny tisztaságára, átláthatóságára, illetve magasabb szintre emelje a vállalatirányítást.

A tárca elképzelései szerint 2012-re érhetjük el az EU 25-ök átlagát, s ez évi 100-150 milliárd forint megtakarítását eredményezheti. Ennek megvalósítása érdekében – a beérkezett 400 javaslat értékelése után – kétfajta kormányzati beavatkozás látszik szükségesnek. Az egyik az állami szabályozás korszerűtlenségéből következő adminisztrációs terhek csökkentése, illetve a piacok szabályozási hiányosságaiból és a jogérvényesítési elégtelenségekből adódó többletráfordítások, veszteségek mérséklése.

Mindez természetesen nemcsak egy tárca, hanem az egész kormány összehangolt tevékenységét igényli, s megfelel a vállalkozók sokféle fórumon megfogalmazott igényeinek. A cselekvési terv szerint a tervezett intézkedések nagy része egy éven belül megvalósítható vagy érezhető hatással jár, míg az adó- és járulékbevallás egyszerűsítése, a hivatali ügyintézés javítása, a körbetartozások visszaszorítása éven belüli és azon túli intézkedéseket egyaránt szükségessé tesz. Folyamatos feladat lesz a cégadatok, adóslisták nagyobb nyilvánossága, a feketegazdaság elleni fellépés koordinációja, valamint a szabályozási környezetről szóló tájékoztatás gyorsabbá és teljesebbé tétele.

Küzdelem a megmaradásért

A Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (KÉSZ) mind a négy tagja megelégedéssel nyugtázta, hogy a kormány végre komoly dokumentumban (a kkv-koncepcióban) is elismerte a szektor nemzetgazdasági fontosságát. Nevezetesen azt, hogy a hazai vállalkozások szerkezete immár megfelel az uniós gyakorlatnak; a kisvállalkozások jövedelemtermelése egyenletes, sokkal kisebb szóródást mutat, mint a nagyoké, s hogy a foglalkoztatást tekintve a kkv-szektor az egyetlen a nemzetgazdaságban, amely az elmúlt 15 évben nettó létszámbővülést mutat fel. Arra is utal a dokumentum, melyek a legfőbb akadályozó tényezők, s tennivalókat is felsorol ezek mérséklése, a felzárkózás érdekében.

Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) szövetségi titkára, Üveges László szerint ugyanakkor a felzárkózás megkívánná a nagyobb állami támogatást a feltőkésítéshez, a technológia fejlesztéséhez. A koncepció és a GOP ma egyértelműen azokat a vállalkozásokat "díjazza", amelyek képesek a gyors kiugrásra, holott a kkv-k többsége a piacon maradásért küzd. A kicsik (családi vállalkozások) többsége ugyanis nem exportorientált, inkább a hazai piacon, az adott kisrégióban működik. Ezeket helyben kellene segíteni abban, hogy saját környezetükben munkahelyeket tudjanak teremteni, s hogy megállják helyüket a nemzetközi cégekkel folytatott, kiélezett versenyben.

Ezt nem kellően segítik a GOP 2.1.1. már kiírt pályázatai, amelyek három év alatt 30 százalékos növekedést (évi átlagban 10 százalékot) írnak elő feltételként (menekülési esélyt sem adva), és a többi kitétel is nehézzé teszi a pályázaton való indulást a kereskedelemben. Abban bíznak, hogy a pályázatok első körének lezárultával (április vége után) értékelni lehet a tapasztalatokat, s le lehet vonni a jövőre szóló következtetéseket, illetve finomítani lehet a következő kiírásokat.

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (KISOSZ) ügyvezető elnöke, Antalffy Gábor úgy véli, a koncepció kidolgozásával fontos változás történt. Mind a helyzetelemzést, mind a kedvező változásokat támogatják, ám a GOP pályázataival kapcsolatban továbbra is vannak gondjaik. Egyelőre nem látják a kormány konkrét lépéseit az adó- és járulékfizetés egyszerűsítése, a működési költségek, az üzleti adminisztráció mérséklése érdekében, s a talpon maradáshoz azt is fontosnak tartanák, ha a foglalkoztatás bővítését kedvezményekkel ösztönöznék. Mindez a kormány egészének feladata, és nem csupán egy tárcáé.

A vállalkozások és a növekedés létszámnagyság-kategóriánként (%)

 

0 fő

1-9 fő

10-49 fő

50 fő felett

Összes

Növekvő

0,6

6,9

19,3

17,6

3,0

Inkább növekvő

28,2

38,3

42,2

52,9

31,3

Nem növekvő

71,2

54,8

38,6

29,4

65,7

Összesen

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Megszűnő vállalkozások

Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke, Szűcs György szerint a mikro- (családi) és kisvállalkozások tovább már nem terhelhetők. Ezt jelzi, hogy egy év alatt több mint 40 ezer vállalkozás szűnt meg. Az IPOSZ a konvergenciaprogram meghirdetése óta sürgeti, hogy történjék változás a szabályozásban, a kicsik megbecsülésében, illetve a szürke- és feketegazdaság kifehérítésében. Ehhez szükség van az egyéni vállalkozói törvény - végre tervbe vett – gyökeres megváltoztatására is.

A kkv-fejlesztési koncepciót hosszú érdekegyeztetési viták, kompromisszumok árán fogadta el a kormány, a megvalósítás folyamatos ellenőrzését az újra működő Vállalkozásfejlesztési Tanács magára vállalja. A GOP eddig kiírt pályázatai csak kevés mikrovállalkozónak adnak esélyt, ezért az IPOSZ a következőkben a többi (regionális, vidékfejlesztési) operatív programtól vár esélyt. A finanszírozási gondok enyhítését remélik a mikrohitelezési és a hozzá kapcsolódó garanciarendszertől, amelynek gyakorlati megvalósításában – a KÉSZ többi tagjához hasonlóan – az IPOSZ is részt kíván venni.

A Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke, Vadász György fejtette ki a KÉSZ nevében, mi is az, amire közösen készülnek a JEREMIE-program keretében. Elmondta: gazdaságfejlesztésre a következő hét évben nem sok, évente kevesebb mint 100 milliárd forint jut, ráadásul a növekedési feltételek előírása, az árfolyamkockázat viselése is túl nagy terhet ró a kisvállalkozásokra. Az adminisztrációs teher, a bürokrácia is lassan mérséklődik, és a feketegazdaság kifehérítése is várat magára. Az intézményrendszer átalakításra szorul, de addig is tenni kell valamit, korrigálni, amit lehet.

A JEREMIE-program olyan pénzintézeti háttér létrehozását ígéri, amely segítségére lehet a tőkeszegény kis cégeknek, s valóban közel kerülhet hozzájuk. A KÉSZ terve, hogy hamarosan (az ehhez szükséges 50 millió forintos alaptőkével) a cégbíróságon is bejegyeztet egy olyan közvetítő pénzintézetet, amely jogosult lesz a mikrohitelezésre – ez év második felétől a kölcsönök összege akár 2-3 milliárd forint is lehet. Ennek hátterében ott állhat az Unió Garancia Szövetkezet, s mindezek együtt komplex szolgáltatást nyújthatnak a mikro- és kisvállalkozásoknak: információt, pályázati segítséget, tőkét és garanciavállalást, biztosítást és faktorálást.

A saját pénzügyi szervezet versenyez ugyan a meglévő intézményekkel, ám kész együttműködni mind a Helyi Vállalkozói Központokkal, mind a Hitelgarancia Zrt.-vel. A legfontosabb az, hogy az érdekképviseletek széles hálózata, a tagság ismerete minél gyorsabban, egyszerűbben és olcsóbban segítse forráshoz jutni a vállalkozókat.

Kétségek és kérdőjelek

Korai lenne értékítéletet alkotni, hiszen az operatív programokat még jóvá se hagyta az Európai Bizottság – vélekedett Tardos János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Ellenőrző Bizottságának tagja. A szövetségnek van véleménye, ezt eddig is, ezután is eljuttatja az illetékes kormányzati szerveknek, ám a következő lépésre, az esetleges korrekcióra már csak az elsőként meghirdetett pályázatok tapasztalatai alapján, április végén kerülhet sor.

A JEREMIE-programnak csak az első két üteme indul el valamikor az év második felében, a harmadik üteme (feltőkésítés, tőkejuttatás) pedig csak jövőre. A közvetítő intézmények pályáztatása is hosszabb időt igényel, hiszen vélhetően sok lesz a jelentkező, ideértve a munkaadói szervezeteket is. A mikrohitelezés új formájának pedig csak akkor van értelme, ha gyorsabb, olcsóbb, egyszerűbb és megbízhatóbb lesz az eddiginél. Előbb azonban az alapkezelő intézményt is fel kell építeni, s a közvetítő szervezeteknek is létre kell jönniük – csak ez után derülhet ki, hogy a sok áttétel után is megfelel-e az új rendszer a fent említett követelményeknek.

Addig is igénybe lehet venni a Magyar Fejlesztési Banknak a Sikeres Magyarország program keretében működő kedvezményes kamatozású refinanszírozási hiteleit, amelyeknél az állam az árfolyam-kockázatot is magára vállalja. Ez a rendszer ma működik, olcsó is, bár nem éppen egyszerű. A gyakorlat fogja majd eldönteni, hogy az új rendszer jobb lesz-e – ha nem, a vállalkozások egyszerűen nem fogják igénybe venni.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program

Prioritás

A prioritás kerete (milliárd Ft)

K+F és innováció a versenyképességért

227,4

A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése

194,9

A modern üzleti környezet erősítése

78,0

JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök + technikai segítségnyújtás

149,4

 

24,3

Forrás: GOP

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. április 13.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem