Minden törvény rendelkezéseit szükséges időszakonként áttekinteni, és az egyes szabályokat a hatályba lépésük óta eltelt időben felgyülemlett gyakorlati tapasztalatok, illetőleg a jogi szabályozás változásai alapján korszerűsíteni. A munkavédelmi törvény 2006 végi módosítása (2006. évi CXXIX. tv.) pontosító szabályozást tartalmaz egyebek mellett a munkaeszközök üzembe helyezésével, használatbavételével, az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsításával, a használatukra történő kioktatással kapcsolatosan, egyúttal megteremti a jogszabályi lehetőségét a munkavédelmi bírságok adatvédelmi szabályoknak megfelelő nyilvánosságra hozatalának.
Munkaeszköz üzembe helyezése
A munkaeszközökre vonatkozóan a Munka Törvénykönyve megfelelőségi nyilatkozat, illetőleg megfelelőségi tanúsítvány meglétét követeli meg az üzembe helyezés, valamint a használatbavétel feltételeként.
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés általános követelményeit meghatározó törvényi rendelkezések szerint ezentúl munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl. tanúsítvány).
Egyéni védőeszköz forgalomba hozása
Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik EK-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve EK típustanúsítvánnyal. Az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni.
A korábbi elnevezések helyébe az "EK-megfelelőségi nyilatkozat" és az "EK típustanúsítvány" kifejezések léptek.
Az új szabályozás a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter feladatává teszi, hogy az egyéni védőeszköz EK-megfelelőségi nyilatkozatának és az EK típustanúsítvány kiadásának, valamint az egyéni védőeszközök minőségét biztosító rendszernek, valamint a gyártás minőségirányítási rendszere ellenőrzésének részletes szabályait meghatározza.
Munkavédelmi üzembe helyezés
A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. Az előzetes vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek.
A törvény e pontjának módosítása szerint a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat nemcsak munkabiztonsági, hanem munka-egészségügyi szaktevékenységnek is minősül. Az előzetes vizsgálatnak – a munkavállalók munkahelyi biztonsága hatékony megóvásának érdekében – ki kell terjednie a létesítmény, munkaeszköz, technológia stb. munkabiztonsági (műszaki), illetve – egészségük védelme okán – a lehetséges munkahelyi ártalmak munka-egészségügyi (foglalkozás-egészségügyi) vizsgálatára.
Az előzetes vizsgálat során különösen azt kell megnézni, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyes veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele továbbá az adott munkaeszköz megfelelőségvizsgálatán alapuló, a vizsgálat eredményét is tartalmazó, akkreditált szervezet által kiadott vizsgálati jegyzőkönyv.
A megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó feltételt alkalmazni kell a veszélyes munkaeszköz és technológia újraindítása, áttelepítése esetén is.
Veszélyes munkaeszközt, technológiát annak munkavédelmi üzembe helyezéséig az üzemeltető munkáltató próba- vagy kísérleti jelleggel – kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában – legfeljebb 180 nap időtartamra üzemeltetheti.
Különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalók munkavégzésének összehangolása
Az Mvt. 40. § (2) bekezdésének szabályozása munkavégzésük összehangolására kötelezi a munkáltatókat, amennyiben a munkavégzés olyan munkahelyen történik, ahol egymást követő munkafolyamatokat végeznek, és különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak.
Ilyen munkavégzés jellemző például az építőiparra, ahol a munkahelyi kockázatok jelentős száma és súlyossága, a veszélyeztetés mértéke miatt a leggyakoribbak és a legsúlyosabbak a munkabalesetek.
Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell.
Felelősség az összehangolásért
A munkavédelmi szabályok megsértéséért való felelősség megállapítását megnehezíti, ha az ellenőrzés során az összehangolási kötelezettség terheltjeként a "generálkivitelező" jelenik meg, amely fogalom a gyakorlatban ugyan elterjedt, de azt a hatályos jogi szabályozás nem ismeri.
Ezen ellentmondást oldja fel a törvény, amikor az összehangolásra kötelezettek körét kibővíti azon személlyel vagy szervezettel, aki (amely) a munkavégzés tekintetében a tényleges irányítást gyakorolja, a munkahelyért fő felelősséget viseli.
Az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, illetve bármely más olyan személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik.
A munkáltató oktatási kötelezettsége
A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetőleg károsító hatásuk csökkentése érdekében a munkáltatóknak számos kötelezettsége (pl. veszélyforrások, az ellenük való védekezés módjának, a védelmet nyújtó védőeszközöknek a meghatározása) van.
A törvénymódosítás a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközökkel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek körét bővíti ki az ezen eszközök használatára történő oktatási kötelezettséggel, garanciális szabályként tovább növelve a munkavállalók munkahelyi biztonságát, egészségének, testi épségének védelmét.
A veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni, és használatukat meg kell követelni – szól az új paragrafus.
Fogalmak
EK-megfelelőségi nyilatkozat:
– a gyártó írásbeli nyilatkozata, hogy a védőeszköz a mintának és az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló külön jogszabály előírásainak megfelel.
EK típustanúsítvány:
– a tanúsítást végző bejelentett (notifikált) szerv által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a mintán elvégzett EK típusvizsgálat alapján megfelel az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló külön jogszabály előírásainak.
Foglalkozási megbetegedés:
– a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely
– a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve
– a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.
Szigorodó kockázatértékelési kötelezettség
A törvény a munkavállalók munkahelyi biztonságának növelése érdekében, a legveszélyesebb tevékenységet folytató munkáltatók tekintetében tovább szigorítja a kockázatértékelésre vonatkozó feladatokat.
Kockázatértékelés
A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek a munkakörülmények javulásával járnak.
A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
A kockázatértékelés elvégzésének határideje
A munkáltató a kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket első alkalommal legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon, illetve egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni, és azt évenként felülvizsgálni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását. Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe.
A hatályos szabályozás szerint a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi kockázatokat. A kockázatok értékelését a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül köteles első alkalommal elkészíteni, függetlenül az általa folytatott tevékenység veszélyességétől. A legveszélyesebb tevékenységet végző munkáltatónál indokolt a kockázatértékelést első alkalommal legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül elkészíteni.
A 2006. évi CXXIX. tv. a munkavállalók munkahelyi biztonságának növelése érdekében, a legveszélyesebb tevékenységet folytató munkáltatók tekintetében tovább szigorítja a kockázatértékelésre vonatkozó szabályozást.
Munkavédelmi szakember foglalkoztatásának kötelezettsége
A munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében a veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendő, de legalább a rendeletben megjelölt időtartamra és szakképesítési feltételekkel köteles munkavállalót kijelölni vagy foglalkoztatni. A törvényi szabályozás a munkavédelmi szakember foglalkoztatásának kötelezettsége mellett meghatározza e szakember legfontosabb feladatait is.
E feladatok köre bővült a módosítással: a jogszabály által munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátásában való részvétel mellett a munka-egészségügyi feladatok teljesítésében való közreműködéssel (pl. információcsere, konzultáció, közös helyszínelés).
Munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése
A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést - ideértve a fokozott expozíciós eseteket – be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni.
A beteg vagy sérült adatai
Az Mvt. szabályozza azokat a személyes adatokat, amelyeket a munkabaleset sérültjére vonatkozóan a munkáltatónak a munkabaleset bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során rögzítenie kell.
A munkáltató a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során a sérült (megbetegedett) következő személyes adatait rögzíti: név (ideértve a születési nevet is), anyja neve, társadalombiztosítási azonosító jele (taj-száma), születési hely és időpont, nem, állampolgárság, lakóhely (lakcím).
A munkabalesettel kapcsolatos munkavédelmi hatósági ellenőrzés feltételei megteremtése, a munkáltató azonosítása és ellenőrzése érdekében szükséges az adószám (magánszemély esetén adóazonosító jel) hatóság általi ismerete. A gyakorlatban előfordulhat azonban, hogy maga a munkáltató nem rendelkezik adószámmal (pl. alkalmi munkavállalók foglalkoztatása magánszemély által, termény betakarításánál, idényjellegű munkavégzés során).
A baleset kivizsgálása, jegyzőkönyvi rögzítése
A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni.
A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak azonnal bejelenteni.
Munkavédelmi bírság
A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. A törvény módosítása – a munkavégzés összehangolási kötelezettségének elmulasztása esetével – bővíti azokat a feladatokat, amelyek elmulasztása esetén a munkáltató bírsággal sújtható.
A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen
– a munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása,
– az időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása,
– a soron kívüli ellenőrzés elmulasztása,
– a kockázatértékelés elmulasztása a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti legmagasabb veszélyességi osztályba tartozó munkáltató esetében,
– a szükséges biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya,
– a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetén a munkaköri alkalmasság esedékes orvosi vizsgálatának vagy az alkalmasságot megállapító orvosi véleménynek a hiánya is,
– a munkavégzés összehangolási kötelezettségének elmulasztása.
Nyilvántartás a munkavédelmi szabályok megtartásáról
A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi szabályok munkáltatók általi megtartásának más szerv előtti, külön jogszabály szerinti eljárásban (pl. a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása) történő igazolása céljából hatósági nyilvántartást vezet.
A nyilvántartás adatai
A hatósági nyilvántartás tartalmazza azoknak a munkáltatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkavédelmi ellenőrzés során az eljáró hatóság jogerős és végrehajtható határozata jogsértést állapított meg és munkavédelmi bírságot szabott ki. A nyilvántartás tartalmazza:
– a munkáltató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy munkáltató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,
– a jogsértést megállapító határozat keltét és számát,
– a jogsértés megjelölését, valamint megállapítása jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának időpontját,
– a munkavédelmi bírság tényét és mértékét.
A nyilvántartásban szereplő adatok törlése
A munkavédelmi hatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat meghozatalától számított két év elteltével törli.
A jogsértő munkáltatók adatainak nyilvánosságra hozatala
A törvény megteremti a jogi lehetőségét az OMMF által az egyes munkavédelmi ellenőrzésekkel összefüggésben hozott határozatok, illetőleg az azokban foglalt adatok nyilvánosságra hozatalának.
A munkavédelmi hatóság az általa vezetett nyilvántartás adatai alapján a munkavédelmi jogsértést elkövető munkáltatók nevét, székhelyét, adószámát, a munkavédelmi bírsággal sújtott jogsértés megnevezését és a bírság mértékét, valamint a jogsértést megállapító határozat keltének és végrehajthatóvá válásának napját a honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza.
A munkavédelmi hatóság felügyelőjének jogai
A munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult:
– a munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatban kötelezni, hogy írásban nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkavédelmi követelmények teljesítéséről,
– valamennyi munkahelyen – külön engedély nélkül, ellenőrzési jogosultságát az erre jogosító igazolványával (amely a sorszámot, az eljáró felügyelő nevét és a munkavédelmi hatóság megnevezését tartalmazza) igazolva – ellenőrzést tartani.
Fontos garanciális szabályt tartalmaz a törvény, amikor előírja, hogy a hatósági ellenőrzés során eljáró felügyelőnek ellenőrzési jogosultságát – meghatározott adatokat tartalmazó - igazolványával igazolnia kell. Az illetékességi területen kívül végzett ellenőrzés esetén az ellenőrzési jogosultságot a törvénynek megfelelően a szerint megbízólevéllel kell a felügyelőnek igazolnia.
A felügyelő köteles a bejelentett súlyos munkabalesetet, valamint a foglalkozási megbetegedést, a fokozott expozíciós esetet – a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve - kivizsgálni.
A felügyelő a tényállás alapján jogosult a munkáltató és a munkahelyen munkát végző személy közötti munkavégzésre irányuló – az ellenőrzés megkezdésekor, illetőleg súlyos baleset bekövetkezése esetén a baleset időpontjában fennálló – jogviszonyt szervezett munkavégzésnek minősíteni.
Hatósági jogosultságával élve a felügyelő megállapíthatja a szervezett munkavégzés fennállását, azaz a munkavédelmi jogszabály hatályának kiterjesztését a munkavégzés alanyaira.
A felügyelőt a minősítés joga csak az ellenőrzés megkezdésekor fennálló jogviszony tekintetében illeti meg. Ebből következően a hatályos szabályozás nem teszi lehetővé az ellenőrzés előtt, korábban bekövetkezett súlyos (halálos) bal-eset munkabalesetté minősítését. A súlyos balesetnek a munkáltató, illetőleg a munkavédelmi hatóság általi kivizsgálása, a vizsgálat eredményeként a balesetért való felelősség megállapítása, munkavédelmi szankció alkalmazása, a munkavállalók védelme érdekében szükségessé váló intézkedések megtétele mindezek alapján csak akkor lehetséges, ha a felügyelő súlyos baleset bekövetkezése esetén a baleset időpontjában fennálló jogviszonyt is szervezett munkavégzésnek minősítheti. A törvény ezért e jogot is beemeli a felügyelő jogosultságai közé azzal, hogy a bizonyítási kötelezettség megfordításával a munkáltatóként a vizsgálati eljárás alá vontnak kell bizonyítania azt, hogy a részére a baleset bekövetkezésekor végzett munka nem tartozott a szervezett munkavégzés körébe.
A munkavédelmi bírságok nyilvánossága
A munkavédelemmel kapcsolatos minden eljárás során az adatok (személyes, különleges és közérdekű adatok, állami, szolgálati, üzemi és üzleti titkok) védelmét a vonatkozó jogszabályok szerint kell biztosítani. Az adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára - bizonyos kivétellel – személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
A törvény megteremti a jogszabályi lehetőségét a munkavédelmi bírságok adatvédelmi szabályoknak megfelelő nyilvánosságra hozatalának. A jogerős és végrehajtandó bírsághatározatok ténye alapul szolgál a más jogszabályokban biztosított támogatások feltételei vizsgálatához, ugyanis támogatást kizáró tény lehet a meghatározott időn belül jogerősen kiszabott munkavédelmi bírság.
A munkavédelemmel kapcsolatos eljárások során az adatok védelmét az adatvédelemmel kapcsolatos szabályok szerint kell megoldani.
