Munkaadók az Unióban

A csatlakozás után a hazai munkaadói szervezeteknek nem volt idegen terep az Európai Unió, hiszen többük ápolt már évekkel korábban is nemzetközi kapcsolatokat, kötődött valamely uniós társszervezethez. A munkáltatói érdekvédők 2004 májusa előtt aktív részesei voltak az integrációs folyamatnak.

Képviselet Brüsszelben

Az EU bizottságaiban zajló munka nem ugyanazt jelenti az egyes szervezetek számára, hiszen míg a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) és az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) önálló irodája, illetve delegáltja van Brüsszelben, más munkaadói szervezetek kiutazó vezetőkkel, szakemberekkel képviseltetik magukat a testületekben.

A jelentősebb anyagi bázissal rendelkező MGYOSZ még a csatlakozás előtt, 2001-ben kezdte meg uniós felkészülési stratégiájának megvalósítását, s 2004 óta önálló képviselettel is rendelkezik Brüsszelben – tájékoztatott Lótos Adrienn irodavezető. Ugyanakkor az IPOSZ számára az 1994-98 között regnáló kormány engedélyezte, hogy megnevezze Brüsszelben "tiszteletbeli IPOSZ kereskedelmi konzulját" – mondta Kassai Róbert alelnök, aki a Kézműves- Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetségének (UEAPME) is alelnöke. A megbízással egyidejűleg az IPOSZ irodát is létesített az EU központjában, amely azóta is működik.

A STRATOSZ az EU bővítése előtt, már 1994-ben tagja lett a Közszolgáltató Vállalkozások Európai Központjának (CEEP), s azt követően is kizárólagos joggal képviseli e szervezetben a munkaadókat, elsősorban a közszolgálati szférát – mondta Csuport Antal ügyvezető igazgató. A STRATOSZ nemzetközi társelnöke révén ugyancsak vezető tisztséget visel az EU vasúti egyesülésében, illetve a vasúti fuvarozás más intézményeiben.

Napi egyeztetés

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (KISOSZ) önálló, saját irodát és munkatársat nem tud fenntartani az EU központjában. Antalffy Gábor, a szervezet ügyvezető elnöke elmondta: van viszont olyan állandó brüsszeli munkatárs, akivel a napi kérdésekben egyeztetni tudnak. Így értesülnek mindazon kezdeményezésekről, szakmai egyeztetésekről, amelyek érinthetik a KISOSZ tagságát alkotó, jellemzően a kereskedelem és a vendéglátás területén tevékenykedő családi jellegű kis- és középvállalkozásokat.

Az anyagi eszközök szűkössége az Agrár Munkaadói Szövetségnél (AMSZ) is korlátozza a kiterjedtebb nemzetközi kapcsolatokat. A szerényebb lehetőségeket azonban – például – az internet előnyeivel próbálják ellensúlyozni – mondta Szabadkai Antal főtitkár.

A nehézségek ellenére a magyar munkáltatói szervezetek vezetői és szakértői nemcsak a bizottsági munkában aktívak, de – szakmai kérdésekben – szívesen segítik a magyar EP-képviselőket is. Az MGYOSZ például rendszeresen tájékoztatást ad állásfoglalásairól, melyeket önállóan vagy európai, illetve kelet-közép-európai társszervezeteivel készít Magyarország, illetve a régió számára fontos horderejű kérdésekben. Erre jó példa a szomszédos Ausztria, Szlovénia, Szlovákia és Csehország munkaadóival történő rendszeres együttműködés, amely keretében egységes lobbidokumentumban álltak ki 2006-ban az európai szolgáltatási piac megnyitása, a szabad munkaerő-áramlás, valamint a transzeurópai hálózatok fejlesztésének sürgetése mellett.

Közösen a társszervekkel

Az MGYOSZ az Európai Ipari és Munkaadói Szövetség (UNICE) tagjaként állandó résztvevője az EU szociális partnerek konzultációinak. Ebben ugyancsak részt vesz a CEEP, amelynek a STRATOSZ a magyar tagja – hangsúlyozta Csuport Antal.

A magyar gyáriparos szervezet ott van a szociális és az ipari ügyek, valamint a belső piac bizottsága ülésein, s az MGYOSZ-iroda vezetője az UNICE melletti állandó képviselőként kéthetente részt vesz a szervezet mindennapi munkáját befolyásoló egyeztetéseken és a főtitkári-elnöki tanácskozások előkészítésében. Lótos Adrienn a szolgáltatással, a hulladékhasznosítással, az internetes műsorszórással, illetve a munkaidővel és a transzeurópai hálózatokkal összefüggő irányelveket emelte ki, amelyek véleményezésében ugyancsak részt vett az MGYOSZ tavaly.

Az irodavezető kiemelte: a 2005-ös UNICE-tagság kezdete óta először tavaly élénkült meg a tagszervezetek körében az érdeklődés az UNICE egyes szakmai bizottságaiban zajló munka iránt. Ugyanakkor a napi együttműködést nehezíti, hogy még mindig nagy gondot okoz a szakértők magas szintű angolnyelv-tudásának hiánya és az utazási költségek előteremtése. Emiatt gyakorta e-mailen, írásban történik a véleménycsere és a konzultáció. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy az MGYOSZ-t alkotó ágazati szövetségek mintegy fele tagja az adott ágazatot Brüsszelben képviselő európai szervezeteknek is.

Az MGYOSZ brüsszeli irodájának az idén is kiemelt feladata, hogy támogassa és segítse az üzleti élet szereplőinek érdekmegjelenítését Brüsszelben. Emellett folyamatosan bővítik kapcsolataikat az európai intézmények tisztségviselőivel, európai parlamenti képviselőkkel és a szakmai szervezetekkel. Miként tovább folytatják az elmúlt években megkezdett és sikeres képzéseket is.

Az MGYOSZ képviseletében dr. Vadász Péter, a szervezet társelnöke az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság megválasztott tanácsosa 2006-2009-ben. E minőségében a szállítási, infrastrukturális, valamint szociális munkabizottság tagja. A brüsszeli szakzsargonban "ECOSOC"-ként nevezett testület a szociális, a gazdasági és a civil szférát megtestesítő legfőbb konzultatív intézmény.

Felkészülés a változásokra

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) - amely tagja a Vállalkozók Nemzetközi Szervezetének (IOE) és az Európai Kereskedelmi Munkaadói Szövetségnek (Eurocommerce) – a csatlakozás előtt megkezdte felkészülését az új helyzetre. Munkatársai különböző felkészítőkön vettek részt, hogy megismerjék az Európai Unió felépítését, működését, döntéshozó mechanizmusát és az érdekérvényesítési lehetőségeket – tájékoztatott a VOSZ illetékese.

A szervezet a csatlakozás után – kétoldalú kapcsolatait is felhasználva – folyamatosan tájékoztatta és tájékoztatja tagságát a várható fontosabb változásokról. A VOSZ szakemberei folyamatosan és tevékenyen részt vesznek a különböző bizottságok és az Európai Szociális Alap (ESF) munkájában. Az Eurocommerce – amely a legjelentősebb európai kereskedelmi munkaadói szövetség – kereskedelmi témákban az EU konzultációs partnere. A VOSZ vezetőit az Eurocommerce Igazgató Tanácsa és a Steereing Bizottság is a tagjai közé választotta.

A VOSZ Kereskedelmi és Szolgáltató Szekciójának munkatársai folyamatosan és tevékenyen részt vesznek a különféle a bizottságok munkájában, mint például a Kis- és Közepes Vállalkozások Bizottságában, a Szociális Bizottságban és a társadalmi párbeszéd alakításában. Az új szolgáltatási irányelv kidolgozása és formálása során folyamatos konzultáció alakult ki a VOSZ Kereskedelmi Szekciója és az Eurocommerce között. A VOSZ számára meghatározó, hogy a tagságát érintő irányelvek kidolgozásában részt vegyen s véleményt nyilvánítson, így juttatva érvényre tagságának érdekeit. Ehhez nyújtanak segítséget az EU parlamenti képviselői és az egyéb brüsszeli kapcsolatok.

A munkáltatói szervezet ugyancsak részt vett az újonnan csatlakozó Bulgária munkaadóinak uniós felkészítésében, a Bulgarian Business Network Association szervezésében. A VOSZ képviselője Szófiában előadást tartott a magyar csatlakozás sikereiről és nehézségeiről, s igyekezett átadni a "legjobb gyakorlat" (best practice) tapasztalatait.

A STRATOSZ – a fent említetteken túl – ügyvezető igazgatója által képviseli a magyar munkaadókat a dublini székhelyű, a munka- és életkörülmények javítása céljából létrehozott európai alapítványban. Csuport Antal elmondta: a STRATOSZ az MGYOSZ delegáltjával közösen képviseli a magyar munkáltatókat két további, kiemelt uniós intézményben: az Európai Szociális Alapban és a Migrációs Bizottságban.

A szervezet képviselői az elmúlt években részt vettek a Nemzetközi Közúti Fuvarozók Egyesülésének (IRU) kétévenként sorra kerülő kongresszusán. Emellett a STRATOSZ ügyvezetője - az MGYOSZ, a KISOSZ és a MOSZ delegáltjaival együtt – az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban tevékenykedik. E testületben – a közszolgáltatást érintően – az EU közlekedési Fehér Könyvének végrehajtásában, a szükséges módosítások kezdeményezésében, illetve a postai szolgáltatások liberalizálását célzó direktíva kidolgozásában, alkalmazásában vállalnak szerepet.

Az idei évben - mondta Csuport Antal – nemzetközi tevékenységüket tovább szélesítik. Azokon a konferenciákon is részt vesznek, amelyek túlmutatnak a közvetlen európai érdekeken. Szándékuk, hogy minél több tapasztalatot szerezzenek a közszolgáltató szféra várható liberalizációjához, privatizációjához.

Előtérben a kkv-k érdekei

A mikro-, kis- és középvállalkozásokat (kkv) megjelenítő szervezetek közül a KISOSZ, az IPOSZ és a Magyar Iparszövetség (OKISZ) közösen, ugyanabban a nemzetközi szervezetben, a Kézműves- Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetségében (UEAPME) képviseli a magyar érdekeket. A három érdekképviselet korrekt együttműködést alakított ki, amitől azt várják - fogalmazott Tokár István, az OKISZ elnöke –, hogy erejük egyesítésével jobb eredményeket érjenek el. Az IPOSZ, a KISOSZ és az OKISZ összehangolt, előre egyeztetett álláspontjaival, egyhangú képviseletével jelentősebb, úgynevezett "kritikus tömeget" képviselhet majd Brüsszelben.

A KISOSZ az EU-ban a szakmai területen, illetve az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldalának képviseletében van jelen – mondta Antalffy Gábor, aki úgy véli: a hatékonyabb érdekérvényesítésért szükség van a társtagszervezetekkel történő egyeztetésre és az ésszerű munkamegosztásra. Örvendetes, hogy a KISOSZ - nemzetközi igazgatója által, az OÉT munkaadói oldalának másik három képviselővel együtt – jelen van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban.

A KISOSZ-nál úgy vélik, a bizottsági munka mellett arra is szükség van, hogy a szervezet vezetői, illetve vezető testületeinek tagjai minél jobban megismerjék az EU munkáját. Ezért tavaly 18 tagjuknak szerveztek szakmai programot Brüsszelben. Ennek keretében megismerhették az Európai Parlament működését, illetve részt vettek bizottsági és szekcióülésen is. A látogatás alkalmat teremtett arra is, hogy az UEAPME tagjainak bemutassák a KISOSZ magyarországi munkáját és törekvéseit.

Kassai Róbert, az IPOSZ alelnöke szerint az a tény, hogy az ipartestület tagja a Kézműves- Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetségének, azt is jelenti, hogy kapcsolatot tarthatnak az EU legfelsőbb vezetésével. Ekképpen nyílt mód arra, hogy 2005-ben és 2006-ban találkozzanak Günter Verheugennel, az EU Bizottság alelnökével, a vállalkozásokért és az ipari ügyekért felelős biztossal. A tavalyi megbeszélésen kitüntetett téma volt – mások mellett – az adminisztrációs terhek csökkentése, az újonnan belépett országok számára az árnyaltabb gazdaságpolitika kialakítása, illetve a lisszaboni célok elérését szolgáló intézkedések megtárgyalása.

Az uniós kapcsolatokhoz tartozik – mondta az alelnök –, hogy a visegrádi országok hasonló munkaadói szervezeteivel – jóllehet, korábban is voltak egyeztetések - szorosabb viszonyt ápoljanak. Ennek jegyében egyeztetik elképzeléseiket, mindezt az IPOSZ kezdeményezésére. Az utolsó megbeszélésen abban állapodtak meg, hogy a kisvállalkozások gazdasági érdekeit közösen képviselik Brüsszelben, illetve a négy ország érintett munkaadói szervezetei rendszeresen egyeztetnek. Az IPOSZ a leghatározottabban azt az álláspontot képviseli, hogy az EU versenyegyenlőségről szóló alapelvét tiszteletben kell tartani, ám ehhez először az esélyegyenlőséget kell megteremteni. Vagyis a felzárkóztatást.

Pályázati információk

Azt követően, hogy a Magyar Iparszövetség 2006 augusztusától az UEAPME teljes jogú tagjává vált, lehetővé tették, hogy az OKISZ tagsága időben és megfelelő információkat kapjon az EU-ban zajló, a magyar kkv-ket érintő munkáról. Megszervezték, hogy a Brüsszelből érkező idegen nyelvű információtömeg közérthető magyar nyelven eljusson a tagsághoz.

Az OKISZ az első teljes évét az UEAPME-ben azzal az elhatározással kezdi, hogy az IPOSZ-szal és a KISOSZ-szal a hazai kkv-k számára előnyös álláspontot képviseljen. A "nagy elhatározás" okát Tokár István azzal magyarázza, hogy sokszor csupán a nagyvállalatok szempontjait érvényesítő döntések, állásfoglalások születtek, születnek. Emiatt is jelentőségteles a magyar erők egyesítése. A gyakorlati munkában nagy hangsúlyt kell helyezni a pályázati lehetőségek és az ezekkel kapcsolatos információk felkutatására.

A kisiparosokat, kiskereskedőket és a kézműveseket képviselő szervezetek számára az idei év is sok feladatot tartogat. Antalffy Gábor szerint a KISOSZ számára elemi érdek, hogy az EU intézményeiben végzett munka mellett – tapasztalatszerzés céljából - más uniós országok szakmai szervezeteivel együttműködve éljenek a kétoldalú kapcsolatokból fakadó előnyökkel és lehetőségekkel. Ugyanakkor a korábban kialakított együttműködési formákat bővíteni kívánják az UEAPME-tagok körében.

Néhány konkrét téma is van, amelyben a KISOSZ szeretné megismerni az uniós tagországok nemzeti szabályozását és gyakorlatát, s néhány esetben az UEAPME-n belül javaslattal kíván élni. Ezek sorába tartozik – mások mellett – az önfoglalkoztató vállalkozói kategória és a rájuk vonatkozó leegyszerűsített szabályozás meghatározása a működésben és a közteherviselésben. Hasonlóan aktuális az egyéni vállalkozó jogi helyzete, valamint az alkalmazottat foglalkoztató családi jellegű társas vállalkozások szabályozása. A KISOSZ-nál úgy vélik, pozitív diszkriminációra lenne szükség, ami révén egyszerűbbé válna e vállalkozói kör adminisztrációja. Uniós szinten is foglalkozni kívánnak a kisvállalkozói adózás és közteherviselés kérdéseivel, s szeretnék megismerni, hogy más országokban miként könnyítik meg a családi vállalkozások beindítását, működését.

A kiskereskedők fennmaradása érdekében a KISOSZ vizsgálni kívánja az egyes uniós országok nemzeti, a globalizáció ellen védő szabályozását és gyakorlatát, valamint a kisboltok megmentésére irányuló programokat. E tapasztalatokat a kereskedelmi törvény módosításához kapcsolódó javaslatok kidolgozásában, illetve a végrehajtási utasítások módosítása során kívánják hasznosítani.

Védelem a globalizáció ellen

Az idei év feladata lesz az is, hogy a KISOSZ megnyerje uniós partnereit annak érdekében, hogy tegyenek lépéseket az élelmiszer-biztonság és az élelmiszer-higiénia területén. Ezt Antalffy Gábor az elmúlt időszak élelmiszer-biztonságot érintő botrányai miatt tartja kikerülhetetlennek, ezért e témában kezdeményezően fog fellépni.

Az IPOSZ-nak – vélik a szervezet vezetői – az esélyegyenlőségért kell sokat tenni. E célból 13 pontban fogalmazták meg azt a feltételrendszert, amelynek révén az uniós forrásokhoz nemcsak a nagyobb cégek, hanem a kisebb vállalkozások is hozzájuthatnának – közölte Kassai Róbert. Elképzeléseiket a magyar kormány is ismeri, s nagyrészt támogatja. Ám a feltételek némelyike az EU-t is érinti, így a szervezet uniós munkáját is meghatározza. Az IPOSZ-ban remélik, hogy javaslataik meghallgatásra találnak, hiszen az idén ismét találkozót terveznek Günter Verheugennel, illetve részt vesznek a Stuttgartban rendezendő uniós kisvállalkozói konferencián – és más rendezvényeken is –, ahol e célokat képviselni tudják. Emellett a V4 országok szervezeteivel két találkozóra is sor kerül az idén, ahol e témát szintén érintik majd.

Az IPOSZ szeretne fellépni annak érdekében is, hogy az EU által engedélyezett vissza nem térítendő támogatások újra beépüljenek a magyarországi finanszírozási gyakorlatba. Ugyanakkor segíteni szeretnék Románia és Bulgária hasonló szakmai szervezeteinek uniós beilleszkedését is.

Tokár István, az OKISZ elnöke a nemzetközi szervezetbe való bekapcsolódást nevezte az idei év fő feladatának. Az UEAPME bizottsági munkájában való részvétel menetét tájékozódás után alakítják ki. Számításaik szerint 2007-ben – pénzügyi lehetőségeik alapján - nyolc bizottsági ülésen tudnak részt venni. A négy elnökségi ülésen is képviseltetik magukat, és a két általános közgyűlésen is "illik ott lenni".

Önálló javaslatok

A fogyasztási szövetkezeteket az EU-ban képviselő ÁFEOSZ a szakértői által vesz részt a munkában – tájékoztatott Zs. Szőke Zoltán, a szervezet alelnöke. Tavaly általában kéthetente utaztak főképp Brüsszelbe, de Manchesterben és Moszkvában is jártak szakbizottsági üléseken. Az ÁFEOSZ szakértői részt vettek – mások mellett – az uniós országok munkaerőpiacainak teljes megnyitásáról zajló tárgyalásokon, a szolgáltatások szabad áramlásával kapcsolatos egyeztetéseken, s bekapcsolódtak az újonnan csatlakozott országokra kiterjedő, a társadalmi párbeszéd erősítéséről szóló munkába. Ezenkívül véleményeztek több, uniós szabályozási javaslatot is.

Az idei teendők között lesz a szövetkezetek versenyképességének javítása és az együttműködés bővítése európai szinten, illetve részt vesznek a Lisszaboni Stratégia megvalósításában. Ezen belül a foglalkoztatottság növelését és a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát feszegető konzultációkban képviseltetik magukat. Az ÁFEOSZ - tervek szerint – a vállalati szociális felelősség és a versenyképesség témájában fogalmaz meg önálló javaslatot.

Az Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) – illetve annak elnöke, Nagy Tamás – az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalának tagjaként részt vesz az EU Gazdasági és Szociális Bizottságának munkájában – közölte Filipsz László. A MOSZ titkára hozzátette: az európai mezőgazdasági szervezeteknek a MOSZ mellett még három másik magyar tagszervezetük van, amelyek egymás között egyeztetve küldenek szakértőket a bizottságokba.

Az Agrár Munkaadói Szövetség póttagként vesz részt az EU Munkaerő Szabad Áramlása Tanácsadó Bizottságában – mondta Szabadkai Antal, a szervezet főtitkára. Emellett - főként a szűkös anyagi lehetőségek miatt – e-mail kapcsolatot tartanak a brüsszeli Irish Business Bureau munkatársaival, akik rendszeresen tájékoztatják az AMSZ-t az EU munkaadókat érintő kezdeményezéseiről. Az uniós együttműködésen túl az AMSZ osztrák, Benelux, skandináv és német agrárszervezetekkel, valamint az Európai Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségével (COGECA) is ápol kétoldalú kapcsolatokat.

Szabadkai Antal kifejtette: az AMSZ – az esetek zömében – a hazai szervezetekkel egyeztetett álláspontot képvisel az uniós és más nemzetközi fórumokon is. Tavaly a konvergenciaprogram, illetve az uniós források 2007-2013 közötti fogadásának előkészítése állt a programjuk középpontjában; részt vettek az Új Magyarország Fejlesztési Terv (NFT II.) elkészítésében, és szerepet vállaltak a román, illetve a bolgár csatlakozás várható munkaügyi hatásaira való felkészülésben is.

Képzés, érdekvédelem

Az idei évet határozott elképzelésekkel kezdik az agrárszervezetek is. A MOSZ szándéka, hogy a nemzetközi testületekben is lépéseket tegyen a szakképzés továbbfejlesztéséért. E célból – az EUROPASS mintájára – sürgetik az egységes ágazati képzési igazolvány, az AGRIPASS bevezetését. Ugyanakkor közreműködnek az elszigetelt helyen dolgozók biztonságát szolgáló ajánlások kimunkálásában. Képviselőjük ott lesz azon a szemináriumon, amelyen a más tagállamokból érkező mezőgazdasági szezonális munkavállalók helyzetéről tanácskoznak.

Az AMSZ kiemelten kezeli az NFT II. sikeres indítását, illetve a mezőgazdaságot érintő munka-egészségügyi és -biztonsági kérdéseket. A szervezet önálló előterjesztést, illetve felszólalást viszonylag ritkán és csak nagyon indokolt esetekben tesz. Inkább azt tartják célszerűnek – mondta Szabadkai Antal –, hogy a hazai agrár és más uniós munkaadói érdekképviseletekkel közös javaslatot, állásfoglalást fogalmaznak meg a kkv-szektorral és az Unió agrárfinanszírozási rendjével kapcsolatban.