×

Regionális munkaügyi tanácsok

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 106. számában (2007. január 15.)
Hosszú "előélet" után, 2006. december 11-én elfogadta az Országgyűlés a munka világát érintő legfontosabb (foglalkoztatáspolitikai, szakképzési, társadalmi párbeszédet érintő) törvényeket, illetve a korábbiak módosítását. A foglalkoztatáspolitikai törvény korrekciója rendelkezik – mások mellett – a munkaügyi tanácsok regionális szintre helyezéséről. A jogszabály meglehetősen későn született ahhoz, hogy az érintetteknek elég idejük legyen a felkészülésre.

A munka világát érintő törvények módosítására régóta várnak a szociális partnerek. A legtöbb előterjesztés az előző kormányciklusban született, de elfogadásukra már nem jutott idő. A múlt év végi "hajrában" végre napirendre kerültek, s 2007. január 1-jén hatályba léptek.

Szervezeti váltás

A közigazgatás regionális átszervezésére tett kormányzati erőfeszítések – kétharmados törvényről lévén szó – elbuktak a parlamentben, így egyedi törvénymódosításokkal kívánja a kormány átalakítani az eddigi megyei szervezeteket. Ez érvényes a foglalkoztatási-munkaügyi szerveződésekre is, amelyek ugyancsak regionális szintre kerültek.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (röviden: foglalkoztatási törvény) 2006. december 11-én elfogadott módosítása kimondja: "az állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén a foglalkoztatási és a munkaerő-piaci képzési, valamint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációját elősegítő támogatásokkal kapcsolatos érdekegyeztetés ellátására a munkaadók, a munkavállalók, valamint az önkormányzatok képviseletét ellátó tagokból álló testületként helyi munkaügyi tanács alakul". (Ennek előzményeként a kormány 2006. december 6-án döntött arról, hogy a szociális és munkaügyi miniszter 2007. január 1-jéig előkészíti az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaügyi központjainak regionális szintű megszervezését.)

Döntés a támogatásokról

A "helyi" megjelölés tehát ez esetben régiót jelent, a tanácsban – afféle kis érdekegyeztető fórumban – helyet kapnak a régiót alkotó megyei közgyűlések, megyei városok képviselői, továbbá az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) képviselettel rendelkező munkaadói, illetve munkavállalói szervezetek delegáltjai is.

A testület tagjait az állami foglalkoztatási szerv vezetője nevezi ki a munkaügyi tanács megbízatásának lejártáig (négy évig) tartó időszakra, illetve ő hív(hat)ja vissza őket. Az önkormányzati oldal tagjait a megyei (fővárosi) közgyűlés(ek), valamint a megyei jogú város(ok) képviselő-testülete választja, illetve hívja vissza. (Öt régióban a megyeszékhelyen kívül is van megyei jogú város.) Az önkormányzati "csapat" tehát régiónként 6-7 képviselőből állhat, míg a szociális partnerek esetében – jelenleg – 6 főt delegálhat a munkavállalói, 9-et pedig a munkaadói oldal.

Az Országos Érdekegyeztetési Tanács soros elnöke legutóbb a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) volt, ezért elsőként Horváth Gábor főtitkárt kérdeztük a felkészülésről és a teendőkről. A döntés megszületett, már csak a "hogyan" a kérdés – mondta. És persze az idő, mert az igencsak kevés: január végéig címenként (munkahelymegőrzés, mobilitás stb.) dönteni kellene a regionális munkaerő-piaci támogatásokról; a forrásokat tervezni kellene. Kérdés, hogy az új szervezet képes lesz-e ilyen rövid idő alatt a megfelelő háttéranyagokat elkészíteni, hiszen itt uniós és hazai tízmilliárdok sorsáról kell dönteni – adott hangot kételyeinek Horváth Gábor.

A szociális partnereknek a források elosztásába nincs túl nagy beleszólásuk, csak véleményezési joguk lesz. Ami a delegálást illeti: erre minden, az OÉT-ben részt vevő munkaadói és munkavállalói érdekképviseletnek joga van, de nem mindegyiknek alakult még ki a regionális szervezete.

A delegáltakat a szervezetek autentikus fóruma küldi a testületbe, de ehhez át kell alakítani a grémiumokat, összehívni a döntéshozókat s megfelelő mandátumot adni a küldötteknek. A MOSZ már kiadott egy alapszabálymintát, amely a megyei szervezetek önállóságát nem csorbítja. Célja, hogy létrehozzanak egy regionális fórumot, amely delegátust küldhet a munkaügyi tanácsba, joga van őt beszámoltatni, egyben kapcsolatot teremt a regionális fejlesztési tanáccsal.

 

A szaktárca számít a tanácsok véleményére

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SzMM) szakállamtitkára, Herczog László elmondta: a decentralizált alappal kapcsolatban a szociális partnereknek véleményezési joguk van, a közpénz elköltéséért ugyanis – az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint – csak a foglalkoztatáspolitikát felügyelő kormányzat vállalhat felelősséget.

A munkaügyi tanácsok véleményét azonban a szakminisztérium igyekszik figyelembe venni. A regionális munkaügyi tanácsok kialakításával az a cél, hogy megszüntessenek sok – eddigi – párhuzamosságot, s bíznak benne, hogy sikeres együttműködés alakulhat ki a regionális, sőt, a kistérségi fejlesztési tanácsokkal is.

Közös érdekek

A Kis- és Középvállalkozók Szövetsége (KÉSZ) mind a négy tagszervezetének vezetője jelezte: nélkülük nem működhetnek a regionális munkaügyi tanácsok. Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) főtitkára, Zs. Szőke Zoltán szerint eddig minden megyében jelen volt egy-egy képviselőjük – most régiónként lesz egy-egy.

Minthogy eddig megyei rendszerben működtek, ez gondot is okozhat, annál is inkább, mivel az ÁFEOSZ régiós működése (országosan öt) eddig más felépítésű volt. A KÉSZ mindazonáltal igyekszik közös elképzelést kialakítani az uniós és a hazai munkahelyteremtő és -megőrző források régiós szintű elosztásában, és igyekeznek együttműködni a regionális fejlesztési tanácsokkal is a források célszerű elosztása érdekében. A főtitkár úgy véli: az országos szintű egyeztetés továbbra sem nélkülözhető, hiszen léteznek közös munkaadói érdekek, s ezek nem függnek a vállalkozás nagyságától.

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke, Antalffy Gábor a regionális átképző központok és a regionális fejlesztési tanácsok átalakulásának fontosságára, az ezekkel való kapcsolatok kiépítésére helyezné a fő hangsúlyt.

Elnökségi ajánlás

Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke, Szűcs György emlékeztetett rá, hogy az IPOSZ 2002-től kezdve kiépítette a maga regionális fejlesztő tanácsait. Tanácskozási joggal részt vesznek az e célra létrehozott testületekben, emellett a KÉSZ mind a négy tagja aktívan bekapcsolódott és bekacsolódik a kistérségi tanácsok munkájába.

A következő hétéves program megvalósításának szintén fontos feltétele, hogy továbbra is ott legyenek - tette hozzá. A munkaügyi tanácsok regionális átszervezésével kapcsolatban elmondta: eddig megyénként egy-egy taggal képviseltették magukat, most regionálisan egy-eggyel, ezért alaposan meg kell fontolni, ki hol a legerősebb, vagyis melyik szervezetük hol képviseltesse magát. Erről regionális szinten döntenek, de országos (elnökségi) ajánlás alapján.

Az IPOSZ eddig is képviseltette magát mind a megyei munkaügyi, mind a kistérségi és a regionális fejlesztési tanácsokban. Az általuk képviselt mikro- és kisvállalkozások számára az a legfontosabb, hogy olyan pályázatokat írjanak ki, amelyek alkalmasak az általuk döntőnek tartott hármas cél megvalósítására: a gazdaságfejlesztésre, a képzés/szakképzés javítására és a foglalkoztatás bővítésére. A munkát a kistérségekben kezdték el, innen indultak a megyék és a régiók felé, s szeretnének minél sikeresebben részt venni a regionális operatív programokban.

Építkezés – alulról

A Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke, Vadász György szerint a szövetség kezdettől fogva támogatja a közigazgatási reformot, ezen belül a regionális szerveződést, mivel ez – a helyi érdekekkel olykor szembefordulva – szükségessé teszi az együttműködést.

A KÉSZ álláspontja szerint a szektor helyzetének javítása kiemelt feladat, s az újonnan megalakuló munkaügyi tanácsok működése nem képzelhető el a részvételük nélkül. Fontos az alulról történő építkezés, hogy ne maradjon ki senki. Az, hogy csak véleményezési joguk van, nem jelenti azt, hogy nem lehetnek kezdeményezők, a lényeg az, hogy a vállalkozók álláspontja kapjon megfelelő figyelmet.

Az OKISZ-nak több mint ezer tagszervezete van, így a kkv-szektor meghatározó érdek-képviseleti szervezetének (és munkaadójának) tekinthető. Ezt a jövőben a fejlesztési tanácsok munkájában is szeretnék érvényre juttatni, s ennek érdekében 2006 végére létrehozták mind a hét régióban a regionális iparszövetséget, amely megfelelő partnere lehet a fejlesztési tanácsoknak. Ekképpen – remények szerint - eredményesen lehet pályázni a térségi fejlesztési programokra.

Érdemes bekapcsolódni

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc szintén hangsúlyozta, hogy a VOSZ támogatja a regionalitást, s hozzáértő szakértőivel jelen lesz minden régióban.

Fontosnak tartják, hogy jó kapcsolatokat építsenek ki az önkormányzatokkal, elsősorban azért, hogy a képzés/szakképzés/továbbképzés összhangba kerüljön az adott térség tervezett beruházásaival. A kompetenciákat illetően az együttdöntési jognak jobban örültek volna, de a kapott lehetőségeket így is érdemes kihasználni konzultációkra, szakmai vitákra. Az uniós források felhasználására is elsősorban képzési-szakképzési oldalról tekintenek: a VOSZ-nak van saját oktatási-szakképzési szekciója, és együttműködnek a kereskedelmi és iparkamarával.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) szakértője, Recska Endre elmondta: a munkaügyi tanácsokba történő delegálásról a helyi szervezetek döntenek majd, a javaslattételt felhívásban és főtitkári értekezleteken is segítik.

 

Regionális munkaügyi központok

A kormány döntése szerint a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (RMK) székhelye Szombathely, a közép-dunántúlié Székesfehérvár, a dél-dunántúlié Pécs, a dél-alföldié Békéscsaba, az észak-alföldié Nyíregyháza, az észak-magyarországié Miskolc, a közép-magyarországi székhelye pedig Budapest.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. január 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem