A legfőbb érték az ember

A Hewitt Humán Tanácsadó Kft. vizsgálódásába minden eddiginél több, 123 cég kapcsolódott be önszántából, a kérdőíveket csaknem 24 ezren töltötték ki. A nagyvállalatok, illetve a kis- és középvállalkozások kategóriájában összesen tízen nyerték el a Legjobb Munkahely címet.

A kérdések sorában előkelő helyet foglaltak el azok, amelyek a dolgozóknak a munkahelyi szervezetben elfoglalt helyére, szerepére vonatkoztak. Különösen fontosnak ítélték ezt a felmérés vezetői, korábbi tapasztalatok szerint ugyanis a magyar munkavállalók viszonylag kis hányada, 38 százaléka érzi úgy, hogy a vezetők "a legértékesebb" erőforrásnak tekintik őket, minden ötödik pedig kifejezetten elégedetlen a megbecsülésével. Ezzel szemben a felmérésből most az derült ki, hogy a legjobbnak bizonyult vállalatoknál az arány alaposan eltér az átlagostól, és eléri a 67 százalékot.

Elkötelezettség a cég iránt

Hasonló eredmény jött ki egy másik kérdés kapcsán. Arra a kérdésre, hogy a vezetők az üzleti szempontok mellett figyelembe veszik-e dolgozóik érdekeit a döntéseknél, a legjobb vállalatoknál 74 százalék válaszolt igennel, szemben az átlagos cégeknél korábban nyert 40 százalékkal.

A Hewitt kutatói szerint a legjobbak – és nem csupán a győztesek – példái ismét igazolják azt a tételt, hogy a munkavállalók megbecsülése közvetlen hatással van motivációjukra, munkahelyük iránti elkötelezettségükre, és ez kihat a vállalat egészére, versenyképességére, piaci eredményeire. Ezeknek a humán tényezőknek különös jelentősége van napjainkban, a gazdaságot is érintő megszorító intézkedések idején, amikor mindennél nagyobb szerep jut a vezetők és a dolgozók közös teherviselésének. A válaszok ugyanis arról tanúskodnak, hogy a munkavállalók a bevételek csökkenése mellett kiadásaik növekedésére és meglévő munkahelyük felértékelődésére számítanak, és a felsővezetők sem szemlélik túlzott derűlátással a következő éveket.

A megkérdezett felsővezetőknek 65 százaléka ugyan nem valószínűsít cégénél 3-5 éven belül nagyobb leépítéseket, de minden negyedik számol ezzel egy-két éven belül. "Égető" probléma lehet tehát a dolgozók motiválása, és az, hogy miként tudják a vállalathoz kötni, nagyobb teljesítményre serkenteni munkatársaikat akár pénz nélkül is. E tényezők között bizonyosan előkelő helyet foglal majd el az elkötelezettség erősítése a munkahely iránt.

Elismerés kontra javadalmazás

A bérezésnek mindig fontos hely jut a dolgozói elégedettségi vizsgálatokban, és a legjobb munkahelyek sem tekinthetnek el ettől, ezt bizonyította az idei felmérés. A válaszokból ugyan, a korábbi évekhez hasonlóan, ezúttal is kiderült, hogy a dolgozók megbecsülésüket, a jó munkahelyi légkört a pénznél előbbre helyezik a sorban, másrészt azonban ismét szóvá tették az anyagi elismerés és a teljesítmény közötti összhang hiányát. A munkavállalók 35 százaléka vélte úgy, hogy több, jobb és eredményesebb munkája nincs hatással a fizetésére.

Az anyagi elismerés más összefüggésekben a felsővezetőknél is téma. Javadalmazásuk mértékével általában elégedettek, mi több, 70 százalékuk úgy érzi, hogy jelenlegi fizetése lehetőséget ad számára, hogy elképzeléseinek megfelelő életszínvonalon élhessen. Az ár azonban nem csekély. A felmérés szerint egy átlagos felsővezető hetente átlag több mint 53 órát dolgozik, ami azt jelenti, hogy naponta csaknem 11 órát tölt munkával. Nem ritka – 15 százalék – körükben a 60 órás munkahét sem.

A korábbiakhoz hasonlóan az idei felmérésben is jól szerepeltek a nagy részben a szellemi tőkére alapozó IT-vállalatok, kettő is bekerült a legjobb öt közé, és a többiek is a teljes lista első harmadába jutottak.. A tudás mindinkább hozzájárul más ágazatokban is a nagyobb teljesítményhez és az elismertséghez, ezt jelzi az építőipar, az energiaipar és a gyógyszeripar képviselőinek Legjobb Munkahely címe.