×

Vezető tisztségviselők

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. október 13.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 103. számában (2006. október 13.)
A gazdasági társaságokra vonatkozó, túlnyomórészt 2006. július 1-jétől hatályba lépő, új szabályozást bevezető jogszabály, a 2006. évi IV. törvény (új Gt.) több ponton állítja az ellenkezőjét annak, amit a korábbi Gt. tartalmazott. Az újdonságok közé tartozik, hogy a vezető tisztségviselők ilyen minőségükben munkaviszonyt nem létesíthetnek.

A korábbi szabály úgy szólt, hogy amennyiben a vezető tisztséget e személyek nem munkaviszony keretében látják el, a jogviszonyra mögöttes jogként a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai az irányadók. A régi Gt. megfogalmazása látszólag mindkét megoldást egyenértékűnek ítélte, a felekre bízva azt, hogy a tisztség betöltésére munkaszerződést kötnek (vagy adott esetben már a társaság alkalmazásában álló munkavállalók munkaszerződésében meghatározott munkakört módosítják), megbízási szerződést kötnek, vagy egyszerűen megválasztják (illetve a társasági szerződésben kinevezik) a vezető tisztségviselőket, tekintve, hogy bármely esetben a vezető tisztségviselői jogviszony, megbízás a választással és annak elfogadásával jött létre a korábbi szabályok értelmében – és a jelenleg hatályos törvény szerint is.

Az új Gt. kommentárja azonban kiemeli, hogy a mostani megszorító szabály egy régóta húzódó elméleti és gyakorlati vitára tett pontot azáltal, hogy kijelenti: vezető tisztségviselő ezen megbízatását munkaviszonyban nem láthatja el. A munkaviszony olyan sajátos jelleggel bír más – polgári jogi – jogviszonyokhoz képest, hogy már a szabályt bevezető 1988-as Gt. kommentárja is megemlíti, hogy az egyenlőtlenségek tompítása érdekében szükség volt például a vezető tisztségviselők felelősségét egységes szabályként a Gt.-ben rendezni. A jogalkotó 2006-ban ennél még egy fokkal tovább is ment, bevezetve mintegy az ún. "társasági jogi jogviszony" kategóriáját, kiemelve a vezető tisztségviselői jogviszony sajátos elemeit, amelyek megkülönböztetik mind a munkaviszonytól, mind a megbízási jogviszonytól. Az új Gt. 22. §-ának (2) bekezdése szerint tehát a vezető tisztségviselőt ezen minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a Gt. szerinti társasági jogviszony az irányadó azzal, hogy az így nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (Ez a rendelkezés a Gt. általános rendelkezései közt található, tehát valamennyi társasági formánál irányadó.)

Értelmezések

Kettős jogviszony fennállásának lehetősége

Az új Gt. által bevezetett korlátozás alkalmazásánál ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy ez a szabály kizárólag a vezető tisztségviselői minőségre vonatkozik, tehát nem jelenti azt, hogy a tevékenységet végző személy egyáltalán nem tarthat fenn munkaviszonyt annál a gazdasági társaságnál, ahol vezető tisztségviselő. Ilyenkor kétféle jogviszonnyal kötődik majd az alkalmazó társasághoz, munkaszerződése azonban nem terjedhet ki a vezető tisztségviselői tevékenységre.

Az ügyvezetés meghatározása

E tevékenység egyébiránt a társaságok "ügyvezetését" öleli fel, ennek meghatározása az új Gt. szerint a következőképpen szól: a Gt. alkalmazásában ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek (például felügyelőbizottság) a hatáskörébe.

A "társasági jogviszony" tartalma

Egy jogviszony tartalmát a jogviszony alanyának jogai és kötelezettségei alkotják, amint arra az idézett Gt.-szakasz is utal. A sui generis "társasági jogi jogviszony"-nak a Gt. általános részbeli kötelezően érvényesülő elemei a következők.

Vezetői jogosítványok

A vezető tisztségviselő jogai:

– hagyományosan a vezetői feladatok önálló ellátása, a vezető tisztségviselő e minőségében csak a jogszabályoknak, a társasági szerződésnek (létesítő okiratnak) és a legfőbb szerv határozatainak van alávetve, a tagok (részvényesek) nem utasíthatják (kivétel: egyszemélyes társaságok);

– az ügyvezetés körébe tartozó hatáskör főszabály szerint nem vonható el, kizárólag abban az esetben és körben, amennyiben azt törvény vagy a társasági szerződés megengedi;

– ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a vezető tisztségviselő gyakorolja a munkáltatói jogokat a társaság munkavállalóival szemben;

– a vezető tisztségviselők a munkavállalókat – az ügyek meghatározott csoportjára nézve – képviseleti joggal ruházhatják fel;

– cégjegyzési jog (a társaság írásbeli képviselete), amely lehet önálló vagy együttes;

– az új Gt.-ben biztosított lehetőség az ún. "felmentvény" megadása, ami azt jelenti, hogy – feltéve, hogy a társasági szerződés előírja – a legfőbb szerv évente ezáltal igazolhatja, hogy a vezető tisztségviselők munkájukat az értékelt időszakban a társaság érdekeinek elsődlegességét szem előtt tartva végezték, ami gyakorlatilag egyfajta biztosítékot jelent az ügyvezetők számára, hogy a társaság kártérítési igénnyel nem léphet fel ellenük a későbbiekben (feltételei: utólag a bíróság ne állapítsa meg jogerősen, hogy a megadásának alapjául szolgáló információk valótlanok vagy hiányosak voltak, ami által a felmentvény hatálytalanná válik), végül

– a vezető tisztségviselők bármikor lemondhatnak tisztségükről.

Kötelezettségek

A vezető tisztségviselő kötelezettségei közé tartozik:

– a feladatok személyes ellátása, a képviselet kizárása a belső működés körében (azaz a társasággal, annak testületeivel, illetve más tisztségviselőivel szemben);

– bejelentési kötelezettség a cégbíróság felé (alapítással, társasági szerződés módosításával, meghatározott jogokkal, tényekkel kapcsolatban), ennek elmulasztása, a késedelmes vagy valótlan bejelentés ugyanis korlátlan és egyetemleges felelősséget von maga után;

– a társaság üzleti titkainak megőrzése;

– kérésre kötelező felvilágosítás adása a társaság ügyeiről, illetve az iratbetekintés lehetővé tétele a társaság üzleti könyveibe és irataiba; ellenkező esetben erre kérelem alapján a cégbíróság által kötelezhető;

– a társaság törvényes képviseletének ellátása harmadik személyekkel szemben, bíróságok, más hatóságok előtt;

– eljárás az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal és a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján (kötelezettségeinek felróható megszegése esetén a polgári jog általános szabályai szerint felel a társaságnak okozott kárért); valamint

 

– a hitelezői érdekek szem előtt tartása abban az esetben, ha a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet következett be (mivel ellenkező esetben külön törvény előírhatja a hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettséget). Vezető tisztségviselők az egyes társasági formáknál

Közkereseti és a betéti társaság: az ügyvezetést az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok vezető tisztségviselőként látják el.

Korlátolt felelősségű társaság: egy vagy több ügyvezető.

Részvénytársaság ügyvezetését – kivéve, ha a zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya az igazgatóság hatáskörét egy vezető tisztségviselőre (vezérigazgató) ruházta – az igazgatóság mint testület látja el; a nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya úgy is rendelkezhet, hogy az igazgatótanács látja el egységesen az ügyvezetési és az ellenőrzési funkciókat (egységes irányítási rendszerű részvénytársaság) – ez esetben a részvénytársaságnál felügyelőbizottság nem működik, és az igazgatótanács tagjai minősülnek vezető tisztségviselőknek.

Egyesülés: az igazgató vezető tisztségviselőként vagy az igazgatóság mint testület látja el az ügyvezetési teendőket.

Testületi ügyvezetés esetén tehát a testület tagjai minősülnek vezető tisztségviselőnek.

A megbízásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása

A megbízási szerződést a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 474-483. §-ai szabályozzák. A "megfelelő" alkalmazás megfogalmazás mindig azt takarja, hogy egyrészt figyelemmel kell lenni a speciális szabályokra (Gt.), illetve a jogviszony jellegére is. Így például a megbízási szerződést a Ptk. alapvetően egyszeri jellegűként kezeli. Ennek ellenére nem kizárt, hogy a megbízási jogviszony folyamatos ("tartós") legyen, erre remek példa a vezető tisztségviselői megbízatás.

Vezető tisztségviselői jogviszonyra alkalmazandó Ptk.- és új Gt.-szabályok

A megbízás szabályait tehát akkor kell alkalmazni, ha a Gt. valamely kérdést nem érint. Így a megbízó utasításadási jogára, a megbízás megszűnésére, a megbízott által közreműködő igénybevételére, a megbízó részére nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó részek nem ültethetők át, legalábbis nem teljes mértékben.

Utasításadás joga

A Ptk. szerint a megbízást a megbízó utasítása szerint kell ellátni, és attól csak akkor lehet eltérni, ha azt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs lehetőség. Ha a megbízó a célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasításához figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik, annak végrehajtásából eredő károk őt terhelik.

 

A Gt. vonatkozó szabályai csak egyszemélyes gazdasági társaság esetén teszik lehetővé az utasításadást, ennek írásbelinek kell lennie, azt kötelező végrehajtani, és az utasítás mentesíti a vezető tisztségviselőt az egyébként irányadó felelősségi szabályok alól. Járulékfizetési vonatkozások

Az új Gt.-ben bevezetett módosítás változtatást eredményezett az 1997. évi LXXX. társadalombiztosítási törvényben (Tbj-tv.) is. E törvény alkalmazásában a "társasági jogviszony" a "munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony" kategóriába esik. Ennek megfelelően akkor lesz biztosított a megbízatást ellátó személy, ha "a járulékalapot képező jövedelemnek minősülő díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét" [Tbj. 5. §-ának (2) bekezdése]. (A minimum-járulékalapra vonatkozó szabály itt nem érvényesül.)

A fentiekből következik, hogy ha a jogviszony ingyenes jellegű vagy a meghatározottnál alacsonyabb, se biztosított, se járulékfizetésre kötelezett nem lesz a vezető tisztségviselő.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 6. § (3) bekezdésének d) pontja is a fentiekkel egybevágó szabályt tartalmaz. Kivétel itt az az eset, ha a vezető tisztviselő e tevékenysége mellett munkaviszonyban is áll, ahol a munkaidő eléri a heti 36 órát.

Tájékoztatási kötelezettség

A Ptk. úgy rendelkezik, hogy a megbízót kötelező a tevékenységről és az ügy állásáról a megbízó kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni, illetve haladéktalanul értesíteni a megbízás teljesítéséről. A Gt. ehhez képest a már korábban felsorolt tájékoztatási kötelezettséget jelöli meg általában.

Díjazás

Az egyik leglényegesebb kérdés – amelyet a Gt. nem érint - a vezető tisztségviselői megbízatás ellátásáért járó díjazás kérdése, itt mindenképp érvényesülnek a Ptk. szabályok, amelyek a következőt mondják ki.

Főszabályként a megbízó a törvény alapján díjfizetésre köteles, a vezető tisztség tehát alapvetően visszterhes tevékenység. A Ptk. azonban megállapítja, hogy kivételt jelent e szabály alól az, ha az ügy természetéből, illetve a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta. Kivételként itt leginkább a második verzió képzelhető el, mivel egy gazdasági társaság irányítása mint "ügy" jellemzően nem apró-cseprő karitatív tevékenység. Családi, baráti és más hasonló jellegű kapcsolatok, tagsági viszony az irányított társasággal azonban már indokolhatja a díjfizetés mellőzését, bár nem feltétlenül.

Ezenkívül a Ptk. azt is kimondja, hogy a megbízott a díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó pedig a díjat csökkentheti, illetve kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős. Ez a szabály kiegészíteni látszik a vezető tisztségviselőnek az új Gt. 30. §-ában meghatározott kártérítési felelősségét a társasággal szemben. Kérdéses lehet ugyanis, hogy mi számít eredménynek olyan megbízási jogviszony vonatkozásában, amelyet e tisztség (folyamatos) betöltésére hoznak létre. A legkézenfekvőbb válasz talán az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal és a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján történő ügyvezetés, a kötelezettségek felróható megszegése pedig szolgálhat a díj csökkentése vagy megtagadása indokául. Ugyanakkor ezáltal az a szabály, mely szerint ha a megbízási szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott a díj tevékenységével arányos részét követelheti, szintén nehezen nyer értelmezést ebben a kontextusban.

A díj esedékességének időpontjaként a Ptk. a megbízási szerződés megszűnését jelöli meg. Vezető tisztségviselő viszont 2006. július 1-jétől már minden társasági formánál határozatlan időre is választható, és ha határozott időre kapja a megbízatást, annak maximális időtartama 5 év. A Ptk. "megfelelő" alkalmazása, véleményünk szerint, itt lehetőséget kell adjon arra, hogy attól a felek szabadon eltérhessenek, és így például havonta esedékes díjazásban állapodjanak meg.

A jogviszony megszűnése

A vezető tisztségviselői jogviszony megszűnésének eseteit a Gt. konkrétan meghatározza, ezek:

– megbízás időtartamának lejárta,

– visszahívás (bármikor, indokolási kötelezettség nélkül),

– törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,

– lemondással,

– tisztségviselő halálával (illetve értelemszerűen a társaság megszűnésével),

– külön törvényben meghatározott esetben.

E kérdésnél tehát a Ptk. szabályai nem alkalmazhatók.

Közreműködő igénybevétele

A Ptk. részletesen taglalja annak a lehetőségét, hogy a megbízott mikor vehet igénybe közreműködőt a megbízás teljesítése során. Említettük viszont korábban, hogy a vezető tisztviselő belső vonatkozásban mindig személyesen köteles eljárni, külső vonatkozásban – például hatóságok előtti képviseletnél – azonban meghatalmazás adása természetesen elképzelhető (ez együtt jár a megbízás jellegével).

Ha pedig a megbízottnak más személy igénybevételére nem volt joga, felelős azokért a károkért is, amelyek e nélkül nem következtek volna be.

 

Átmeneti rendelkezések

2006. június 30-án még köthető volt munkaszerződés a társaság és a vezető tisztségviselő között, és mivel a vezető tisztségviselőket a régi Gt. szerint legfeljebb 5 éves, határozott időtartamra lehetett választani, az új szabályozás életbelépésekor még nem feltétlenül szűnt meg valamennyi korábban kötött munkaviszony sem. Ez olyan helyzetet teremtett, amely szükségessé tette átmeneti rendelkezés megalkotását is, ún. türelmi időt adva az új szabályok alkalmazására. A Gt. 334. §-ának (1) bekezdése értelmében a 22. § (2) bekezdése nem alkalmazható arra a vezető tisztségviselőre, aki a törvény hatálybalépése előtt a vezető tisztség ellátására munkaviszonyt létesített, a munkaviszony megszűnéséig, de legfeljebb a vezető tisztségviselővé választásától számított 5 évig.

Amennyiben a tisztséget nem munkaviszony keretében látják el az új Gt. hatálybalépésekor, ilyen áthidaló megoldásra a jogalkotó megítélése szerint nem volt szükség, ilyenkor ugyanis a jogviszony alapvetően nem különbözhetett a most érvényesülő megoldástól, vagyis attól, hogy a Gt. kötelező elemei mellett a Ptk.-ban szabályozott megbízás a jogviszony háttérjogintézménye.

A kommentár is rámutat, hogy az előző esetben az új Gt. kógens, kötelezően alkalmazandó rendelkezései a vezető tisztségviselők jogait és kötelezettségeit illetően automatikusan, külön intézkedés, módosítás nélkül a jogviszony elemeivé válnak. A többi szerződéses elemeken (például a díjazásra, a jogviszony megszűnésének módjaira vonatkozóan) nem szükséges változtatni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. október 13.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8646 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8646 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 5134 olvasói kérdésre 5134 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8646 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8646 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 5134 olvasói kérdéssel.

Globális informatikai hiba miatti munkakiesés

A július 19-i Crowdstrike frissítési hiba a Windowsra a cégünket is érintette, a számítógépeken nem tudtunk dolgozni. Erre a napra mit kell fizetnie a cégünknek? Az irodai és műszakos...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói jogkörgyakorlás – a jogalap

Az Mt. 20. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltatói joggyakorlás rendjét – a jogszabályok keretei között – a munkáltató határozza meg. Az Mt. 31. §-a alapján alkalmazandó...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói joggyakorlás – a jogosult utólagos jóváhagyása

Az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör...

Tovább a teljes cikkhez

Cégjegyzésre jogosultak – és a munkáltatói jogkörgyakorlás

Egy társaság képviseletére a cégjegyzék értelmében annak két képviselője együttesen jogosult. Van-e akadálya annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét úgy alakítsa...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármester – ha nem kaphat képviselői tiszteletdíjat

Helyi – megyei jogú városi – önkormányzatnál a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester illetményére, illetve képviselői tiszteletdíjának egyidejű megállapítására...

Tovább a teljes cikkhez

Áthelyezés hiánya és orvoslása

Járási hivatal kormányablakosztályán dolgozó kormányzati szolgálati jogviszonyban álló alkalmazott áthelyezéssel átvehető-e közös önkormányzati hivatalhoz közszolgálati...

Tovább a teljes cikkhez

Próbaidő kikötése óvodaigazgató részére

Önkormányzati fenntartású óvodában igazgatói megbízás betöltésére jelentkezett egy kolléganő. A 401/2023. Korm. rendelet a Púétv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint nem...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony nyugdíj mellett

Dajka munkakörre vonatkozik a kérdésünk. Önkormányzati fenntartású óvodánk dajkája nyugdíjba vonul a 40 év jogosultsági idővel, december 31-ével. Az intézményvezető szeretné...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés

A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a...

Tovább a teljes cikkhez

Cégjegyzésre jogosultak – és a munkáltatói jogkörgyakorlás

Egy társaság képviseletére a cégjegyzék értelmében annak két képviselője együttesen jogosult. Van-e akadálya annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét úgy alakítsa...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármester – ha nem kaphat képviselői tiszteletdíjat

Helyi – megyei jogú városi – önkormányzatnál a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester illetményére, illetve képviselői tiszteletdíjának egyidejű megállapítására...

Tovább a teljes cikkhez

Áthelyezés hiánya és orvoslása

Járási hivatal kormányablakosztályán dolgozó kormányzati szolgálati jogviszonyban álló alkalmazott áthelyezéssel átvehető-e közös önkormányzati hivatalhoz közszolgálati...

Tovább a teljes cikkhez

Próbaidő kikötése óvodaigazgató részére

Önkormányzati fenntartású óvodában igazgatói megbízás betöltésére jelentkezett egy kolléganő. A 401/2023. Korm. rendelet a Púétv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint nem...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony nyugdíj mellett

Dajka munkakörre vonatkozik a kérdésünk. Önkormányzati fenntartású óvodánk dajkája nyugdíjba vonul a 40 év jogosultsági idővel, december 31-ével. Az intézményvezető szeretné...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés

A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltató által előírt végzettség megszerzése

A munkáltató a munkavállalóval munkaviszonyt létesített, és a munkakörre előírt egy meghatározott végzettséget. Egy év elteltével a munkáltató jogosult-e erre a munkakörre...

Tovább a teljes cikkhez

Pihenőnap-áthelyezés munkaidőkeret hiányában

Általános munkarend szerinti foglalkoztatás esetén jogszerű-e az, hogy egy hétköznapra eső munkanapot pihenőnappá tegyen a munkáltató, és helyette valamely szombaton dolgoztassa azt...

Tovább a teljes cikkhez

Időarányos szabadság számítása

Az augusztusi diákmunkánál 1 munkanap szabadság jár a diákoknak, hiszen 2024. 08. 01-től 2024. 08. 21-ig (15 munkanap) tart a program. A számítás: 20 munkanap alapszabadság és 5...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 5134 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 268-ik lapszám, amely az 5134-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Külföldi munkavállalók foglalkoztatása – a munkaerő-áramlással kapcsolatos legfontosabb adózási és társadalombiztosítási kérdések Megnézem

ÁRULKODÓ JELEK ADÓELLENŐRZÉSKOR
Az adóhatósági vizsgálatok gyakorlata
Megnézem

MIKOR, MIRE, MIÉRT ÉS MIT LÉP A NAV?
Eltérő adózói magatartásra eltérő NAV reagálás
Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem