Jegybanki alapkamat
A jegybanki alapkamat mértéke szeptember 26-ától 7,75 százalék. Az erről szóló MNB rendelet a Magyar Közlöny 116-os számában olvasható.
Elszámolható üzemanyagárak
Az APEH a 115-ös Magyar Közlönyben tette közzé a 2006. október 1-je és október 31-e között alkalmazható üzemanyagárakat.
Ólmozatlan motorbenzinek:
ESZ-95 295 Ft/l
ESZ-98 306 Ft/l
Gázolaj 290 Ft/l
Keverék 313 Ft/l
Új tárcánál a munkaügyek
A június 9-én hatályba lépett, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló, a Magyar Közlöny 67. számában megjelent 2006. évi LV. törvény a korábbi Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi, illetőleg az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumok jogutódjaként nevesíti a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot.
Az SZMM statútuma ehhez kapcsolódóan a 93. sz. Magyar Közlönyben jelent meg, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendeletben.
Az új tárca feladatai közé 2006. augusztus 1-jétől a következők tartoznak:
– a munkaviszonnyal, a közalkalmazotti jogviszonnyal,
– a bérpolitika kialakításával,
– a munkáltató fizetésképtelensége esetén igénybe vehető bérgarancia-támogatással,
– a foglalkoztatás elősegítésével és az álláskeresők támogatásával,
– a munkaügyi kapcsolatokkal,
– a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével,
– a munkaügyi ellenőrzéssel, a biztonságos munkavégzés szabályaival
kapcsolatos jogszabályok előkészítése.
A foglalkoztatáspolitikai feladatok körében a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületének, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálatnak, a Munkaügyi Ellenőrzést Támogató Testületnek, a Szociális Foglalkoztatók Tanácsának, a Közmunkatanácsnak a működtetése, illetve a Foglalkoztatási Hivatal, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat területi szervei és az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség irányítása tartozik a minisztériumhoz.
A társadalmi párbeszédért, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért való felelősség körében e tárca működteti az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot, a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsát, valamint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Érdekegyeztető Tanácsot.
A korábbi oktatási tárcától át-, illetve visszakerültek a szakképzéssel kapcsolatos feladatok is az SZMM-hez, az eddig is itt lévő felnőttképzési feladatok mellé. Az SZMM előkészíti a szakképzéssel, a felnőttképzéssel, az Országos Képzési Jegyzékkel összefüggő jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki. A miniszter a felnőttképzésért és szakképzésért való felelőssége körében működteti az Országos Felnőttképzési Tanácsot, az Országos Szakképzési Tanácsot; irányítja a Nemzeti Szakképzési Intézetet, a Nemzeti Felnőttképzési Intézetet, az OM Alapkezelő Igazgatóságot, a regionális képzőközpontokat; illetve felügyeletet gyakorol a Felnőttképzési Akkreditáló Testület felett.
Ezen túlmenően ez a tárca foglalkozik a szociál-, család- és nyugdíjpolitikával, a gyermek- és ifjúságvédelemmel, a kábítószer-megelőzéssel, a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek társadalmi integrációjával, a roma integrációval, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak biztosításával, valamint a fogyasztóvédelemmel is.
Rendezett munkaügyi kapcsolatok
Az Országgyűlés által 2006. júliusában elfogadott, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosította a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt (Met.), valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt (Ebtv.) annak érdekében, hogy a hatóságok által a hatáskörükbe tartozó ellenőrzések során megállapított jogsértésekről nyilvántartást vezessenek. A törvény 2006. augusztus 24-én lépett hatályba, és a Magyar Közlöny 90. számában található.
A törvénymódosításhoz kapcsolódóan a rendezett munkaügyi kapcsolatok igazolására alkalmas iratokról szóló 1/2006. (II. 2.) FMM rendeletet a 3/2006. (IX. 15.) SZMM rendelet módosította. A szabály a Magyar Közlöny 113. számában jelent meg.
Létrejött a törvényi alapja egy olyan informatikai adatbázisnak, amelyhez a támogatást nyújtó szervek közvetlenül hozzáférhetnek. Emellett – az eljárás egyszerűsítése, az érintett munkáltatók helyzetének megkönnyítése céljából – lehetővé vált, hogy a kiállított hatósági bizonyítványok ne csak egy adott eljárásban, hanem meghatározott érvényességi időn belül akár különböző támogatást nyújtó szervek előtt folyamatban lévő eljárásokban is felhasználhatóak legyenek.
A határon túli szervezetek mint támogatott munkáltatók esetében felmentést ad a törvénymódosítás a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételének való megfelelés alól. Ezek a szervezetek ugyanis nem tartoznak a magyar munkajogi szabályok hatálya alá. További pontosító rendelkezés határozza meg, hogy az önkormányzatok számára nyújtott támogatásoknál a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének mikor kell teljesülnie. az önkormányzatra, s mikor az önkormányzat valamely intézményére nézve.
Ehhez kapcsolódóan módosult a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXV. törvény (Met.) is. A törvény megteremti a jogi hátterét az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség által az egyes munkaügyi ellenőrzéssel összefüggésben hozott határozatok, illetve az abban foglalt adatok nyilvántartásának, az adatok átadásának.
A nyilvántartások egyes adatai a törvény hatálybalépését követő harmincadik napon kerülnek nyilvánosságra, mely alapján az állami támogatást nyújtó szervek, illetve közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérők közvetlenül lesznek képesek a támogatás igénylője, illetve az ajánlattevő tekintetében a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét ellenőrizni.
Nyilvános adatok
Az új törvényi szabályozás alapján tehát már nem lesz szükség arra, hogy a támogatást nyújtó szervek belföldi jogsegélykérelmére, illetőleg megkeresésére az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatóság hatósági bizonyítványt állítson ki. A nyilvánosságra hozott, és e szervek honlapján elektronikus formában közzétett adatok alapján a támogatást nyújtó szervek, illetve a közbeszerzési eljárás ajánlatkérői közvetlenül kontrollálhatják a rendezett munkaügyi követelmények teljesülését.
Hatósági bizonyítvány kiállítására a jövőben kivételként kizárólag azokban az esetekben kerül sor a 2008. január 1-jéig tartó átmeneti időszakban, amikor a munkáltatóval szemben a foglalkoztatási jogviszony tartalmának meg nem felelő, ún. színlelt jogviszony létesítése miatt állapított meg jogsértést a hatóság. Ebben az esetben ugyanis – a főszabálytól eltérően – mégis részesülhet támogatásban a munkáltató az állami költségvetésből, illetve az elkülönített állami pénzalapokból, feltéve hogy
– a jogsértést elkövető munkavállalók létszáma nem haladja meg az Áht. 15. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértéket,
– a munkáltató a jogsértést az azt megállapító, jogerős és végrehajtható közigazgatási határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül megszünteti és
– a jogszerű állapot visszaállítását hatósági határozattal igazolja.
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnél, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál egyébként folyamatban van egy olyan informatikai rendszer fejlesztése, amelynek alapján a támogatást nyújtó szervek és az ajánlatkérők keresőprogram segítségével tudják a hatóság nyilvántartásából lehívni a támogatás igénylőjére, illetve az ajánlatkérőre vonatkozó adatokat.
A közalapítványok megszűnése
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény tartalmazza a közalapítványok megszüntetésével kapcsolatos előírást. A törvény ezt 2007. december 31-ei hatállyal teszi meg (ez a Ptk. módosítását is igényli). A közalapítvány mint szervezettípus végleges megszüntetéséig tartó átmeneti időszakban szigorítja működési kereteit.
A közalapítvány megszüntetése – a törvény indokolása szerint – azért szükséges, mert ez az intézménytípus a létrehozásakor kitűzött eredeti jogalkotói célt nem kellő mértékben valósította meg. A közalapítvány intézménye sok esetben a közpénzek elfolyatásának egyik alapvető csatornájává vált az elmúlt években. A közalapítványok túlnyomó része ugyanis csak nevében alapítvány, nem a részére elkülönített célvagyonból működik. Ténylegesen azonban sok közalapítvány minden évben rendszeres költségvetési "előirányzatot", támogatást kap, s azt nehezen áttekinthetően, korlátozott ellenőrzési feltételek mellett újraosztja. Valójában ezek azért jöttek létre, hogy – az alapítóval érdekazonosságban - élvezzék az alapítványi formával járó előnyöket (pl. az alapítótól való vagyoni elkülönültséget). A közalapítványok államháztartásból történő támogatása helyett speciális fejezeti kezelésű előirányzat alakítható ki.
Nem szűnnek meg ugyanakkor a törvényben szabályozott, illetve nemzetközi szerződésben szereplő, vagy az Országgyűlés által alapított közalapítványok. A működő közalapítványok tovább működhetnek, de ilyen alapítványok létrehozásának, illetve az azokhoz való csatlakozásnak a lehetőségét a törvény kizárja. A törvény kimondja, hogy mindazok a szervezetek, amelyek közalapítvány létrehozására e törvény hatálybalépése előtt jogosultak voltak, alapítványt a törvény hatálybalépését követően sem alapíthatnak, és ahhoz nem csatlakozhatnak.
A fentiekkel összefüggésben az államháztartási törvény módosítása bevezeti az ún. támogatási célú fejezeti kezelésű előirányzat intézményét. A támogatási célú fejezeti kezelésű előirányzat konstrukciójától a törvényalkotó azt várja, hogy ez teljes mértékben képes lesz helyettesíteni a közalapítvány intézményét, emellett lehetővé teszik a közpénzek átláthatóbb, hatékonyabb, olcsóbb felhasználását, a "civil szféra" szakértőinek bevonását és érdemi hatáskörrel való felruházását a költségvetési támogatások döntés-előkészítésében.
Foglalkoztatás a közszférában
Vagyonnyilatkozat
A Magyar Közlöny 90. számában jelent meg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról rendelkező 2006. évi LXVI. törvény. A jogszabály az állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaságoknak az államot mint tulajdonost képviselő vezető tisztségviselőire, felügyelőbizottsági tagjaira is kiterjeszti az eddig a köztisztviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, ezzel összefüggésben a Ktv.-ben módosítja a vagyonnyilatkozati nyomtatványt. A szabály 2006. július 25-én lépett hatályba.
Leépítések
A Magyar Közlöny 97. számában hirdették ki, de csak 2007. január 1-jén lép hatályba a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló 2006. évi LXXII. törvény. E jogszabály rendeltetése, hogy a leépítések során megkönnyítse a közszféra dolgozóitól való "megszabadulást", illetve hogy a jogviszony megszűnésével összefüggő juttatások kifizetésére vonatkozó szabályokat számukra kedvezőtlenül módosítsa.
A törvénymódosítások kiterjednek a közszolgálati, a közalkalmazotti, valamint a szolgálati jogviszonyokra. Az indoklás szerint a módosítás célja, hogy a felmentésre tekintettel biztosított juttatásokra (a végkielégítésre, illetve a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre vagy távolléti díjra) csak abban az esetben legyen jogosult a foglalkoztatott, ha a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt a közszférában nem létesít újabb foglalkoztatási jogviszonyt.
Emellett felmentés esetén megszűnik az új munkakör felajánlására vonatkozó munkáltatói kötelezettség, illetve a közszolgálati jogviszonyban alacsony színvonalú feladatellátás esetén kötelezővé válik a soron kívüli minősítés. A törvény a Ktv. felmentési szabályainak módosításával megteremti annak lehetőségét, hogy a közigazgatási szerv hivatali szervezetében a létszámcsökkentést a közigazgatási szerv vezetője is elrendelhesse.
Várhatóan a szabályozási változások nem állnak meg ezen a szinten, újabb törvénymódosításokban további megszorítások várhatók, melyek már nemcsak e jogviszonyok megszűnését, hanem fennállásuk idejét is érintik.
Az európai szövetkezetek
Az európai szövetkezetekről szóló, a Magyar Közlöny 95. számában található 2006. évi LIXI. törvény a magyar jogba új jogintézményt vezet be. Az Európai Tanács ugyanis 2003-ban elfogadta az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló 2003. július 22-ei, 1435/2003/EK tanácsi rendeletet és az európai szövetkezet statútumának a munkavállalói részvétel tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2003. július 22-ei, 2003/72/EK tanácsi irányelvet, melyek jogharmonizációját valósítja meg az említett törvény (a rendelet közvetlenül hatályos, ezért azt átültetni a magyar jogba nem kell és nem is lehet, a törvény ezért ehhez kapcsolódóan csak végrehajtási jellegű szabályokat fogalmaz meg).
Az európai szövetkezet a közösségi jog talaján álló, tehát nem a tagállami jog rendelkezésein alapuló, szupranacionális vállalkozási formák közé tartozik (e körbe tartozik az európai gazdasági egyesülés és az európai részvénytársaság is). Az európai szövetkezet sui generis jogi személy forma, amely a nemzeti jogi szabályozás alapján működő szövetkezetek mellett, kiegészítő jelleggel alapítható.
Az európai szövetkezet alapvető célja tagjai szükségleteinek kielégítése és/ vagy tagjai gazdasági és szociális tevékenységeinek fejlesztése, különösen a tagokkal kötött olyan megállapodások útján, amelyek célja áru- vagy szolgáltatásellátás. Az európai szövetkezet célja lehet továbbá tagjai szükségleteinek olyan kielégítése, hogy az előmozdítsa tagjainak részvételét egy vagy több európai szövetkezetben és/vagy nemzeti szintű szövetkezetben.
Az európai szövetkezet jogi személy, a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre, legalább 30 000 euró jegyzett tőkével, mely részjegyekre oszlik. Amennyiben a szövetkezet alapszabálya eltérően nem rendelkezik, az európai szövetkezet alapításakor egyetlen tag felelőssége sem haladhatja meg az általa jegyzett összeg mértékét. (Amennyiben az európai szövetkezet tagjainak felelőssége korlátozott, elnevezésében fel kell tüntetni a "korlátolt felelősségű" kifejezést.)
Az európai szövetkezet székhelye a Közösségen belül szabadon megválasztható anélkül, hogy az a meglévő szövetkezet megszüntetését vagy új szövetkezet alapítását kívánná meg. A székhelynek a Közösség területén, abban a tagállamban kell lennie, ahol a szövetkezet központi ügyintézésének a helye található.
Konzultációs jogok
A rendelethez szorosan kapcsolódó irányelv az európai szövetkezet megalakulása és működése során a munkavállalók transznacionális tájékoztatását és a velük való konzultációt, továbbá a részvételüket lehetővé tevő alapvető követelményeket fogalmazza meg. A rendelet kimondja, hogy az európai szövetkezet bejegyzése során vizsgálni kell, hogy milyen formában vonják be a munkavállalókat a belső döntéshozatali rendbe. Az irányelvben meghatározott tájékoztatási, konzultációs és részvételi jogok transznacionális jellegűek. Ezek mellett a nemzeti jog által szabályozott konzultációs, tájékoztatási és részvételi jogok az adott tagállam szintjén is fennmaradnak. Az irányelv értelmében három módja van a munkavállalók bevonására az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe: a tájékoztatás, a konzultáció és a részvétel. A törvénybe beépített megoldások hasonlítanak az Európai Üzemi Tanácsról szóló 2003. évi XXI. törvényben található szabályokban foglaltakhoz.
Irányítás
Az európai szövetkezet szervezete többféle lehet: egységes irányítási (monista) vagy nem egységes (ún. dualista) irányítási rendszeren alapuló, a szövetkezet alapítóinak döntése szerint. A kettő közötti különbség abban áll, hogy az igazgatótanács, mint az operatív irányítás egyetlen szerve tagjai közt oszlanak meg az irányítási és ellenőrzési feladatok, vagy külön igazgatóság (mint irányító szerv) és a felügyelőbizottság (mint ellenőrző szerv) működik. Az igazgatóságnak legalább 3 természetes személy tagja kell hogy legyen, de mellettük lehet társaság is tag. Felügyelőbizottsági taggá csak természetes személy választható. Emellett ügyvezető igazgatók is működhetnek. Az egységes irányítási rendszerben működő európai szövetkezet ügyvezetését legalább 5, legfeljebb 11 természetes személy tagból álló igazgatótanács látja el. A monista irányítási rendszerben működő európai szövetkezetben auditbizottság létrehozása is kötelező.
Az európai szövetkezet jogutód nélküli megszűnésére végelszámolási eljárással kerülhet sor. Amennyiben az európai szövetkezet fizetésképtelensége következik be, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény rendelkezései az irányadóak.
