×

Új társasági törvény júliustól IV.

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. július 17.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 101. számában (2006. július 17.)
Az új Gt. rendelkezéseit bemutató sorozatunkban ezúttal a társasági határozatok felülvizsgálatát, a kisebbségi, illetve a hitelezői jogok védelmét járjuk körül

A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata

Mely jogvédelmi eszköz áll a társaság tagjai rendelkezésére, ha valamely döntésüknél kisebbségben maradnak?

Tovább él – egyik lehetőségként – a gazdasági társasági határozatok bírósági (választott bírósági) felülvizsgálatára vonatkozó szabályozás, amely a kisebb szövegezési pontosításoktól eltekintve, lényegében megfelel az 1997. évi Gt. bevált szabályozásnak.

Ennek alapján a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (új Gt.) 45-46. §-ai kimondják: a társaság legfőbb szervének határozatait, illetve a tagok a társaság bármely szervének döntéseit (pl. a részvényesek az rt. igazgatóságának egyes határozatait) a bíróság előtt megtámadhatják. Ez a jogosultság a legfőbb szerv határozata esetén a vezető tisztségviselőket és a felügyelőbizottsági tagokat is megilleti.

Határidő

A társaság működőképessége megkívánja, hogy valamely társasági döntés jogszerűtlensége miatti bizonytalan helyzet minél rövidebb ideig álljon fenn. E tény is szükségessé tette az új Gt.-nek a szubjektív és objektív határidőkre vonatkozó – az 1997. évi Gt.-vel egyező – differenciált szabályozását, mely szerint az új törvény objektív határidőre vonatkozó rendelkezésként szabja meg, hogy a határozat meghozatalától számított kilencven napon túl a határozatot egyáltalán nem lehet megtámadni. Ezen belül a szubjektív elévülési határidő, az érintett tudomásszerzésétől számított 30 nap, amelyen belül megtámadható a határozat.

Keresetindítás

A keresetindítás jogát továbbra sem gyakorolhatja – a Ptk. 210. §-ában foglalt akarathibákat (tévedés, a megtévesztés, jogellenes fenyegetés) leszámítva – az, aki a kifogásolt döntést maga is megszavazta.

Továbbra is fennmaradt az 1997-es szabály: A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti. E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a döntést a bíróság kérelemre maga is megváltoztathatja.

Mivel a pert a társaság ellen kell megindítani, amelynek törvényes képviselője a vezető tisztségviselő, így a törvénynek rendelkeznie kellett a társaság képviseletéről olyan esetekre nézve, ha a pert a vezető tisztségviselő indítja.

Ha a határozat felülvizsgálatát a társaság vezető tisztségviselője kérte, és a társaságnak nincs más vezető tisztségviselője, aki a perben képviselőként eljárhatna, akkor

- ha a társaságnál működik felügyelőbizottság, akkor az általa kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli a társaságot,

- ha pedig nincs felügyelőbizottság, vagy valamennyi tagja felperesként perben áll, a társaság képviseletét a bíróság által kijelölt ügygondnoknak kell ellátnia.

A perben a "rendes" polgári bíróság jár el, és nem a cégbíróság, egyúttal a per az új Gt. 10. §-ában foglaltak alapján választott bíróság elé vihető.

Bírósági döntés

A bíróság a határozat jogszerűsége tárgyában dönt, így amennyiben megállapítja a jogszerűtlenséget, a határozatot hatályon kívül helyezi, ellenkező esetben a keresetet elutasítja. Más bírói döntésre nincs lehetőség, és az ítélet hatálya – a társaság többalanyú kötelem jellegére tekintettel - szükségképp mindazon tagjaira is kiterjed, akik nem álltak perben.

A tag kizárása

A tag kizárására, illetve a legfőbb szerv által hozott kizárási határozat bírósági (választott bírósági) megtámadására vonatkozó hatályos szabályozást az új törvény lényegében változatlan tartalommal tartja fenn.

Változatlanul, alapvető rendelkezésként él tovább az 1997-es Gt. szabálya, hogy a gazdasági társaság tagjának kizárására csak a társaságnak a tag ellen indított keresete alapján kerülhet sor abban az esetben, ha a tagnak a társaságban maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyeztetné, tehát továbbra sem elenyésző mértékű sérelemről van szó.

Értelemszerűen nem változtat az új Gt. az 1997. évi szabályozáson, amely szerint nem indítható kizárási kereset a részvényes ellen, a kétszemélyes gazdasági társaságból továbbra sincs kizárás, és a stratégiai többséggel, tehát a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkező tagot sem lehet kizárás útján eltávolítani a társaságból.

Az új Gt. szerint a társaság legfőbb szerve változatlanul csak a kizárásra irányuló perindításról dönthet (amennyiben a keresetindítás jogalapja fennáll), mégpedig háromnegyedes többséggel.

Határidők

Már az 1997-es szabályozásnál jelentős érdek szólt amellett, hogy a kizárási perekre nézve a törvény számos gyorsító jellegű eljárási szabályt tartalmazzon:

- Az 1997-es Gt.-hez hasonlóan, amennyiben a gazdasági társaság a szavazatok háromnegyedes többségével dönt a perindításról, a keresetet a határozat meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül lehet előterjeszteni.

- Ám a perindítást elhatározó társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránt külön per továbbra nem indítható, annak jogsértő voltára azonban a kizárási perben az alperes hivatkozhat.

- A bíróságnak soron kívül kell eljárnia, a tárgyalást a keresetlevél bírósághoz való érkezésétől, illetve a választott bírósági tanács megalakulásától számított 15. napra kell kitűzni.

Kizárási per

A kizárási per szabályai az 1997-es Gt.-hez képest lényegében nem változtak, azonban az új Gt. 48. §-ának (4) bekezdése azonban a korábbinál részletesebben szabályozza a tagsági jogok felfüggesztésének speciális esetére vonatkozó rendelkezéseket:

A tagsági jogok felfüggesztése

Amennyiben a bíróság az érintett tag tagsági jogait felfüggeszti, a felfüggesztés időtartama alatt a társasági szerződés nem módosulhat, újabb tag kizárását nem kezdeményezheti, nem dönthet a társaság átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszűnéséről sem. A jogerős ítélet ellen pedig felülvizsgálat és perújítás nem kezdeményezhető.

Új szabályként lép életbe a törvény 48. §-ának (4) bekezdésének azon rendelkezése, mely kimondja, hogy ha az alperes tagsági jogait az eljárás során felfüggesztik, egyrészt a felfüggesztés a tagnak az adózott eredmény felosztása során a reá eső részhez való jogát nem érinti, másrészt a felfüggesztés időtartama alatt keletkezett tartozásokért a tag korlátlan felelőssége nem áll fenn.

A felfüggesztést elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a bíróság azonban az ilyen tartalmú végzést kérelemre maga is megváltoztathatja.

A kisebbség védelme

A kollektív kisebbségi jogok tartalmi köre az új Gt.-ben – kisebb pontosításoktól eltekintve – változatlanul fennmaradt, ám az erre irányadó rendelkezéseket az új tv. X. fejezetében helyezték el.

Bár a kisebbségi jogok gyakorlását érdemben nem érinti, fontos változás az 1997-es szabályozáshoz képest, hogy az új törvény a 10 százalék helyett – összhangban az Európa-szerte megfigyelhető szabályozási tendenciával – már a szavazati jogok 5 százalékával rendelkező tagoknak is biztosítja a védelmet.

Kollektív kisebbségi jogok

Kollektív kisebbségi jogok változatlanul a következők:

- a legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése,

- a könyvvizsgálói vizsgálat elrendelése,

- követelésérvényesítés a társaság vezető tisztségviselői, illetve felügyelőbizottsági tagjai, könyvvizsgálója ellen.

Változatlan szabályként él tovább, hogy amennyiben az ilyen tárgyú indítványoknak a társaság ügyvezetése nem tesz eleget, a cégbíróság ad segítséget a jogérvényesítéshez.

A Gt. egyben rendezi a kisebbségi jogok érvényesítésével összefüggő költségek viselésének rendjét is.

Hitelezővédelem

Felelősségátvitel

Az 1997-es Gt.-ben megjelenő, a kft.-re vonatkozó, a tag korlátozott felelősségét feloldó felelősségátviteli szabály lényegében nem változott, változatlanul kivételes jogintézménynek minősül az új Gt. hitelezővédelemre vonatkozó fejezetében.

Alapvetően az ún. vállalatkiürítés meggátlásáról van szó, amikor a társaság ügyeiben meghatározó befolyással rendelkező tagok a társaság szerveinek döntése folytán a társasági vagyont saját, illetve harmadik személy javára úgy csökkentik, hogy a társaság kötelezettségeit a hitelezők irányában nem tudja teljesíteni.

Ennek megfelelően a kft. és az rt. jogutód nélküli megszűnése esetén nem hivatkozhat korlátozott felelősségére az a tag, aki a korlátozott felelősségével visszaélt. Ezzel összefüggésben továbbél az 1997-es Gt. szabálya, hogy a kft. és az rt. azon tagjai, részvényesei, akik saját korlátolt felelőségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért.

Az új Gt. 50. §-ának (2) bekezdése továbbra is példálódzó jelleggel sorolja fel azon eseteket, amikor a felelősségátviteli szabály alkalmazható:

- ha a társaság vagyonával sajátjaként rendelkezik,

- ha a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása mellett tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személy részére nem lesz képes teljesíteni.

E felsorolás kiegészül a 13. § (4) bekezdésére való hivatkozással, tehát azzal az esettel, amikor valamelyik tag nem pénzbeli hozzájárulását a szolgáltatáskori értéket meghaladó értéken számolják el. Az új Gt. egyúttal a felelősségátvitelt kifejezetten kiterjeszti a betéti társaság kültagjaira is.

Átalakulás vagy megszűnés

Érthető módon a hitelezővédelmi rendelkezések körében kapott helyett az új Gt. 51. §-a, amely a kötelező átalakulás esetét foglalja magába, az 1997-es szabályozást tükrözve. Ennek alapján lényegében két teljes üzleti év és három hónap türelmi idő áll a társaság tagjai rendelkezésére, hogy a kft. és az rt. esetében előírt kötelező törzs(alap)tőkeminimumot biztosítani tudják. Ha ez a határidő eltelik, hatvan napon belül kell a társaságnak olyan döntést hoznia, hogy vagy megszűnik, vagy olyan társasági formát választ, amely esetében a törvény a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékű, amellyel a gazdasági társaság rendelkezik.

Természetesen a gazdasági társaság ilyen esetben átalakulás helyett a jogutód nélküli megszűnést is választhatja. Kétségtelen, alapvetően a hitelezők számára lehet annak jelentősége, hogy a gazdasági társaság reálisan meghatározott jegyzett tőkével, illetve a tagok mögöttes felelősségével folytassa tevékenységét.

Ha a gazdasági társaság nem tesz eleget a törvényben foglalt előírásoknak, a cégbíróság a Ctv.-ben szabályozott törvényességi felügyeleti jogkörében ezt kikényszerítheti, végső soron a céget megszűntnek nyilváníthatja. (Ctv. 72. §)

Befolyásszerzés

A befolyásszerzésre vonatkozó törvényi előírások rendeltetése az is, hogy a céltársaság kisebbségi helyzetben lévő tagjait (részvényeseit) megvédje egy kontrollálhatatlan módon kialakult veszélyhelyzetben, valamint, hogy a jogegyenlőség követelménye szerint valamennyi részvényes számára biztosítsa a felvásárlás extraprofitjából való részesedés lehetőségét.

A másik oldalon viszont a céltársaság, illetve ellenőrzött társaság hitelezője számára jelent üzleti kockázatot, ha a tulajdont szerző személy befolyásszerzése által képessé válik a társaság tevékenységének irányítására, a stratégiai döntések meghozatalára.

A társaság érdemi ellenőrzésére, irányítására módot adó befolyásszerzésnek, felvásárlásnak a tőkepiacon működő nyilvános részvénytársaságok esetében van valódi jelentősége. Nem véletlen, hogy az ezzel összefüggő szabályok nem a társasági törvény, hanem a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (Tpt.) találhatók.

Ezzel összefüggésben már az Gt. kidolgozása során úgy foglaltak állást, hogy a zártkörűen működő céltársaságokban végbemenő tagváltozás, az üzletrész (részvény) átruházása egy kft.-ben (zrt.-ben) nem igényel sajátos kisebbségvédelmi, hitelezővédelmi előírást, hisz garanciális szempontból elégségesnek tekinthetők a társasági részesedés elidegenítésének feltételei (az elővásárlási jog érvényesítésének lehetősége vagy a részvény elidegenítésének az rt. igazgatósága jóváhagyásához kötése).

Mindenesetre az új Gt. szabályozási koncepciója alapján a társaság tagjainak (részvényeseinek) tulajdonosi autonómiáját elegendő akkor korlátozni, ha a befolyásszerzés mértéke alkalmassá teszi a tagot a minősített többséget igénylő kérdések eldöntésére is. Az új Gt. 52. §-ának (1) bekezdése alapján minősített többséget biztosító befolyásnak számít, ha a minősített befolyásszerző az ellenőrzött társaságban – közvetlenül vagy közvetve – a szavazatok legalább 75 százalékával rendelkezik. Ettől eltér az 1997. évi Gt. rendelkezés, amely a jelentős (25 százalék) és a többségi (50 százalék) befolyás megszerzéséhez is jogkövetkezményt társít. A szavazatok többségének megszerzéséről a cégjegyzékből tájékozódhatnak a gazdasági forgalom szereplői. A közvetett befolyást a Ptk. 685/B §-ának (3) bekezdése szerint kell megállapítani.

Minősített többséget biztosító befolyásszerzés

Eltérően az 1997-es szabályozástól, az új törvény a minősített többséget biztosító befolyásszerzés esetére mindenekelőtt azt a kötelezettséget írja elő, hogy a részesedésszerző – s nem az ellenőrzött társaság – a tulajdonosi szerkezetben végbement változás tényét köteles 15 napon belül a cégbíróságnak bejelenteni. A minősített befolyásszerzés tényét ugyanis a cégjegyzékben regisztrálják, és ezt követően hivatalból közzéteszik a Cégközlönyben.

Az új törvény a bejelentési kötelezettség teljesítésének késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetére nem helyez kilátásba "speciális" szankciót, a cégbíróság a minősített befolyásszerzővel vagy annak vezető tisztségviselőjével szemben az általános jelleggel irányadó törvényességi felügyeleti intézkedéseket alkalmazhatja.

Az új Gt. 53. §-ának (1) bekezdése módot ad az ellenőrzött társaság bármely tagja (részvényese) számára, hogy eladási jogot gyakorolva társasági jogviszonyát megszüntesse.

Az új Gt. – egyezően az 1997 évi Gt.-nek a jogbizonytalanságot kiküszöbölő szabályozási koncepciójával – a befolyás létrejöttétől számított 60 napon belül ad csak lehetőséget az eladási opció gyakorlására. Fontos eltérés azonban az 1997. évi Gt. előírásaitól, hogy kisebbségi helyzetben lévő részvényesek eladási jogát a törvényhozó kógens szabályként határozza meg, kimondva, hogy a társaság tagjai (részvényesei) az eladási jogot egyhangú határozattal a gazdasági társaság társasági szerződésében (alapszabályában) kizárhatják.

Kétségtelen, amennyiben az ilyen tartalmú rendelkezést a társasági szerződésben rögzítik, valamennyi, később taggá (részvényessé) váló személy mérlegelheti az ebből fakadó kockázatot.

Az új törvénnyel összhangban a módosított csődtörvény 63. §-a biztosítja, hogy a minősített befolyásszerző korlátlan felelősségét lehessen megállapítani az ellenőrzött társaság tartozásaiért, ha a perben bizonyítást nyer, hogy a tulajdonosi jogait visszaélésszerűen gyakorolta. Ezzel összefüggésben az új törvény támaszkodik az elmúlt évek bírósági esetjogára, továbbra is az "ún. tartósan hátrányos üzletpolitika" érvényesítésének tulajdonít jogi jelentőséget.

A "tartósan hátrányos üzletpolitika" bíróság általi megállapítását illetően számos bírósági határozat született, ezzel összefüggésben az LB egy határozatában elvi éllel mutat rá: az ellenőrzött társaságnál az uralkodó tag hátrányos befolyása folytán kell a felszámolási eljáráshoz vezető veszteségnek keletkeznie. Ha a veszteség objektív gazdasági körülmények következménye, akkor nem áll fenn konszernjogi felelősség. (EBH 2004.1038)

Mindenesetre az új Gt. garanciális szabályként rögzíti, hogy ellenőrzött társaság bármely hitelezőjének kérelmére a cégbíróság a minősített befolyásszerzőt biztosíték adására kötelezheti, illetve vele szemben a Ctv. szerinti törvényességi felügyeleti intézkedéseket alkalmazhatja.

Ha pedig a hitelezőknek a felszámolási eljárás során benyújtott keresete alapján a bíróság megállapítja a minősített befolyásszerző korlátlan és teljes felelősségét, akkor az illető a társaság minden olyan kötelezettségéért felel, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós ellenőrzött társaság vagyona nem fedezi.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. július 17.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem