Hamarosan a kis- és középvállalkozásoknak is át kell térniük az elektronikus ügyintézésre: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) jövő év januárjáról már nemcsak a nagyvállalkozásoktól várja interneten a bevallásokat, hanem valamennyi társaságot erre kötelezi. (Lásd a 20-23. oldalon levő Bevallás – reform cikkünket.) Egyelőre azonban nem világos, hogy a munkáltatók miként fognak áttérni a vitathatatlanul egyszerűbb és kényelmesebb módszerre, amelynek ráadásul az is előnye, hogy gyorsabb és gördülékenyebb kapcsolattartást tesz lehetővé az ügyfél és a hatóságok között.
Hiányzó infrastruktúra
Kétségtelenül előremutató az elektronikus ügyintézés elterjesztése, azonban számos nehézséggel kell szembenézni – hívta fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Vámos György szerint a cégek jó része nem rendelkezik saját internetkapcsolattal, illetve ha a kis üzletekben van is számítógép – és bizonyos feladatok ellátására használják is -, ám számos vállalkozás nem igényelte az internetszolgáltatást.
A kötelező adatszolgáltatások azonban nem is feltétlenül kívánják meg a saját előfizetést. Ha az érintettek megbíznak egy könyvelőirodát ügyeik intézésével, az adóhivatali kötelezettségekről már nem kell gondoskodniuk, függetlenül attól, hogy egyébként kommunikálnak-e a világhálón. Ennek ellenére szembe kell nézni azzal, hogy az elektronikus ügyintézés elterjedésében gondot okozhat az infrastruktúra hiánya. Az ideális az lenne, ha fejlettebbé válna a számítógépes kultúra Magyarországon, s a cégek első teendőik között gondoskodnának arról, hogy legyen számítógépük és elektronikus postafiókjuk, azaz e-mail címük. Ez ugyanis feltétele annak, hogy az elektronikus ügyintézés elterjedjen. Ez azonban még messze elmarad a nyugat-európai átlagtól.
A másik oldalról nézve viszont éppen a kötelező átállások - mint amire az APEH esetében sor kerül – ösztönözhetik a kis- és középvállalkozásokat arra, hogy létrehozzák a szükséges infrastruktúrát.
A főtitkár szerint a cégek nem a hanyagság miatt, hanem helyzetükből adódóan mellőzik a technikai újításokat. Sokuk ugyanis egyik napról a másikra él. A kereskedők jelentős részének nem jut sem ideje, sem energiája arra, hogy a cég felszereltségét bővítse. Különösen akkor szorul ez háttérbe, ha a vállalkozás likviditási problémákkal küszködik, szűkös a forgóeszköze, s túlélése érdekében minden fillérre oda kell figyelnie. Ilyen körülmények között érthető, ha a lista végére szorul az internetes elérhetőség, s ennek hiányát csak akkor szeretnék orvosolni, ha a cég már stabil lábakon áll.
Látni kell azt is, hogy önmagában az internet miatt egyetlen vállalkozás sem szerelkezik fel számítógéppel, a világháló iránti igény csak akkor vetődik fel, amikor a munkáltatók már rendelkeznek komputerrel. Az ajánlatok böngészésére legtöbbjüknek nincs ideje, arra pedig, hogy korszerű vállalatirányítási rendszert telepítsenek rá, nincs pénzük. Vámos György mindazonáltal úgy látja, ez a jövő útja, s minden kkv-nak érdeke, hogy a lehető legszélesebb körben kommunikáljon. A számítógépes háttér nemcsak az üzleti partnerekkel történő kapcsolattartást gyorsítja, de megkönnyíti a cég nyilvántartását, az árukészlet vezetését, illetve a kereskedők esetében mindinkább teret hódít az elektronikus árubeszerzés is. A nagyobb cégeknél már bevett gyakorlat, hogy összekapcsolják rendszereiket, s számítógép előtt ülve rendelnek árut egymástól.
Elektronikus aláírás
A közigazgatási ügyek elektronikus intézésének kétféle módja lehetséges: az elektronikus aláírással történő változat és az ügyfélkapu igénybevétele. Előbbihez birtokolni kell egy tanúsítványt, amelyben az erre jogosult szolgáltatók egyike hitelesíti, hogy az aláírás valódi és megfelel a jogszabályi követelményeknek.
Magyarországon összesen négy társaságtól lehet ilyet beszerezni: a NetLock Kft.-től, a Mávinformatikától, a T-Com-tól s a Micrasec Kft.-től - tudtuk meg Bodolai Rómeótól, a XIII. kerületi önkormányzat csoportvezetőjétől. A tanúsítványnak kétféle változata létezik: a fokozott biztonságú aláírást alacsonyabb áron lehet regisztráltatni, ezt azonban nem használhatják a vállalkozások. Számukra kizárólag a minősített biztonságú aláírás igényelhető, amelyért nagyjából 30 ezer forintot kell fizetni évente.
A helyhatóságnál ennek birtoklásával a honlapról lehet indítani az elektronikus ügyintézést, de ennek más módja is létezik: gyakori, hogy e-mailben kell az elektronikus aláírást tartalmazó dokumentumot célba juttatni, majd ezt követően használhatja a szolgáltatást az ügyfél. Aki ilyen módon regisztrálta magát, többféle ügyet intézhet attól függően, hogy önkormányzat vagy más szerv szolgáltatásai közül szeretne-e válogatni. Többek között hozzá lehet férni például az Igazságügyi Minisztérium céginformációs adatbázisához is.
Bodolai Rómeó saját rendszerük működésével példázta az eljárás lényegét: az ügyfél először egy 26 karakteres érkeztetőszámot kap, később erre tud hivatkozni, majd az iktatást követően is kap egy számot. A rendszer gyengesége, hogy bár az ügyfél elektronikusan intéz mindent, a másik "oldalon" marad a papír alapú adminisztráció: az érkeztetést tehát manuálisan iktatják, s az ügykezelés valamennyi fázisa is papírhoz kötött. Mindennek oka, hogy a törvényalkotók egy kulcsfontosságú jogszabályt a mai napig nem módosítottak, nevezetesen: egy 1998-ban alkotott belügyminiszteri rendelet kötelezővé teszi, hogy valamennyi lépés papíron legyen nyilvántartva, ez pedig rendkívül nehézkessé teszi a működést.
Az ügyfélkapu előnye
Az ügyfélkapu esetében nincs szükség tanúsítványra, az ügyfélnek csupán egyetlen alkalommal kell regisztrálnia magát – ingyenesen. Ekkor az illető egy azonosítót és jelszót kap – később ezek segítségével intézheti ügyeit a www.magyarorszag.hu honlapon.
Az ügyfélkapu előnye az elektronikus aláírással szemben, hogy térítésmentes, illetve a vállalkozóknak nem kell felkeresniük a négy kijelölt cég valamelyikét. Hátránya viszont, hogy mivel nem társul hozzá aláírás, ezért korlátozottabban alkalmazható. Az elektronikus aláírás tágabb mozgásteret tesz lehetővé, hiszen már egyetlen bit megváltoztatása esetén is sérül a dokumentum, aki tehát ilyet mutat fel, arról kétséget kizáróan megállapítható, hogy eredeti-e, míg az ügyfélkapus regisztrációval történő ügyintézés a bíróság előtt is támadhatóbb lehet.
Hosszabb távon mindenképpen az elektronikus aláírásé a jövő, az ügyfélkapu viszont jó átmenet ehhez – magyarázta Bodolai Rómeó, aki szerint utóbbi kiváló lecke lehet mindenki számára ahhoz, hogy megismerkedjék az elektronikus ügyintézés mikéntjével. Egyelőre még meglehetősen kevés ügy intézhető ekképpen: a helyhatóságoknál a telephely ideiglenes vagy végleges bezárásának bejelentése, a telek- és építményadó bevallása vagy a bontás bejelentése jöhet szóba. Csupán az eljárási cselekmények kerülhetnek fel a listára, s egyelőre számos ügy azért nem intézhető elektronikusan, mert mellékletek csatolását feltételezi. Ez idővel változik majd, ám ehhez jogszabályokat, önkormányzati rendeleteket kell majd módosítani szerte az országban.
Pályázati források
A gazdasági versenyképességi operatív program 4-es fejezetében találhatók azok a pályázatok, amelyek révén az elektronikus kapcsolatok kiépítésére szolgáló pénzek elérhetők. Ezeken 4 és 8 millió forint közötti összeget kérhetnek és kaphatnak a vállalkozások. Mivel azonban minimálisan 50 százalék önrészt várnak el a pályázat kiírói, így azok juthatnak anyagi segítséghez, akik legalább 8 millió forintos fejlesztést terveznek – fejtette ki Antanyák Dóra, a Tenerum Kft. Pályázati Iroda tanácsadója. A szélesebb körű informatikai programok esetében pedig – az 50 százalékos önrészt figyelembe véve - legfeljebb 16 millió forintos beruházásokat segítenek uniós forrásból.
A támogatás minimális összege jelentősen behatárolja a pályázók körét; mindazok kiesnek a rostán, akik nem képesek a 4 millió forintos önrészt előteremteni. További nehézség, hogy – miként az uniós kasszából származó támogatások esetében általában – a nyertesek utófinanszírozással juthatnak hozzá a megítélt összeghez. A kis- és középvállalkozások büdzséjében tehát akkora összegnek kell lennie, amelyből ki tudják gazdálkodni az elektronikus fejlesztések ellenértékét. Mindez azt jelenti, hogy a likviditási nehézségekkel küszködő cégek jó része aligha számíthat e forrásokra.
Emellett megterhelő lehet a kkv-k számára az is, hogy garanciát kell nyújtaniuk az 5 millió feletti támogatási összeg esetén, s bár ennek több változatát is elfogadják, vannak cégek, amelyek nem rendelkeznek megfelelő ingatlannal, kezessel, és a bankgarancia feltételeinek sem felelnek meg. Hogy mely cégek képesek belevágni a fejlesztésbe, nem a munkáltató méretétől, a dolgozók számától, sokkal inkább a társaság tőkeerejétől függ, ám befolyásoló tényező lehet az is, hogy milyen kapcsolatban van az informatikai rendszer szállítójával – magyarázta a pályázati tanácsadó. Aki mégis bele tud vágni a minimálisan 8 millió forintos beruházásba, az ebből az összegből már biztosan érdemben előreléphet.
Olvasatlan e-mailek
Hasonlóan vélekedik Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke is, aki szerint a Nemzeti Fejlesztési Terv gazdasági versenyképesség operatív programjának keretében meghirdetett pályázatok - legalábbis e téren – meglehetősen kétes sikerűek. Ugyanis főként a tőkeerős cégek tudnak pályázni, s így éppen a leginkább rászorulók maradnak ki. A minimális 8 millió forintos határ elképzelhetetlenül nagy összeg a folyamatosan likviditási gondokkal küszködő cégek számára. Speciális megoldásokra van tehát szükség – tette hozzá az alelnök.
Rendkívül megterhelő lesz a cégek számára, hogy 2007 januárjától elektronikusan kell intézni az adóügyeket – szögezte le Bihall Tamás. Tapasztalataik szerint a mikro-, kis- és középvállalkozások nincsenek felkészülve erre. A szakképzés terén korábban bebizonyosodott: a vállalkozások kétharmadával az interneten keresztül nem lehet kommunikálni. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy nincs kapcsolatuk a világhálóval, "csupán" azt, hogy nem érhetők el a segítségével. S ez talán még nehezebbé teszi a helyzetet, hiszen azt jelzi: nem elegendő a technikai eszközök megléte, rá is kell nevelni a cégeket a használatukra.
A tanulás terhét senki sem képes levenni a cégek válláról. Világosan látszik, hogy a minőségi termelés és szolgáltatás mellett ma már létfontosságú az innováció is.
A szlovákok, a lengyelek, a csehek, sőt, még a csatlakozás előtt álló románok is magasabb mutatószámokat produkálnak az internethasználat terén, mint mi. El kell érni, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakot felölelő II. Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmazzon erre vonatkozó forrásokat – mondta Bihall Tamás.
Az e-közigazgatás eddigi tapasztalatai sem adnak okot az optimizmusra: még az e téren sokkal felkészültebb nagyvállalati szektor is döcögősen lépett be az elektronikus adóbevallás rendszerébe, kétséges tehát, hogy erre miként kerül sor a több százezer kkv esetében.
A kis- és középvállalkozások vezetőinek és munkatársainak képzése nélkülözhetetlen az elektronikus csatornák használatára – szögezte le Bihall Tamás, hozzátéve: nem bonyolult és hosszadalmas tanfolyamokról van szó, hiszen az ismeretek viszonylag rövid és hatékony kurzusokon elsajátíthatók. Elegendő 80-120 óra arra, hogy a legfontosabb tudnivalókat megtanulják a vállalkozók.
A kamarai alelnök szerint szorít az idő, legfeljebb egy-két év áll a vállalkozások rendelkezésére. Vélhetően türelmi időt kell adni a cégeknek az e-közigazgatásra való átállásnál, ám ez sem lehet több fél évnél - mondta Bihall Tamás, aki szerint nyilvánvaló, hogy a legszűkebb keresztmetszet az adóhatósági kötelezettségek teljesítése lesz, s a legtöbb probléma az adóbevallások elektronikus továbbítása esetén merül majd fel. Idővel azonban megtanulják ezt a cégek, s a statisztikai adatszolgáltatás, az engedélyeztetés és egy sor más ügyintézés is elektronikus útra terelődik majd.
